A Kongresszus nem siet további finanszírozást nyújtani az energiaárak emelkedése miatt, ami további nyomást gyakorol az amerikai fogyasztókra. Donald Trump amerikai elnöknek gondjai vannak az Irán elleni háborújának finanszírozásával. A kiegészítő kiadási csomag gyakorlatilag elakadt a Kongresszusban. Ez arra kényszerítette a Fehér Ház kormányzatát, hogy alternatív finanszírozási forrásokat keressen, jelentette a Bloomberg.
Az ügynökség egyik forrása szerint a finanszírozási helyzet tovább feszítette a kormányzat és a Kongresszus közötti kapcsolatokat.
A kiadvány forrása megjegyezte, hogy Trump szinte semmilyen erőfeszítést nem tesz annak érdekében, hogy a törvényhozók támogatását elnyerje az iráni háborúra szánt új költségvetési csomaghoz.
Ugyanakkor maguk a kongresszusi képviselők sem siettek a további finanszírozás támogatásával az emelkedő energiaárak hátterében, ami további nyomást gyakorol az amerikai fogyasztókra.
Ezenkívül az ügynökség szerint az árakat a Trump által nemrég bejelentett globális vámok is befolyásolhatják.
A kiadvány arról is ír, hogy Trump egyre gyakrabban fejezte ki csalódottságát az iráni háborúval kapcsolatban, hiszen a konfliktus, amelynek csapata azt jósolta, hogy heteken belül véget ér, immár az ötödik hónapja tart, és a harcok fokozódnak.
A konfliktus további gazdasági zűrzavart okozott, és megugrott az energiaárak, ami azzal fenyeget, hogy tovább rontja a republikánusok amúgy is borús kilátásait a novemberi félidős választásokon. Az Iránnal vívott kudarcba fulladt háború most azzal fenyeget, hogy Trump elnökségének meghatározó jellemzőjévé válik.
Megjegyzendő, hogy az Iránnal kötött tűzszüneti megállapodás összeomlása után Trump felháborodását fejezte ki az Egyesült Államok közelmúltbeli veszteségei miatt, és szkepticizmusát fejezte ki a tárgyalások folytatásával kapcsolatban.
Ez a de facto patthelyzet hideg adag valóságot adott Trumpnak, mivel a 2024-es választási kampányban azzal az ígérettel vett részt, hogy nem avatkozik bele külföldi háborúkba.
Németország finanszírozza Ukrajna számára 50 000 drón beszerzését, ez az egyik legnagyobb ismert nyugati kormányzat által Kijev számára leadott drónbeszerzési megrendelés – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a Shrike FPV drónokról van szó, amelyek első személyű nézetet biztosítanak, és amelyeket a nagy ukrán gyártó, a SkyFall gyárt. A drónok az amerikai védelmi technológiai vállalat, az Auterion szoftverével vannak felszerelve, amelyet úgy terveztek, hogy a repülés utolsó fázisában önállóan kövessen és támadjon mozgó célpontokat.
Lorenz Mayer, az Auterion vezérigazgatója szerint a szerződés értéke körülbelül 90 millió euró (103 millió dollár), és egy európai ország finanszírozza. A drónok egy részét már leszállították az ukrán kormánynak, a többit pedig idén tervezik átadni.
A SkyFall megerősítette Németország részvételét, de nem kívánt nyilatkozni a vásárlás részleteiről. A német védelmi minisztérium a működési biztonságra hivatkozva tartózkodott a kommentálástól. Az ukrán Védelmi Minisztérium sem kommentálta az üzletet.
Félmilliárd eurós új pénzügyi csomagot hagyott jóvá Ukrajna számára az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), és ezzel meghaladta a 10,5 milliárd eurót a londoni pénzintézet által Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke – közölte az MTI.
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni bank pénteken bejelentette, hogy képviselői az ukrajnai újjáépítésről Gdanskban összehívott nemzetközi értekezleten több elemből álló, több mint 500 millió eurós újabb finanszírozási csomagról írtak alá megállapodást, és ezzel átlépte a 10,5 milliárd eurót a háború kezdete óta Ukrajna számára nyújtott EBRD-támogatások összege.
A pénteken jóváhagyott új, félmilliárd eurós folyósításon belül 90 millió euró EBRD-hitelt vehet fel az Ukrenerho – az ukrajnai országos magasfeszültségű vezetékhálózat kizárólagos üzemeltetője –, és 50 millió eurós hitelcsomagot nyújt a londoni bank egy 189 megawatt (MW) teljesítményű szélerőmű-telep létesítésére.
Az új finanszírozási csomag legnagyobb tétele ugyanakkor az a 303 millió eurós portfoliókockázat-megosztási program, amelyet az EBRD nyolc ukrán bankkal írt alá. Az EBRD ismertetése szerint ez a tranzakció lehetővé teszi a kedvezményezett ukrán bankok számára összesen 845 millió euró új hitel kihelyezését az ukrán gazdaságba.
Az EBRD kormányzótanácsa 2023 decemberében hagyta jóvá az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést, amellyel az EBRD befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A bank erről szóló legutóbbi tájékoztatása szerint a részvényesek a tőkeemelés csaknem 95 százalékát lejegyezték, és a tranzakcióban a hét vezető ipari hatalom alkotta csoport (G7), az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) összes EBRD-részvényese, valamint a többi részvényes „elsöprő többsége” részt vett.
Az új finanszírozási csomagról szóló pénteki tájékoztatás hangsúlyozza, hogy az EBRD Ukrajna legnagyobb egyedi intézményi befektetője, és az ukrán reálgazdaság összes szektorának kritikus fontosságú támogatásokat és befektetéseket nyújt a nyugat-ukrajnai térségektől a frontvonalon fekvő városokon át a fekete-tengeri partvidékig.
2026-ban csaknem 40 százalékkal emelkedett a kulturális szféra állami támogatása Ukrajnában az előző évhez viszonyítva – jelentette be Tetjana Berezsna miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter a Könyv Arzenál keretében adott nyilvános interjújában.
A tárcavezető szerint a források növekedése annak a jele, hogy az állam egyre inkább felismeri a kultúra stratégiai jelentőségét. Hozzátette, hogy a nagyobb támogatás egyúttal fokozott felelősséget is jelent az ágazat számára a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony felhasználásában.
Berezsna hangsúlyozta, hogy a kultúra alapvető szerepet játszik a nemzeti identitás megőrzésében, a közös értékek erősítésében és a jövőkép formálásában. Mint fogalmazott, a kulturális beruházások nemcsak a társadalom fejlődését szolgálják, hanem hozzájárulnak az ország ellenálló képességének és biztonságának növeléséhez is.
A miniszter emellett beszélt a mecenatúrát érintő jogszabályi változtatások előkészítéséről, valamint az Ukrán Kulturális Örökség Alap létrehozásáról. Az alap már nemzetközi támogatásokat is szerzett a háború következtében megrongálódott kulturális örökségi helyszínek helyreállítására.
Ukrajnának több mint 800 milliárd dollárra lehet szüksége a helyreállításhoz, ilyen összegeket és befektetőket rendkívül nehéz lesz bevonni az ország alacsony hitelminősítése, a politikai instabilitás és a gyenge gazdaság miatt – erről az ukrán Strana számolt be, hivatkozva a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég elemzésére.
A befektetőket egyszerre több tényező is visszatartja: az eszközök értékvesztésének kockázata, a projektek meghiúsulása, a politikai instabilitás, a valutaingadozások, a gyenge gazdaság és a szabályozási bizonytalanság. A lap szerint ezek a kockázatok várhatóan a harci cselekmények befejezése után is fennmaradnak.
A helyreállítás kulcsfontosságú időszaka az elemzés szerint az első öt év. Ez idő alatt körülbelül 360 milliárd dollárra lesz szükség belső és külső forrásokból a gazdaság támogatásához és a hosszan elhúzódó stagnálás elkerüléséhez. A lap szerint Ukrajna fő problémája a saját erőforrások hiánya lesz: az állami költségvetés korlátozott lesz, a hazai üzleti szféra és a pénzügyi piac pedig nem lesz képes biztosítani a szükséges beruházási volument.
A várakozások szerint a bankok és a befektetők óvatosak lesznek, a hitelek pedig drágák lesznek az alacsony hitelminősítés és az általános kockázati szint miatt. A Strana kiemelte, hogy az Ukrajnában jelenleg működő finanszírozási mechanizmusok nem alkalmasak a jelenlegi feladatok megoldására.
Ezek főleg a kis- és középvállalkozásokra irányulnak, míg a nagy infrastrukturális projektek nem kapnak megfelelő támogatást.
A McKinsey tanácsadó cég adatai szerint még optimista forgatókönyv esetén is az Ukrajnába irányuló magánbefektetések összege a kezdeti szakaszban mindössze körülbelül 2 milliárd dollárra becsülhető – vagyis a helyreállítás rendkívül nagy mértékben függ majd azoktól a nemzetközi intézményektől, amelyek képesek jelentősebb forrásokat mozgósítani.
Az Európai Uniónak akár már 2027-ben jóvá kell hagynia egy új hitelt Ukrajnának, a nemrég aláírt 90 milliárd eurós megállapodás ellenére Kijev finanszírozási hiánya továbbra is növekszik – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a The Wall Street Journal című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság megjegyezte, hogy a 90 milliárd eurós (körülbelül 105 milliárd dolláros) hitelmegállapodásnak a jövő év végéig fedeznie kellett volna Ukrajna költségvetésének és védelmi finanszírozási igényeinek kétharmadát. Az európai tisztviselők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez esetleg nem lesz elég.
Diplomaták szerint Ukrajna jövő évi finanszírozási hiánya a kezdeti becslésekhez képest megnőtt. Kijevnek legalább további 19 milliárd euróra lesz szüksége a 2026-os költségvetési kiadások fedezésére. „Ez azt jelenti, hogy az EU vezetőinek potenciálisan 12 hónap múlva újra több tízmilliárd euró értékű hitelért kell folyamodniuk” – áll a jelentésben. Ukrajna egyre függőbbé vált az EU-tól, mivel Donald Trump amerikai elnök kormánya felhagyott a közvetlen katonai segítségnyújtással, és a közel-keleti konfliktusokra összpontosított.
Volodimir Zelenszkij elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatása továbbra is kritikus fontosságú, különösen a hírszerzés és a légvédelem területén. „Háború idején mindenre és mindenkire szükségünk van. Szükségünk van az Egyesült Államokra” – mondta az elnök a ciprusi csúcstalálkozó előestéjén. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Ukrajna pénzügyi stabilitása tárgyalásokra fogja ösztönözni Oroszországot, ezzel is bizonyítva, hogy az ország erőforrásai még nem merültek ki.
Az ukrán utak állapota komoly és régóta fennálló probléma, a jelenlegi helyzet azonban különösen nehéz, mivel szinte lehetetlen egy városok közötti főúton közlekedni anélkül, hogy az autók ne manővereznének a kátyúk között – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Dmitro Beszpalov, a Kijevi Nemzeti Építőmérnöki és Építészeti Egyetem városépítési tanszékének tanára az ukrajnai utak állapotáról tájékoztatott. Emlékeztetett arra, hogy „az ukrajnai utak minősége régóta fennálló probléma”. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet szerinte „különösen kontrasztosnak tűnik”. „Az Útalap létrehozása előtt az utak tömegesen pusztultak le, és a pénzhiány miatt a kátyúk javítása volt az uralkodó” – jegyezte meg.
A szakember ugyanakkor elismerte: az alap és a Nagy Építkezés program elindítása után a nagyobb javítások volumene jelentősen megnőtt – évi 5000 km fölé. Azután számos magas színvonalon felújított felület jelent meg, és ez fokozta a lakosság elvárásait. „Ez a tél nem volt rendellenes. Inkább tipikus volt Ukrajnára nézve. A probléma más” – hangsúlyozta.
„A lényeg az, hogy jelenleg az Útalap forrásai főként védelemre fordítódnak, és rendszeres karbantartás nélkül még egy jó minőségű út is gyorsan leromlik” – mondta Dmitro Beszpalov. Amikor arról kérdezték, hogy jobb anyagok megmentették volna-e a helyzetet, azt válaszolta: „Részben igen.”
Ukrajnának 52 milliárd hrivnyára van szüksége az utak tél utáni helyreállításához, a finanszírozás különböző forrásokból fog származni – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Julija Szviridenko miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta: „Ma a sürgető kérdés az utak állapota. Ma választ kaptunk, egy világos számot. A kormány dolgozni fog, a szám nem kicsi. Ma 52 milliárd hrivnyára van szükség a javításokhoz.” Szerinte mindenki érti az útfelújítások finanszírozási forrásait. Reményét fejezte ki a kormány és a parlamenti képviselők közötti gyümölcsöző együttműködésre. Azt is tisztázta, hogy a helyreállítás két szakaszban fog megvalósulni – júniusig, majd októberig. Különös figyelmet fordítanak majd a nemzetközi útvonalakra – tette hozzá.
Julija Szviridenko miniszterelnök azt mondta, hogy a javításokra szánt pénz egy részét – 12,6 milliárd hrivnyát – a Fejlesztési Minisztérium programjából veszik el, amelyet az állami költségvetésben irányoztak elő. Vannak olyan források is, amelyeket a kabinet kész elkülöníteni a tartalékalapból. Ez legalább 10 milliárd hrivnya lesz. Ugyanakkor szerinte a Védelmi Minisztérium költségvetéséből pénzt különítenek el az főutak javítására.
„A kiemelt utak listáját a Védelmi Minisztériummal, a vezérkarral és az Egészségügyi Minisztériummal közösen hagyjuk jóvá, mivel ezek az utak evakuálási utak. Tehát valójában erről a listáról megállapodás született, és készen állunk a továbblépésre” – mondta a kormányfő. Hozzátette, hogy a kormány tegnap jegyzőkönyvi határozatokat fogadott el az első 3 milliárd hrivnya elosztásáról. A jövőben a forrásokat szükség szerint fogják elosztani. A feladat a javítások mielőbbi befejezése.
Öt ország miniszterelnöke felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket egy olyan polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, amely finanszírozást keres az abortuszhoz való hozzáférés támogatására az EU-ban – áll Dánia, Észtország, Szlovénia, Spanyolország és Svédország vezetőinek levelében, amelyről az Jevropejszka Pravda számolt be a Bloombergre hivatkozva.
A levél, amelyre a Bloomberg hivatkozik levél Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének szól, aki várhatóan később válaszol. „Senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy akarata ellenére folytassa a terhességét jogi, pénzügyi, földrajzi vagy tágabb társadalmi-gazdasági akadályok miatt, amelyek a gyakorlatban aláássák az egyenlő hozzáférést” – áll a közös levélben.
Az „Az én hangom, az én választásom” elnevezésű polgári kezdeményezés szervezői arra kérik az EU-t, hogy költségvetéséből különítsen el forrásokat azon tagállamok pénzügyi támogatására, amelyek készek biztonságos abortuszt biztosítani azoknak a nőknek Európa-szerte, akik nem férnek hozzá biztonságos és legális abortuszhoz.
A levél szerzői szerint ez a kezdeményezés fontos lépés a nők alapvető jogainak, méltóságának és egyenlőségének biztosítása felé az Európai Unióban.
„Ezért felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak meghatározására, hogy az „Az én hangom, az én választásom” kezdeményezés hogyan valósítható meg a gyakorlatban”, hangsúlyozzák a levélben.
A kormány úgy döntött, hogy 231 millió hrivnyát különít el támogatás formájában 11 régió iskolai óvóhelyeinek építésére irányuló munkálatok befejezésére. A forrásokat 22 olyan projektre fordítják, amelyek legalább 60%-ban elkészültek – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök.
Elmondta, hogy a munkálatok Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Kirovohrad, Lviv, Mikolajiv, Odessza, Poltava, Rivne, Szumi, Herszon és Hmelnyickij megyékben zajlanak.
„Ez lehetővé teszi, hogy még idén befejezzék az építkezést, és biztonságos feltételeket biztosítsunk 10 000 ukrán gyermek számára a jelenléti vagy offline-online oktatás váltakozásához az iskolákban, katonai líceumokban, haditengerészeti líceumokban és fokozott katonai fizikai kiképzést nyújtó líceumokban” – mondta Szviridenko. Megjegyezte azt is, hogy a 2026-os állami költségvetés összesen 5 milliárd hrivnyát biztosít iskolai óvóhelyekre, elsősorban a frontvonalbeli régiók számára.
