Georgi Tahov bolgár mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Európai Bizottsághoz fordult azzal a kéréssel, hogy „hozzanak védőintézkedéseket” az Ukrajnából az országba irányuló mézimport ellen.
A minisztérium szerint Tahov azt mondta, hogy az ukrán méz importja akadályozza a helyben előállított termékek értékesítését.
Megjegyezte, hogy az európai piacra jelentős mennyiségű, nagyon alacsony áron kerülő ukrán méz „nagy nyomást gyakorol a bolgár méz áraira”.
Az Ukrajnából hazánkba behozott méz mennyisége több mint 30 százalékkal nőtt 2024 januárja és októbere között az előző év azonos időszakához képest
– mondta.
Tahov úgy véli, hogy az ukrajnai import magas szintje „nehéz helyzetbe hozza a bulgáriai gyártókat”. Bulgária felhívását Románia is támogatta.
Ukrajna és az Európai Unió megállapodott abban, hogy 2,1 GW-ra növelik a téli áramimport lehetőségét.
December 1-jétől a jelenlegi 1,7 GW-ról 2,1 GW-ra emelik az uniós országokból érkező villamosenergia-import maximális kapacitását.
„Ez növelni fogja az ukrán energiarendszer stabilitását az orosz ágyúzás és az infrastruktúra lerombolásának körülményei között. Hálás vagyok az európai partnereknek, különösen Kadri Simson európai biztosnak következetes álláspontjukért és hatékony lépéseikért energiarendszerünk támogatása érdekében a tél előtt” – mondta Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter.
Akár az orosz műtrágya is célkeresztbe kerülhet. Az európai gyártók régóta szeretnének erőteljesebb piacvédelmet Brüsszeltől. A vámok megemelése mégse borítékolható.
Az orosz agrártermékekre kivetett vámok megemeléséről vitatkozik az Európai Unió, mely lépés akár a műtrágyát is érintheti. Számos tagállam vetne gátat Moszkva bevételei elé, ezért merült fel a vámok emelése, ami a korábbi, az orosz gabonára kivetett vámemelést követné.
Nem mindenki támogatja a vámok megemelését
Mások ugyanakkor óvatosságra intenek, mondván, előbb meg kell vizsgálni, hogy a lépésnek milyen hatásai lennének az európai importra és élelmiszerárakra – árulta e a Bloombergnek egy, a vitát ismerő forrás. A kereskedelmi lépések előnye lehet, hogy nem mindig igényelnek egyhangú döntést, ám még a célba venni kívánt termékek listája sem végleges. Az európai műtrágyagyártók ugyanakkor már régóta lobbiznak piacuk erősebb védelméért.
Oroszország a világ legnagyobb műtrágyaexportőre, 18 százalékos piaci részesedéssel, ami nem is csoda, hiszen a termék gyakori alapanyaga a földgáz, amely bőségesen áll Moszkva rendelkezésére. Az iparág nem került a szankcionált területek közé, ám az Ukrajna elleni orosz invázió után mégis visszaesett, főként logisztikai és fizetési problémák miatt. Időközben azonban az orosz export helyreállt, és idén elérheti a 2021-es, korábbi csúcsot is. A mezőgazdaság célba vétele azonban aligha gyakorol komoly hatást az orosz gazdaságra, hiszen annak csupán 2 százalékát adta az idei első fél évben.
Újabb szankciós csomag is készül
Ezzel párhuzamosan Brüsszelben egy újabb szankciós csomagon is dolgoznak, mely azonban csak a magyar uniós elnökség után kerülhet terítékre, mivel Budapest akadályozza az oroszok elleni büntetőintézkedéseket. Több tagállam arra kére az Európai Bizottságot, hogy addig is vezessen be szűkebb intézkedéseket, például listázzon több, szankciószegésre használt orosz olajtankert, valamint használja az álhírek terjedése ellen létrehozott új mechanizmust.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd eurónyi hitel visszafizetésében segíti Ukrajnát – közölte az uniós tanács szerdán.
A tagállamok által jóváhagyott új makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeit bocsátják majd Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében és a hiteltörlesztésben. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére használhatók fel, Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
Az új makroszintű pénzügyi támogatásból származó összegeket 2025 végéig folyósítják. A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézetekben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik.
Az EU szerint ezek a bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani.
Az Európai Unió Tanácsa az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján hagyta jóvá a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel 2024-ben elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással, és legfeljebb 45 év alatt kerüljön visszafizetésre.
A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ukrajna biztonsági feltételt szabott Azerbajdzsán és Szlovákia számára, hogy továbbra is a területén keresztül szállítsanak gázt – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál elemző cikkében.
A hírportál szerint ilyen szállításra csak akkor kerülhet sor, ha Azerbajdzsán vagy Szlovákia megállapodik Oroszországgal a gázszállító rendszer tárgyai elleni támadások megengedhetetlenségéről.
A mai napig nem zajlanak aktívan a konzultációk az Európai Unióba irányuló gázszállítás 2024 utáni folytatásáról. Azerbajdzsán hónapok óta nem vett részt ezeken.
„Úgy gondolom, hogy a bakui aktivitás szinte nullára csökkentése összefügg Oroszország helyzetével, amelynek így vagy úgy részt kell vennie ebben a folyamatban” – feltételezte a hírportál informátora, aki szerint ezt a témát még Szlovákiával sem tárgyalták részletesen.
Az Ukrenerho, Ukrajna villamosenergia-hálózatának üzemeltetője, elveszítheti európai szabványok szerinti működési tanúsítványát, ami komoly következményekkel járhat az ország energiaellátására. Az Európai Energia Közösség Titkársága egy levelet küldött az ukrán kormánynak, amelyben figyelmeztetett a vállalat irányítási hiányosságaira – számolt Olekszandr Harcsenko, az ukrán Energy Research Center igazgatója. Figyelmeztet: ha nem rendezik a tanúsítvány ügyét, még hidegebb télre készülhet Ukrajna az EU-s hálózat segítsége nélkül.
A szakértő úgy látja, hogy az Ukrenerho jelenlegi felügyelőbizottságában két független tag politikai nyomásra mondott le, ami súlyosbítja a helyzetet. Az ukrán Energiaminisztérium túlzott kontrollja az állami energiacégek felett tovább bonyolítja a helyzetet, ami ellentétes az európai szabályokkal és akár a tanúsítvány megvonásához is vezethet.
Harcsenko rámutatott, hogy ha az Ukrenerho hamarosan elveszítheti a tanúsítványt, azzal Ukrajna valószínűleg egyidejűleg elveszíti az áramimport lehetőségét is, ami komoly csapást mérne az ország energiapiacának európai integrációjára. A téli hónapokban ez különösen súlyos következményekkel járna, hiszen áramimport nélkül az ukrán energiaipar jelentős kihívásokkal nézne szembe. A lakosságot többórás áramkimaradások sújthatnák, ami minden ukrán életére hatással lenne – olvasható az ukrán Pravdában megjelent cikkében.
Harcsenko kifejtette, hogy korábban két fő kockázatot említettek a téli időszakra: az orosz támadásokat és a kemény fagyokat.
Most azonban egy újabb, az európai energiarendszertől való esetleges leválasztás kockázata is felmerült, amit a szakértő az ukrán Energiaminisztérium hibájaként említ.
Ahhoz, hogy Ukrajna energiarendszere továbbra is szinkronban működhessen az európai Entso-E rendszerrel, az Ukrenerhónak rendelkeznie kell a szükséges tanúsítvánnyal.
Harcsenko szerint, ha a tanúsítvány megszűnik, az ország nem lesz képes részt venni az európai energiahálózatban, és ezzel elveszíti az áramimport és export lehetőségét is.
Az Energia Közösség Titkársága december 9-ig adott határidőt az Ukrenerho felügyelőbizottságának átalakítására, valamint a cég működésének európai szabályokhoz való igazítására. Ha ez nem történik meg, a tanúsítvány visszavonására kerülhet sor, figyelmeztetett Harcsenko, ami súlyos következményekkel járna az ukrán energiarendszerre nézve.
Az Európából származó ukrán villamosenergia-import műszaki képességeinek növeléséről szóló határozat elfogadása, amelyet Kijev szeptemberben várt, késik, de az év végéig elfogadják – értesült csütörtökön az rbc.ua hírportál több ukrajnai és nemzetközi forrásból egyaránt.
A jelentés szerint a hírportál egyik informátora elmondta, hogy jelenleg a Villamosenergia-átviteli Rendszerirányítók Európai Hálózatának (ENTSO-E) szakértői számolnak ilyen lehetőséggel. Az ENTSO-E-nek biztosnak kell lennie abban, hogy a villamosenergia-ellátás növelése biztonságos lesz az európai energiarendszer működése szempontjából. „Az eredmény az év végére várható” – tette hozzá. A forrás ugyanakkor nem zárta ki, hogy még az ősz végéig megszülethet a döntés.
Ukrajna az áramimport határának jelenlegi 1,7 GW-ról legalább 2,2 GW-ra történő emeléséről próbál tárgyalni. Erről már van politikai döntés az Európai Bizottságtól, hátra van az ENTSO-E műszaki véleményének beszerzése. Kijevben ezt szeptemberre várták.
A kiadvány egy másik beszélgetőpartnere megjegyezte, hogy Kijev várakozásai némileg eltúlzottak. „Ezek rendszerkorlátozások az ENTSO-E oldaláról, és soha nem mondták, hogy van lehetőség a növelésére (az importkorlátot – a szerk.). Tanulmányozták, de eddig nem mondtak igent” – állította.
A Psyche Központ igazgatója, Hennagyij Rjabcev az rbc.ua portálnak megjegyezte, hogy az ENTSO-E tagjai számára veszteséges a hálózatok kapacitásának növelése Ukrajna irányában. Ennek oka az, hogy csökkentheti a rendszer egészének hatékonyságát, mivel Ukrajnában a fogyasztóknak csak bizonyos órákban és eltérő kapacitású energiára van szükségük. „A megoldást új távvezetékek építése, illetve bizonyos mennyiségű energia importjára vonatkozó határozott idejű szerződések megkötése jelentheti. Ezek nélkül nem valószínű, hogy 1,9-2,0 GW fölé emelik a kapacitást” – mondta el a szakember.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) 50 millió euró értékben írt alá hitelmegállapodási szerződést Kijevvel, a város orosz gyártmányú metrókocsi-állományának lecseréléséről energiahatékony szerelvényekre, illetve új metrókocsik vásárlásának finanszírozásáról.
A luxembourgi székhelyű uniós bank közleménye szerint a beruházás segíti Kijevet abban, hogy metróállománya a továbbiakban ne szoruljon oroszországi gyártású alkatrészekre, valamint, hogy rugalmasabb és megbízhatóbb közlekedést biztosítson a város számára.
Kiemelték, a finanszírozás elengedhetetlen ahhoz, hogy az ukrán főváros „mozgásban maradjon”.
Közölték, az uniós Ukrajna-alap által támogatott 50 millió eurós finanszírozás az EIB által jóváhagyott nagyobb, 200 millió eurós hitelcsomag első részlete, amely a metró-infrastruktúra fejlesztésére áll Kijev rendelkezésére. A fennmaradó 150 millió eurót egy, az EIB által finanszírozott, további új metrókocsik vásárlásának lehetőségét vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány alapján biztosítják majd. A csomag végső célja a kijevi metró meglévő flottjának teljes cseréje. A finanszírozás lehetővé teszi a kijevi metrórendszert üzemeltető önkormányzati vállalat számára, hogy 120-160 metrókocsit korszerűsítsen vagy cseréljen, javítva ezzel a város közlekedési infrastruktúráját – írták.
Emlékeztettek, az orosz-ukrán háborút megelőzően Kijev metrókocsi-flottájának 80 százaléka származott orosz gyártóktól, így a város vezetése stratégiai prioritásként kezeli az orosz alkatészfüggőség megszüntetését. Mivel a flotta több mint 60 százalékának már lejárt a hivatalos működési ideje, az új finanszírozás lehetővé teszi az elavult metrókocsik korszerű, energiahatékony szerelvényekkel történő helyettesítését helyi vagy nemzetközi szállítók termékeivel – emelték ki. A törekvés összhangban van a kijevi városfejlesztés 2025-re kitűzött, valamint Ukrajna 2030-ig megvalósítani kívánt nemzeti közlekedési stratégiájával egyaránt, amelyek célja egy fenntarthatóbb és megbízhatóbb tömegközlekedési rendszer kiépítése – tették hozzá.
Az Európai Unió gázolaj tartalékot hoz létre Ukrajna számára, amivel az ország jobban átvészeli a fűtési szezont, a tartalék biztosítja a generátorok működését, mivel télen 20%-os termelési hiány várható – számolt be a Forbes Miniszteri Kabineti forrásra hivatkozva.
A beszélgetőtárs elmondta, hogy a tüzelőanyag biztosítja a szociális intézmények által használt generátorok működését. A Minisztertanács közleménye szerint hosszú távú áramszünetekre készülnek.
Az Energiahatékony Városok Szövetsége arról számolt be, hogy Ukrajna várhatóan 20%-os termelési hiánnyal lép a télbe, ezért az előrejelzések szerint a lakosság jelentős áramszüneteket fog tapasztalni. Ha ez megtörténik, Ukrajna fő támogatása a dízel üzemanyag tartaléka kell, hogy legyen, amelynek beszerzését már megkezdték az EU-tól.
Annak érdekében, hogy megvédjék ezeket a készleteket az orosz támadásoktól, az EU területén tárolják őket.
Az orosz gáz részesedése az Európai Unió országainak importjában hirtelen és jelentősen csökkent Oroszország Ukrajna elleni háborúja kezdetét követően, a blokk kész teljesen lemondani a moszkvai szállításról – jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
Simone arról tájékoztatott, hogy az orosz gáz részesedése az uniós importban a 2021-es 45%-ról 2024 júniusára 18%-ra csökkent, miközben az olyan megbízható partnerek importja nőtt, mint Norvégia és az USA.
„Már nem vagyunk Putyin gázvezetékeinek hatalma alatt, és továbbra is támogatjuk ukrán partnereinket a tél közeledtével”, – hangsúlyozta.
Az európai biztos ugyanakkor kiemelte, hogy az európai cégeknek joguk van az ukrán gázinfrastruktúrát használni, mivel nincsenek szankciók, és van érdeklődés ukrán oldalról.
Az Energetikai közösség helyzetéről szóló 2024. évi jelentés megjegyezte, hogy az energiaárak stabilabbak, és jóval a 2022-es energiaválság csúcsszintje alatt maradnak.
Mint ismeretes, az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjára vonatkozó szerződés 2024 végén lejár, és Kijev nem újítja meg.
Volodimir Zelenszkij elnök júliusban kijelentette, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat az Azerbajdzsánból az EU-ba történő földgázszállításról, mivel igyekszik megőrizni a tranzitország szerepét.
