Az Egyesült Államok szankciókat szabott ki több, főleg kínai cégre, amiért az egyik legnagyobb iráni kőolajkereskedő rajtuk keresztül több millió dollár értékben értékesített kőolajat és -származékait a kelet-ázsiai térségben – derült ki az amerikai pénzügyminisztérium hétfői közleményéből.
A büntetőintézkedés értelmében a négy hongkongi, egy szingapúri és egy egyesült arab emírségekbeli vállalat minden vagyonát befagyasztják az Egyesült Államokban. Emellett tilalmat vezetnek be a cégek termékeinek megvételére és felhasználására, azok ugyanis Washington szerint hozzájárultak a Perzsa-öbölbeli Petrolkémiai Ipari és Kereskedelmi Vállalat nevű iráni brókercég kőolaj-értékesítéséhez.
Joe Biden amerikai elnök 2021-es hivatalba lépése óta tartózkodott attól, hogy szankciókat szabjon ki azon kínai vállalatokra, amelyek részt vesznek az iráni olajkereskedelemben az iráni nukleáris megállapodás újraélesztésének reményében.
A 2015-ben létrejött megállapodás újraélesztése, amely után az Egyesült Államok is feloldaná az Iránra kivetett büntetőintézkedéseket, amennyiben Teherán visszafogja atomprogramját, mindeddig nem volt sikeres, ezért Washington erőfeszítéseket tett arra, hogy minél inkább csökkentsék Irán olajból származó jelentős bevételét
„Az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai úton halad a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) teljes körű, kétoldalú végrehajtása felé” – jelentette ki Brian Nelson, a pénzügyminisztérium terrorelhárításért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára. Hozzátette: „amíg Irán nem felel meg a kötelezettségeinek, további szankciókat fogunk kiszabni az iráni petróleum és kőolaj jogellenes kereskedelmére”.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az amerikai kereskedelmi miniszter komolyan megfenyegette a kínai cégeket, nehogy megpróbálják kijátszani az amerikai szankciókat. Gyakorlatilag a teljes kínai csipgyártás megbénítását is kilátásba helyezte.
Gina Ramimondo, amerikai kereskedelmi miniszter komolyan figyelmeztette az Oroszország elleni szankciók kijátszására készülő kínai cégeket. Mint mondta, az Egyesült Államok egyszerűen elvághatja őket a termeléshez szükséges felszerelésektől és szoftverektől. A miniszter a New York Times-nak kifejtette, hogy az amerikai kormány például a legnagyobb kínai csipgyártó céget, az SMIC-t gyakorlatilag teljesen leállíthatja, de bármelyik másik kínai céget is, ha azok a szankciókat megsértve csipeket és egyéb fejlett technológiai eszközöket szállítanának Oroszországnak.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok komoly szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben az Ukrajnával szembeni katonai agresszió miatt. A szankciók egyik elemeként megtiltották a fejlett technológiai termékek exportját Oroszországba és Belorussziába, ideértve a fejlett félvezetőket is. Az amerikai exportkontroll nem csak amerikai cégekre vonatkozik, hanem az összes olyan cégre világszerte, amelyek amerikai szoftvert vagy technológiát használnak termékeik előállításához, ez többek között számos kínai cégre is igaz.
Kína és Oroszország szorosabbra fűzte kereskedelmi kapcsolatait az elmúlt években, és a kínai kormány kifejezte bizonyos mértékű szolidaritását az oroszok irányában, azonban az ázsiai ország még mindig nem képes előállítani a legfejlettebb csipeket. Az említett SMIC (Semiconductor Manufacturing International Corporation) bár a legnagyobb kínai csipgyártó cég, azonban mégsem képes a félvezetők legújabb generációinak előállítására. Ennek oka, hogy a kínai hadsereggel való kapcsolatai miatt felkerült arra az amerikai tiltólistára, amely meggátolja a fejlett amerikai technológia használatát a társaságnak.
Kína és a kínai cégek eddig számos jelét adták annak, hogy bár nagyon sajnálatosnak tartják az Ukrajna elleni orosz inváziót, azonban emiatt nem kívánnak korlátozó intézkedéseket életbe léptetni az agresszorral szemben. Sőt, a jelek inkább arra utalnak, hogy opportunista módon viselkedve igyekeznek minél több hasznot hozni a kialakult helyzetből. Erre utal, hogy Peking állítólag már utasította a nagyobb állami tulajdonú energetikai és bányászati cégek vezetőit, vizsgálják, meg, milyen befektetési lehetőségek adódnak Oroszországban. Persze szigorúan a kínai ellátásbiztonság növelése céljából.
Az SMIC ennek ellenére tavaly szép profitot volt képes produkálni, ami annak köszönhető, hogy a koronavírus járvány következtében feszítő csiphiány uralkodott el az egész világon. Az autógyártó cégeknek nagyon sok járműnél elegendőek voltak az egyszerűbb architektúrájú, elavultabb csipek, s az SMIC ebből tudott nagy mennyiséget szállítani.
Raimondo szerint Oroszország biztosan megpróbál most körbehízelegni egy sor országot, hogy valamilyen formában kerüljék meg a szankciókat. Azonban ezen az országok és cégeik jól felfogott érdeke, hogy tartsák magukat az amerikai előírásokhoz. Ha ugyanis megszegnék azokat, akkor például a kínai cégek esetében az amerikaiak teljesen el tudnák szerinte lehetetleníteni a gyártást és ez pusztító következményekkel járna a kínai gazdaság egészére nézve.
Az Egyesült Államok 2020-ban és 2019-ben hasonló intézkedésekkel sújtotta például a Huawei-t, többek között azzal vádolva a társaságot, hogy az amerikai szankciókat megkerülve fejlett technológiát játszott át Iránnak. Az amerikai intézkedések gyakorlatilag teljesen megbénították a cég mobil és hálózati üzletágát.
