A várakozásoknak megfelelően a Bank of England negyed százalékponttal 5 százalékra csökkentette alapkamatát.
A brit jegybank csütörtöki tájékoztatása szerint a kilenctagú monetáris tanács minimális többséggel döntött: öten szavaztak a kamatcsökkentésre, négy tanácstag az eddigi 5,25 százalékos irányadó kamat fenntartására voksolt.
A Bank of England a nagy-britanniai koronavírus-járvány elhatalmasodása, vagyis 2020 márciusa óta először hajtott végre kamatcsökkentést.
Nem változtatott az alapkamaton pénteki ülésén az ukrán központi bank, amely szerint az általa eddig vártnál nagyobb lehet az idén a gazdasági visszaesés.
A jegybank azt közölte, hogy 30 százalékon tartotta az alapkamatot, miután némileg mérséklődött az inflációs nyomás. A fogyasztói árak emelkedése májusban 58,4 százalékra lassult az áprilisi 60,9 százalékról. Az ukrán központi bank idén eddig kétszer emelt kamatot, február elején az addigi 14 százalékról 19,5 százalékra, majd március elején a jelenleg is érvényes 30 százalékra.
Az ukrán központ bank ugyancsak pénteken az eddigi 7,5 százalékról 9,5 százalékra változtatta a gazdaság idei visszaesésére vonatkozó becslését, ami megfelel az IMF előrejelzésének.
A központi bank jövőre már 3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de ezt visszavetheti, ha fokozódik a feszültség a kormányerők és az ország keleti felének egy részét ellenőrző szeparatisták között.
Ukrajna gazdasága tavaly 6,8 százalékkal zsugorodott, de már 2013-ban is stagnált, 2012-ben pedig csak 0,2 százalékkal nőtt.
Az ukrán jegybank csütörtökön sorrendben már negyedszer hétéves csúcson, 25 százalékon tartotta az alapkamatot, miközben jelezte, hogy ezen a kamatszinten nem változtat közel másfél évig, 2024 második negyedévéig – számolt be az MTI.
A jegybank júniusban emelte az alapkamatot az addigi 10 százalékról a jelenleg is érvényes 25 százalékra. Az ukrán központi bank csütörtöki közleményében kiemelte, hogy várakozása szerint idén 32 százalékkal csökken a GDP, de 2023–2024-ben a gazdaság teljesítménye már nő, bár a bővülés üteme nem lesz nagy, 4-5 százalék.
Az ukrán kormány az idei évre 30-35 százalékos GDP-csökkenést vár. A gazdaság jövő évi teljesítménye plusz 0,4 százalék és mínusz 15,5 százalék között alakulhat a kormány legutóbbi előrejelzése szerint. Szeptemberben az éves infláció 24,6 százalék volt, a fogyasztói árak 21,8 százalékkal emelkedtek az év eleje óta. Az ukrán jegybank 31 százalékos idei inflációval számol.
Az ukrán jegybank csütörtökön sorrendben már harmadszor hétéves csúcson, 25 százalékon tartotta az alapkamatot, miközben jelezte, hogy az infláció továbbra is magas, és hogy a legnagyobb gazdasági kockázat az elhúzódó háború Oroszországgal.
A jegybank júniusban emelte az alapkamatot az addigi 10 százalékról a jelenleg is érvényes 25 százalékra.
Az ukrán központi bank csütörtöki közleményében kiemelte, hogy tovább gyorsul az infláció, üteme azonban némileg kisebb a korább becsültnél és hogy továbbra is sikerül ellenőrzés alatt tartani az inflációt.
A jegybank jelezte, hogy szükség esetén kész kamatot emelni, illetve egyéb intézkedésekkel védeni az ország devizatartalékát és küzdeni az inflációval.
Az ukrán kormány az idei évre 30-35 százalékos GDP-csökkenést vár. A gazdaság jövő évi teljesítménye plusz 0,4 százalék és mínusz 15,5 százalék között alakulhat a kormány legutóbbi előrejelzése szerint.
Júliusban az infláció 22,2 százalék volt és a jegybank számításai szerint augusztusban elérte a 23 százalékot.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa 75 bázisponttal, 5,5 százalékra emelte az alapkamatot pénteki monetáris politikai ülésén.
Az irányadó kamat mellett 75 bázisponttal 6,50 százalékra emelték a lombard hitel kamatát, és szintén 75 bázisponttal 4,50 százalékra a letéti rátát.
Legutóbb július elején módosította a jegybank az irányadó kamatot, akkor 100 bázisponttal 3,75 százalékról 4,75 százalékra növelte. Az elemzők jelentős része most is 100 bázispontos emelésre számított, de voltak 75 bázispontos prognózisok is. Elemzők arra számítanak, hogy év végéig a jegybank igazgatótanácsa 6,25 százalékig fogja növelni az irányadó kamatot.
Júniusban a román éves inflációs ráta 15,1 százalékra gyorsult a májusban jegyzett 14,5 százalékhoz mérten. A központi bank az év végén 12,5 százalékos, 2023 végén pedig 6,7 százalékos inflációt vár.
Bruno Le Maire, a francia pénzügyekért, valamint gazdaságért felelős miniszter bejelentette, Franciaországban augusztus 1-jével megduplázzák az alapkamatot, amely 2%-ra emelkedik. A legtöbb elemzés szerint ez az intézkedés visszafogja majd a lakosság fogyasztását, pedig az eredti célja, hogy vonzóvá tegyenek (egyébként egy meglehetősen szűk körű jogosulti kör részére) egy megtakarítási formát.
A Le Figaro értesülései szerint a francia pénzügyi kormányzat megfogadta a Francia Nemzeti Bank ajánlásait és megduplázza az alapkamatot, ezzel egyidejűleg a lakossági megtakarítási számla (LEP) kamatlába pedig 2.2 %-ról 4.6 %-ra emelkedik.
„Az alapkamat és a megtakarítási számla esetében úgy döntöttünk, hogy követjük a Francia Nemzeti Bank kormányzójának ajánlásait” – magyarázta a pénzügyi kormányzat vezetője, Bruno Le Maire a „Le Parisien” napilapnak. François Villeroy de Galhau, a Francia Nemzeti Bank kormányzója, ahogy az félévente szokás, előre elküldte javaslatát, ezt követően a miniszter feladata, hogy azokat átvegye. A kamatláb egyebek mellett az infláció szintjétől függ, amelyet a Gazdasági és Statisztikai Tanulmányok Nemzeti Intézete (INSEE) júniusban egy évre kivetítve 5,8%-osnak mért Franciaországban. Azaz a kamatlábak jóval az infláció alatt maradtak. Nem beszélve arról, hogy év végére a 8 százalékot is meghaladhatja a francia infláció.
Szociális lakásépítés finanszírozása
Bár a kamatláb emelése jó hírnek tűnhet a francia megtakarítók számára, nem szabad elfeledkezni arról a tényről, hogy a kamatláb még a mostani felértékeléssel is jóval az infláció mértéke alatt marad. Egy olyan megtakarító számára, akinek 10 000 euró van a megtakarítási számláján, az új hozam egy teljes év alatt 200 euró lesz, szemben a jelenlegi árfolyam szerinti 100 euróval. Ez a következő hetekben új megtakarításokat vonz majd, de „büntetni fogja a fogyasztást” – mondta Philippe Crevel, a „Cercle de l’épargne” pénzügyi kutatóintézet igazgatója.
A lakossági megtakarítási számla kamatlábának emelése egy másik, úgynevezett tartós és szolidáris fenntartható fejlődést szolgáló számlát (LDDS) is érint, ezek összesen több mint 485 milliárd eurónyi pénzeszközt jelentenek a „Caisse des Dépôts et Consignations (CDC) legfrissebb adatai szerint.
A számlák mindkét esetben garantált kamatlábat élveznek, mentesek a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok alól, és a számlákon levő pénz bármikor rendelkezésre áll. Míg a normál megtakarítási számlán levő pénzeket esősorban szociális lakásépítés finanszírozására használják, az LDDS a szociális és szolidáris gazdaság, valamint a lakások energiatakarékosságának finanszírozására szolgál.
A lakossági megtakarítási számla kamatlába, amely 2,2%-ról 4,6%-ra emelkedik, „az infláció elleni leghatékonyabb befektetéssé válik” – véli Bruno Le Maire miniszter. „Egészen 1998-ig kell visszamennünk, hogy hasonló kamatlábat találjunk (4,5%)” – emlékeztet Philippe Crevel, a kutatóintézet vezetője. Ez a megtakarítás „így messze a legjobban megtérülő rövid távú befektetés lesz, amely kompenzálja az inflációt” – véli.
Ugyanakkor túl kevés azon felhasználók köre, akik jogosultak ilyen megtakarítási számlára, szögezi le a Le Figaro. Bár tavaly óta egyszerűsödtek a megtakarítási számla nyitására vonatkozó eljárások, a Banque de France szerint a 18,6 millió francia állampolgárnak csak 37%-a felel meg a számlanyitás feltételeinek.
Ez a pénzügyi termék, tehát a megtakarítási számla ugyanis csak olyan személyek számára van fenntartva, akiknek a jövedelme nem haladja meg a meghatározott küszöböt, ez például 20 297 euró évente egy egyedülálló személy esetében, ami 1691 eurót jelent. Ennek ellenére a Francia Nemzeti Bank megismételte felhívását, hogy „támogatja ezt az eszközt, amely lehetővé teszi a lakossági megtakarítások vásárlóerejének védelmét”.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Az ukrán parlament törvényjavaslatot fogadott el a polgárok háború során megsemmisült ingóságain és ingatlanjain lévő jelzálog- és fogyasztói hitelek eltörléséről – jelentette be Danilo Hetmancev. Mint kiderült, a törlesztéshez szükséges pénzeszközöket az állam bocsátaná a hitelező bankok rendelkezésére.
A parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke kifejtette, hogy a finanszírozás forrásának meghatározása még folyamatban van: az állami költségvetés mellett nemzetközi partnerek bevonására is szükség lehet. „A dokumentumban szerepel ugyan a bankok számára megítélendő kompenzáció, ám a képviselők semmilyen konkrétumot, így a kártérítés idejét és módját sem fűzték a szöveghez” – fejtette ki Olena Korobkova, az Ukrán Bankok Független Egyesületének ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ennek megfelelően még nem lehet objektív értékelést adni a javaslatról.
A törvényjavaslat hatálya alá tartozó ingatlanok mennyiségét is nehéz felmérni, mivel nem egyértelmű az anyagi kár megállapításának mechanizmusa. Emellett a bankok arról sem kaptak tájékoztatást, mennyi zálogfedezetű ingóság lehet a harcok dúlta területeken és mennyi semmisült meg. Ez pontosan csak a háború végén állapítható majd meg.
„Tekintettel a jelzálog- és az autóhitelek viszonylag kis hányadára, a veszteség nem lesz katasztrofális, így nem érdemes a bankrendszer stabilitását fenyegető veszélyről beszélni” – vélekedett Korobkova. Hozzátette, a bankok kompenzációjának elmulasztása nem roppantaná meg ugyan a rendszert, ám teljesen megölheti a jelzálogpiacot. Az ukrán bankok a 2008-as gazdasági válság után tizenkét évig szinte alig adtak ki jelzáloghitelt. Amennyiben az állam az adósságok elengedése közben nem lesz kellően körültekintő, úgy ismét hosszú évekre elfelejthetjük az utóbbi időben hatékonyan működő megfizethető lakáshiteleket, érvelt az ukrajnai pénzintézeteket egyesítő tömörülés vezetője.
Olena Korobkova emlékeztetett arra, hogy 2021-ben a bankok csaknem 9 milliárd hrivnya értékű jelzáloghitelt bocsátottak ki, ami 2,4-szeresével haladta meg a 2020-as adatot. Jelenleg a bankok befagyasztották a magánszemélyek jelzáloghitelezését, valamint az építőipari cégek finanszírozását. A piac számára további negatív tényező a jövedelmek csökkenése és a lakosság elmenekülése az országból.
A belső menekültek korlátozott pénzügyi lehetőségeik miatt vásárlás helyett inkább lakást bérelnek. Hiába jelentették be egyes kijevi fejlesztők az építési munkálatok újraindítását, a kockázatok miatt mára gyakorlatilag az összes fővárosi építkezés befagyott. Összességében elmondható, hogy súlyos veszteségeket szenvednek el a jelzáloghitelek kibocsátásával foglalkozó pénzintézetek. Ez végleg eltántoríthatja a bankok azon szándékát és képességét, hogy a társadalom és gazdaság által igényelt mennyiségben biztosítsanak jelzáloghiteleket.
Bár Ukrajnában 10-ről 25 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot, ám a bankok továbbra is csak 5-8 százalék körüli kamatot fizetnek a betétek után. A kormánynak havi 5-6 milliárd dollárra lenne szüksége a háborús kiadások fedezésére, ám eddig csupán 7 milliárd dollár külföldi segítséghez jutott. A különbözet fedezése végett egyetlen nap leforgása alatt 70 milliárd hrivnyát (mintegy 2 milliárd dollárt) nyomtatott a jegybank, a háború kitörése óta pedig mintegy 6 milliárd dollárnyi, valós fedezet nélküli hrivnya jött ki a pénzverdéből.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Elemzői várakozásokkal összhangban újabb, tavaly október óta már a kilencedik kamatemeléséről döntött a lengyel jegybank (NBP) monetáris politikai tanácsa (RPP) szerdán.
Az RPP döntése értelmében csütörtöktől 75 bázisponttal emelkednek a jegybanki kamatok. Az irányadó kamatot 5,25 százalékról 6,00 százalékra emelték. A betéti kamatot 5,50 százalékra emelték 4,75 százalékról, a lombardkamatot 5,75 százalékról 6,50 százalékra, a leszámítolási kamatot 5,30 százalékról 6,05 százalékra.
Az RPP utoljára május elején döntött kamatemelésről. A szerdai döntés az év eleje óta hatodszor, tavaly októbertől pedig immár kilencedik alkalommal emeli a kamatlábakat.
A kamatemelés a növekvő lengyelországi infláció elleni fellépés egyik eszköze, célja a zloty gyengülésének megelőzése is. A lengyel központi statisztikai hivatal (GUS) becslése szerint májusban az éves bázisú infláció 13,9 százalékra nőtt az áprilisi 12,3 százalékról.
Az RPP a szerdai döntését követő közleményben a további intézkedéseit az inflációs és más gazdasági előrejelzésektől tette függővé, és kiemelte ezen tényezők összefüggését az ukrajnai helyzet hatásával a lengyel gazdaságra.
Az inflációt az RPP szerint lassítja a lengyel kormány által bevezetett úgynevezett inflációellenes pajzs, amely egyes adónemek csökkentését is magában foglalja.
Gyorsan nőttek Csehországban az árak októberben a statisztikai hivatal jelentése szerint.
Csehországban 5,8%-kal nőttek a fogyasztói árak októberben az előző év azonos időszakához képest a ma megjelent adatok szerint. Ez meghaladta az elemzők által várt 5,5%-ot, és érdemben felette van az egy hónappal ezelőtti 4,9%-os éves áremelkedési üzemnek. Az Erste elemzői szerint az infláció tovább emelkedhet az országban, és el fogja érni a következő hónapokban a 7%-ot is az élelmiszer és energiaárak növekedése miatt.
A cseh jegybank a múlt hónapban emelte 125 bázisponttal a kamatot, hogy megfékezze az infláció emelkedését, így most 2,75% az alapkamat. A szakértők szerint a magas infláció miatt a következő időszakban további szigorítás várható a jegybank részéről, azonban ezek már kisebbek lehetnek, mint a legutóbbi emelés.
Az ukrán központi bank erőteljesen, 250 bázisponttal az eddigi 13,5 százalékról 11 százalékra csökkentette az alapkamatot csütörtökön – adta hírül az MTI.
A központi bank vezetője a kamatdöntés után azt mondta, hogy a javuló makrogazdasági adatoknak köszönhetően 2020 végére 7 százalékra mérséklődhet a kamat.
A jegybank előzőleg decemberben csökkentett kamatot, akkor 200 bázisponttal az addigi 15,5 százalékról.
Tavaly az ukrán központi bank négyszer csökkentette az alapkamatot az áprilistól érvényes 17,5 százalékról.
