Az EU nagykövetei jóváhagyták az Egyesült Királyság részvételét Ukrajna védelmi szükségleteinek támogatásában a 90 milliárd eurós európai pénzügyi támogatási programban, az úgynevezett Ukraine support loan hitel keretein belül, számolt be az EU Tanácsának sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
Július 22-én az EU tagállamai jóváhagyták az Egyesült Királyság részvételét a 90 milliárd eurós európai hitel által Ukrajnának biztosított mechanizmusokban, amelyek Ukrajna kulcsfontosságú védelmi szükségleteit fedezik a 2026-2027-es időszakban. Ez a döntés a programban való részvételről szóló, július 13-án aláírt megállapodás folytatása az EU és az Egyesült Királyság között.
Közölték, ez a lépés lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy a hitelalapokból brit gyártóktól vásároljon védelmi termékeket, az EU-országokra, az Európai Gazdasági Térségre – Európai Szabadkereskedelmi Társulásra és bizonyos harmadik országok listájára vonatkozó meglévő „keretrendszeren” túlmenően.
Így Ukrajna az európai hitel forrásait felhasználhatja fegyverek vásárlására a gyártók szélesebb körétől.
Nagy-Britannia részvétele azért vált lehetővé, mert megfelel a hitelszabályokban a harmadik országokra vonatkozóan meghatározott három kritériumnak. Nagy-Britannia többek között kötelezettséget vállalt a „méltányos és arányos” pénzügyi hozzájárulás nyújtására, védelmi és biztonsági partnerséggel rendelkezik az EU-val, és már most is jelentős támogatást nyújt Ukrajnának.
A hitel összesen 60 milliárd eurót biztosít katonai beruházásokra, beleértve a védelmi beszerzéseket is, valamint 30 milliárd eurót közvetlen gazdasági és költségvetési támogatásra.
Nagy-Britannia részvételének végleges jóváhagyása az EU Tanácsának írásbeli eljárás útján a következő napokban esedékes.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót különített el Ukrajna pilóta nélküli légi járművek terén meglévő potenciáljának támogatására a 90 milliárd eurós, Ukrajnát támogató hitel részeként, számolt be a Bizottság szerdán, írja a Jevropejszka Pravda.
Július 15-én az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót utalt át Ukrajnának drónok vásárlására. Ez a második részlete egy 6 milliárd eurós, Ukrajnát támogató hitelnek, amelyet drónok vásárlására szántak.
Ez az átutalás kiegészíti a Bizottság által Ukrajnának június 25-én a célzott makroszintű pénzügyi támogatási program keretében nyújtott első 3,2 milliárd eurós részletet, valamint a drónok vásárlására június 30-án kifizetett első 3,9 milliárd eurós kifizetést. A jövőre nézve a Bizottság jóváhagyott egy 10 milliárd eurós tervet további drónok, rakéták és vadászgépek finanszírozására, aláhúzva az EU hosszú távú elkötelezettségét Ukrajna védelme és egy erősebb és integráltabb európai védelmi ipari bázis kiépítése iránt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Kijevben tartózkodott – 11. alkalommal látogatott Ukrajnába Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta.
Az Európai Unió példátlan, 90 milliárd eurós hitelére és a folyamatos politikai, katonai és pénzügyi támogatásra építve a látogatás a védelmi együttműködés fokozására összpontosít, beleértve az ukrán légtér folyamatos orosz drón- és rakétatámadásokkal szembeni védelmét szolgáló sürgős intézkedéseket, valamint az európai és ukrán védelmi ipar integrálására irányuló új kezdeményezéseket a kritikus eszközök gyártásának felgyorsítása és bővítése érdekében.
Az Európai Unió 300 millió eurós támogatást biztosít az ukrán védelmi ipar fejlesztésére – jelentette be Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter. A forrásokhoz az Ukrajna és az EU között aláírt két új megállapodás révén férhetnek hozzá az ukrán védelmi vállalatok.
A megállapodások lehetővé teszik, hogy az ukrán cégek részt vegyenek az European Defence Fund (EDF) kutatás-fejlesztési pályázataiban, valamint támogatást kapjanak a European Defence Industry Programme (EDIP) keretében gyártási kapacitásaik bővítésére.
A 300 millió eurós csomagból 260 millió eurót a hadiipari termelés növelésére, 35,3 millió eurót pedig innovációs projektek finanszírozására fordítanak. A Brave1 program keretében egy-egy projekt akár 200 ezer eurós támogatást is elnyerhet, miközben a pályázatok költségeinek akár 100 százalékát is fedezhetik.
Fedorov szerint az együttműködés új lehetőségeket nyit az ukrán védelmi fejlesztések, a startupok támogatása és az EU-val közös védelmi technológiák kidolgozása előtt. A megállapodások hatályba lépéséhez még az ukrán parlament jóváhagyása szükséges.
Az Európai Unió további 18 millió eurót utal ki Örményországnak a kereskedelem megerősítése és diverzifikálása érdekében, valamint autonóm kereskedelmi intézkedések alkalmazását javasolja, amelyek az EU-ba irányuló örmény export mintegy 80%-át liberalizálják.
A Jevropejszka Pravda arról számolt be, hogy ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be jereváni látogatása során, tájékoztatott a News.am.
Von der Leyen elmondta, hogy a 18 millió euró az Örményországnak korábban bejelentett 52 millió eurós költségvetési támogatási csomag utolsó része. Ezeket az alapokat többek között egy exportösztönző ügynökség létrehozására lehetne felhasználni. Elmondása szerint Brüsszel autonóm kereskedelmi intézkedések alkalmazását javasolja az örmény termékekre.
„Ez liberalizálja az Európai Unióba irányuló örmény export mintegy 80%-át. Így a velünk folytatott kereskedelem mintegy 80%-ára már nem vonatkoznak vámok” – mondta.
Az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy ezek az intézkedések megnyitják az európai piacot Örményország friss mezőgazdasági termékeinek – beleértve a zöldségeket, gyümölcsöket és egyéb növényi termékeket – közel 99%-a, valamint az italok és alkoholos italok exportjának több mint 90%-a előtt.
Von der Leyen egyben bejelentette, hogy július közepén európai szakértőkből álló csoport érkezik az országba, hogy együttműködjenek az örmény termelőkkel, exportőrökkel és vállalkozásokkal. Emellett az Európai Bizottság elnöke bejelentette a Global Gateway kezdeményezés keretében nyújtott új, 200 millió eurós támogatási csomagot a régió összekapcsoltságának fejlesztése érdekében.
Elmondása szerint európai pénzügyi intézményekkel együttműködve akár 2 milliárd eurót is terveznek mozgósítani közlekedési, energetikai és digitális projektekre a Dél-Kaukázusban, beleértve az örményországi határ- és közúti infrastruktúra korszerűsítését. Emellett von der Leyen bejelentette egy 20 millió eurós béketámogatási program elindítását az örményországi határ menti közösségek számára. A forrásokat a helyi gazdaság fejlesztésére, a kisvállalkozások támogatására, a modern mezőgazdasági technológiákra és a vízgazdálkodásra fordítják.
Ukrajna felgyorsítaná acéliparának integrációját az európai piacba, miután az Európai Unió jelentősen szigorította az acélimport szabályait. Az Európai Bizottság az éves vámmentes importkvótát 18,3 millió tonnára csökkentette, ami csaknem a felével kevesebb a korábbinál. Az ezen felüli behozatalra 50 százalékos vámot vetnek ki.
Vszjevolod Csencov szerint Ukrajna a tárgyalások során azt szorgalmazta, hogy az ukrán acéltermékek továbbra is szabadon juthassanak be az uniós piacra. Úgy véli, ez méltányos lenne azokkal a kohászati vállalatokkal szemben, amelyek a háborús körülmények ellenére is folytatják működésüket.
A diplomata ugyanakkor elismerte, hogy Ukrajna uniós tagjelölt országként osztja az EU aggodalmait a globális acélpiac torzulásaival kapcsolatban, és megérti a közösség védelmi intézkedéseinek szükségességét.
Csencov szerint most olyan megoldásokat kell találni, amelyek biztosítják az ukrán acéltermékek alternatív hozzáférését az uniós piachoz. Ennek érdekében Ukrajna és az Európai Bizottság közösen készíthetne ütemtervet az ukrán kohászati ágazat fokozatos integrációjára az európai acéliparba.
Mihajlo Fedorov védelmi miniszter zárt körben kérte az Európai Uniót, hogy különítsen el 6,6 milliárd eurót az Európai Békealapból Ukrajna védelmi szükségleteire – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Fedorov külön levelet küldött az európai szövetségeseknek. A levél 2026. június 26-i keltezésű. A miniszter emlékeztette Brüsszelt, hogy Ukrajna teljes védelmi szükséglete idén körülbelül 136 milliárd eurót tesz ki. Az ország költségvetése ebből az összegből csak 53 milliárdot tud fedezni.
Ezen felül további 28,3 milliárdot különítenek el az EU 90 milliárd eurós pénzügyi támogatásából. Ennek ellenére jelenleg továbbra is pénzhiány van. Ezért fordult Fedorov magánúton az Európai Békealaphoz azzal a kéréssel, hogy különítsenek el 6,6 milliárd eurót Ukrajna védelmi szükségleteire.
A miniszter levelében az áll, hogy az alap az, amely „az egyik legjelentősebb európai hozzájárulást nyújthatja Ukrajna védelméhez idén”. Fedorov azt is hangsúlyozta, hogy a forrásokat pontosan oda kell irányítani, „ahol a legnagyobb és legközvetlenebb katonai hatást tudják elérni”.
Június 19-én Volodimir Zelenszkij elnök nyilvánosan felszólította Brüsszelt, hogy haladéktalanul különítse el Kijevnek az Európai Békealapból fel nem használt 6 milliárd eurót. Döntés azonban még nem született.
Ukrajna további 3,8 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, amit az ukrán hadsereg és a védelmi szektor finanszírozására fognak fordítani – jelentette be kedden Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Ezeket az alapokat kiemelt védelmi szükségletek finanszírozására fogják fordítani – ukrán drónok gyártására, a védelmi ipar képességeinek megerősítésére és a front szükségletei sürgős ellátásának biztosítására.” Azt is közölte, hogy ez az első tisztán védelmi támogatás Ukrajna számára az új pénzügyi eszköz, az Ukrajna Támogatási Hitel keretében.
A miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy június 25-én az állami költségvetés már 3,2 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott ugyanezen kölcsön keretében. Azt az ország általános költségvetési támogatására különítették el. Így az Ukrajna által ezen eszköz keretében kapott teljes finanszírozási összeg elérte a 7 milliárd eurót – emlékeztetett Julija Szviridenko.
Az Európai Unió újabb egy évvel, 2027. július 31-ig meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések hatályát, válaszul Moszkva folytatódó, az ukrajnai helyzetet destabilizáló lépéseire – közölte az uniós tanács közleményében csütörtökön.
A korlátozó intézkedéseket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz lépésekre – a Krím elcsatolására – válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd rendre meghosszabbította őket.
A gazdasági intézkedéseket 2022 februárja óta jelentősen kibővítették Oroszország Ukrajna elleni, „indokolatlan és illegális katonai agressziója” miatt.
A szankciók főként a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak. Kiterjednek a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermelésben és -feltárásban felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.
Kiterjednek továbbá a tengeri úton szállított nyersolaj és bizonyos kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő importjának vagy átadásának tilalmára, számos pénzügyi intézmény és kriptoszolgáltató tranzakciós tilalmára Oroszországban és más unión kívüli államokban, valamint számos, a Kreml által támogatott dezinformációs csatorna műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyeinek felfüggesztésére az Európai Unióban. Ezenkívül lehetővé teszi az EU számára, hogy fellépjen a szankciók megkerülése ellen.
A brüsszeli közleményben az uniós tanács kiemelte: az EU fenntartja a jelenlegi intézkedéseket, és készen áll továbbiak meghozatalára, amíg Oroszország folytatja jogsértő tevékenységét és a nemzetközi jog alapvető szabályainak megsértését, beleértve különösen az erőszak alkalmazásának tilalmát.
Az EU vezetőinek csütörtökön kellett megvitatniuk, hogy a blokknak szüksége van-e új, erősebb kereskedelmi védőmechanizmusokra a kínai export növekedésének megfékezésére, amelyet Brüsszel egzisztenciális fenyegetésnek tekint az európai iparra és munkahelyekre nézve, jelentette az Agence France-Presse.
Az Európai Unióban egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy túlságosan függ Kínától, és Brüsszel attól tart, hogy ez sebezhetővé teszi az országot a potenciális gazdasági nyomásokkal és a szállítási sokkokkal szemben.
A blokk árukereskedelmi hiánya tavaly elérte a mintegy 360 milliárd eurót (417 milliárd dollárt), ami azt jelenti, hogy a kínai export messze meghaladta az EU-ba irányuló importot.
Kínával való kereskedelmi kapcsolatunk elérte azt a pontot, ahol újra kell kezdeni. Nem konfrontációra, hanem egyensúlyozásra van szükség – mondta Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi vezetője.
Míg az EU fővárosai egyetértenek a Kínával kapcsolatos probléma általános diagnózisában, a megoldással kapcsolatos álláspontjaik eltérnek.
Az EU kereskedelmi eszköztárának megerősítésének egyik módja egy új mechanizmus létrehozása lehetne ágazati vámok kivetésére, például a vegyi anyagokra vagy a „zöld” iparágakra – Donald Trump elnök politikájának mintájára.
Emmanuel Macron francia elnök a múlt hónapban a „301. szakasz európai megfelelőjének” – Trump által széles körű vámok kivetésére használt kereskedelmi eszköznek – az európai megfelelőjét szorgalmazta, mondván, hogy „Európa szuverenitása forog kockán”.
Németország eddig óvatos álláspontot képviselt, mivel gazdasága jobban ki van téve az esetleges megtorlás kockázatának, míg Spanyolország kínai befektetések megszerzésével próbálta elkerülni a feszültségeket.
Ahogy a kiadvány megjegyzi, Berlin úgy tűnik, a francia álláspont felé hajlik.
Egy német tisztviselő kijelentette, hogy Berlin „nyitott” az új eszközökre, ha szükséges, feltéve, hogy azok „nem konkrét kedvezményezettekre irányulnak”.
A kínai dominanciával kapcsolatos aggodalmak nem korlátozódnak az EU-ra.
Nyugaton egyre nagyobb aggodalomra ad okot Pekingnek a szórakoztatóelektronikai iparban használt ritkaföldfémek piaca feletti felügyelete, és Kína kérdése a G7-országok vezetőinek franciaországi találkozóin is felmerült.
Az igazi vészharang az volt, hogy Kína tavaly exportkorlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémekre, ami sokkhullámot váltott ki a globális ellátási láncokban.
