Majdnem fél évvel előbb érte el a csúcsot az észt infláció, mint a magyar, hasonló szinten. Azóta majdnem megfelezték, az észt gazdaság mégis beleragadt a recesszióba: utoljára 2021-ben láttak gazdasági növekedést, amikor Kaja Kallas kormányfő hatalomra került.
Kevés gazdasági babér terem a külpolitikában aktív, radikálisan oroszellenes Kaja Kallas észt kormányfőnek: amikor 2021-ben hatalomra került, még nőtt az észt gazdaság, tavaly azonban már negyedévről negyedévre visszaesett, és a friss idei első negyedéves adatok további zsugorodást mutatnak. A három balti köztársaság közt ez a legrosszabb gazdasági teljesítmény, bár a legutóbbi két negyedévvel Litvánia sem büszkélkedhet.
Az egyetlen vigasz az első negyedévi észt bruttó hazai termék adataiban, hogy a visszaesés ezúttal csak 0,6 százalék az előző három hónaphoz képest, holott tavaly rendre mínusz 1 százalék körüli számokat produkált az észt gazdaság. Ez most arra volt elegendő, hogy éves bázison csak 3,2 százalék legyen a visszaesés a tavaly év végi 4,0 százalék után, miközben a litvánok mínusz 2,5 százaléknál tartanak, a letteknél pedig enyhén, 0,7 százalékkal nőtt az első negyedévi GDP éves alapon.
Pedig az inflációban – amely erősen befolyásolja a GDP egyik alapösszetevőjét, a fogyasztást – az észtek már jelentős eredményt értek el. Az Európai Unióban az inflációs folyamatok határozott regionális jellegzetességeket mutatnak, a jelenlegi árhullám során a Baltikumban például hamarabb érték el a csúcsokat másoknál, és meglehetősen magas szinten. Az észt infláció körülbelül ugyanazon a szinten csúcsosodott ki, mint a magyar, 25 százalék körül, csak nagyjából fél évvel korábban. Azóta áprilisig 13,5 százalékra csökkent.
Az alacsonyabb – bár még mindig tetemes – infláció, úgy tűnik, egyelőre nem hozta meg a háztartások vásárlási kedvét: a január–márciusi időszakban 1,9 százalékkal volt kisebb a privát fogyasztás, mint egy évvel korábban, ez még a negyedik negyedévi 1,5 százalékos csökkenésnél is nagyobb. Ha a GDP-t nem is, a külkereskedelmi mérleget ez javíthatta, hiszen az import a 3,6 százalékos növekedés helyett 7,3 százalékkal visszaesett, ám a külkereskedelem dinamikája mégsem mondható rózsásnak: az export 6,9 százalékkal zuhant, ami alig jobb teljesítmény a megelőző negyedévi mínusz 7,3-nél. Saját devizájuk nincs, az eurót használják, így saját árfolyam-politikával nem befolyásolhatják a külkereskedelmet és az inflációt sem.
A beruházások esnek, holott a Kallas liberális Reform Pártja által kormányzott Észtország nem néz szembe olyan csúszással az európai uniós pénzek utalásában, mint Lengyelország és Magyarország: az éves visszaesés 3,4 százalék az előző negyedévi 13,1 százalékos növekedés után. A háztartások 63,7 százalékkal költöttek kevesebbet ingatlanra. Ami még mindig húz a termelés oldalán, az a mezőgazdaság, de visszarántja a gazdaságot az olyan kulcságazat, mint az információ és kommunikáció, és a gyengélkedő energiatermelés-légkondicionálás és szállítás-logisztika.
Kallas Reform Pártja márciusban nyert választásokat, a következő voksolást csak négy év múlva tartják.
[type] => post
[excerpt] => Majdnem fél évvel előbb érte el a csúcsot az észt infláció, mint a magyar, hasonló szinten. Azóta majdnem megfelezték, az észt gazdaság mégis beleragadt a recesszióba: utoljára 2021-ben láttak gazdasági növekedést, amikor Kaja Kallas kormányfő hat...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685622300
[modified] => 1685602400
)
[title] => Hiába csökkent az infláció, recesszióban ragadt a kardcsörtető Észtország
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=38653&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38653
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 38654
[image] => Array
(
[id] => 38654
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/3c3aa63ca80245978c10489515e9cdd4.jpg
[original_lng] => 145143
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/3c3aa63ca80245978c10489515e9cdd4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/3c3aa63ca80245978c10489515e9cdd4-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/3c3aa63ca80245978c10489515e9cdd4-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/3c3aa63ca80245978c10489515e9cdd4-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/3c3aa63ca80245978c10489515e9cdd4.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/3c3aa63ca80245978c10489515e9cdd4.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/3c3aa63ca80245978c10489515e9cdd4.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1685591607:12
[_thumbnail_id] => 38654
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1017
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cc00b385ea2859d48074f95715da17b5] =>
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
