Az ukránok fogyasztói hangulatindexe 2025 januárjában 4,4 ponttal nőtt, és 75,6 pont, a mutató összes összetevője nőtt, kivéve a következő öt évre várható gazdasági fejlődés indexét –derült ki az Info Sapiens cég havi felmérésének adataiból, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelenlegi helyzet mutatója 6,4 ponttal 57,9 pontra nőtt. magasabb, mint ennek a mutatónak a decemberi szintje. A gazdasági várakozások indexe 3,2 ponttal nőtt januárban és 87,4 pont. Januárban 1,2 ponttal nőtt a várható munkanélküliségi dinamika indexe és 122,1 pont. Az inflációs várakozások indexe 4,2 ponttal csökkent és 185,3 pont. A leértékelési várakozások indexe 1,4 ponttal csökkent és 167,1 pont.
2025 elején Ukrajna lakossága fogyasztói hangulatindexének dinamikája pozitív változásokat mutat 2024 decemberéhez képest: a jelenlegi helyzet és a rövid távú gazdasági várakozások javultak. Ugyanakkor az 5 évre vonatkozó gazdasági fejlődési várakozások némileg romlottak, ami a hosszú távú előrejelzések bizonytalanságára utal. Általánosságban optimizmus figyelhető meg, de a továbbiakban monitorozás szükséges
– olvasható az Info Sapiens szakembereinek elemzésében.
Az ukrajnai fogyasztói hangulatindexet az ország háztartásainak mintavételi felmérése alapján határozzák meg. A kutatás során 1000 16 év feletti személyt kérdeznek meg. Az indexértékek 0 és 200 között változhatnak. Az érték 200, ha minden állampolgár pozitívan értékeli a gazdasági helyzetet. Az index értéke 100, ha a pozitív és negatív értékelések aránya azonos. A 100-nál kisebb indexérték azt jelenti, hogy a társadalomban a negatív várakozások uralkodnak.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara ukrajnai tagvállalatainak 40%-a úgy gondolja, hogy az orosz–ukrán háború 2025-ben véget ér – derült ki az Amerikai Kereskedelmi Kamara Üzleti tevékenység a háborús Ukrajnában: éves eredmények és előrejelzések elnevezésű, Ukrajnában végzett felméréséből, számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a 2023 december első felében végzett felmérésben a kamarai tagvállalatok 108 vezetője és felső vezetője vett részt. A válaszadók 76%-a cégvezető. A kutatást végzők azt kérdezték a válaszadóktól, hogy szerintük mikor ér véget az ukrajnai háború. A cégek 40%-a úgy véli, hogy a háború 2025-ben véget ér, 24%-a 2024-re, 17%-a 5 éven belülre teszi a háború végét. A többi a válasz 19%-a a „nehéz válaszolni”, „a szövetségesek támogatásától és Ukrajna lépéseitől függ”, 2026–2027, „több mint öt év”, „10 év alatt”.
Ugyanakkor a háború ellenére a cégek 74%-ának sikerült elérnie a tervezett pénzügyi eredményeket 2023-ban. 27%-a többet ért el a tervezettnél). 24% – nem érte el a tervezett pénzügyi eredményt. A vállalkozások képviselői 2024-re is előrejelzést adtak cégeik bevételeiről, létszámáról és befektetéseik mértékéről. Így a kamarai tagvállalatok 46%-a bevételnövekedést remél, 41%-uk úgy véli, hogy a bevétel nem változik, 13%-a pedig csökkenést jósol.
A válaszadók 55%-a ugyanakkor azt jelzi, hogy a vállalati létszám változatlan marad, 33% növeli a létszámot, 12% pedig létszámcsökkenésre számít. A tagvállalatok 54%-a jelezte, hogy befektetései változatlanok maradnak. A vállalatok 37%-a a beruházások növekedését, 9%-a pedig a csökkenést jósolja. Emellett a megkérdezett cégek megnevezték azokat a lépéseket, amelyeket az ukrán kormánynak meg kell tennie annak érdekében, hogy jelentős mértékben segítse a vállalkozásokat a helyszínen.
Az első 3 lépés között szerepel: a nemzetbiztonság és védelem megerősítése, Ukrajna területének aknamentesítése (24%), valódi és hatékony igazságügyi reform végrehajtása (23%), az ellátási láncok védelmének biztosítása a határokon és a tengeren logisztikai helyzet (20%).
További lépések közé tartozik a külföldi kölcsönök osztalék- és/vagy kamatfizetésére vonatkozó devizakorlátozások enyhítése, az adójogszabályok kiszámíthatóságának és stabilitásának biztosítása, valamint az egyértelmű és átlátható könyvelési eljárás, a politikai kockázatok biztosítási fedezetének bővítése.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet idén május 26. és június 5. között végzett országos felmérésének adatai szerint bár jelentősen csökkentek az országban a jövedelmek és nőtt a munkanélküliség aránya, a lakosság helyzete körülbelül a háború kezdete előtti szinten maradt.
Az felmérés alapján az ukrán állampolgárok 64 százaléka tapasztal jövedelemcsökkenést, 27 százalékuk pedig elveszítette az állását az invázió következtében. Többen maradtak továbbá lakás és ingatlan nélkül.
„Ukrajna lakossága kétharmadának bár csökkent a jóléte, önértékelése nem igazán változott, mivel a háború alatt nagyban csökkentek az emberek igényei, gyakrabban elégedettek azzal, amijük van” – szögezte le az Intézet.
A háború előtt állásban lévő ukránok 40%-a a megszokott munkarendben dolgozott, 17%-ukat távmunkában vagy részmunkaidőben foglalkoztatták és 8% talált új állást – derült ki egy közvélemény-kutatás adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Rating szociológiai csoport által végzett felmérés adatai szerint a válaszadó ukránok 33%-a nem dolgozott. Az is kiderült, hogy a háború kezdete óta a megkérdezettek 6%-ának nőtt a jövedelmi szintje, 36% esetében szinte nem változott, 17%-nak enyhén csökkent a bevétele, míg 30%-nak pedig jelentősen csökkent. A válaszadók csaknem 10%-a elvesztette minden bevételét.
A Rating szociológiai csoport a kutatást 2022. december 23–26-án végezte Ukrajna egész területén, kivéve az Oroszország által ideiglenesen megszállt Krím és Donbász térségét, valamint azokat a területeket, ahol a felmérés időpontjában nem volt ukrán mobiltelefon-kapcsolat.
A mintavételi populáció 2000 válaszadóból állt. A felmérés módszere: CATI (Computer Assisted Telephone Interviews – telefonos interjúk számítógép segítségével). A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat mintavételi hibája legfeljebb 2,2%.
Február 8-tól Ukrajnában módosulnak az áramfogyasztási határértékek, jelentette be a Nemzeti Energetikai Társaság Ukrenerho.
A társaság információja szerint erre az úgynevezett rezsimfelmérések elvégzése miatt van szükség. Minden egyes régióban két héten keresztül egy meghatározott napon nem lesznek korlátozások, és a további napokon a megszokott áramszüneti ütemtervben is lehetnek változások.
„Ennek köszönhetően láthatjuk majd, hogyan viselkednek a fogyasztók, amikor folyamatosan van áram. Egy ilyen tanulmány, amelyet rezsimfelmérésnek neveznek, lehetővé teszi annak meghatározását, hogy jelenleg mennyi a megyei fogyasztás az energiarendszer normál működése mellett. Az ilyen mérések lehetővé teszik a határértékek meghatározása során az áttelepült vállalkozások, a belföldi migráció, a fogyasztás szintjének figyelembevételét” – magyarázták az Ukrenerho illetékesei.
A kapott eredmények és mutatók lehetővé teszik az Ukrenerho számára, hogy az egyes megyékre vonatkozóan módosítsa a határértékeket, és biztosítsa az energetikai rendszerben rendelkezésre álló teljesítmény egyenletesebb elosztását a régiók között.
Ha nem lesznek támadások az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, a felméréseket az alábbi ütemterv alapján végzik:
február 8.: Zaporizzsja, Donyeck, Mikolajiv megye;
február 9.: Harkiv, Herszon, Hmelnickij;
február 10.: Voliny, Kijev;
február 13.: Vinnyica, Kirovohrad, Csernyihiv, Kárpátalja;
február 14.: Poltava, Cserkaszi, Rivne, Luhanszk;
február 15.: Zsitomir, Ivano-Frankivszk, Szumi, Ternopil;
február 16.: Dnyipropetrovszki;
február 17.: Kijev városa, Csernyivci;
február 20.: Lemberg, Odessza.
Újabb orosz támadások esetén a felméréseket a helyzet stabilizálásáig felfüggesztik.
A Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet 2022 decemberében vállalkozók körében végzett felmérést arról, hogy szerintemelyik régióban a legveszélyesebb az üzletkötés az orosz rakétaterror miatt.
A vállalkozók Harkiv, Poltava, Ivano-Fankivszk és Ternopil régiókat tartják a vállalkozások számára legveszélyesebb régióknak. A legbiztonságosabb Luck és Kárpátalja.
Okszana Rozman, a Board Zakarpattya üzleti közösség partnere elmondta, hogy szerinte semmi meglepő nincs abban, hogy a vállalkozók megyénket tartják a vállalkozás szempontjából legbiztonságosabbnak, ugyanis a háború alatt a régióban egyetlen rakétatámadás történt.
Az ukránok jövedelmi szintje csökkent a háború kezdete óta, a lakosság fele nehezen él meg a fizetés utalásáig – áll a grc.ua elemző központ felmérésében, számolt be az UNIAN.
„Az állampolgárok nagy része elvesztette állását, sokan csak bérük egy részét kapja meg. A dolgozó állampolgárok csupán egyötöde nem érezte a válság munkaerőpiac negatív következményeit — a munkavállalók 20,5%-a megjegyezte, hogy fizetése a háború előtti szinten maradt, és a kifizetések időben megtörténtek” — áll a jelentésben.
Megjegyezték, hogy a munkaerőpiac a járvány okozta válságokat követően legyengült állapotba került. Akkoriban szintén létszámleépítésekre került sor és a bérek is csökkentek. Vagyis még az idei év elején, januárban az ukránok már elégedetlenek voltak béreik szintjével.
A háború tovább rontotta az ukránok pénzügyi helyzetét. A felmérés adatai szerint ma már az állampolgárok több mint fele pénzhiányban szenved. A válaszadók 36%-ának nincs minden hónapban elegendő pénze a fizetéséig, további 30%-uk pedig időről időre szembesül pénzhiánnyal.
„A pénzügyi helyzet romlását a lakosság túlnyomó többsége a katonai válsággal hozza összefüggésbe. A megkérdezett munkavállalók 44%-a jegyezte meg, hogy viszonylag nemrégiben, mégpedig a háború kezdete óta tapasztal pénzhiányt. Az ukránok 18%-a ezzel a problémával az elmúlt másfél évben szembesült. A polgárok egy része, a válaszadók 15%-a állandó jelleggel azzal küzd, hogy nincs elég pénze fizetésig” — áll a közleményben.
Az elemzők megjegyezték, hogy a nehéz pénzügyi helyzet arra kényszeríti az ukránokat, hogy több munkát vállaljanak. A válaszadók nagy részének vagy van már részmunkaidős állása a főállása mellett, vagy a következő három hónapon belül veszi fontolóra ezt a lehetőséget. Az ukránok 6,4%-a főállása mellett részmunkaidőben is dolgozik. A válaszadók harmada (35%) teljesen biztos abban, hogy a következő három hónapban részmunkaidős állást fog keresni, a válaszadók 28,7%-a keres majd további bevételt.
A felmérés 2022 augusztus-szeptemberében készült. A közvélemény-kutatásban 2600 különböző iparágban működő cég alkalmazottja vett részt.
Az ECA nemzetközi tanácsadó cég legújabb felmérése szerint Honkong még mindig a világ legdrágább városainak listavezetője.
Az ECA évek óta közzéteszi a világ legdrágább városainak listáját, melyet különböző szempontok alapján állítanak össze. A legtöbbször az alapvető élelmiszerek, úgymint a tej, étolaj átlagos ára, a rezsiköltségek, a tömegközlekedés, illetve a helyi valuta erőssége határozza meg a rangsorban elfoglalt helyet. A mostani összesítéssel Honkong sorozatban már harmadszor nyerte el a világ legdrágább városa címet – írja a CNN.
Ázsia egyértelműen a Föld legdrágább kontinense, olyan exkluzív helyekkel, amelyeket nem az átlagember pénztárcájának szántak, nevezetesen: Tokió, Sanghaj, Szöul, de ide tartozik a Közel-Keletről Tel-Aviv is. A tíz legdrágább város közül hat található Ázsiában. A legnagyobbat Srí Lanka fővárosa, Colombo lépett, amely egy év alatt 23 helyet ugrott előre a listán, így most a 149.
A felmérésben szereplő városokban – főleg Kínában – rendkívül magas az infláció, de még mindig jóval alacsonyabb, mint Ázsia más részein – mondta Lee Quan. Az ECA ázsiai regionális igazgatója szerint az okok mögött a kínai valuta, a jüan erősödése áll.
A listán természetesen vannak olyan városok is, amelyek az elmúlt időszakban sokat veszítettek felkapottságukból, ilyen Párizs is, amely korábban sokáig az élen állt, ám mára már az első harminc város közé sem került be. Általánosan elmondható, hogy valamennyi – korábban népszerű – európai nagyváros visszaesést mutat, mint Róma, Brüsszel vagy éppen Madrid, és ennek okai elsősorban az euró gyengülésére vezethetőek vissza. Természetesen nemcsak gazdasági tényezők határozzák meg az egyes városok besorolását, hanem nemzetközi politikai mozgások is. A rangsor átalakulásába nagymértékben beleszólt az elmúlt két év koronavírus-járványa is.
Az orosz–ukrán konfliktus nyomán nem meglepő, hogy Moszkva a 62., Szentpétervár pedig a 147. helyre került. Ami a legdrágább dobogós városokat illeti, Hongkong után a második a tízmillió lakosú New York, a harmadik pedig Genf lett.
Az 1970-es évtized egyetlen évében sem élt át világ az ideihez hasonló mértékű energiaársokkot – mondta hétfőn a Bank of England kormányzója.
Andrew Bailey a brit jegybank Londonban kiadott ismertetése szerint a brüsszeli Bruegel gazdaságkutató és elemzőműhely rendezvényén felszólalva elmondta: az egyetlen különbség az, hogy a hetvenes években több olyan év is volt, amikor energiaársokk érte a világgazdaságot – és ez annak idején a második világháború óta nem tapasztalt súlyosságú inflációs hullámot zúdított a brit gazdaságra -, és a Bank of England nagyon reméli, hogy ezúttal nem ez történik. Ettől függetlenül Nagy-Britanniában és máshol is a világban az idén történelmi léptékű sokk éri a reáljövedelmeket és a kiadásokat, és ennek okát, vagyis az ellátási oldalon kialakult sokkot az Ukrajna elleni orosz invázió még tovább erősítette – fogalmazott a brit jegybank vezetője. Andrew Bailey szerint a Bank of Englandnek nincsenek olyan monetáris eszközei, amelyekkel ez a jelenség megszüntethető, mivel az energia- és az élelmiszerárak révén jelentős részben importált inflációról van szó. A brit statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi brit fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 6,2 százalékkal emelkedett a januári 5,5 százalék után. Az előrejelzési konszenzus 6 százalékos éves inflációt valószínűsített februárra. A februári tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb volt azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Hétfői előadásában a Bank of England kormányzója kijelentette: azzal számol, hogy az üzleti tevékenység költségeiben megjelennek az árupiaci kockázatokban és volatilitásban végbement hatalmas változások, és mindez a gazdasági növekedés és a kereslet gyengülésével jár. Hozzátette, hogy az erre utaló jelek már láthatók a fogyasztói és az üzleti felmérésekben. A brit jegybank vezetője szerint ugyanakkor ellenirányú erővel hat a monetáris politikára az inflációs sokk, és a helyzetet rendkívül bizonytalanná teszi az a tény, hogy a koronavírus-járvány mellett európai területen kitört egy háború is. Arra a kérdésre, hogy ha Kína esetleg nyíltan kiáll Oroszország mellett az ukrajnai háború ügyében, az nem okozhatja-e a globalizált világgazdaság újbóli széttöredezését, Andrew Bailey azt mondta: a világgazdasági környezetet most még több kihívás terheli, mint a 2007-2009-es globális pénzügyi válság idején, és ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a szakpolitikai döntéshozók és a kormányok egyértelművé tegyék: nem adják fel elkötelezettségüket a nyitott világgazdaság fenntartása mellett.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Az 1970-es évtized egyetlen évében sem élt át világ az ideihez hasonló mértékű energiaársokkot - mondta hétfőn a Bank of England kormányzója.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1648546260
[modified] => 1648513989
)
[title] => Bank of England-kormányzó: a hetvenes években sem volt a mostanihoz mérhető energiaársokk
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=21443&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 21443
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 21444
[image] => Array
(
[id] => 21444
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554.jpg
[original_lng] => 139459
[original_w] => 1665
[original_h] => 937
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554.jpg
[width] => 1665
[height] => 937
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554.jpg
[width] => 1665
[height] => 937
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1648503190:4
[_thumbnail_id] => 21444
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2136
[_oembed_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] =>
[_oembed_time_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] => 1648735970
[_oembed_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] =>
Today’s top stories from Poland’s leading news sites:
➡️President Duda said Germany would do everything to avoid paying reparations
➡️Over 70% of Poles believe the central bank and Monetary Policy Council are not fighting inflation efficiently
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Áremeléssel reagál a legtöbb német vállalat a minimálbér törvényben előírt emelésére – mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.
A müncheni egyetemen működő ifo gazdaságkutató intézet (ifo
Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität
München) és a Randstadt személyzeti közvetítő társaság közös felmérésben
megkérdezett személyzeti vezetők 44 százaléka arról számolt be, hogy
vállalatuknál a termékek és szolgáltatások árának emelésével gazdálkodták ki a
minimálbér tavalyi emelésével járó költségeket.
A vizsgálatba bevont mintegy 900 cég további 30 százalékánál
a teljesítendő munkaórák csökkentésével alkalmazkodtak. A foglalkoztatottak
számára csekély hatással volt a változás, a vállalatok csupán 11 százalékánál
csökkent a létszám a minimálbér-emelés következtében.
Mindez valószínűleg főként annak tulajdonítható, hogy a
vizsgált időszakban – 2019 elején – igen stabil volt a gazdasági helyzet,
különösen a munkaerőpiac, ezért ésszerűbb volt elbocsátások helyett áremeléssel
ellensúlyozni a költségek növekedését, vagyis áthárítani a plusz terhet a
fogyasztókra. Ez azonban a körülmények romlásával megváltozhat, gazdasági
visszaesés esetén nem lehet kizárni, hogy a minimálbér újabb emelései
leépítésekhez vezetnek. Ez a jelenség figyelhető meg a 2018 óta kedvezőtlen
konjunkturális helyzetben működő feldolgozóiparban, ahol a cégek jóval
ritkábban igyekeznek áremeléssel kigazdálkodni a minimálbér emelését, mint a
továbbra is felszálló ágban lévő szolgáltató szektorban – fejtették ki az ifo
közleményében.
Németországban éppen öt éve, 2015. január 1-jén vezették be
az általánosan kötelező minimálbér intézményét. A kezdő összeg óránként bruttó
8,50 euró (2900 forint) volt, ezt 2017-ben és 2019-ben egyaránt 4 százalékkal,
az idén január 1-jével további 1,7 százalékkal emelték, így 2020-ban 9,35 euró az óránkénti bruttó minimálbér.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
