Ukrajna a világ egyik leggazdagabb országának számít nyersanyagkincsekben. Mindezek stratégiai jelentőségűek a modern ipar, az akkumulátorgyártás és a védelmi technológiák szempontjából. Az amerikai–ukrán ásványkincs-megállapodás keretében megérkeztek az első amerikai dollármilliók Ukrajnába.
Ukrajna a világ egyik leggazdagabb országának számít nyersanyagkincsekben. Mindezek stratégiai jelentőségűek a modern ipar, az akkumulátorgyártás és a védelmi technológiák szempontjából. Mégis, az elmúlt három évtizedben az ország gyakorlatilag képtelen volt érdemben kiaknázni e lehetőségeket. Az ok: bürokrácia, jogbizonytalanság és végeláthatatlan bírósági perek, amelyek rendre megakasztották a nagy ívű terveket. Ebben a kontextusban számít áttörésnek a 2025 májusában aláírt ukrán–amerikai ásványkincs-megállapodás, amely közös befektetési alapot hozott létre a stratégiai ásványkincsek, az energetika és az infrastruktúra fejlesztésére.
Az alap paritásos alapon működik: az Egyesült Államok és Ukrajna egyaránt 75-75 millió dollárt tesz bele indulásként. Az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) már átutalta az első 75 millió dollárt. A kormányzat diadaljelentésként harangozta be a fejleményt.
Szeptemberben amerikai delegációk látogatták meg Kirovohrad és a Zsitomir megye több lelőhelyét, köztük a hírhedt Dobrát, amelyet az utóbbi években a lítium szent gráljaként emlegetnek. A projektben állítólag részt vehet a TechMet nevű vállalat is, amelynek részvényese az amerikai kormány és a milliárdos Ronald Lauder. Kszenyija Orincsak, az Ukrán Bányászati Szövetség ügyvezető igazgatója a helyzetet jelképes fordulópontként értékelte:
Az amerikai fél 75 millió dolláros első befizetése azt mutatja, hogy az együttműködés a deklarációk szintjéről a tényleges megvalósítás szintjére lépett – mondta. „Fontos azonban látni, hogy ez nem egy konkrét bányászati projekt finanszírozása, hanem egy tőkealap, amelyből később több stratégiai ágazat is pénzhez juthat” – tette hozzá.
Az alap tehát inkább pénzügyi keret, mint konkrét beruházás. Az igazi kérdés itt az, hogy sikerül-e áthidalni azokat a strukturális akadályokat, amelyek eddig rendre megakadályozták a külföldi tőke tartós megjelenését.
Makacs akadályok az ásványkincs-megállapodás végrehajtása előtt
Mihajlo Zsernov, a Critical Metals független igazgatója – a cég ukrajnai leányvállalata, a European Lithium Ukraine közvetlen érintett a lítiumpiacon – szintén üdvözölte az egyezményt.
Ez a partnerség újraindíthatja Ukrajna bányászati szektorát. De ehhez még sok házi feladat vár az államra: a jogi szabályozás következetessé tétele, a licencviták lezárása és a befektetői bizalom megerősítése elengedhetetlen – vélekedett az amerikai–ausztrál vállalat vezetője.
A legjobb példa erre éppen a Dobra-lelőhely. Itt 2018 óta tart a pereskedés az állam és a bányászati engedélyt birtokló cégek között. A bíróságok ellentmondásos ítéletei, a folyamatos tulajdonosváltások és a kormányzati szabálymódosítások következtében máig nincs tényleges kitermelés.
Most ugyan újra kiírták a pályázatot a lelőhely hasznosítására, de a korábbi jogosultak – köztük a Critical Metals – már jelezték, hogy jogi úton készülnek megvédeni érdekeiket. „Ha egy lelőhelyet kétévente újra meghirdetnek, miközben a tulajdonjog vitatott, az elriasztja a befektetőket. A nemzetközi cégek világos, átlátható kereteket várnak, nem pedig végtelen jogvitákat” – jegyezte meg egy neve elhallgatását kérő ukrán iparági szakértő.
Nyersanyagból geopolitikai eszköz
Nem véletlen, hogy Washington stratégiai jelentőséget tulajdonít az ukrán ásványkincseknek. A
lítium,
a titán és
a ritkaföldfémek
a zöldenergia-átmenet és a hadiipar nélkülözhetetlen alapanyagai. Az Egyesült Államok számára az ezekhez való hozzáférés csökkentheti a függést Kínától.
A TechMet részvétele is ebbe illeszkedik: a cégben a DFC közvetlen tulajdonos, így minden befektetés geopolitikai üzenet.
Az sem véletlen, hogy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője nyíltan méltatta Ronald Laudert, és „nagyon fontosnak” nevezte a projektet. Ez azonban sokakban azt a benyomást kelti, hogy a tender akár „testre szabott” is lehet, ahogyan az ukrán gazdaságpolitikai múltban nemegyszer előfordult.
Orincsák viszont hangsúlyozza: „a közös alap paritásos irányítása – három ukrán és három amerikai képviselő – garantálja az egyenlő feltételeket. A finanszírozási kritériumok világosak: stratégiai jelentőség, átlátható tulajdonosi szerkezet, munkahelyteremtés és társfinanszírozási képesség. Nincs olyan kikötés, amely eleve kizárná a hazai cégeket.”
Papíron gazdag, valójában szegény
Az ukrán állam szeptemberben egy másik látványos lépést is tett: közzétette a kritikus nyersanyagok verifikációs jelentését, amely a szovjet időkből származó adatokat aktualizálta nemzetközi standardok szerint. Oleh Hocinec, az Állami Geológiai Szolgálat vezetője szerint ez „az átláthatóság és a befektetői bizalom erősítését” szolgálja.
Csakhogy a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az archív adatok gyakran pontatlanok, a komoly befektetők úgyis új kutatásokat végeznek majd.
A szovjet geológiai örökséget nem szabad alábecsülni, de önmagában nem elég – mondta Kszenyija Orincsak.
Mihajlo Zsernov is hasonló véleményen van, szerinte „az információs nyitottság hasznos, de a befektetőknek igazi biztosítékot a kiszámítható jogi környezet és a stabil szerződések jelentenek”.
Homályos a jövő
A közös alap és az első amerikai befizetés kétségtelenül mérföldkőnek számíthat, hiszen először érkezett intézményesített amerikai állami tőke az ukrán ásványkincsszektorba.
Ez azonban önmagában még nem jelenti a tényleges kitermelés beindulását. A Dobra-lelőhely körüli jogi viták is bizonyítják, mennyire törékeny a folyamat: a bíróságok ellentmondásos ítéletei, a licencjogok tisztázatlansága és a politikai befolyás gyanúja mind-mind visszafogják a beruházási kedvet.
A kilátások tehát ellentmondásosak. A technológiai és pénzügyi potenciál óriási, a geopolitikai érdeklődés kézzelfogható, azonban a belső jogi és intézményi akadályok továbbra is sűrű ködöt borítanak a jövőre.
Szeptemberben születhetnek meg az első megállapodások az amerikai–ukrán ásványkincs-megállapodással kapcsolatban – írja az Index az Unian beszámolójára hivatkozva.
Az ősz elején érkezik az Ukrajnába az amerikai küldöttség, hogy felmérje a projekt részleteit – jelentette ki Olekszij Szobolev gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter.
A tárcavezető hozzátette, hogy szeptemberben születhetnek meg az alap előkészületével kapcsolatos első döntések. Ugyanekkor dől el a befektetett pénz összege is.
A befektetési alap, amelyet az Ukrajna és Egyesült Államok között megkötött ásványlelőhely-megállapodás keretében hoztak létre, az év végéig megkezdheti működését – jelentette ki csütörtökön Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter, akit a Reuters brit hírügynökség idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko szerdán találkozott Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel és a Pénzügyi Fejlesztési Társasággal, amely partnerként vesz részt az alap létrehozásában. A felek „nagyon konkrét lépéseket vitattak meg arról, hogyan lehetne ezt az alapot még ebben az évben működőképessé tenni”.
„Tehát azt tervezzük, hogy júliusban megtartjuk az alap első igazgatótanácsi ülését, és megvitatjuk, hogy mekkora lesz az alap elindításához szükséges indulótőke. Valójában el kell fogadnunk az alap befektetési stratégiáját is a következő néhány évre” – tette hozzá.
Ukrajna modern ásványkincskutatási technológiákat és pontos lelőhely-becsléseket kaphat az Egyesült Államoktól, ami megnyitja az utat a termelés fejlesztése előtt – jelentette ki vasárnap Olena Remezova, a geológiai tudományok doktora, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Földtudományi Intézete Ásványkincsek Osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjúban.
Remezova elmondta, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok közötti együttműködés a ritkaföldfémek kitermelésében fontos lépés lehet a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából. Ezenkívül fejlett technológiák érkeznek a lelőhelyek operatív feltárásához, Ukrajna elkezdhet a tartalékok becslésének nemzetközi szabványai szerint dolgozni.
Ez lehetővé teszi az ásványkincsek elérhetőségének pontosabb felmérését Ukrajnában, és hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez ebben az iparágban, ami fontos a hazai munkaerőpiac fejlődése szempontjából. Jelenleg szinte semmilyen ritkafém-kitermelés nem folyik az országban, de az Egyesült Államokból érkező befektetések és technológia bevonzásával ez a helyzet megváltozhat.
Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodást írt alá a felszín alatti erőforrásokról, a kormány arra számít, hogy a felek egyenlő arányban részesednek majd a szerződés után keletkező nyereségből – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettese, gazdasági miniszter és Tarasz Kacska, Ukrajna kereskedelmi képviselője nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko elmondta: „Ez a tulajdonlás, az irányítás – minden 50/50 arányban történik. A nyereség felosztása csak 10 év után történik meg. Előtte csak befektetések és csak Ukrajnában.” Kacska szerint az aláíráskor az alapban az amerikai és ukrán részesedések megegyeznek – 50/50 % arányban, és később lehetőség van további befizetésekre. „Felbecsülhetetlenek lehetnek, mind az Egyesült Államok, mind Ukrajna részéről. A hozzájárulás mértéke nem befolyásolja azt a tényt, hogy a menedzsment egyenlő aranyú. Fontos a nyereség kifizetésének szakaszában” – magyarázta.
Ugyanakkor Szviridenko szerint mindegyik fél – mind az USA, mind Ukrajna – megkapja az alap részvényeinek 50 %-át. „A nyereség elosztásával kapcsolatban: képzeljük el, hogy 10 év alatt az alap 2 milliárd dollár nyereséget termel. Tegyük fel, hogy ez idő alatt az Egyesült Államok további 1 milliárd dolláros támogatást nyújtott, amelyet az alapba fektetnek be. Ebben az esetben először is ezt a további befektetett összeget visszaforgatják a nyereségből – azaz 1 milliárd dollárt visszakap az Egyesült Államok. A nyereség fennmaradó részét – ebben a példában további 1 milliárd dollárt – pedig egyenlően, 50/50 % arányban osztják szét” – vázolta a gazdasági miniszter.
Ukrajna és az USA már a héten aláírhat egy keretmegállapodást az ásványkincsekről, ami nemcsak a ritkaföldfémekre vonatkozik majd – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság úgy tudja, hogy a feleknek azután sikerült jelentős előrelépést elérniük, hogy Donald Trump amerikai elnök beleegyezett, hogy a megállapodásban nem veszik figyelembe azt a katonai támogatást, amelyet az amerikaiak korábban Ukrajnának nyújtottak. Egy meg nem nevezett magas rangú ukrán tisztviselő azt mondta a lapnak, hogy Washington ilyen lépése megnyithatja az utat a keretmegállapodás e heti aláírása előtt.
Azt is elmondták a kiadvány forrásai, hogy a keretmegállapodás minden ásványkincsre vonatkozik Ukrajna-szerte, beleértve a kőolajat és a földgázt, valamint a főbb energiavagyont. Ugyanakkor a Legfelső Tanács meg nem nevezett képviselői, mindenekelőtt a Nép Szolgája párt képviselői megjegyezték, hogy nem támogatják az ritkafémlelőhelyekről szóló rossz megállapodást, és ennek megfelelően nem írják alá.
