Szakértők szerint a vakcinák adományozása segíthet az afrikai országoknak a majomhimlő elleni küzdelemben. Mindez hatalmas esélyt kínál egy eddig kevésbé ismert dán gyógyszergyártónak, a Bavarian Nordicnak.
A Bavarian Nordic árfolyama 26 százalékkal nőtt az év eleje óta, miután a dán vállalat gyártja az egyetlen olyan majomhimlő elleni vakcinát, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyott a betegség terjedésének megfékezésére a súlyosan érintett afrikai országokban. A cég az oltóanyagot Jynneos, Imvamune és Imvanex márkanevek alatt értékesíti.
A céget segítette, hogy szeptemberben végén megállapodást kötött az ENSZ Gyermekalapjával (UNICEF), amelynek értelmében egymillió adag Jynneos vakcinát szállít a fekete kontinens államainak az év végéig.
A majomhimlő a fekete himlőt okozó vírusok családjába tartozik, de enyhébb tüneteket okoz, általában lázzal és izomfájdalommal jár, súlyosabb esetekben felhólyagzik a betegek bőre az arcon, a kezeken, a mellkason és a nemi szervek környékén.
A WHO augusztus közepén nemzetközi szintű egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett a majomhimlő új variánsának afrikai terjedése miatt. Az afrikai járványügyi és betegségmegelőzési központ szerint az év elejétől szeptemberig tartó időszakban a kontinens 15 országában több mint 29 ezren fertőződtek meg majomhimlővel és 738-an haltak meg.
A fertőzések és a halálozások többségét a Kongói Demokratikus Köztársaságból (KDK) jelentették, ahol nagyrészt 15 év alatti gyerekeket betegít meg a majomhimlő. Ugyanakkor az utóbbi hetekben a KDK mellett Ugandában, Ruandában, Burundiban és Kenyában is megjelent, továbbá Pakisztánban és Svédországban is kimutatták a fertőzés jelenlétét egy-egy betegnél, akik korábban Afrikában jártak.
Mennyire veszélyes a majomhimlő?
A WHO főképpen a Klád Ib vírusvariáns miatt aggódik, amelyet 2023 végén mutattak ki a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén. Bár részletekbe menő tanulmányok még nem születtek, szakemberek abból indulnak ki, hogy fertőzőbb és súlyosabb megbetegedést idézhet elő az eddig ismert variánsoknál.
Ez azért is súlyos gond, mert a jelenlegi járványhullám által leginkább sújtott térségben sok HIV-fertőzött él, megfelelő gyógyszerekhez viszont nehéz hozzájutni. A helyzetet tovább nehezíti, hogy tömegek élnek különböző menekülttáborokban, meglehetősen rossz higiéniai körülmények között, ami szintén kedvez a vírus terjedésének.
A WHO európai részlegének igazgatója, Hans Kluge viszont igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy a mostani járványhullám nemzetközi összefogással megfékezhető, kordában tartható, és nem kell attól tartani, hogy a Covidhoz hasonló pandémia alakulna ki. Ennek azonban a feltétele, hogy minél több vakcinához jussanak az érintett országok.
A vakcinák ajándékozása segíthet
Spanyolország 100 ezer, a majomhimlő elleni hatóanyagot tartalmazó ampullát adományoz Afrikának, amelyből 500 ezer adag vakcinát lehet készíteni, a mediterrán ország a saját készletének 20 százalékát ajánlotta fel. Madrid egyben javasolja, hogy minden uniós tagállam ajándékozza a tartalékának egyötödét a fekete kontinensnek.
Az Egyesült Államok 10 ezer vakcinát ajándékozott Nigériának és további 50 ezret tervez a Kongói Demokratikus Köztársaságnak, bár utóbbinál Washington nem nevezett meg dátumot. Ellenben az ország az Európai Uniótól 200 ezer adagot kapott. A Bavarian Nordic közölte, hogy 2025 végéig 13 millió adagot tud szállítani a vakcinából.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint létfontosságú az összehangolt nemzetközi fellépés a járványkitörés megfékezése és emberéletek megmentése érdekében, vagyis minél több oltóanyagot kell juttatni az érintett afrikai államoknak.
