Az ukrán kormány 2025 végéig meghosszabbította az Európai Unióval kötött „szállítási vízummentességről” szóló megállapodást, amely lehetővé teszi az ukrán fuvarozók számára, hogy külön engedélyek nélkül továbbra is végezhessenek közúti árufuvarozást – számolt be Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke Telegramon.
Elmondása szerint ezzel az ukrán közúti fuvarozók továbbra is akadálytalanul juthatnak be az uniós piacra, külön engedélyek beszerzése nélkül.
Ez a megállapodás negyedik meghosszabbítása, amelyet a teljes körű orosz agresszió kezdetet óta írtak alá.
„Az EU-ba irányuló közúton szállított ukrán export 42%-kal, az Ukrajnába irányuló import 37%-kal nőtt. A »szállítási vízummentesség« Ukrajna ágazati integrációja Európával, és előfeltétele az Európai Uniós tagságunknak” – jegyezte meg Smihal.
Megjegyezte, a „szállítási vízummentesség” Ukrajna Európával való ágazati integrációjának fontos elemévé vált, megteremtve Ukrajna uniós tagságának előfeltételeit.
A közúti áruszállításról szóló megállapodást, amely az egyszerűsített „szállítási vízummentesség” nevet kapta, 2022. június 29-én írták alá az Ukrajnát háborús időkben támogató uniós intézkedések részeként. Jogot ad az ukrán fuvarozóknak, hogy a korábban kötelező kvóták és egyedi engedélyek nélkül üzemeltethessenek kereskedelmi járatokat Európába.
Az Európai Beruházási Bank 300 millió eurót biztosít Ukrajnának az energetika és a kritikus infrastruktúra helyreállítására. Az erre vonatkozó megállapodásokat Brüsszelben írták alá az EBB elnökével, Nadia Calvinóval folytatott megbeszélésen – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.
A bank 100 millió eurót biztosít a központi fűtés beruházásaira, az energiahatékonyság javítására, valamint a szükséges berendezések beszerzésére, beleértve a villamosenergia- és hőtermelő berendezéseket is.
100 millió euró a vízellátás és a higiénia javítását célzó projektek megvalósítására.
100 millió eurót a víz-, hő- és szennyvízellátó létesítmények helyreállítására, valamint a szociális alapszolgáltatások korszerűsítésére az oktatás, az egészségügy és a lakásszektor területén.
„A megbeszélésen Nadia Calvinóval közös projektek megvalósításáról és új projektek indításáról tárgyaltunk, többek között a közlekedés, a szociális infrastruktúra, az energiahatékonyság és az energetika területén. A teljes körű orosz invázió kezdete óta az EBB több mint 2 milliárd eurós sürgősségi finanszírozást mozgósított. Hálásak vagyunk a banknak az Ukrajnának nyújtott aktív támogatásért és a bankunknak nyújtott hozzájárulásáért”, közölte Smihal.
Az Európai Unió harmadik részletként 1 milliárd eurót utalt Ukrajnának az Extraordinary Revenue Acceleration (ERA) kezdeményezés keretében. Ezt Denisz Smihal miniszterelnök közölte.
A bejelentésre a brüsszeli találkozója során került sor, ahol Smihal találkozott az EU gazdasági és termelékenységi biztosával, Valdis Dombrovskisszal.
„Ez a harmadik részlet a G7 kezdeményezés keretében, amelyet a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek biztosítanak. A pénzeket az állami költségvetés legfontosabb kiadásaira fogjuk fordítani” – mondta a miniszterelnök.
„Megbeszéltük Dombrovskisszal a makrogazdasági helyzetet, a reformok menetét és Ukrajna újjáépítési folyamatát. Köszönjük partnereinknek a gazdaság és államunk gyors újjáépítésének támogatását” – tette hozzá.
Ukrajna állami költségvetésébe mintegy 400 millió dollár érkezett az IMF (Nemzetközi Valutaalap) újabb részleteként. Erről Denisz Smihal miniszterelnök számolt be.
Elmondta, hogy ezek az alapok a sikeres hetedik felülvizsgálatot követően érkeztek az EFF program keretében.
Ezáltal az IMF összes támogatása ezen kezdeményezés keretében már meghaladta a 10 milliárd dollárt.
Köszönjük az Alapnak a segítséget és a szoros együttműködést, amely támogatja az ukrán gazdaságot a háborús időszakban
Az idei költségvetésben nem szerepel a minimálbér emelése, az a jelenlegi szinten marad – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányhoz intézett kérdések órájában a Legfelső Tanácsban, számolt be az rbc.ua hírportál.
Ukrajnában 2024. április 1-jétől 8000 hrivnyára emelkedett a minimálbér. A 2025-ös állami költségvetés nem irányoz elő minimálbér-emelést. A kormány 2024 júniusában fogadta el a 2025–2027-es költségvetési nyilatkozatot, amelyben a minimálbér és a létminimum ezekre az évekre történő emelésétől való tartózkodást javasol.
A jogszabály szerint „2025–2027-ben a minimálbér 8000 hrivnya lesz, ami a 2024-es jelentős emelést is figyelembe véve biztosítja az elért garanciaszintet”.
A költségvetési alkalmazottak javadalmazása az egységes tarifatábla 1. tarifakategóriájába tartozó munkavállaló 2024. decemberi szinten maradó hivatalos fizetése alapján történik.
Ugyanakkor az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2025. januári frissített makro előrejelzésében a minimálbér emelését engedélyezi. Az NBU arra számít, hogy az átlagos minimálbér 2026-ban 8000 hrivnyáról 8370 hrivnyára, 2027-ben pedig 8950 hrivnyára emelkedik.
A „civil óvóhelyek koalíciójának” létrehozása Finnországgal jelentősen megerősíti Ukrajna képességeit a menedékhelyek építésének területén.
Erről Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal beszélt a kormányülésen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finnországi látogatása során véglegesítettük a „civil óvóhelyek koalíciójának” létrehozásáról szóló megállapodásokat. Ez jelentősen megerősíti a lehetőségeinket ezen a területen
– mondta Smihal.
A miniszterelnök hozzátette, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a humanitárius aknamentesítésre is. Emlékeztetett arra, hogy a Világbank becslése szerint Ukrajna teljes területének aknamentesítése körülbelül 30 milliárd dollárt igényel.
Jelenleg elsődlegesen a mezőgazdasági területek aknamentesítésén dolgozunk. Tudjuk, milyen fontos ez az új vetési szezon szempontjából. Már több mint 80 tanúsított aknamentesítő operátorunk és több mint 200 aknamentesítő gépünk van
Jelenleg Ukrajna körülbelül egyharmadát gyártja a harctéren szükséges fegyvereknek, de célja, hogy növelje a termelést, és elérje az 50%-ot – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök.
Smihal szavai: „Kiemelem – több mint 30%-át a védelmi fegyvereknek, technikának és lőszereknek Ukrajna már önállóan gyártja. A cél 50%. Aktívan fejlesztjük ezt, és biztos vagyok benne, hogy idén elérjük ezt a célt.”
„Ma Ukrajna minden típusú drónt gyárt – tengeri, légi, földi. Saját használatra gyártunk, és szinte teljes mértékben ki tudjuk elégíteni az igényeket. Az idén képesek leszünk 100%-ban saját termelésből biztosítani a tüzérségi szükségleteket” – mondta el.
Február 28-án volt a téli állami támogatás benyújtásának utolsó napja, összesen 14,4 millió ukrán nyújtott be kérelmet. A pénzt az év végéig lehet felhasználni, míg más szociális programok továbbra is működnek.
A hírt Denisz Smihal miniszterelnök közölte a kormányülésen.
Elmondása szerint a pedagógusok havi kiegészítő támogatása továbbra is megmarad, és azt továbbra is közel 500 ezer pedagógus kapja.
Az Elérhető gyógyszerek program bővülni fog. Az eKönyv program keretében már 108 ezer kérelem érkezett. Továbbra is fogadják a kérelmeket a lakhatási támogatásra vonatkozóan a belső menekültek számára. Tavasszal programok bevezetését is tervezik, és bővíteni kívánják a meglévő szociális támogatást az ukrán családok számára.
A legutóbbi becslések szerint Ukrajna helyreállítása hozzávetőleg 500 milliárd euróba fog kerülni – jelentette be hétfőn Denisz Smihal miniszterelnök az ukrán kormány és az Európai Bizottság együttes ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Amikor Ukrajna újjáépítéséről beszélünk, ez azt jelenti, hogy az európai vállalatok befektethetnek ilyen erőfeszítésekbe. A legfrissebb becslések szerint a helyreállítás hozzávetőlegesen 500 milliárd euróba fog kerülni.” Szerinte egy ilyen helyreállítás Európa nagy ügyévé válhat, egyesítve és megerősítve az Ukrajna és az EU közötti együttműködést.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna újjáépítése az orosz invázió után mintegy 700 milliárd dollárba kerül. Egyúttal megjegyezte, hogy Ukrajna összes partnere részt vesz a helyreállításban, és kész ilyen összeget rendelkezésre bocsátani.
A kormány szerint a Naftohaz Ukrajini nem tudja ellátni az egész országot. Az ukrán miniszterelnök ezért felszólította az állami energetikai vállalatot, hogy készítsen gázimportfejlesztési stratégiát.
Kijev különböző lehetőségeket mérlegel a következő fűtési szezonra, beleértve a lehetséges gázimportot is, mivel túl alacsony a belföldi termelés – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegramon.
Smihal az energetikai kérdésekről szóló keddi kormányülést követően nyilatkozott, elmondta, hogy az ország energiabiztonsága messze nem olyan jó, mint ahogy korábban gondolták.
Új ukrán gázstratégia
A kormány azt tervezi, hogy bár a hazai földgázkitermelés támogatását jelentősen megemelné, felszólította a Naftogaz Ukrajini állami energetikai vállalatot, hogy készítsen gázimportfejlesztési stratégiát. Ez jelentős irányváltás lenne az ország számára, amely a háború kirobbanása óta meredeken csökkentette importját a visszaeső kereslet miatt, miközben a belföldi termelésre fókuszált.
Az ukrán gáztárolókra nehezedő nyomás azonban a folyamatos orosz támadások miatt egyre nagyobb, és Kijev attól tart, hogy a háború a következő fűtési szezonig is elhúzódhat, a szolgáltatók pedig addig nem tudnák feltölteni a tartalékaikat.