A kijevi pénzügyminisztériumnak mindössze néhány hete maradt arra, hogy megállapodjon az ország hitelezőivel egy korábbi kötvény miatt. Ha nem sikerül, Ukrajna végleg csődbe mehet.
Az ukrán kormány ugyanis még 2015-ben strukturált át egy jelentős államadósságot, olyan kötvényeket, amelyeket a gazdasági növekedéshez kötöttek, azaz amennyivel nőtt Ukrajna GDP-je, annak megfelelő mértékben növekedett a kötvények hozama is.
Minderre azért volt szükség, hogy a jelentős mennyiségű tartozását fedezni tudja Ukrajna. Azzal viszont nem számoltak, hogy bár a háború miatt eleinte jelentős visszaesés történt, azóta a bázishatás miatt már erősebb a visszapattanás. Idén például csúsztatottan, a 2023-as GDP-adat után kellene fizetnie az államnak. Akkor 5,3 százalék volt a GDP-növekedés, tehát a teljes, 3,24 milliárd dolláros, azaz több mint ezer milliárd forintos kötvényállomány után több mint 600 millió dollárt kellene fizetnie Kijevnek.
Átváltani valami másra
Ezt az állományt szeretné most Ukrajna minél hamarabb eurókötvényekre váltani, amelyek jóval kiszámíthatóbbak és jelentősen kisebb kiadást jelentenének az államnak. A kijevi kormány hónapok óta próbál megállapodásra jutni a hitelezőkkel, most karácsonyig van idejük arra, hogy elérjék az áttörést. Ehhez a hitelezők 75 százalékának rá kellene bólintania a cserére.
Ez pedig nem lesz egyszerű, ugyanis a bizalom nem éppen magas Ukrajnával szemben. Kijev ugyanis már hat hónapja fizetésképtelenséget jelentett be, amikor képtelen volt teljesíteni a lejárt GDP-kötvények után. Kedden például épp az Európai Központi Bank (EKB) fúrta meg, hogy pénzügyi védőhálót biztosítson Ukrajnának.
Hosszú tárgyalások, majd ultimátum
Ukrajna már tavasszal megpróbált megállapodást elérni a hitelezőkkel, de nem sikerült dűlőre jutniuk. Ukrán gazdasági lapok szerint
a hitelezők mindössze az idei évnél engedtek volna átstrukturálást,
cserébe évi 7,75 százalékos kamatozású papírokat kértek volna Kijevtől.
Mivel nem sikerült megállapodni, Ukrajna egyszerűen csak úgy döntött, hogy nem fizet semennyit sem.
Aztán nemrég a Fitch Ratings durván bóvliba is küldte emiatt Kijevet, ami már rövid távon is visszaüthet.
Idén ősszel így ismét asztalhoz ültek a felek és bár a hitelezők a hírek szerint jóval megengedőbbek voltak, mégsem sikerült megállapodni. December elsején, azaz hétfőn tehát az ukrán pénzügyminisztérium ultimátumot intézett a befektetőkhöz és közölték, hogy a kormány mindenképp átalakítja a kötvényeket, akár beleegyeznek az érintettek, akár nem. Ezt december 21-ig dönthetik el a felek. Mármint, hogy elfogadják-e a feltételeket.
Kijev álláspontja szerint ugyanis sokan mindenképp szeretnének megállapodni velük, ám jó néhányan csak a lehetőséget látják a pénzkeresésre.
A sietségre azért van szükség, mert hamarosan le kell zárni az idei pénzügyi évet és elkezdődik a 2026-os, amelyet még nagyobb bizonytalanság övez. Például továbbra sem tudni, hogy mivel foltoz majd be egy 19 milliárd dollárnyi lyukat, pontosabban miből lesz pénze a kijevi kormánynak ezen kiadások fedezésére. Ilyen helyzetben még lehetetlenebb lenne megállapodásra jutni egy kötvényátalakításról.
Az ajánlat szerint minden dollárnyi átváltott kötvényért 4,5 centet fizet Ukrajna a hitelezőknek, akik így láthatnak valamennyit a pénzükből. Sőt, ha időben átváltják, akkor akár 7 centet is kaphatnak. Ez 180 millió dollárnyi kiadást jelent Kijevnek, tehát a harmadát annak az összegnek, amit nyáron ki kellett volna fizetniük a kötvények után.
De azért is megéri nekik átváltani, mert az évek során egyre súlyosabb összegeket kellene kifizetniük érte. Egy esetleges békemegállapodás után ugyanis Ukrajna gazdasága a helyreállítási munkálatok miatt az egekbe lőne ki, évente akár több milliárd dollárnyi kamatot generálva ezzel a GDP-kötvények nyomán.
Ha most sem sikerül megállapodni karácsonyig, akkor teljes bizonytalanságba kerülhet az ország jövő évi költségvetése és szinte biztosan elkerülhetetlen lesz a csőd.
Hatalmas hozamokat lehet realizálni jelenleg az ukrán állampapírpiacon: a háború sújtotta országnak ugyanis nagyon magas kamatot kell fizetnie befektetői részére, hogy a fegyerropogás ellenére is hitelezzék őt a befektetők. Pénzre viszont szüksége van az államnak a hadi- és mindennapi kiadások fedezéséhez is, a kereslet-kínálati egyensúly így kifejezetten magas kamatok mellett áll be.
A napokban tette közzé az ukrán pénzügyminisztérium a legfrissebb államkötvény-kibocsátásának eredményét, melyből kiderült, az aukción 12,37 milliárd hrvinya (299 millió dollár) és 140 millió dollár értékben adtak el ukrán és amerikai devizában denominált adósságot. A háborús kötvények különböző kamattal és lejárattal kerültek piacra:
552 millió hrivnya adósságot 16,35 százalékos kamat mellett, 1,2 évre,
398 millió hrivnya kötvényt 17,09 százalékos kamat mellett 1,9 évre,
1,3 milliárd hrivnya adósságot 17,8 százalékos kamaton 3,2 évre,
10,1 milliárd hrivnyányi kötvényt pedig 14,84 százalékos kamaton dobtak piacra, 4 év múlva esedékes lejárattal.
A pénzügyminisztérium közlése szerint júliusban összesen 72,2 milliárd hrivnyányi tőkét tudtak bevonni az államháztartásba, a háború 3,5 évvel ezelőtti kitörése óta pedig ez az összeg már 1,7 ezermilliárd hrivnyát (41 milliárd dollár) tett ki. A minisztérium közlése szerint a teljes bevont összeget a háborús erőfeszítések és az államháztartás ahhoz szükséges stabilitásának pénzelésére fordítják.
Az elsőre talán furcsának ható lejáratok háborúban álló országok esetén relatíve megszokottnak tekinthetők, hiszen a kibocsátó ország mindent igyekszik megtenni, hogy ne essen túlzottan nagy visszafizetési kötelezettsége egy ugyanazon napra, és ezzel megkockáztassa az esetleges teljes nemfizetést, hiszen az szinte biztosan csak tovább növelné az egyébként is busás hozamprémiumát.
Ukrajna már a háború kitörése előtt sem rendelkezett túlzottan jó adósbesorolással, a Moody’s-nál 2013 óta a Caa1-es kategóriában vagy az alatt szerepel az ország, ami extrém spekulatívvá teszi adósságát, és ugyan az S&P-nél még ideig-óráig fel tudott kúszni a minősítés a B szintek valamelyikére, egy éve már az SD, azaz selective default, vagyis részleges nemfizetés kategóriájában tartja a vállalat.
Odessza régió mezőgazdasági szakemberei már befejezték a korai gabona- és hüvelyesek betakarítását.
Ukrajnában a 2023. augusztus 11-i adatok szerint 5,292 millió hektár területen 22,961 millió tonna gabonát és hüvelyes termést takarítottak be, 43,7 tonna/ha hozam mellett – számolt be Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztériumának sajtószolgálata.
A gazdák már 3,83 millió hektárról 17,698 millió tonna búzát (hozam – 46,2 tonna/ha), 1,263 millió hektárról 4,901 millió tonnát árpát (hozam – 38,8 tonna/ha, 146,6 ezer hektárról 361,2 tonna borsót csépeltek ki. Kölesből – 0,2 ezer tonna 0,3 ezer hektárról (hozam – 6,9 tonna/ha), hajdina – 0,1 ezer tonna 0,08 ezer hektárról (hozam – 11,3 tonna/ha) takarítottak be.
Az odesszai régióban a gazdák már befejezték a korai gabona és hüvelyesek betakarítását. A zaporizzsjei gazdák a gabona-betakarításban is vezető szerepet töltenek be, a terület 90%-án befejezték az aratást. Emellett 13 régió gazdái már befejezték a borsó betakarítását.
A Dnyipropetrovszk és Herszon régióban megkezdték a köles betakarítását. Dnyipropetrovszk megyében is folyamatban van a hajdina betakarítása.
Minden régióban folytatódik a repce betakarítása, amelyet több mint 1,315 millió hektáron csépeltek ki. Augusztus 11-ig 7 megyében fejeződött be a repce betakarítása.
