Az Enerhoatom 12 nappal a tervezettnél előbb fejezte egy atomerőmű blokkjának felújítását, ez 1000 MW-al növeli az energiarendszer kapacitását, számolt beaz Enerhoatom sajtószolgálata.
„Október 1-jén a tervezett karbantartást követően az Enerhoatom szakemberei sikeresen csatlakoztatták az egyik atomerőmű tápegységét az elektromos hálózathoz. A kapacitás növelése folyamatban van. A nukleáris mérnökök magas színvonalú munkájának köszönhetően a blokkot 12 nappal a tervezett időpont előtt vonták ki a karbantartásból” – áll a közleményben.
A társaság megjegyezte, a blokk teljes kapacitásának elérése után 1000 MW-tal erősítik meg Ukrajna energiarendszerét.
„A karbantartási kampány hamarosan véget ér, és a fűtési szezon kezdetére az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területen található mind a kilenc energiablokk készen áll a munkára a legnehezebb hónapokban” – fogalmazott Petro Kotyin, az Enerhoatom vezetője.
Hozzátette: a cég szakemberei minőségi munkát végeznek, határidő előtt fejezik be a munkálatokat.
Hosszú távon lehetetlen kielégíteni az egyre növekvő villamosenergia-igényeket, ezért Svájc is az atomerőművek felé fordul, holott korábban még ellenük foglalt állást. A Magyar Nemzet szemléje szerint az ország 2017-ben népszavazáson döntött az atomenergia fokozatos kivonásáról – új atomerőművek létesítésének tiltása mellett –, dátumot azonban nem tűzött ki. A törvény megszületésének folyamata 2011-ben vette kezdetét, a fukusimai események után.
A Magyar Nemzet szemléje szerint a törvény elfogadása óta azonban gyökeresen megváltozott az energiapiac helyzete – ismertette Albert Rosti svájci energiaügyi miniszter. Ugyanis a korábbiakkal ellentétben Svájc nem zárja ki az új nukleáris kapacitások kiépítését, ennek legfőbb oka a bekövetkezett energiaválság. A tárcavezető szerint jelenleg sem rövid, sem középtávon nem reális új blokkok létesítése, azonban ahhoz, hogy megteremtsék ennek jövőbeni lehetőségét, már most szükséges tisztázni a jogi kereteket. Az energiaügyi minisztérium várhatóan még az idén benyújtja a törvénymódosítási javaslatát.
Tavaly elfogadták a szavazók azt a klímavédelmi rendeletet, ami Svájcot a 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé tereli, ez pedig kizárja azt a korábbi elképzelést, amely szerint a megújuló energiaforrások felhasználása mellett gáztüzelésű erőművek segítségével állítanának elő áramot. Az ország most minden potenciálisan alkalmazható technológia előtt nyitva hagyja az ajtót, így az atomenergiára is számít, mert a kormány attól tart, hogy a megújuló energia önmagában nem lenne képes kielégíteni a felmerülő igényeket.
A nagy teljesítményű energiablokk üzembe helyezése jelentősen megerősíti az energiarendszert – biztosított az Enerhoatom.
Az egyik ukrán atomerőmű blokkja az ütemezett javítások után csatlakoziozz a hálózathoz, jelentette be július 17-én az Enerhoatom.
„Az Enerhoatom a nukleáris fűtőanyag túlterhelése és a berendezés tervezett javítása után a tervezett időpont előtt újabb energiablokkot csatlakoztatott az elektromos hálózathoz” – áll az üzenetben.
Megjegyezték, hogy az egység üzembe helyezése jelentősen megerősíti az energiarendszert.
„Tekintettel az energiaipar nehéz helyzetére, a cég szakemberei maximális erőfeszítéseket tesznek a tervezett és megelőző javítások gyors elvégzésére, amennyiben biztosítottak a minőségi munkavégzés megfelelő feltételei” – biztosított az Enerhoatom.
Azt is közölték, hogy az Ukrajna által ellenőrzött területen található összes többi atomerőmű blokkja a tervezett üzemmódban működik.
A tervezett javítások után egy újabb nukleáris energiablokk került vissza az ukrán energiarendszerbe. Az egyik atomerőmű tápegységének ütemezett javítások utáni csatlakoztatása némileg csökkenti a villamosenergia-hiányt, számolt be az Energiaügyi Minisztérium.
Az egyik atomerőműben a tervezett javítások után, amelyek 10 nappal a tervezett határidő előtt készültek el, üzembe helyeztek egy energiablokkot, ezzel 1000 MW teljesítménnyel bővül az energiarendszer. Ez némileg csökkenti az áramhiányt.
Mint ismeretes, ez már a harmadik nukleáris blokk, amelyen az őszi-téli időszakra készülve befejeződtek a tervezett munkálatok. A cél, hogy minden blokkot felkészítsenek a fűtési szezonra a stabil és problémamentes működésre.
Június 8-án az esti órákban keletkezik hiány az energiarendszerben.
„16:00 és 24:00 óra között áramkorlátozást terveznek. Napközben 16:00 óráig nem terveznek korlátozást a fogyasztókat illetően. A kritikus vállalkozások számára sem terveznek lekapcsolásokat” – írta az Energiaügyi Minisztérium.
A dnyipropetrovszki Nikopol elleni ellenséges csapások miatt a háztartási fogyasztókat lekapcsolták.
Harkiv térségében egy orosz lőszer találta el egy gázelosztó állomás technológiai berendezését. Ezzel egy időben áttörte a gázvezetéket.
Lekapcsolódott egy magasfeszültségű felsővezeték Kijev térségében. A rongálás feltehetően Fehéroroszország területén található.
A nyugati régióban egy vihar idején lekapcsolt egy magasfeszültségű légvezetéket. Az automatizálásnak köszönhetően újra működik.
Zsitomir régióban technológiai okok miatt június 7-én lekapcsolódott az Oblenerho felsővezetéke. Emiatt az alállomás és a hozzá csatlakozó háztartási fogyasztók áram nélkül maradtak.
Ternopil régióban technológiai okok miatt az Oblenerho három alállomása és a hozzájuk kapcsolódó háztartási fogyasztók maradtak áram nélkül.
Június 8-án a tervezett villamos energia import – 29 095 MWh. Export nem várható – jegyezte meg az Energiaügyi Minisztérium.
Ukrajna azt reméli, hogy júniusban aláírja a megállapodást két atomreaktor vásárlásáról Bulgáriától, hogy kompenzálja az oroszok által megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű kapacitáskiesését – közölte pénteken Petro Kotyin, az Enerhoatom állami atomipari vállalat vezetője a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kotyin elmondta, hogy az új reaktorokat a Hmelnickiji Atomerőműben telepítik, és orosz fejlesztésű berendezésekkel szerelik fel, amelyeket Kijev Bulgáriából akar importálni. „Folytatódnak a tárgyalások Ukrajna és Bulgária kormányai között, és úgy gondolom, hogy valamikor júniusban meglesz az eredménye, hogy szerződést kötünk Bulgáriával ennek a berendezésnek a megvásárlására” – vázolta.
Az igazgató szerint a Hmelnickiji Atomerőműben az első reaktor helyszínét júniusra készítik elő, és azonnal készen áll a beépítésre. Ha a reaktort időben és hiánytalanul szállítják, az Enerhoatom két-három éven belül készen áll az új reaktor üzembe helyezésére – ez az időszak az erőmű turbinájának legyártásához is szükséges – tette hozzá, megjegyezve, hogy az Enerhoatom előzetes tárgyalásokat folytat a General Electric amerikai vállalattal a turbina megépítéséről.
A második reaktort később telepítik, de Kotyin nem mondott határidőt. Jelezte, hogy Bulgária korábban 600 millió dollárra becsülte a két reaktor árát, Szófia azonban igyekezett emelni a berendezések árát, amelyeket Bulgárián kívül csak Oroszországban lehet megvásárolni.
„A bolgár fél folyamatosan próbál több profitra szert tenni, mint ez a 600 millió dollár, és minél több idő telik el, annál magasabbra srófolják az árat, de mi továbbra is a 600 millió dolláros árra koncentrálunk” – mondta el Kotyin. A szavai szerint az Enerhoatom további két reaktort kíván építeni az amerikai AP-1000-es reaktor alapján Hmelnickijben, és április elején megkezdi a betonozást a két új reaktorhoz.
Dél-koreai résztvevővel bővülhet a Hmelnickij atomerőmű területén tervezett új beruházás.
Háborús környezetben akar a Hmelnickij atomerőmű két, szovjet tervezésű atomblokkja mellé két hasonlót – de értelemszerűen orosz részvétel nélkül – felépíteni, további kettőt pedig az Ukrajnában egyelőre idegen amerikai technológiával. Már az sem kizárt, hogy az amerikai alapokon kifejlődött dél-koreai atomiparnak is jut szerep.
Ugrásra készek a dél-koreai cégek
Az Enerhoatom vezérigazgatója, Petro Kotyin infrastrukturális és nukleáris projektekkel kapcsolatos együttműködésről tárgyalt a Koreai Köztársaság nagykövetével, Kim Hjongtével (Kim Hyung-Tae). Petro Kotyin tájékoztatta partnerét, hogy Ukrajna készül az első, Westinghouse tervezésű, AP 1000-es rektorral szerelt blokk megépítésére, és befejezne másik két blokkot a Hmelnickij Atomerőmű területén, továbbá az ország valamely részén létesülne egy Holtec technológiájú kis moduláris reaktor.
„Az Enerhoatom partnereket keres projektjeinkhez. Már vásároltunk egy reaktorszigetet a Westinghouse cégtől a Hmelnickij 5. blokkjához, és örömmel vesszük figyelembe a koreai cégek ajánlatát a turbinaszigettel kapcsolatban” – idézi Petro Kotyint a társaság közleménye. Az ukrán atomerőmű-társaság azt is szeretné, ha a koreai Hyundai részt venne egy gáthíd építésében a Dnyeper folyón, amely Kamjanka-Dnyiprovszka és az Enerhodar melletti Nyikopol között haladna.
A nagykövet támogatását fejezte ki Ukrajna mellett. Egyebek mellett jelezte, hogy országa elítéli Oroszország ukrajnai invázióját, csatlakozott az oroszellenes szankciókhoz, humanitárius segélyt és támogatást nyújtott Ukrajnának, főként az energiatermelő szektorának. A koreai cégek érdeklődnek az építési projektekben való részvétel és az ukrán cégeknek történő szállítás iránt. E szándékaikban élvezik a koreai kormány segítségét.
Évekkel ezelőtt indultak az előkészületek
Petro Kotyin épp két éve nyilatkozott a Világgazdaságnak arról, hogy az ukrán atomipar az oroszról az amerikai atomtechnológiára vált. Azóta beszámoltunk a megvalósítás egyes lépcsőiről is, mindenekelőtt az ukrán atomerőművek fűtőelemváltásának előkészítéséről, amely decemberben már a szállítás indításánál tartott. A nagy bejelentés azonban ez év januárjában érkezett.
Akkor állapodott meg Ukrajna a Westinghouse-zal arról, hogy az amerikai cég fejezi be a Hmelnickij Atomerőmű területén lévő két blokk építését, és felépíti a két újat.
Bulgáriából orosz, az USA-ból helyi reaktor érkezik
Az előbbi kettő, azaz a Hmelnickij 3. és 4. blokk orosz berendezéseit az ukrán fél Bulgáriából várja. E blokkok építése még a nyolcvanas években indult, de a munka leállt. A másik kettőt a Westinghouse szállítaná. Az építkezés még az idén nyáron vagy az ősszel indulna, hogy mielőbb új kapacitások álljanak rendelkezésre az energiarendszert ért háborús károk kompenzálására German Galuscsenko energiaügyi miniszter érvelése szerint. Megjegyzendő, hogy bár egy atomerőmű építése még gyorsított ütemben is évekig tarthat, ezt az időt most lerövidítheti, hogy a 3. és a 4. blokk orosz reaktortestei Bulgáriában már készen vannak, és a Westinghouse is olyan, 3+ generációs (biztonsági és szabályozhatósági szempontból továbbfejlesztett) reaktort építene Ukrajnában, amelyet már legyártottak. A miniszter a blokkok átadásának várható idejéről annyit mondott, hogy addig a 3. blokk esetében mintegy két és fél évnek kell eltelnie akkortól, hogy Bulgáriából megérkeznek a VVER 1000-es reaktorok. German Galuscsenko a négy blokk építéséhez szükséges jogszabályalkotást párhuzamos folyamatnak nevezte.
Ukrajna már az idén megkezdi a legnagyobb európai atomerőmű építését a lengyel határtól mintegy 180 kilométerre fekvő Hmelnickij városnál – jelentette be hétfőn Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter.
A tervek szerint a Hmelnickij atomerőműben további négy atomreaktor blokk épül nyugati segítséggel. Az erőmű meglévő két blokkja egyenként 1000 megawatt bruttó teljesítményű szovjet tervezésű reaktorral rendelkezik.
A Hmelnickij atomerőmű Ukrajna négy atomerőműve közül a legkisebb. „Hat reaktoros kapacitásával pedig ez lesz a legnagyobb Európában, és még a Zaporizzsjai Atomerőműnél is nagyobb teljesítményű” – mondta az energiaügyi miniszter.
Az építkezés a tervek szerint idén kezdődik.
A hármas és a négyes reaktor szovjet tervezésű, VVER-1000 típusú lesz, a további kettő pedig az amerikai Westinghouse AP-1000-es reaktorával épül meg.
Az erőmű az épülő négy reaktorral együtt összesen több mint 6200 megawatt teljesítménnyel rendelkezik majd.
A miniszter elmondása szerint a bővítés kompenzálja majd az elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőmű kapacitását.
Az orosz-ukrán háború közel két évvel ezelőtti kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-termelésének több mint 50 százaléka nukleáris energián alapult. Kijev rendszeresen exportálja az Európai Unióba a felesleges villamos energiát.
Ukrajna 2024 nyarán vagy őszén négy új atomreaktor építését tervezi, amivel az Oroszország elleni háború miatt kieső energiakapacitást igyekszik pótolni – jelentette be csütörtökön Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a reaktorokat és a kapcsolódó berendezéseket tartalmazó blokkok közül kettő orosz gyártmányú berendezésekre épül majd, amelyeket Ukrajna Bulgáriából kíván importálni, míg a másik kettő a Westinghouse erőmű-gyártó nyugati technológiáját használja majd.
Ahogy Haluscsenko elmondta, mind a négy reaktort a nyugat-ukrajnai Hmelnickiji Atomerőműben építik fel. „Azt hiszem, nyáron-ősszel elkezdjük az építkezést. Reaktorházakra van szükség, amelyeket importálni kell. A harmadik és a negyedik blokkot azonnal meg akarjuk építeni” – tette hozzá a miniszter.
A Hmelnickiji Atomerőmű harmadik és negyedik reaktorának építése az 1980-as években kezdődött, de befagyott. A függetlenség 1991-es elnyerése óta Ukrajna három új atomreaktort épített – egyet-egyet a Zaporizzsjai, a Hmelnickiji és a Rivnei Atomerőművekben.
Jelenleg az ukrán ellenőrzés alatt álló területen három erőmű állítja elő az ország villamosenergia-szükségletének több mint 55%-át, de az ország bővíteni kívánja ezt a szektort, hogy kompenzálja az orosz megszállók által elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőmű kiesését. Oroszország azután szerezte meg az irányítást a létesítmény felett, hogy 2022 elején teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és hat atomreaktora jelenleg „tétlen”.
„A harmadik és a negyedik reaktorral kompenzálni akarjuk a Zaporizzsjai Atomerőműben lévőket, jelenleg bolgár partnereinkkel tárgyalunk a két importálni kívánt reaktorról. Ha megkapjuk a reaktortesteket, akkor szerintem 2,5 év múlva működne egy harmadik reaktorunk is” – jegyezte meg Herman Haluscsenko.
Az atomerőmű első, 1,6 GW teljesítményű blokkját a tervek szerint 2033-ban helyezik üzembe.
A lengyel kormány engedélyezi az ország első atomerőmű építésének megkezdését, jelentette be a Twitteren Anna Moszkva, lengyel klíma- és környezetvédelmi és az energiaügyekért felelős miniszter július 12-én, szerdán.
„Ma meghoztunk egy fontos döntést, amely engedélyezi az első lengyelországi atomerőmű építését” – hangsúlyozta.
Elmondása szerint a dokumentum legfőbb jelentősége, hogy formálisan megerősíti: az atomerőmű építésére tervezett beruházás közérdekű, és a kormány energiapolitikájával összhangban valósul meg.
Ez év júniusában a lengyel kormány 4,7 milliárd zloty (kb. 1,2 milliárd dollár) értékű beruházást jelentett be az atomerőmű építésére.
A munkálatoknak már 2023-ban el kell kezdődniük. Az első, 1,6 GW teljesítményű blokkot a tervek szerint 2033-ban helyezik üzembe.
Az első lengyelországi atomerőmű építésének helyszínét a Balti-tenger partján, a Pomerániai vajdaságban található Hocewo település szomszédságában választották ki.
A hétvégén Németországban leállították az utolsó három, még működő atomerőművet. Az országban ezzel hatvan év után véget ért az atomenergia-termelés. Az intézkedést vegyesen fogadták Németország-szerte. A nagy ipari energiafelhasználók képviseleti szervezete szerint energiaellátási hiányra kell számítani.
Jelképesen kihúzták a csatlakozót az atomerőműből és bedugták egy napenergiával működő panelbe – Németország-szerte ünnepeltek a környezetvédők, hogy teljesült több évtizedes álmuk: az országban nincs többé működő atomerőmű.
„Nagyon nagy nap a mai, az utolsó három atomreaktort is lekapcsoltattuk. A sikerhez a legnagyobb lökést a 2011-ben történt fukusimai nukleáris katasztrófa adta, de hozzájárult ehhez az évtizedes harcunk is” – mondta büszkén egy környezetvédő aktivista.
Szombaton éjfélkor a három utolsó atomerőmű leállításával véget ér az atomenergia-termelés bő hatvanéves korszaka Németországban. Végleg lekapcsolták az áramellátó hálózatról a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2 erőművet. Berlinben a Brandenburgi kapunál egy óriási feldöntött dinoszaurusz jelképezte a bezárt atomerőműveket, azaz a nukleáris energia feletti győzelmet.
Az egyik aktivista kivont karddal ünnepelt. A férfi azt mondta, 40 éve küzd az atomenergia ellen. Nehézvizes reaktorok, gyorstenyésztő reaktorok, magas hőmérsékletű reaktorok, sok könnyűvizes reaktor, amelyek most mind kikerülnek a hálózatból. „Ez egy jó nap Németország számára, és jó nap a klímavédelem szempontjából is” – mondta a környezetvédő.
Németországban azonban nem fogadta mindenki ilyen lelkesen az utolsó atomerőművek bezárását.
Berlinben azok is hallatták a hangjukat, akik ellenzik és értelmetlennek tartják a döntést. Egy demonstráló szerint a bezárás azt jelenti hogy az ország vissza fog térni a fosszilis energiahordozókhoz, a szénhez, ami pedig a levegőt szén-dioxiddal szennyezi.
Emslandban, ahol az egyik bezárt atomerőmű található, sem mindenki érti az intézkedés lényegét. „Érthetetlen döntés. Itt Németországban bezárjuk az atomerőművet, néhány kilométerrel arrébb Hollandiában pedig újat építenek. Ennyit Európáról” – panaszkodott egy férfi.
A teljes német energiaellátásban az atomenergia egyébként nem játszik jelentős szerepet. Tavaly az energiatermelés 46 százaléka származott megújítható forrásból, 45 százaléka fosszilis forrásból, 6 százaléka atomenergiából, a maradék pedig egyéb forrásból. A német hálózati felügyelet szerint az atomerőművek leállítása nem veszélyezteti az ellátási biztonságot, mert egyéb forrásból elegendő áramtermelési kapacitás áll rendelkezésre a kieső atomenergia fedezésére.
A nagy ipari energiafelhasználók képviseleti szervezete szerint azonban energiaellátási hiányra kell számítani.
Úgy fogalmaztak, európai energiaimportra hagyatkozni rendkívül kockázatos dolog. Hozzátéve, minden egyes erőmű lekapcsolása a hálózatról árfelhajtó hatást fejt ki a piacon és veszélyezteti Németország vezető ipari szerepét.
Bajorország miniszterelnöke a berlini döntés felülvizsgálatát követeli az atomerőművek bezárásáról. Markus Söder a Bild am Sonntag című lapnak azt nyilatkozta, Bajorország továbbra is működtetni akarja saját erőművét. Azt mondta, amíg tart az európai energiaválság, és amíg az ország át nem tér teljesen a megújuló energiára, minden energiaforrást használni kell. Bajorország felelősséget vállal döntéséért, hogy a tartományban található, szombat éjfélkor szintén lekapcsolt Isar 2-es atomreaktort hamarosan újraindítsák.
