A háború a jövő évi büdzsére is rányomta a bélyegét. Ukrajna költségvetésének jelentős hányadát teszik ki a védelmi kiadások, és számottevő tétel a fegyverkezés.
Az ukrán parlament második, végleges olvasatban is megszavazta a jövő évi állami költségvetést. A kormány által benyújtott javaslatot 257 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.
Természetesen a költségvetést nagyban befolyásolta az orosz–ukrán háború. Az Ukrajinszka Pravda arról ír, hogy a 2025-ös büdzsé rekordösszegű, 3940 milliárd hrivnya kiadást irányoz elő. Ebből védelmi célokra 2230 milliárd hrivnyát biztosítanak. Fegyvergyártásra és -beszerzésre 739 milliárd hrivnyát különítettek el. A szociális segélyprogramokra közel 421 milliárd hrivnyát irányoznak elő.
A törvény szerint a helyi költségvetési forrásoknál 2025-ben 15 százalékos növekedés várható.
A jövő évre 2300 milliárd hrivnyás bevétellel számol az ukrán kormány, az adókból összesen 141 milliárd hrivnya befizetéssel kalkulált a kabinet. A külső finanszírozás jövőre várhatóan eléri a 38,4 milliárd dollárt, vagyis 1585 milliárd hrivnyát. Ebbe beletartozik az a 6 milliárd dolláros támogatás, amelynek folyósítását Joe Biden amerikai elnök még a január 20-i távozása előtt felgyorsítaná.
A büdzsé bevételei októberben 19 százalékkal, 326,77 milliárd dollárra csökkentek az egy évvel korábbi 403,434 milliárd dollárhoz képest. Az Egyesült Államok költségvetése legutóbb a 2001-es pénzügyi évben zárt többlettel.
Az Egyesült Államok költségvetési hiánya októberben, a folyó pénzügyi év első hónapjában, 254,45 milliárd dollár volt, ami csaknem a négyszerese az egy évvel korábbi 66,564 milliárd dollár deficitnek – közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
A költségvetés bevételei 19 százalékkal, 326,77 milliárd dollárra csökkentek az egy évvel korábbi 403,434 milliárd dollárhoz képest. A kiadások ugyanakkor 24,3 százalékkal, 584,221 milliárd dollárra emelkedtek a tavaly októberi 469,997 milliárd dollárról. Az államadósság után fizetendő kamat 8 százalékkal, 82 milliárd dollárra csökkent, 2023 augusztusa óta ez volt az első csökkenés.
A szeptember végével záródott előző pénzügyi év deficitje 1832,8 milliárd dollár lett, 8,1 százalékkal nagyobb a megelőző évinél. A hiány a 2024-es pénzügyi évben a hazai össztermék (GDP) 6,4 százaléka volt az egy évvel korábbi 6,2 százalék után.
A 2020-as pénzügyi évben rekordszintű, 310 milliárd dolláros hiány keletkezett. Az Egyesült Államok költségvetése legutóbb a 2001-es pénzügyi évben zárt többlettel.
A második olvasat előtt áll Ukrajna 2025-ös állami költségvetéséről szóló törvénytervezete, amely tartalmaz egy rendelkezést a jövő év júliusától bevezetendő nyugdíjreformról – számolt be az rbc.ua hírportál az 12000. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint költségvetés-tervezet 31. bekezdése szerint a kormánynak „intézkedéseket kell hoznia a nyugdíjreform 2025. július 1-jétől történő bevezetése érdekében”. Ezenkívül a kormánynak 2025. július 1-jéig ki kell dolgoznia és a Legfelső Tanács elé kell terjesztenie a törvénymódosítások tervezetét az olyan személyek nyugdíjátutalásának egységes megközelítéséről, akiknek a „különleges” törvények alapján nyugdíjat állapítanak meg, függetlenül az ilyen személyek a bérének (jövedelmének), pénzügyi támogatásának változásaitól.
A Szociálpolitikai Minisztérium törvényjavaslatot készített a nyugdíjreformról. Azt javasolja, hogy a munkavállalók és a munkáltatók számára kötelező befizetést vezessenek be az állami vagy nem állami nyugdíjpénztárakba. A dokumentum szerint a munkavállalók kötelező felhalmozási hozzájárulása az általános kötelező felhalmozási céltartalék rendszerébe történő felhalmozási járulékfizetés megkezdésének időpontjától számított első évben a felhalmozási járulékalap 1%-a, a második évben 2%-a, a harmadik és az azt követő években 3%-a.
A munkáltatók kötelező felhalmozási hozzájárulása az első évben a felhalmozási járulékalap 1%-a, a második évben 2%-a, a harmadik és az azt követő években 3%-a. A projekt a rendszer bevezetésének első évében a kötelező állami társadalombiztosítási egyszeri járulék mértékét 22%-ról 17%-ra, a második évben 16%-ra a harmadik évtől kezdődően, az azt követő években 15%-ra javasolja csökkenteni.
Az Ukrán Nemzeti Bank nem vei el az új adózási kezdeményezések bevezetését abban az esetben, ha újabb forrásokra lesz szüksége a költségvetésnek – áll az Ukrán Nemzeti Bank 2024. októberi jelentésében, írta a Jevropejszka Pravda.
A makro-előrejelzés becsléseinek alapja az egyes adók (többek között a hadiadó, a bankok és nem banki pénzügyi intézmények nyereségadója stb.) kulcsának emelésére vonatkozó jogszabályi, és a jövedéki adókulcsok felülvizsgálatával kapcsolatos módosítások.
A jelentés adatai szerint a többletköltségvetési igények esetén ezek fedezetének forrása a jelenlegi kulcsok emelése vagy új adók bevezetése lehet.
A Nemzeti Bank adatai szerint az ilyen kezdeményezések paramétereiktől függően eltérő hatással lehetnek az inflációra.
A Nemzeti Bank megjegyezte, hogy a közvetlen adók többnyire semleges hatásúak, mivel a magasabb költségvetési kiadások inflációt elősegítő hatása kompenzálja a lakossági fogyasztás korlátozását.
Az ukrán vezetés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) elfogadott szándéknyilatkozatban kijelentette, hogy szükség esetén kész a hozzáadottérték-adó (ÁFA) emelésére, amit az IMF a költségvetési többletbevételek fő forrásának tekint – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A dokumentum szerint: „Készen állunk további adóintézkedések gyors megtételére, ha szükséges” Amint a memorandum hangsúlyozza, ebben a szakaszban az ukrán hatóságok mozgástere a jelenlegi forráscsomag keretein belül szigorúan korlátozott.
„Ezért a költségvetés teljesítése érdekében a bevételkiesésekre vagy az új kiadási igényekre adóemeléssel fogunk reagálni. Jelenleg az ÁFA alapkulcsának emelését látjuk a leghatékonyabb lehetséges többletbevételi forrásnak, és ez a központi kérdés készenléti tervünkhöz” – tette hozzá az ukrán kormány.
Ukrajnában az év elején 500 milliárd hrivnya be nem vallott jövedelem volt árnyékban, a költségvesztési veszteség valahol 420-430 milliárd hrivnya között lehet – jelentette ki kedden Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács adóbizottságának a vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában.
Mint Hetmancev elmondta: „Úgy gondoljuk, hogy a gazdaság fele árnyékban van, de vannak olyan ágazatok, például a kereskedelem, ahol ez 60-70% körül van.” Szerinte, ha 2021 8 hónapjának áfabevételeit összehasonlítjuk 2024 azonos időszakának a bevételeivel, akkor azok 73%-kal nőttek. Ez lényegesen magasabb, mint az infláció, és a gazdasági visszaesés ismeretében ezek teljesen normális számok.
„Ha 14,2%-kal növeltük adóhatékonyságunkat – ez egy olyan mutató, amely lehetővé teszi, hogy kiszámoljuk, mennyi áfát fizetünk az adóköteles tranzakciók száma után. Az alkohol esetében az adóhatékonyság 2021-ben 5,1% volt, ma pedig 7% Ez abszolút értékben 1,2 milliárdot jelent az év 8 hónapjára vetítve. A legális alkoholos italok eladása 28%-kal nőtt” – mutatott rá a honatya.
A parlamenti képviselő azt is megjegyezte, hogy a múlt héten a Legfelső Tanács megszavazta azt a törvénytervezetet, amely garantált adófizetési kötelezettséget állapít meg a lepárlóüzemek számára a kapacitásuk alapján, nem pedig a termelt alkohol mennyisége alapján. „Az üzemanyagból 5,1 milliárd hrivnya vagy 45%-os plusz van 2023-hoz képest. A szerencsejáték üzletágból 2021-ben 204 millió, 2022-ben 730,9 millió, 2023 8 hónapjában 5,6 milliárd volt a bevétel, 2024 8 hónapjában pedig 11,7 milliárd. Ez egyértelműen mutatja, hogy az „árnyék” mennyibe kerül az államnak” – hangsúlyozta Danilo Hetmancev.
2024 január-augusztusa során a árpátaljai adófizetők csaknem 14 milliárd 310 millió hrivnyát fizettek be az összevont költségvetésbe. 2023 azonos időszakához képest a növekedés több mint 3 milliárd 936 millió hrivnyát tett ki.
2024 8 hónapjában csaknem 8 milliárd 600 millió hrivnya érkezett az államkincstárba állampolgároktól és gazdasági társaságoktól, ami 5 milliárd hrivnyával több, mint 2023 azonos időszakában. A helyi költségvetések bevételei 2024. január-augusztusban 5 milliárd 710 millió hrivnyát tettek ki.
Olekszij Petricsenko, a megyei adóhivatal vezetője megköszönte az állampolgárok felelősségteljes hozzáállását az adófizetéshez.
Ukrajna vezetése nehéz tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) missziójával 2025-ös ukrán költségvetéséről, a napirenden Kijev és a nemzetközi adományozók lépései vannak – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a miniszterelnök megjegyezte, hogy az IMF-misszió jelenleg Ukrajnában működik, és ez az első olyan misszió, amely a háború alatt offline zajlik a misszióvezetés kijevi jelenlétével. „Szinte éjjel-nappal dolgozunk: napközben a misszióval, éjszaka Washingtonnal dolgozunk, szabadnapok nélkül. Kemény munka, nehéz küldetés, nehéz tárgyalások, sok kihívás” – emlékeztetett.
A miniszterelnök szerint ez az IMF-misszió 2025-re tekint, és arról folyik a vita, hogy milyen lesz 2025, milyen legyen a 2025-ös költségvetés, milyen lépéseket tegyen Ukrajna, milyen lépéseket tegyen az IMF és a G7-partnerek.
„Mert a 2024-es év tervei az IMF-programban mások voltak, mint ami a valóságban történik. Ezért a 2025-ös évben a nulláról indulunk. Ezért ez a misszió rendkívüli, nehéz. Nincs felhatalmazásom bejelenteni az eredményeket most, mert jelenleg a misszió működése folyamatban van, amikor befejeződik közös nyilatkozat lesz, de egyelőre folyik a munka, folynak a tárgyalások” – tette hozzá Denisz Smihal.
Az IMF-misszió szeptember 4-én kezdte meg a működését Kijevben. A misszió munkájának eredménye 1,1 milliárd dollár Ukrajnának juttatása lehet, ha az alap munkatársai megállapítják, hogy Ukrajna teljesíti a program célmutatóit, és elegendő forrással és lehetőséggel rendelkezik pénzügyi szükségleteinek kielégítésére.
