Az Ukrán Nemzeti Bank már 2025-től átnevezné a hrivnya váltópénzét. Az orosz eredetű kopijka helyett az ukrán gyökerű sah lenne az új aprópénz – írja a Világgazdaság.
A portál azt írja: Ukrajnában 1996. szeptember 2-án vezették be az ország azóta is használt fizetőeszközét, az ukrán hrivnyát. A 28 éves évfordulón az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szokatlan kezdeményezéssel állt elő, átkeresztelnék a hrivnya váltópénzét, amely a jövőben kopijka helyett sah lenne.
A jegybank javaslata nem meglepő módon vegyes fogadtatásra talált a lakosság körében, mivel a „sah” kifejezés – bár régóta ismert és az irodalomban is többször felbukkan – kevéssé ismert az ukránok között.
Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke azzal indokolta a kezdeményezést, hogy ez egy fontos lépés lenne az orosz hatás csökkentése és az ukrán pénzügyi hagyományok újjáélesztése szempontjából.
A „kopijka” elnevezés ugyanis orosz eredetű, így a moszkvai elnyomás szimbóluma.
„Ma az ukrán nép visszaszerzi mindazt, amit igazságtalanul elvettek tőle, és amit a Kreml narratívája torzított el. Itt az ideje, hogy igazságot szolgáltassunk a pénzügyi rendszerünkben is, és megszabadítsuk azt minden, a moszkvai rendszerhez köthető elemtől. Van saját, eredeti ukrán szavunk az aprópénzre – ez a sah” – érvelt Pisnij.
A „sah” kifejezés már a 16-17. században is használatos volt Ukrajna területén, és része volt az ukrán pénzügyi hagyománynak. Később, az 1917–1921-es ukrán forradalom idején a sahérmék ténylegesen forgalomba kerültek, és törvényileg is szabályozták őket. Pisnij szerint a név visszaállítása így a történelmi és nyelvi hagyományokhoz való visszatérés lenne.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) jövőre a kopijkák helyett új sah pénzérméket vezet be, ami nem igényel többletköltséget – jelentette ki csütörtökön Andrij Pisnij, az NBU vezetője a LIGA.net portálnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pisnij elmondta: „Ha a parlament támogatja az idei kezdeményezésünket, már 2025 első felében forgalomba hozzuk az új érméket.” Amint megjegyezte, ez az ötlet egyszerűen csak a maga idejére várt. „És azt hiszem, eljött ez az idő. Mert abszurdum, hogy az ukrán pénzforgalomban a teljes körű háború harmadik évében megmarad valami, ami összeköt bennünket a gyarmati múlttal. Végül is a kopijka most kizárólag a „mocsárvidéken” (Oroszországban), Fehéroroszországban, a Dnyeszteren túl és nálunk maradt meg” – tette hozzá.
A jegybanki elnök elmondása szerint az NBU úgy döntött, hogy újjáéleszti az ukrán pénzérme sah elnevezését, hogy helyreállítsa az ukrán monetáris rendszer igazságát, és megtisztítsa a monetáris szuverenitást a Moszkvával való legkisebb rokonságtól is. „Ideje újraéleszteni! Mert itt az ideje, hogy visszaadjuk Ukrajnának mindazt, amit az orosz megszállók igazságtalanul elloptak tőlünk és megcsonkítottak. Hiszen az Ukrán Népköztársaság idejében is voltak hrivnya és sah” – mutatott rá.
Andrij Pisnij arról is beszámolt, hogy Ukrajna függetlenségének 1992 tavaszi visszaállítása után szóba került a sah érmék Ukrajna monetáris forgalmába való visszahelyezésének lehetősége, és vázlatok készültek a váltó pénzérmékről – 1, 5, 10 és 25 sah –, de az ötlet nem valósult meg.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) kezdeményezi a váltópénzérmék nevének megváltoztatását kopijkáról sah-ra a történelmi igazság helyreállítása, az orosztalanítás és a nemzeti hagyományok felelevenítése érdekében – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Andrij Pisnij, az NBU vezetője kifejtette: „Az ukrán monetáris forgalom történetének kutatása után arra a vitathatatlan következtetésre jutottunk, hogy a váltópénzérme kopijka elnevezés valójában a moszkvai megszállás szimbóluma.” Szerinte ideje helyreállítani az igazságot a monetáris rendszer számára is, megtisztítani a monetáris szuverenitást a Moszkvával való legkisebb rokonságtól is. „Van saját, kifejezetten ukrán szavunk a kis névértékű érmék meghatározására, és ez a sah” – tette hozzá.
Amint az NBU sajtószolgálata megjegyezte, a sah elnevezés ősi ukrán eredetű, már használták Ukrajna területén és ukrán pénznévként (a XVI–XVII. században). Ez az érme egyedi neve, amelyet más nyelvi kultúrák nem ismernek. Széles körben használják a klasszikus ukrán irodalomban, különösen gyakran történik említés róla Tarasz Sevcsenko, Leszja Ukrajinka és más írók műveiben.
Az 1917–1921-es ukrán forradalom során a sah elnevezésű bankjegyeket bevezették a valódi pénzforgalomba, amelyet törvényi szinten rögzítettek. Ezért ennek a gyakorlatnak az újjáélesztését Ukrajna történelmi és nyelvi hagyománya indokolja.
„A kopijka név moszkvai, birodalmi eredetű. A nagyszabású orosz agresszió körülményei között fontos és szükséges lépés a kopijka sahhal való felváltása, mert ma már csak az Ukrajnával ellenséges államokban maradt a kopijka forgalomban” – magyarázta a sajtószolgálat.
Az NBU javaslatokat dolgozott ki a szükséges jogszabályi változtatásokra. Ha a Legfelső Tanács elfogadja a vonatkozó törvényeket, az NBU folytathatja a kezdeményezés gyakorlati megvalósítását – a pénzverdében a nevezett ukrán váltópénzérmék verését és forgalomba hozatalát.
Az NBU javasolja annak megállapítását, hogy a kopijka és a sah közötti arány 1:1 lesz. Az NBU tervet dolgoz ki és meghatározza a sah forgalomba hozatalának eljárását, valamint a kopijka forgalomból való kivonásának eljárását és feltételeit. Egy ideig a kétféle pénzérme párhuzamosan lesz forgalomban.
Bátor Hrivnya néven indít adománygyűjtő kampányt az Ukrán Nemzeti Bank. A jegybank a hadsereg finanszírozására vonná be a lakosság zsebe mélyén heverő fémpénzeket, amelyeket a kereskedelemben egyébként sem használnak. Úgy számolnak, hogy nagyjából hatmilliárd hrivnya értékű érme lehet forgalomban, aminek egy nagy része nem forog a gazdaságban. A kampánnyal elsősorban az iskolásokat célozzák, a jegybank pedig az iskolák segítségét kéri.
Az Ukrán Nemzeti Bank elindította a Bátor Hrivnya jótékonysági kampányt, amellyel több milliárd hrivnya forrást vonnának be a háború finanszírozására.
A kampány szeptember 4-től november 30-ig tart. Elsősorban az iskolás gyerekeket célozzák vele, a kezdeményezés népszerűsítésébe ezért az iskolákat is bevonják. A cél az, hogy
az ukrán gazdaságban lévő, nagyjából 6 milliárd hrivnya értékű fémpénzt, ami jellemzően nem forog a kereskedelemben, a háború finanszírozására fordítsák – írta meg az Unian.
Az Ukrán Nemzeti Bank azt írta, hogy jelenleg 14,3 milliárd darab érme van forgalomban az országban. Ezek nagy része szerintük táskák, zsebek és malacperselyek mélyén hever, és valójában senki nem használja őket. A kampány célja az, hogy november végéig minél több 10 és 50 kopejkást, illetve 1, 2, 5 és 10 hrivnyást gyűjtsenek össze a hadseregnek. Egy hasonló jótékonysági kampányt már 2022-ben is indítottak egyszer.
A jegybank azt is közölte, hogy az összes forgalomban lévő fémpénz 28 százaléka 10 kopejkás, 9 százaléka pedig 50 kopejkás.
Az érméket az iskolák gyűjthetik, és a kezdeményezés bármelyik partnerbankjánál leadhatják az összeszedett fémpénzt. A Bátor Hrivnya kampányban részt vevő bankok például a PrivatBank, az Oscsadbank és a PUMB. A fémpénzeket nemcsak Kijevben, hanem az ország egész területén gyűjtik.
Felszólítom a fiatalokat, tanárokat és általában minden állampolgárt, hogy adományozzanak fémpénzeket a hadseregnek. Amit ti adtok, azt mi elküldjük a fronton harcoló katonáinknak. A háború nem ért véget, és csapatainknak minden segítségre szükségük van – üzente az ukrán lakosságnak az Ukrán Nemzeti Bank helyettes vezetője, Alekszej Saban.
