Az osztrák külügyminiszter kritikát fogalmazott meg az oroszországi szankciókkal kapcsolatban. Alexander Schallenberg kiemelte, hogy a nyugati cégek továbbra is jelen vannak Oroszországban, ahogyan az orosz cégek is Európában. Szerinte a teljes leválás Moszkváról nem is lehetséges, hiszen Ausztria továbbra is az orosz gázfüggőség állapotában van.
Az Oroszország ellen hozott szankciók csekély hatásairól beszélt egy interjúban az osztrák külügyminiszter. Alexander Schallenberg a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lappal beszélt és szóba kerültek az orosz szankciók.
Kiemelte, hogy a szankciók ellenére a nyugati cégek továbbra is Oroszországban vannak, illetve az orosz cégek is folytatták a működést Németországban, vagy Ausztriában. Hozzátette, hogy Moszkva teljeskizárása az európai életből nem lehetséges, mivel túl sok szál fűzi össze a feleket. Ausztria esetében a gázkérdést emelte ki, mivel Bécs továbbra is a földgáz felét Oroszországból szerzi be.
Az ország teljes energiaszükségletének 12 százalékát fedezi az orosz gázszállítás – az interjút a Magyar Nemzet szemlézte.
Schallenberg kitért a Raiffeisen Bank kérdésére is. A bankot sok támadás érte, amiért nem hagyta el Oroszországot a háború kitörése után. A külügyminiszter kifejtette, hogy a globálissá vált világban nem olyan egyszerű egy cégnek kivonulni egy országból. Hozzátette, hogy a nyugati cégek 90 százaléka továbbra is ott van az oroszoknál.
Csak kevés cég döntött úgy, mint a McDonald’s, ami teljes egészében lehagyta Oroszországot. A V4NA nemzetközi hírügynökség arról írt, hogy az országban a hétköznapokban apróbb nehézségeken kívül a társadalom nem érzi a bőrén a szankciók hatásait.
A V4NA szerint a szankciók a valóságban az Egyesült Államoknak kedveznek. A német állami tulajdonú bankokat egybefogó Landesbank egyik egyik vezető közgazdásza, Gertrud Traud szerint a háborút nem lehet szankciókkal megnyerni.
Ausztria ellenzi, hogy az Északi Áramlat-2 belekerüljön az Oroszország elleni szankciós csomagba, amelyet az Európai Unió készít elő Ukrajna megtámadása esetére.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a Reutersnek adott pénteki telefonos interjúban erősítette meg, hogy Bécs kitart eddigi álláspontja mellett az Északi Áramlat-2 ügyében. Az OMV az orosz Gazprom partnereként részt vett a Németországba vezető gázvezeték építésében, amelyet szeptemberben ugyan befejeztek, de még nem kapta meg a német és uniós hatóságoktól a működési engedélyt. Az OMV-ben pedig az állam 31,5 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, és támogatja a projektet, emlékeztetett ezzel kapcsolatban a hírügynökség. Az Egyesült Államok viszont az első perctől kezdve ellenzi azt, és Joe Biden elnök legutóbb a hét elején jelentette ki, hogy a vezetéknek „vége”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.
„Egyszer egy motor nélküli autóhoz hasonlítottam ezt a kérdést. Logikailag semmi értelmét nem látom, hogy nyíltan megvitassuk Európában úgy, mintha egy hitelt érdemlő Oroszország elleni szankciós csomag központi eleme lenne” – hangsúlyozta Schallenberg, aki egyébként még azt is vitatja, hogy szükség lesz-e büntető intézkedésekre. „Elképzelhetetlen, hogy a német hatóságok működési engedélyt adjanak, ha katonai agresszióra kerül sor” – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ausztria „támogatni fogja a konszenzust” a projektet illető szankciók ügyében, de részletekbe nem bocsátkozott.
Ausztria a földgáz nyolcvan százalékát Oroszországból szerzi be, a függősége így egyértelmű. Ráadásul jelentős érdekeltségei vannak az orosz bankszektorban is, az ország többek között a Raiffeisen Bank International legnagyobb piaca. A Raiffeisen teljes kitettsége Oroszországgal szemben 22,9 milliárd euró.
Az Európai Unió kész „masszív” gazdasági szankciókra Oroszország ellen, de brüsszeli illetékesek mindig hangsúlyozzák, hogy azokat komplex tárgyalási folyamat keretében kell egyeztetni a tagállamokkal, és ez a folyamat még messze nem fejeződött be. Schallenberg szavai szerint azonban az egyeztetés „nagyon előrehaladott” állapotban van, és semmi sincs kizárva, de nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni. Abban azonban egyértelműen konszenzus van, hogy orosz katonai agresszió esetén „világos, egységes és erős válasz lesz a Nyugat részéről” – tette hozzá.
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
