A parlamenti képviselők egy csoportja bejegyezte a legális kripto-piacról szóló törvénytervezetét. A kezdeményezés többek között olyan innovációs zóna kialakítását teszi majd lehetővé, ahol 3 évig lehet előzetes engedély nélkül dolgozni, számolt be az RBK-Ukrajina Mihajlo Fedorov ukrán digitális átalakítási miniszterre hivatkozva.
A 10225-1 számú törvénytervezetről van szó, amely az ukrán adótörvénykönyv módosításáról és Ukrajna más, a virtuális eszközök ukrajnai forgalmának szabályozásáról szóló jogi aktusairól szól.
A tisztviselő szerint a kriptoeszközök piaca az egyik legdinamikusabb ágazat, amely nélkül „nehéz erős digitális gazdaságot építeni”. A miniszter hozzátette, hogy a virtuális javak ukrajnai forgalmáról szóló törvénytervezetet a parlamenti képviselőkkel és az üzleti élet képviselőivel közösen dolgozták ki.
„A törvény elősegíti, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a kriptoipar fejlődéséhez, növeljék a költségvetés bevételeit és növeljék Ukrajna befektetési vonzerejét” – írta Fedorov.
Mit ajánlanak
A digitalizációért felelős tárca vezetője ismertette, milyen újításokat javasol a törvénytervezet:
a virtuális eszközök jogi státuszának meghatározása;
a digitális eszközök és szolgáltatások osztályozása abban a szférában, amely a kriptoeszközök szabályozására vonatkozó európai szabványokhoz igazodik (MiSA);
innovációs zóna létrehozása, ahol három évig előzetes engedély nélkül lehet dolgozni;
a kriptoeszköz-piac pénzügyi nyomon követésére vonatkozó FATF-ajánlás adaptálása.
„A törvénytervezet emellett egyszerű és egyértelmű adózási feltételeket ír elő a virtuális vagyon területén működő vállalkozások számára” – tette hozzá a miniszter.
Kriptopiac Ukrajnában és a szabályozás szabályai
Emlékeztetőül: 2021 szeptemberében a Legfelső Tanács legalizálta a virtuális eszközöket a kriptovaluta-ipart szabályozó törvény elfogadásával. Feltételezhető, hogy a virtuális eszközök tulajdonosai legálisan cserélhetik és bejelenthetik azokat, a nemzetközi kriptovállalatok pedig blokklánc-üzletet regisztrálhatnak Ukrajnában.
A törvény meghatározza a virtuális vagyon fogalmát és jogi státuszát is
2022 márciusában Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a virtuális eszközökről szóló törvényt. A piacszabályozás a Nemzeti Értékpapír- és Tőzsdepiaci Bizottságra és az Ukrán Nemzeti Bankra van bízva. Korábban a jegybank kijelentette, hogy Ukrajnában a virtuális eszközök piacának szabályozásának közel kell lennie az európai normákhoz, figyelembe véve a nemzeti jogi és pénzügyi rendszer sajátosságait. Ebben az irányban a Nemzeti Bank kész együttműködni Ukrajna más szabályozóival.
Kriptoipar az EU-ban
Emlékeztetőül, ez év augusztusában az Európai Parlament jóváhagyta a kriptoipar kezelésére vonatkozó uniós szabályokat, valamint a Markets in Crypto vagyon (MiСА) ügyfeleinek felügyeletére és védelmére vonatkozó általános szabályokat. Ez az első kísérlet a kriptopiac ilyen mértékű szabályozására. Az új jogszabály az unió 27 tagállama általi hivatalos jóváhagyását követően lép hatályba, fokozatosan 2023 decemberéig.
Milyen változások várnak a kriptoiparra
A törvény alkotói hangsúlyozzák, hogy a végleges jóváhagyás „a kriptopiacok feletti szabályozási ellenőrzés új korszakának kezdetét jelenti”. A MiSA szabályozás mindenekelőtt az egész Európai Unió szintjén egységesíti és harmonizálja a kriptoeszközök szabályozását. Ez várhatóan hozzájárul a blokklánc technológia és a kriptoeszközök fejlesztéséhez a régióban. A fogyasztók tájékozottabbak lesznek a tranzakcióikkal kapcsolatos kockázatokról, költségekről és díjakról. Emellett az új jogi keret szabályozza a kriptoeszköz-piac működésének alapvető szempontjait. Többek között:
a kriptoeszközök típusainak egységes osztályozása (e-pénz tokenek, eszközreferencia tokenek és használati tokenek);
egyesített szolgáltatások kriptoeszközökkel (8 fő szolgáltatástípus);
a kriptoeszközzel rendelkező szolgáltatókkal szembeni követelmények meghatározása, ezért a legtöbb esetben licencek beszerzésére van szükség.
A MiSA célja továbbá, hogy figyelembe vegye a kriptopiac elmúlt évi dinamikáját, és egyensúlyba hozza a szolgáltatók és a befektetők jogait. Így a dokumentum meghatározza a minimális engedélyezett tőkére, a vállalatirányításra, a biztosításra és a kriptográfiai szolgáltatók információközlésére vonatkozó követelményeket.
Ugyanilyen fontos, hogy a MiCA tiltja és korlátozza a piaci visszaéléseket és a manipulációkat.
Haladéktalanul szabályozni kell a digitális piacot, erre mutat rá a kriptoeszközök zuhanása – mondta a FED igazgatótanácsának elnöke. Lael Brainard egyúttal a központi bankok digitális fizetőeszközeinek alaposabb áttanulmányozását kérte. Úgy véli, az utóbbi időszak trendjei rámutatnak arra, hogy a digitális eszközök üzemeltetőinek sürgősen meg kell felelniük a meglévő pénzügyi szabályozásnak.
A jövőbeli pénzügyi rugalmasság nagymértékben megnő, és tükrözi az azonos kockázat, azonos közzététel, azonos szabályozási eredmény elvét – mondta a londoni Bank of England konferencián tartott beszédében.
A pénzügyi szabályozók, például az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet hatóságként szeretne őrködni a kriptopiacon is, de a digitális eszközök ez ellen úgy érvelnek, hogy a digitális eszközök különböznek a hagyományos pénzügyi eszközöktől, így a már meglévő szervezetek képtelenek ezek felügyeletére. Közben a Kongresszus asztalán több törvényjavaslat is van, de egyelőre úgy tűnik, ezek nem fognak a közeljövőben elkészülni.
Kiderült, hogy az Intel a közeljövőben saját fejlesztésű chipeket szállíthat a kriptovalutákat bányászó vállalkozásoknak. Mindez a február 20. és 24. között San Franciscóban megrendezésére kerülő International Solid-State Circuits Conference (ISSCC) eseménytervéből volt kiolvasható. A dokumentumban a termékeket Bonanza Mine névvel látták el és azok alkalmazásspecifikus integrált áramkörök (ASIC), amelyeket rendkívül alacsony üzemi feszültség jellemez és különösen energiahatékonyan dolgoznak.
A Fox Business arról számolt be, hogy az Intel már a hivatalos bemutató előtt megállapodott az új chipek első megrendelőjével, amely a következő hetekben a New York-i Tőzsdén megjelenő GRIID nevű startup. A két fél már meg is kötötte a kapcsolódó szerződést. A céget 3,3 milliárd dollárra értékelik, az első chipszállítmányok még idén beérkeznek hozzájuk. A vállalkozás három ipari létesítmény létrehozását tervezi, amelyek összesített teljesítménye 48 megawatt lesz. Az energiát ehhez nem környezetszennyező módon állítják majd elő, épp ezért választotta őket az Intel, nem más Bitcoin bányász cégeket, mint a Marathon vagy a Riot.
A GRIID-et négy éve alapították, és az Intel révén esélye van befogni a Bitmain nevű óriást, mely a bányászpiac 75 százalékát uralja. Az üzleten az Intel részvényesek is nyernek, hiszen tavaly jórészt stagnált a chipgyártó árfolyama, mert értékelésükre nagyon rányomták a bélyeget a tavalyi logisztikai problémák.
Forrás: Sg.hu
[type] => post
[excerpt] => A Fox Business arról számolt be, hogy az Intel már a hivatalos bemutató előtt megállapodott az új chipek első megrendelőjével, amely a következő hetekben a New York-i Tőzsdén megjelenő GRIID nevű startup.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1642976880
[modified] => 1642974181
)
[title] => Máris megrendelőt szerzett a bitcoin-bányász chipjeire az Intel
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=18884&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18884
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 18885
[image] => Array
(
[id] => 18885
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin.jpg
[original_lng] => 111314
[original_w] => 700
[original_h] => 394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/bitcoin.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1642966982:12
[_thumbnail_id] => 18885
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2136
[_oembed_92e917c7a3e26d1f4fbe9ac7c5619984] =>
Say goodbye to delays and fees and say ? to Novi — currently rolling out in Guatemala and most of the United States on the Apple App Store and Google Play Store. Check back here for the latest updates on availability, or visit https://t.co/STs3PiQnvvpic.twitter.com/ESoavo5nym
A kriptovaluták betiltását szorgalmazó jelentést tett közzé az orosz jegybank csütörtökön – írja a Reuters. A központi bank érvei között az eszközök által a pénzügyi stabilitásra, az állampolgárok jólétére és a monetáris politika szuverenitására gyakorolt veszélyek szerepelnek.
Oroszország éveken keresztül vitatta ezen eszközök létjogosultságát, mondván azok alkalmasak pénzmosásra és terrorista csoportok finanszírozására, ám végül 2020-ban legalizálta azokat, jóllehet betiltotta azok használatát fizetési eszközként. Amikor decemberben olyan hírek röppentek fel, hogy az orosz hatóságok a tiltás mellett vannak, a bitcoin és az altcoinok ára esett, jóllehet ezt nehéz elválasztani az egész hónapot jellemző lejtmenettől.
A most közzétett jelentés kiemeli, hogy ezen eszközök gyors növekedését a spekulatív kereslet hajtja és a piramisjátékokra emlékeztetnek, ami könnyen piaci buborékok kialakulásához vezethet, veszélyeztetve a pénzügyi stabilitást.
A jegybanki javaslat megtiltaná, hogy pénzügyi intézmények bármiféle tranzakciót végrehajtsanak ezen eszközökkel és olyan mechanizmusok kidolgozását is javasolja, melyek megtiltanák a digitális eszközök hagyományos pénzre történő átváltását. Ez a javaslat a kriptotőzsdéket is érintené. A jelentés szerint az oroszok aktív használói a kriptovalutáknak, mintegy évi 5 milliárd dolláros forgalmat bonyolítva ezen eszközök kapcsán.
A bitcoin-bányászattal kapcsolatos adatok elsőszámú szolgáltatója, a Cambridge Bitcoin Electiricity Consumption Index adatai szerint az ország a bitcoin hashrate 11,2 százalékát adja, amivel a harmadik helyet foglalja el a bitcoin-bányászat országok közötti rangsorában, az Egyesült Államok és Kazahsztán mögött. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezen adatok nem igazán napra pontosak, a tavalyi év augusztusát jelzik.
Az orosz jegybank szerint ezért ezen eszközök bányászatát is be kellene tiltani, hiszen az nyomást helyez az energiafogyasztásra. A kriptovaluták tranzakcióinak biztonságát és decentralizációját ígérő munka igazolása (proof of work) típusú bányászatot az utóbbi időben egyre több kritika éri annak túlzott energiafogyasztása miatt, az elektromos hálózatra nehezedő nyomás miatt legutóbb Koszovó tessékelte ki a bányászokat.
Az EU egyik vezető pénzügyi szabályozója ismét arról beszélt, hogy be kellene tiltani a bitcoin bányászatot az EU-ban, mivel egyre több megújuló energiát fordítanak a kripto bányászatra, amivel más ágazatoktól veszik el a kapacitásokat. Egészen pontosan a proof of work mechanizmusról beszélt, és hozzátette, hogy alapvetően magukkal a kriptovalutákkal nincs baj, csupán át kellene őket állítani proof of stake-re, ami az Ethereum esetében idén nyáron esedékes.
PoW out, PoS in
Erik Thedéen, az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) alelnöke a Financial Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy hazája, Svédország számára a bitcoin-bányászat „nemzeti kérdéssé” vált, és figyelmeztetett, hogy a kriptovaluták veszélyeztetik a Párizsi Megállapodásban foglalt éghajlat-változási célok elérését.
Thedéen szerint az európai szabályozóknak meg kellene fontolniuk a „proof of work” bányászati módszer betiltását, és helyette a kevésbé energiaigényes „proof of stake” modell felé kellene terelni az iparágat, hogy csökkentsék az ágazat hatalmas energiafelhasználását.
A Bitcoin és az Ethereum – a két legnagyobb kriptovaluta – is a proof of work modellre épül, amely megköveteli, hogy a blokklánc digitális főkönyvének minden résztvevője ellenőrizze a tranzakciókat. A bányászokat, akik gyors számítógépekkel teli, hatalmas adatközpontokat használnak a bonyolult rejtvények megoldására, újonnan létrehozott tokenekkel jutalmazzák.
Ez a fajta mechanizmus lényegesen több energiát igényel, mint a proof of stake modell, ahol a tranzakciókat érvényesítő felek száma sokkal kisebb.
A megoldás a proof of work betiltása. A proof of stake-nek lényegesen kisebb az energiaigénye – mondta Thedéen, aki egyben a svéd pénzügyi szolgáltató hatóság főigazgatója és az Iosco nemzetközi szervezet fenntartható pénzügyekért felelős elnöke.
Nem új a felvetés
A bányászat rendkívül jövedelmező és versenyképes üzletággá vált, a Blockchain.com szerint a folyamatra fordított számítási teljesítmény rekordszinten áll jelenleg. Kína májusban betiltotta a bányászatot, de a bányászok szétszóródtak a világban, és ma már több tőzsdén jegyzett vállalat is foglalkozik ezzel a tevékenységgel.
Beszélnünk kell arról, hogy az iparágat egy hatékonyabb technológiára kell átállítani. A pénzügyi ipar és sok nagy intézmény már aktív a kriptopénzpiacokon, és nekik ESG felelősségük van – mondta Thedéen, hozzátéve, hogy nem támogatja a kriptvaluták teljes betiltását.
Észrevételeit azt követően tette, hogy a svéd hatóságok tavaly novemberben először vetették fel a gyakorlat betiltásának ötletét, megjegyezve, hogy egyre több megújuló energiát fordítanak a kriptovalutákra, miközben kijelentették, hogy „a kriptoeszközök társadalmi haszna megkérdőjelezhető”.
Felszólítjuk az EU-t, hogy fontolja meg az energiaigényes bányászati módszer, a proof of work uniós szintű betiltását – közölte novemberben a svéd pénzügyi felügyelet.
Több a megújuló a bányászatban, de ennek nem mindenki örül
A kriptovaluta-bányászatot egyre több kritika éri a környezetre gyakorolt hatása miatt. A Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index adatai szerint a gyakorlat a világ teljes energiafogyasztásának 0,6 százalékát teszi ki, és évente több áramot használ fel, mint Norvégia vagy Ukrajna.
A növekvő kritikákkal és a kínai tilalommal szembesülve a bányászok növelik a számítógépeik működtetéséhez használt megújuló energia arányát, és olyan országokba települnek, ahol sok a szél- és napenergia, például Svédországba és Norvégiába.
A bitcoin most nemzeti ügy Svédországban, a bányászatra fordított megújuló energia mennyisége miatt – mondta Thedéen.
Beavatkozás nélkül – figyelmeztetett – a megújuló energia jelentős része a bitcoin bányászatra menne el, ahelyett, hogy a hagyományos szolgáltatásokat elmozdítanák a szénalapú energiaforrásoktól.
A svéd szabályozók a cambridge-i egyetem becslésére hivatkozva azt is megjegyezték, hogy egyetlen bitcoin token bányászata ugyanannyi energiát emészt fel, mintha egy közepes méretű elektromos autót 1,8 millió kilométert vezetnének.
Ironikus lenne, ha a Svédország hosszú tengerpartján termelt szélenergiát bitcoin-bányászatra fordítanák – mondta Thedéen.
Az Ethereum hálózat egyébként az ETH 2.0 keretében a tervek szerint még idén (elméletileg júniusban) át fog térni a proof of stake mechanizmusra. A Bitcoinnál egyelőre nem lehet tudni ilyen dátumról.
Mennyire fájna a hálózatnak, ha valóban betiltanák az EU-ban a bitcoin bányászatot?
Szintén a Cambridge Egyetem adatait segítségül hívva látható, hogy az EU-s országok aránya a teljes hálózaton belül relatíve alacsony (bár a legutolsó adatok tavaly augusztusiak). Ezek alapján Németország 4,5 százalékát, Írország pedig 4,7 százalékát adja a teljes számítási kapacitásnak. Ha ehhez még az „egyéb” kategória által képviselt 8,9 százalékot hozzáadjuk, az összeg még így is messze elmaradna a korábbi kínai aránytól.
Azt pedig tudjuk, hogy még a kínai tiltást is aránylag gyorsan kiheverte a hálózat, hiszen a Blockchain.com adatai szerint a hash rate jelenleg új csúcson van annak ellenére, hogy nyáron gyakorlatilag lefeleződött a kínai tiltást követően. Hosszabb távon tehát valószínűleg nem lenne tartós hatása.
Valamint az árfolyam is kiheverte a kínai tiltást, hiszen azt követően tavaly év végén új csúcsra ment a bitcoin, majd innen jött a jelenleg is tartó lejtmenet, amelyben a legnagyobb piaci értékű kriptovaluta árfolyama durván 40 százalékot esett a csúcsról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök véleménye szerint a kriptovalutáknak van értékük – de nincs meggyőződve arról, hogy az olajkereskedelemben helyettesíthetik az amerikai dollárt.
Néhány hónappal ezelőtt Oroszország miniszterelnök-helyettese, Alekszandr Novak felvetette, hogy az ország eltávolodhat a dollárban denominált nyersolajszerződésektől, ha az Egyesült Államok továbbra is célzott gazdasági szankciókat vezet be.
Arra a kérdésre, hogy a bitcoin vagy más kriptovaluta használható-e a dollár alternatívájaként a kőolaj – Oroszország egyik legfontosabb exportcikke – kereskedelmében, Putyin azt mondta, hogy „túl korai még az energiahordozók kriptovalutában történő kereskedelméről beszélni”.
Hiszem, hogy van értékük. De nem hiszem, hogy az olajkereskedelemben használhatók – mondta a Moszkvában rendezett Orosz Energiahéten.
A kriptovalutákat egyelőre semmi sem támogatja. Fizetési eszközként létezhetnek, de azt hiszem, túl korai lenne a kriptovalutával történő olajkereskedelemről beszélni – mondta Putyin.
Az orosz vezető a kriptovaluták hatalmas energiafogyasztását is a használatuk potenciális akadályaként jelölte meg. A bitcoin például rengeteg számítási teljesítményt igényel a tranzakciók feldolgozásához (bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy vannak a bitcoinnál jóval energiahatékonyabb kriptovaluták is a piacon).
Putyin mindazonáltal nem köntörfalazott azzal kapcsolatban, hogy Oroszország megpróbál eltávolodni a dollárban történő kereskedelemtől.
Úgy vélem, az USA hatalmas hibát követ el azzal, hogy a dollárt szankciós eszközként használja. Kénytelenek vagyunk. Nincs más választásunk, mint áttérni a más valutákban történő tranzakciókra – mondta.
Hozzátette, hogy szerinte az Egyesült Államok ebben a tekintet „beleharap abba kézbe, amelyik eteti”. Putyin kifejtette, hogy a dollár egy egyetemes tartalékvaluta, de az Egyesült Államok ma ezt politikai célok elérésére használja, és ezzel ártanak a saját stratégiai és gazdasági érdekeiknek.
Júniusban Oroszország bejelentette, hogy elhagyja az amerikai dollárban lévő eszközöket a szuverén vagyonalapjából.
