Az ukrán gazdasági minisztérium a 2026–2028-os időszakra a lakossági áramárak jelentős emelkedésével számol: évi 15 százalék (plusz-mínusz 5 százalék) lehet a drágulás. Erről a tárca következő három évre szóló előrejelzésében számoltak be.
Az Ekonomicsna Pravda birtokába került dokumentum az ukrán pénzügyminisztérium számára készült az állami vállalatok tevékenységének szabályozását célzó döntés előkészítése kapcsán. A 15 százalékos áremelés egyébként nagyjából összhangban van az országot jellemző általános drágulási ütemmel, hiszen az infláció a legfrissebb, júliusi adatok szerint 14,1 százalék volt az országban, annak ellenére, hogy az ukrán jegybank március elején 15,5 százalékra emelte az alapkamatot.
A lakossági ár jelenleg Ukrajnában 4,32 hrivnya kilowattóránként, ám az éjszakai áram ennek a fele. Ezek az árak tavaly június eleje óta vannak érvényben, ugyanakkor nemrég a nem lakossági fogyasztók számára már megemelték a villamos energia árát. Az üzleti felhasználók egyik csoportja számára átlagosan 14, a másik számára 23 százalékkal nőnek átlagosan az árak.
Szeptember elsejétől az elosztóhálózatok üzemeltetőinek is többet kell fizetniük.
Miközben Ukrajna a belföldi árak emelésére készül, és jelentős mennyiségű áramot is importál, mióta az ország csatlakozott az európai ENTSO-E hálózathoz, az áram exportját is folyamatosan növeli. Júniusban az ukrán export az előző hónaphoz képest két és félszeresére, 237 gigawattórára nőtt, amit júliusban 282,2 gigawattóra követett, augusztusban pedig újabb rekord következett be. A múlt hónapban a legtöbb ukrán áramot Magyarország (38 százalék) és Moldova (29 százalék) vásárolta meg.
Ugyanakkor Magyarország nemcsak fontos piaca az ukrán elektromosságnak, de jelentős szállító is az ukrán árampiacon.
Az ukrán villamosenergia-import több mint egyharmada, helyenként 40 százalék fölötti aránya Magyarországról érkezik, míg a földgáz esetében 2024-ben pedig mintegy 1,7 milliárd köbméter érkezett Magyarországról, ami az ukrán import több mint felét tette ki.
Az ukrán energiaellátás szűkösségét az is jelzi, hogy augusztus 1. és 10. között hét napon is az országban került a legtöbbe átlagosan a zsinóráram a napos aukciókon.
Az Eurostat jelentése szerint a háztartási fogyasztók számára az áram ára 10 uniós országban emelkedett, 14-ben pedig csökkent 2024 második felében 2023 második feléhez képest.
Megjegyezték, hogy 2024 második felében, 2023 második feléhez képest, az EU-ban a háztartási fogyasztók számára az áram árának legnagyobb növekedését Portugáliában (14,2%) regisztrálták. A legnagyobb csökkenést Lettországban figyelték meg (-17,8%).
Hol emelkedett a háztartási fogyasztók számára a villamos energia ára:
Portugália (14,2%);
Finnország (13,6%);
Franciaország (12,9%).
Megjegyzendő, hogy a növekedés főként a hálózati költségeknek, valamint a támogatások és juttatások csökkenésének köszönhető.
Hol csökkent a háztartási fogyasztók számára a villamos energia ára:
Lettország (-17,8%);
Hollandia (-14,3%);
Belgium (-12,3%).
Ebben a három EU-tagállam regisztrálták a legnagyobb árcsökkenést.
A háztartási fogyasztók számára a villamos energia ára Németországban, Dániában, Írországban és Belgiumban volt a legmagasabbak. A legalacsonyabb árakat Magyarországon, Bulgáriában és Máltán regisztrálták.
A német háztartási fogyasztók esetében a kWh-kénti költség 37%-kal magasabb volt az uniós átlagnál, míg Magyarországon, Bulgáriában és Máltán a háztartások az uniós átlag kevesebb mint felét fizették.
Az EU-ban a nem háztartási fogyasztók villamosenergia-árai 5,4%-kal csökkentek 2024 második felében a 2023-as év azonos időszakához képest, és kismértékben, 1,7%-kal emelkedtek 2024 első feléhez képest.
Az áram ára Cipruson és Írországban volt a legmagasabb. A legalacsonyabb árakat Finnországban és Svédországban figyelték meg.
Az EU-ban az átlagár 2024 második felében 0,1899 euró/kWh volt. Az összesített adatok súlyozott átlagok, amelyek figyelembe veszik az egyes tartományok átlagos fogyasztását, írja az Eurostat.
