A Legfelsőbb Tanács szerdai ülésén második olvasatban elfogadta Ukrajna 2026-os állami költségvetését, a kiadások nagy része a hadseregre megy – jelentette ki Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram–csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko hangsúlyozta, hogy Ukrajna saját bevételeinek 100%-át a fegyveres erőkre fordítja. Ez magában foglalja a katonák és családjaik pénzügyi támogatását, a légvédelem megerősítését, valamint az ukrán fegyverek gyártását, beleértve a drónok fejlesztését is – tette hozzá.
„Jövőre 2,8 trillió hrivnyát költünk a hadseregre, ami az összes kiadás közel 60%-a” – jegyezte meg a kormányfő. A 2026-os állami költségvetést 257 képviselő szavazta meg második olvasatban. A törvényt várhatóan hamarosan aláírásra benyújtják Volodimir Zelenszkij elnöknek.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor aláírta a 2026-os szövetségi költségvetést, amelyben az összes kiadás közel 40%-a a hadseregre és a hatalmi blokkra irányul, számolt be a Dezinformáció Elleni Központ.
Mint megjegyezték, a pénzügyek militarizáltsága rekordszintű a Szovjetunió ideje óta, és azt jelzi, hogy a Kreml nem tervezi a közeljövőben az Ukrajna elleni agresszió leállítását.
A Központ adatai szerint a szankciók miatt csökkenő olaj- és gázbevételek miatt a 2026-os orosz költségvetés jelentős, a GDP 1,6%-át kitevő hiányt fog mutatni. A forráshiány kompenzálására a Kreml csökkenti a szociális kiadásokat: ezek aránya 25%-ra csökken, ami az elmúlt két évtized minimuma. Emellett új adóterheket vezetnek be – az áfa 22%-ra emelkedik, további illetékeket vetnek ki a vállalkozások és a lakosság számára, valamint új szabályokat vezetnek be, amelyek bonyolítják a kisvállalkozások munkáját. Valójában az oroszoknak kell majd finanszírozniuk a háborút – az adók emelésével és a szociális szolgáltatások csökkentésével.
„A Kreml „háborús sínekre” helyezi az országot, megerősíti a biztonsági apparátust és mindent leépít, ami nem kapcsolódik a hadsereghez. Ez a költségvetés ismét megerősíti, hogy a Kreml prioritása továbbra is az elhúzódó háború, akár a gazdaság leromlása és saját lakosságának elszegényedése árán is” – hangsúlyozta a Dezinformáció Elleni Központ.
A német parlament alsóháza, a Bundestag pénteken jóváhagyta a 2026-os szövetségi költségvetést – számolt be a Jevropejszka Pravda a Spiegelre hivatkozva.
A német parlamenti képviselők összesen 524,5 milliárd eurós kiadást hagytak jóvá Friedrich Merz kancellár kormánya számára, ami 21,5 milliárddal több, mint 2025-ben.
A költségvetés alapkiadásainak finanszírozására közel 98 milliárd euró hitel felvételét tervezik. Ehhez hozzáadják a Bundeswehr és az infrastruktúra számára speciális alapokból nyújtott hitelek.
A költségvetés több mint egyharmadát a bérekre és szociális kiadásokra fordítják. Ugyanakkor a védelmi kiadások mintegy 108 milliárd euróra nőnek, ami a hidegháború vége óta a legmagasabb szint.
Ukrajna a jóváhagyott költségvetésből 11,5 milliárd eurót kap tüzérségre, drónokra, páncélozott járművekre és egyéb felszerelésekre. A német védelmi minisztérium szerint ez a legmagasabb összeg a teljes körű orosz invázió óta.
A 2026-os költségvetés kötelezettségvállalási előirányzata 192,8 milliárd euró, míg a teljes kifizetési előirányzat 190,1 milliárd euró.
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn hivatalosan elfogadta az EU 2026-os költségvetését, amelynek összege 192,8 milliárd euró, számolt be az Európai Unió Tanácsának sajtószolgálata november 24-én, hétfőn.
„Ma megtettük az utolsó lépést egy fenntartható és stabil uniós költségvetés biztosítása felé, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jövőre is folytassuk közös prioritásaink végrehajtását. Ez a költségvetés, amely olyan prioritásokat foglal magában, mint a védelem, a migráció, a versenyképesség és a felkészültség (válsághelyzetekre-szerk.), lehetővé teszi számunkra, hogy határozottan reagáljunk az európai polgárok igényeire. Ugyanakkor előre beterveztük azt a rugalmasságot, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megbirkózzunk a kibontakozó válságokkal” – mondta Mikola Wammen, az EU Tanácsának jelenlegi elnökségét ellátó Dánia pénzügyminisztere.
A 2026-os költségvetés kötelezettségvállalásainak teljes összege 192,8 milliárd euró, míg a kifizetések teljes összege 190,1 milliárd euró.
A Európa Tanács közleménye kiemelte, hogy a hosszú távú pénzügyi keret jelenlegi kötelezettségvállalásaira vonatkozó kiadási felső határokon belül 715,7 millió eurót különítettek el tartalékként, lehetővé téve az EU számára, hogy reagáljon az előre nem látható körülményekre.
A költségvetést véglegesen az Európai Parlament általi elfogadását követően fogadják el. Erre várhatóan november 26-án kerül sor.
Nem lesz lyuk” Ukrajna 2026-os állami költségvetésében, mivel az Európai Unióban konszenzus van államunk pénzügyi támogatásáról a következő két évre – jelentette ki csütörtökön Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kacska elmondta: „Többé-kevésbé biztos vagyok benne, hogy nem lesz lyuk a költségvetésben. Konszenzus van abban, hogy Ukrajna 2026-2027-ben pénzügyi támogatásban részesül. Ez az axiomatikus történet, amely egyértelműen rögzített. Az EU tagállamai között zajlik a vita arról, hogyan lehet ezt megtenni.”
A kormányfő-helyettes hozzátette, hogy lehetséges tartaléklehetőségeket is megvitatnak arra az esetre, ha az Európai Tanács decemberi ülésén nem születik végleges döntés az Ukrajnának nyújtandó jóvátételi kölcsönről.
Jelenleg azonban mindezek a lehetőségek még a tárgyalások korai szakaszában vannak. A makroszintű pénzügyi támogatás és az Ukrajnának nyújtott egyéb, korábban már alkalmazott segélyeszközök lehetősége továbbra is napirenden marad – tette hozzá Tarasz Kacska.
A katonák fizetésében idén nem lesznek késedelmek, a kormánynak több forrása is van ezen igények finanszírozására – jelentette ki csütörtökön Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Pidlasza elmondta, az erőszervezetek végső szükségleteit jelenleg a Pénzügyminisztérium összegzi. Ukrajna ezzel egy időben tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal arról a lehetőségről, hogy az ERA-hitelekből 6 milliárd eurót felhasználjon a hadműveletek költségeire. „Valóban, már régóta és különböző szinteken folynak a tárgyalások az európai segélyek védelmi célú felhasználásának lehetőségéről. A legnagyobb katalizátort azonban az a tény jelentette, hogy Ukrajna elérte a saját erőforrásainak határát, amelyeket védelemre fordíthatunk” – jegyezte meg.
A parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a legfontosabb határidő a katonaság fizetésének november 1-jétől történő kifizetéséhez kapcsolódik. „November 1. után is van pénz, de nem elég” – mondta. Szerinte az Európai Bizottság döntése elkerüli a november–decemberi kockázatokat, amikor a költségvetésre nehezedő terhek növekedni fognak.
Tárgyalások folynak az egyes országokkal az új támogatási formákról, beleértve a vissza nem térítendő támogatásokat vagy a közös fegyvergyártást. „A legnagyobb problémák azonban a partnerek védelmi szektorban nyújtott pénzügyi támogatási alapjaival merülnek fel” – jegyezte meg Pidlasza. Hozzátette, hogy az európaiak számára politikailag könnyebb a befagyasztott orosz eszközökből származó katonai erőforrásokat fizetésekre fordítani, mint a saját adófizetőik pénzét.
A bizottsági elnök szerint még átmeneti likviditási hiányok esetén is vannak a kormánynak válaszmechanizmusai. „Nem fogjuk megengedni az ilyen helyzetet. Az átmeneti likviditási hiányok fedezésére a kormány államkötvények kibocsátásából von be pénzt. A helyzet 2025-ben egyértelműen jobb, mint 2022-ben” – zárta szavait Rokszolana Pidlasza.
A Minisztertanács jóváhagyta a 2026-os állami költségvetés tervezetét rekord védelmi kiadásokkal és 2,4 billió hrivnya hiánnyal. Ez a negyedik katonai költségvetés egymás után – nagy bizonytalansággal a fedezeti forrásokat illetően. A kormány az alapvető paramétereket a Gazdasági Minisztérium által készített makrogazdasági előrejelzésre, a bevételeket és kiadásokat pedig a Pénzügyminisztérium számításaira és egy értelmező dokumentumra építette. A kiadási politikáról és a feltöltés kockázatairól részletesen számolt be az Ekonomicsna Pravda.
Makrogazdasági alap és társadalmi normák
A költségvetést 45,7 hrivnya dollárárfolyammal számolták ki. Szünet után a kormány ismét indexálja a 2025-ös szociális normákat: a minimálbér 8000-ről 8647 hrivnyára (+8%), az általános létminimum 3209 hrivnyáig (+9,9%), a munkaképes korúak esetében 3328 hrivnyáig (+9,9%), a munkaképtelenségüket elvesztők esetében 2595 hrivnyáig (+9,9%). Ez utóbbi mutató határozza meg a minimálnyugdíjat; a maximum 2026-ban 25,95 ezer hrivnya lesz.
Bevétel a „kis fogaskerekekből” és egy nagy lyuk
Az állami költségvetés bevételeit 2,89 billió hrivnyában határozták meg – 408 milliárd hrivnyával többel, mint 2025-ben. A kormány a növekedés egy részét a pontszerű változtatásokkal szeretné elérni: az „OLX-adó” (várhatóan 14 milliárd hrivnya), az édes italok jövedéki adója (8,5 milliárd hrivnya), az adóbeszedés fokozása (további 26 milliárd hrivnya) és a vámhatóságok munkájának javítása (plusz 60 milliárd hrivnya). Ennek ellenére a kiadások elérték a 4,751 billió hrivnyát, a hiány pedig 2,429 billió hrivnya (a GDP 18,4%-a). A tervek szerint ezt hitelekből, elsősorban partnerektől származó hitelekből fedezik, de a szükségletek jelentős részét még nem fedezték megállapodásokkal. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter nyíltan elismerte, hogy 2026-ra körülbelül 16 milliárd euró (körülbelül 19 milliárd dollár) hiányzik a külső finanszírozásból – idézi a közleményt az Ekonomicsna Pravda. A kiadvány adatai szerint már 2025-ben is egy lyuk keletkezett: év végéig mintegy 300 milliárd hrivnyát kell előteremteni további katonai kiadásokra.
A háború ára: a védelmi kiadások szerkezete
A védelem abszolút prioritás élvez: 2,805 billió hrivnya, ami a GDP 27,2%-a. Oroszlánrészét a Védelmi Minisztérium kapja – 1,923 billió hrivnya (valamivel több, mint a 2025-ös terv). Ebből 1,143 billió hrivnya a hadseregnek nyújtott készpénztámogatásra és egyéb kifizetésekre fordítódik; 678,12 milliárd hrivnya felszerelések és lőszerek beszerzésére és javítására szolgál (ez valamivel kevesebb, mint a 2025-ös költségvetésben). Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket a pontokat felül kell vizsgálni: júliusban a parlament már 400 milliárd hrivnyát különített el a védelemre a fegyverkezésre és a kifizetésekre szánt források kimerülése miatt – ezt hangsúlyozza az Ekonomicsna pravda.
A Belügyminisztérium, mint a második legnagyobb védelmi kiadásokkal rendelkező hatóság (Nemzeti Gárda, Állami Határőrségi Szolgálat, Nemzeti Rendőrség), 522 milliárd hrivnyát kap. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a Hírszerző Szolgálat kiadásai 29,7 milliárd, illetve 43,3 milliárd hrivnyát tesznek ki. Összesen a biztonsági és védelmi szektor az alábbi összegekkel rendelkezik majd: 1,266 billió hrivnya pénzügyi támogatásra, 722,6 milliárd hrivnya felszerelésre és lőszerre, 72,22 milliárd hrivnya üzemanyagra, 55,24 milliárd hrivnya élelmiszerre, 14,78 milliárd hrivnya „kommunális szolgáltatásokra” és 2,22 milliárd hrivnya gyógyszerekre. Ezenkívül egy „védelmi tartalékot” is létrehoznak – 200 milliárd hrivnyát operatív újraelosztásra a front igényeinek kielégítésére. Ez a Pénzügyminisztérium új programja; logikáját a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának vezetője, Rokszolana Pidlasz ismertette: 140 milliárd hrivnya az általános alapból, további 60 milliárd hrivnya a vámszolgálat túlteljesítéséből.
Civil kiadások: oktatás, egészségügy, szociális támogatás
A kormány 257,37 milliárd hrivnyát (+30%) tervez oktatásra és tudományra: 103 milliárd hrivnya — a tanárok fizetése, 53,84 milliárd hrivnya — „munka presztízse”, 14,34 milliárd hrivnya — iskolai étkeztetés, 5 milliárd hrivnya — intézmények óvóhelyei, 2 milliárd hrivnya — autóbuszok. Az ösztöndíjak 6,61 milliárd hrivnyára (+1,26 milliárd) emelkednek. Egészségügy — 254,8 milliárd hrivnya (+14,5%); egészségügyi garanciaprogram — 191,57 milliárd hrivnya; központosított gyógyszerbeszerzés (HIV/AIDS, tuberkulózis, rák, szív- és érrendszeri betegségek) — 15,13 milliárd hrivnya; „szűrések” a kockázati csoportok számára — 10 milliárd hrivnya.
Szociális támogatás – 465,37 milliárd (+10,6%). A nehéz helyzetben lévők megsegítésére irányuló program (102,7 milliárd; +27%) magában foglalja a fogyatékkal élőknek nyújtott kifizetéseket, lakhatási támogatást (2–3 ezer hrivnya), az első jelzáloghitel-törlesztőrészlet 70%-ának és az első évi törlesztőrészlet 70%-ának kompenzációját, a villanyszámlák támogatását (100 kWh/fő, de legfeljebb 300 kWh/család), bérleti díj támogatást, valamint a belső menekültek lakhatási költségeinek kompenzációját. A gyermekek szociális védelme csaknem megduplázódott – 52,74 milliárdra: a terhességgel és szüléssel kapcsolatos kifizetések emelkednek, az egyszeri születési támogatás – 50 ezer hrivnyára nő. A Nyugdíjalapba történő átutalás nagyjából a tavalyi szinten marad; 50 millió hrivnya jut a nyugdíjrendszer finanszírozott szintjének intézményi előkészítésére. A katonai nyugdíjak egy részét 2026-ban a Nyugdíjalapba utalják át (a „maximális” speciális nyugdíjak csökkenő együtthatóival). A kormány külön korlátozza a „csernobili” pótlékokat: 2026-tól azok a nyugdíjasok, akik 1993. január 1. után nem éltek az övezetekben, nem kapják meg azokat; a pótlék összege 2595 hrivnya. Az Ekonomicsna Pravda korábban részletesen írt a rendszerrel való visszaélésekről.
A gazdaság és az újjáépítés támogatása
18 milliárd hrivnyát tartanak fenn az „5-7-9%” programban a kamatok kompenzációjára, 9,52 milliárd hrivnyát a mezőgazdasági termelők támogatására, 2,46 milliárd hrivnyát a gazdálkodóknak, 1,37 milliárd hrivnyát a vállalkozások támogatására és 1 milliárd hrivnyát humanitárius aknamentesítésre. A „Nemzeti Visszatérítést”, az ipari parkokat és a beruházási projekteket továbbra is a Biztosítási Alap munkanélküli egyenlegéből finanszírozzák 2026. január 1-jétől. 1,92 milliárd hrivnyát az USA-val kötött ásványlelőhely-megállapodás végrehajtására különítettek el (a költségek részletes felbontása egyelőre nincs). „eVidnovlennya” – 1,23 milliárd hrivnya (+23%), a lerombolt házakért járó kártérítés – 3 milliárd hrivnya. Utak – 12,85 milliárd hrivnya (majdnem ugyanaz, mint 2025-ben), de az Ukravtodor adósságainak kifizetése 15 milliárd hrivnyára csökkennek (24,35 milliárd hrivnyáról). Állami közberuházások: energetika – 34,7 milliárd, közlekedés – 23,32 milliárd, oktatás – 15 milliárd, orvostudomány – 18,55 milliárd; a projektek listája – a Pénzügyminisztérium honlapján.
Külön tételként szerepel 4 milliárd hrivnya a „stratégiai kommunikáció, információbiztonság, európai integráció, nemzeti identitás és hazafias tartalom” programra (egy hasonló programra 2025-ben 405 millió hrivnya állt rendelkezésre). Az állami igényeket kielégítő idegen nyelvi és információs programokra 1,5 milliárd hrivnya jut (2025-ös szinten). Az állami szervekre fordított kiadások is növekedni fognak: a parlamenté 3,65 milliárd hrivnyára (+16,2%), a Minisztertanácsra 1,09 milliárd hrivnyára (+9,2%), a Legfőbb Ügyészségre 877 millió hrivnyára (+12,4%). A korrupcióellenes szervekre (Speciális Korrupcióellenes Ügyészség és NABU) 2,91 milliárd hrivnyára (+15,9%).
Az adósság árnyéka
A fő probléma – az adósság terhe. A költségvetés értelmező dokumentuma szerint az államadósság 2026-ban eléri a 10,472 billió hrivnyát, ami meghaladja a GDP 101%-át. A belföldi adósság 19,9%, a külső adósság 80,1%. Ez rendkívül érzékennyé teszi a pénzügyeket az árfolyamot és a partnerek politikai döntéseit illetően, vonta le a következtetést az Ekonomicsna Pravda.
Ukrajna 2026-os állami költségvetés-tervezete tartalmaz egy forgatókönyvet a háború folytatásáról – jelentette ki pénteken Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a tervezetnek a Legfelső Tanácsban tartott ismertetése során, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta: „A fő pénzügyi dokumentum tervezetét a 2026–2028-as költségvetési nyilatkozaton alapuló stratégiai tervezési rendszer segítségével készítették el, és egy olyan forgatókönyv alapján alakították ki, amely a háború 2026-os folytatódását feltételezi.” Szerinte ezért a biztonsági és védelmi szektor finanszírozása továbbra is kiemelt prioritás, akárcsak a korábbi években.
Marcsenko kijelentette, hogy a 2026-os költségvetésben tervezett összes költségvetési bevételt, 2,8 milliárd hrivnyát, a biztonsági és védelmi szektorba irányítják.
Szeptember 15-én a korány benyújtotta a parlamentnek a 2026-os költségvetés tervezetét. A 2. forgatókönyv szerint készült, amely hosszabb háborút feltételez.
A kormány korábban jóváhagyta Ukrajna gazdasági és társadalmi fejlődésének 2026-2028-as előrejelzését. Ez két forgatókönyvet tartalmaz az események alakulására vonatkozóan: egy optimistát, amely „a biztonsági helyzet jelentős javulására vonatkozó feltételezéseket tartalmazza 2026-tól kezdődően”, és egy pesszimistát – a teljes körű orosz agresszió folytatódásával.
A kormány a 2026-os állami költségvetés tervezetében forrásokat különített el a tanárok bérének 50%-os emelésére, aminek eredményeként a pedagógusbérek 25 000 hrivnyára emelkednek – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium költségvetési előterjesztésére hivatkozva.
A jelentés szerint a minisztérium közölte, hogy 2026-ban 41,8 milliárd hrivnyát különítenek el béremelésekre. A fizetések két szakaszban emelkednek – január 1-jétől 30%-kal, szeptember 1-jétől pedig további 20%-kal.
2025-ben a tanárok átlagkeresete 16 737 hrivnya lesz. Január 1-jétől 21 707 hrivnyára, szeptember 1-jétől pedig 25 037 hrivnyára emelkedik. Az emelés 470 ezer tanár bérét érinti.
Ugyanakkor a tanári fizetések alacsonyabbak lesznek, mint Ukrajna egészében 2026-ban, ami a kormány becslése szerint 30 032 hrivnyára fog emelkedni.
A tanárok fizetése Ukrajnában a legalacsonyabbak közé tartozik. Az oktatási szektorban a fizetés Ukrajnában 2025 júliusában 16 ezer hrivnya volt, míg az ukrajnai átlag 26,5 ezer hrivnya volt.
A teljes körű háború miatt Ukrajna államadóssága rekordmagasságokba szökött, és 2026-ban meghaladja majd a GDP 100%-át – számolt be az rbc.ua hírportál a 2026-os költségvetés-tervezetre (14000. sz.) hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány megjegyezte, hogy az orosz totális invázió okozta költségvetési hiány finanszírozási igénye miatt Ukrajna 2022 vége óta kénytelen főként külső hitelfelvételekkel fedezni a kiadásait. Ennek eredményeként az állami és garantált adósság GDP-hez viszonyított aránya meghaladta a költségvetési törvénykönyv által meghatározott 60%-os határértéket. Míg 2021-ben az adósság a GDP 49%-a volt, addig 2022-ben 77,8%-ra, 2024-ben pedig 91,2%-ra nőtt. A kormányzati előrejelzés szerint 2026 végére ez a mutató eléri a GDP 106%-át.
Jelenleg a költségvetési törvénykönyv rendelkezései szerint a 60%-os szabály nem érvényes hadiállapot vagy más vészhelyzet idején. A 2026-os költségvetési tervezet a szabály további felfüggesztését írja elő a következő költségvetési időszak végéig.
Ukrajnának ugyanakkor kötelezettségei vannak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben. Az EFF program szerint az államnak helyre kell állítania az adósság fenntarthatóságát, és fokozatosan csökkentenie kell a mutatót: 2028-ra a GDP 82%-ára, 2033-ra pedig 65%-ára.
A kormány benyújtotta a Legfelső Tanácsnak a 2026-os költségvetés tervezetét. A dokumentum 2 trillió hrivnya külső hitelfelvételt irányoz elő. A tervezet az államadósság maximális összegét a 2026. december 31-i állapot szerint 10,472 trilió hrivnyában, az államilag garantált adósság maximális összegét pedig 456 milliárd hrivnyában határozza meg. A reál GDP várhatóan 2,4%-kal fog növekedni, a nominális GDP pedig 10,309 trillió hrivnyát fog elérni.
