A tengerfenéken több milliárd dollárnyi, az akkumulátorgyártáshoz szükséges ásványkincs található, amelyet a modern technológiák segítségével könnyen a felszínre lehet hozni. Ám a mélytengeri bányászat visszafordíthatatlan károkat okozhat az óceánok élővilágában, így az újszülött iparág már most ellentétbe kerül a joggal – írta a Wired.
Tavaly októberben egy óriási gép kezdett el dolgozni a Csendes-óceán mélyén – egy 90 tonnás, távirányítású bányászrobot, amelyet egy csaknem öt kilométer hosszú kábel segítségével irányítottak. A fekete-fehér-sárga óriás a sötétben, egy magas nyomású fúróval bontja meg a tengerfeneket, és ökölnyi, fekete köveket válogat ki az iszapból, amelyeket csövek segítségével hoz a felszínre.
A kövek nagy mennyiségű kobaltot, lítiumot, rezet és egyéb ritka fémeket tartalmaznak, amelyek kulcsfontosságúak az elektromos járművekben használt akkumulátorok gyártásához.
A szárazföldi bányákból kifejtendő ásványkincsek többszöröse található meg a tengerfenéken, és mára ezek modern technológiák segítségével könnyen elérhetővé váltak. Az amerikai földtani intézet becslése szerint a Csendes-óceán egyetlen régiójában 21 milliárd tonna ilyen ásványkincs nyerhető ki. A gyakorlatnak azonban súlyos környezetkárosító hatásai vannak – a munkák közben a robot felkavarja az iszapot, zavarja a mélytengeri állatokat, amelyek akár meg is fulladhatnak a felkavart porfelhőben.
Ez átalakíthatja az óceánokat, mégpedig a lehető legrosszabb módon. Az ilyen projektek miatt elveszíthetjük a bolygó egyes részeit és az ott élő fajokat, jóval azelőtt, hogy a kutatók megvizsgálják őket – mondta Diva Amon tengerkutató.
A nemzetközi jog tiltja a mélytengeri bányászatot, ám az ezzel foglalkozó cégek találtak egy kiskaput, és kisebb szigetországokkal együttműködve a partok közelében tudnak dolgozni. A kanadai Metals Company például a dél-csendes-óceáni Nauru kormányával kötött szerződést, hogy az egyébként nyersanyagokban szegény ország a bányászat engedélyezéséért cserébe részesedni tudjon a profitból.
Ez azonban nem enyhített az ellenérzéseken. Környezetvédő csoportok, tudósok, sőt még az akkumulátorfémek piacán tevékenykedő egyes vállalatok is tartanak a tengerfenék-bányászat lehetséges pusztításától. Az Európai Parlament, Chile és több szigetország is átfogó tilalmat vezetne be az így megszerzett nyersanyagok felhasználása ellen. Az olyan vállalatok, mint a BMW, a Microsoft vagy a Google, ígéretet tettek arra, hogy nem vásárolnak mélytengeri fémeket. A Nemzetközi Tengerfenék-hatóság pedig azon dolgozik, hogy minél több ország bővítse ki az óceánok jogainak védelmét.
A klímavédelem szempontjából az elektromos járművek bevezetése fontos szerepet tölt be, ezekhez azonban nagy teljesítményű akkumulátorok gyártására van szükség. A kulcsfontosságú ritkafémeket jelenleg Indonéziában és Chilében bányásszák, ahol őserdőket kell kiirtani a bányák bővítésekor. A nehezen fellelhető nyersanyagok ráadásul a nemzetközi kereskedelemben is szűk keresztmetszetet jelentenek, ami könnyen meghiúsíthatja a villanyautók terjesztését.
A mélytengeri bányászat is környezetromboló hatású, ám a kutatók szerint sokkal kisebb kárt okoz, mint a jelenlegi, szárazföldi módszerek. Azonban az óceánok védelme most kiemelt figyelmet élvez, így nagy az ellenállás a váltással szemben.
Egyelőre a talán leggazdagabb természetes nyersanyagforrás, a tengerfenék kihasználatlanul marad. A bányászat a kisebb szigetországok partja mentén folyik, amíg a közhangulat meg nem változik. Kína és Japán az utóbbi években egyre nyitottabb a gyakorlatra, kutatóhajóik pedig elkezdték feltérképezni a tengereket – valószínűleg az Egyesült Államok sem fog sokáig várni, nehogy lemaradjon a trendről.
A vállalatoknak és a környezetvédőknek meg kell találniuk az egyensúlyt, ráadásul a mélytengeri robotok segítségével a kutatók is könnyebben hozzáférhetnek az óceánok élővilágához. A klímavédelem érdekében pedig szükség lesz a nyersanyagokra, amelyeket sokkal könnyebben lehet így megszerezni, mint a meglévő módszerekkel.
A japán Honda és a dél-koreai LG egy óriás akkumulátorgyárat épít fel közösen az Egyesült Államokban, a beruházás értéke 4,4 milliárd dollár.
Az autógyártó és az elektronikai cég azt egyelőre nem jelentette be, hogy az Egyesült Államokon belül hol épül majd fel a gyár. A közös sajtóközlemény szerint az építkezést 2023 elején megkezdik, az üzem pedig 2025 végén kezdhet termelni. A két gyártó azt is közölte, hogy a bővülő amerikai elektromosautó-piac megfelelő ellátása igényli a helyi akkumulátorgyártást, amit ösztönöz az elektromos autók vásárlása után bevezetni tervezett adóhitel is. Az adóhitel része a kongresszus által augusztus első felében elfogadott klímavédelmi törvénynek. A Honda jelenleg nem kínál teljesen elektromos autómodellt az Egyesült Államok piacán, ahol 2024-ben tervezi megjelenni egy elektromos városi terepjáróval (SUV). Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban több autógyártó is bejelentett akkumulátorgyártásra vonatkozó együttműködéseket. A Hyundai Georgia államban épít üzemet, az olasz-amerikai Fiat Chrysler Automobilies és a francia PSA egyesülésével létrejött Stellantis konszern szintén egy gyár építését jelentette be tavaly, a Mercedes-Benz pedig már idén megkezdte a termelést Alabama állambeli új gyárában.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az Európai Bizottság fontos törvénytervezetet készít elő, amellyel a zöldenergiára való átállást helyeznék új alapokra. Az uniós Akkumulátor Szabályozás célja az lenne, hogy az akkumulátorgyártó ipar minden szereplője köteles lesz jelenteni, hogy a működésüknek milyen társadalmi és gazdasági hatásai vannak.
A szabálytervezet célja továbbá, hogy minden akkumulátor, ami az uniós piacra bekerül és később elektromos autók, okostelefonok vagy napelemek formájában a fogyasztókhoz kerül, megfelelő körülmények között kerül előállításra, és mindenek előtt fenntartható jövőt biztosít.
Ez alatt arra kell gondolni, hogy az ipar minden vállalkozásának be kell bizonyítania, hogy az akkumulátorok előállításához felhasznált nyersanyagok megvételével nem finanszíroznak közvetett módon fegyveres csoportokat vagy gyermekmunkát, és azt, hogy az ellátásilánc alapvetően korrupciótól mentes.
Ez a törvény lenne az európai „Green New Deal” egyik alappillére, és a legnagyobb szabályozás, amely a nyersanyagok kitermelését ennyire közel hozza a környezetvédelmi szabályozáshoz. Jelenleg azonban nincsenek olyan törvények, amelyek biztosítják, hogy a zöld technológiák önmagukban nem okoznak kárt, pedig a valóság az, hogy jelenleg nagyon is okoznak.
Mint az Amnesty International is megjegyzi, az akkumulátor forradalmának nem a brüsszeli folyosókon kell elkezdődnie. A forradalomnak a Kongói Demokratikus Köztársaság szabályozatlan kobaltbányáiban kell kezdődnie, ahol hét éves gyermekek dolgoznak meglehetősen veszélyes munkakörülmények között.
A forradalomnak a szibériai Tajmír-félszigeten kell kezdődnie, ahol a nikkelt bányászó vállalatok több ezer tonna dízelüzemanyagot öntenek a tengerbe az Északi-sarkkörön. A forradalomnak a latina-amerikai sóbányákban kell kezdődnie, ahol a lítium kinyerése a helyiek életét veszélyezteti. A kobalt, a nikkel és a lítium kulcsfontosságú alapanyagok az akkumulátorok előállításához, ám azok kinyerése jelenleg csak az egyik környezetvédelmi igazságtalanság másikra való lecserélése – súlyos társadalmi következményekkel.
Az Amnesty szerint a helyzet szomorú iróniája, hogy a zöldenergiára való átállásban érdekelt iparágak által elkövetett súlyos jogsértések azokon csattannak, akik talán a legkevésbé felelősek a klímaválságért. Ott vannak például Pápua Új-Guinea őshonos halászai, akik nem szennyezik széndioxiddal a levegőt, mégis az ő vizeikbe öntöttek 23 tonna mérgező hulladékot egy nikkelbányából.
Nagyon sok cég ráadásul azzal sem tud elszámolni, hogy pontosan honnan érkezik például a kobalt az akkumulátoraikba. A nemzetközi szervezet szerint többek között a Microsoft, a Renault és a Volkswagen sem tud erre válaszolni, valamint további alapvető kérdésekre az ellátásiláncukat illetően.
Az Amnesty szerint azonban tény, hogy a világ kobaltjának fele a Kongói Demokratikus Köztársaságból érkezik, ahol gyermekmunkások, és esetenként rabszolgák bányásszák ki a „zöld forradalomhoz” szükséges alapanyagokat olyan bányákban, amelyek bármelyik pillanatban összeomolhatnak, mindössze néhány dollárért.
A szervezet megjegyzi, hogy az Európai Akkumulátor Szabályozás ezért lehet az ipari szabályozás történetének egyik legfontosabb jogszabálya, ugyanis amennyiben sikerül betartatni az előírásokat, megtisztulhat az ellátásilánc a borzalmas gyakorlatoktól, és akkor nem emberi jogi jogsértésekkel kell átállni az elektromos autókra.
The EU is providing a first tranche of €500 million to help refugees, and we made sure this week that they get residency rights in the EU for at least a year.
Refugees from Ukraine deserve our solidarity and support, and so do the countries that welcome them. pic.twitter.com/gHuuBQNsJw
Grateful to @vonderleyen ?? for an important decision to give immediately residency rights in the EU to Ukrainians flowing to Europe because of Russian aggression. The first tranche of EUR 500 million provided by EU would help Ukrainians to ensure decent living conditions.
