Megélénkült tavaly az ukrán termőföldpiac, miután Kijev lehetővé tette, hogy intézményi befektetők is vásároljanak földet. Az ukrán kormány szerint rekordközelbe emelkedett az agrárexport, Washington adatai szerint viszont számos területen csökkent az ukrán agrárium termelése.
Ukrajnában a termőföld ára – noha jelentős mértékben és folyamatosan emelkedik – még mindig mélyen az európai átlag alatt mozog. A Hromadske ukrán hírportál szerint tavaly 21 százalékkal nőttek a termőföldárak az országban, azonban jelentős területi különbségek mutatkoznak. A termőképesség mellett döntő ármeghatározó tényező a földrajzi elhelyezkedés. A harci cselekmények által kevésbé érintett területeken „biztonsági felárat” számolnak az eladásra felkínált földekre, amelyek 2024-ben 5 és 30 százalék közötti mértékben nőttek.
Paradox helyzet: Európa talán legjobb minőségű termőföldjei olcsóbbak az európai átlagnál. Ez is magyarázná a tülekedést a piacokon, az Ukrajna EU-tagsága körüli zűrzavart, az érdekellentétek összecsapását? Igaz, a statisztikai módszerek is kérdésesek, mert ahány szervezet, annyiféle árat mutat ki a felmérés. Mint ahogy a valósnál alacsonyabb árak jelentése is zűrzavaros. Ezzel az összejátszással a szerződő felek csökkentik az adásvételeket terhelő illetékek összegét, s a hasznon vélhetően osztoznak.
Intézményi befektetők is vehetnek már ukrán földet
A kijevi mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a földművelésre szánt földek átlagára tavaly hektáronként 48 622 hrivnyára, mintegy 450 ezer forintra nőtt. Más források ennél magasabb számokat jeleznek. Az OLX Real Estate platform adatai szerint 2024-ben 19 százalékkal nőtt Ukrajnában a föld ára (beleértve a nem mezőgazdasági művelésre használt telkeket is), és a földrajzi-politikai-katonai helyzettől függően 5-30 százalékkal emelkedett a kereslet.
A legdrágább a termőföld a viszonylag biztonságos nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk régióban, ahol a hektáronkénti átlagár meghaladta a 93 ezer hrivnyát.
A szomszédos Lemberg régióban is magasak az árak, átlagosan mintegy 72 ezer hrivnyát kérnek egy hektár földért.
A legolcsóbbak a termőföldek Mikolajiv, Dnyipropetrovszk, Szumi és Csernyihiv nagymegyékben, ahol hektáronként 31 és 34 ezer hrivnya között mozog az átlagár. Az alacsony árban nyilván szerepet játszik az a várakozás is, amely szerint ezeket a területeket a valószínűsíthetően az előretörő orosz csapatok elfoglalják.
Ugyanakkor ez a szempont sem mindenható. Északkeleten, Poltava régióban – amely szintén katonai veszélyzónának számít, de a földjei kivételesen jó minőségűek – a legaktívabb a földvásárlási piac, tavaly több mint 45 ezer hektár cserélt tulajdonost. Odessza, Dnyipropetrovszk is jelentős földeladási forgalmat regisztrált. A legkevesebb föld Ukrajna nyugati régióiban cserélt gazdát.
A 2021 júliusa óta eltelt időszak földvásárlásait tekintve tavaly realizálták az összes vásárlás 53 százalékát.
Ez azzal is magyarázható, hogy a kijevi kormány megnyitotta a termőföldvásárlás lehetőségét a jogi személyek, a mezőgazdasági üzemek, nagygazdaságok, valamint az intézményi befektetők, alapok előtt, amelyek általában többet fizetnek a földért, és megbízhatóbb adósok.
Infláció ellen földvásárlás
Ha csak az ő földvásárlási ajánlataikat nézik, akkor az átlagos hektáronkénti termőföldár meghaladta a 62,5 ezer hrivnyát. Sok befektető a vagyon értékvesztését elkerülendő invesztál pénzt földekbe. A Statista becslése szerint az éves átlagos alapinfláció a 2022-es 20,18 százalékról az évtized végéig évi 5 százalékos szintig csökken.
Tavaly Ukrajna mezőgazdasági exportja 24,5 milliárd dollárt ért el, és az összes kivitel 59 százalékát tette ki – közölte 2025 elején az ország mezőgazdasági minisztériuma. Ez azt jelenti, hogy a kiterjedt háborús cselekmények kevésbé ártottak a fő exportárucsoportnak, az agrárszférának, hiszen a 2024-es szint megközelítette a békeévek rekordját, a 2021-ben elért 27,7 milliárd dolláros exportszintet.
Washington óvatosságra int
Az amerikai agrárminisztérium (USDA) a fentiektől eltérő, kevésbé kedvező adatai azonban óvatosságra intenek.
Az USDA adatai szerint a tavalyi mezőgazdasági év nem volt olyan jó Ukrajnában, mint azt a kijevi számok sugallják.
A kukoricatermés 21,
a búzatermés 13,
a napraforgótermés 15 százalékkal kisebb volt az előző évinél.
A legnagyobbat a rizstermés zuhant, 55 százalékot.
Kijev álláspontja szerint Moszkva súlyos kudarcot szenvedett, mert nem tudta kiszorítani a piacokról az ukrán agrártermékeket. Pedig Brüsszel pozitív diszkriminációs politikája nagymértékben segítette Kijevet. Az ukrán haditengerészet visszanyerte korábbi szerepét a Fekete-tengeren – jelezte Olekszij Nyeizspapa altengernagy, aki szerint megtörték az orosz flotta dominanciáját, és a megnyitott tengeri folyosón kilencezer teherhajó szállította az ukrán exportot.
Ez létfontosságúnak bizonyult Ukrajna számára, mert az áruszállítások négyötöde tengeri úton valósult meg – tette hozzá az altengernagy.
Több mint 100 ország állampolgárai több mint 3000 vállalatot alapítottak Ukrajnában a háború alatt. Kijev a legvonzóbb üzleti régióvá vált.
A leggyakrabban török állampolgárok indítottak vállalkozást a háború kezdete óta. 396 vállalkozás nyílt meg általuk (az összes vállalkozás 12,9%-a), az üzbég állampolgárok 312 vállalkozást jegyeztek be Ukrajnában (az összes vállalkozás 10,1%-a). A harmadik helyen a lengyel állampolgárok állnak 224 vállalkozással (7,3%).
A top 10-ben az Egyesült Államok, Kazahsztán, Németország, Azerbajdzsán, Izrael, az Egyesült Királyság és Kína állampolgárai is szerepelnek. Emellett a külföldi tulajdonosú cégek közel felét Kijevben jegyezték be. És ami a legmeglepőbb: az üzbég állampolgárok a leggyakoribb cégtulajdonosok a fővárosban 175 céggel – írja a pravda.ua.
A legtöbb külföldi tulajdonosú cég a nagykereskedelemmel (30,7%), az ingatlanügyletekkel (6,7%) és a számítógépes programozással (5,8%) foglalkozik.
Ukrajnában több mint 140 000 céget jegyeztek be a tömeges regisztrációs címeken. Vagyis egy helyen gyakran, több mint 50 vállalkozás is be van jegyezve.
A külföldi befektetők közvetlen hozzáférést kaptak a piaci adósság eszközeihez (az állampapírok kivételével), amelyek célja Ukrajna újjáépítése és helyreállítása – számolt be az ukrán Nemzeti Bank sajtószolgálata.
Július 24-től a jegybank nyithat és kezelhet névleges tulajdonosi értékpapírszámlát külföldi bank számára. Ez lehetővé teszi a hazai és nemzetközi pénzügyi piacok infrastruktúrájának összekapcsolását a külföldi tőke Ukrajnába való bevonása érdekében, megnyitja az utat a külföldi befektetések előtt az állam újjáépítésére kibocsátott pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést. Ide tartoznak többek között a helyi hitelkötvények, az infrastrukturális kötvények, a nemzetközi pénzügyi szervezetek kötvényei és egyéb, Ukrajna helyreállítását célzó adósságot finanszírozó eszközök.
Az IMF-fel közös program középpontjában a külföldi befektetők az állampapírokon kívül a piaci adósságot finanszírozó eszközökhöz való közvetlen hozzáférést biztosító mechanizmusok kialakításának kérdése áll. A változtatások lehetővé teszik az IMF-fel kötött gazdasági- és pénzügyi politikai memorandum rendelkezéseinek végrehajtását.
Ukrajnának nagyjából 500 milliárd dollárra lenne szüksége az országos infrastruktúra újjáépítéséhez, ha a háború most véget érne. Ezt a pénzt állami támogatásokból nem tudja előteremteni az ország, így kénytelen lesz a külföldi beruházások számára vonzóvá válni. Ahhoz, hogy a magánbefektetők Ukrajnába vigyék a pénzüket olyan piaci környezet kell, amire a nagy cégek nem tudnak nemet mondani.
A nemzetközi közösség egyre jobban bízik az ukrán gazdaságban rejlő potenciálban. Ukrajna háború utáni újjáépítése hatalmas tőkét mozgat majd meg, sok cég pedig már most helyezkedik a tűz körül.
Ukrajnai szakértők szerint az ukrán piac vonzereje jelenleg nem a kecsegtető befektetési lehetőségekben van, hanem az ukrán kormány stratégiájában. Amikor a háború véget ér, Ukrajna nagy részét a romokból kell majd felépíteni. Ehhez hatalmas mennyiségű pénz és munkaerő kell majd, ami nem áll majd Kijev rendelkezésére. Annak érdekében, hogy meglegyenek az újjáépítéshez szükséges erőforrások, az ukrán kormány már most rendkívül kedvező feltételekkel csábítja az országba a külföldi befektetőket.
Ukrajna piaci értékét az is emeli, hogy az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek által nyújtott pénzügyi támogatások és garanciák tovább bővítik a külföldi befektetők számára elérhető lehetőségeket, ezzel is elősegítve az ország gazdasági helyreállítását.
Külföldi beruházások nélkül nem lehet újjáépíteni Ukrajnát
Egyes becslések szerint az ukrán infrastruktúrában keletkezett károk mértéke meghaladja a 157 milliárd dollárt. A Világbank úgy becsüli, hogy a teljes újjáépítéshez a következő 10 évben legalább 486 milliárd dollárt kell az országba pumpálni.
Ezt a pénzt csak az egyes állami támogatásokból nem fogja tudni előteremteni Ukrajna, így mindenképpen ki kell alakítania egy olyan piaci közeget, ami vonzóvá teszi az országot a magánbefektetők számára.
Ukrajnában szükség lesz a belső piac élénkítésére is. Ehhez olyan programokat kell szerveznie a kormánynak, ami segít kiképezni a modern iparágak elvárásainak megfelelő ukrán munkaerőt. Különösen a magas hozzáadott értékű szektorokban fontos ez, mint például az IT, vagy a megújuló energiák.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnának nagyjából 500 milliárd dollárra lenne szüksége az országos infrastruktúra újjáépítéséhez, ha a háború most véget érne. Ezt a pénzt állami támogatásokból nem tudja előteremteni az ország, így kénytelen lesz a külföldi beruházások számára...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715030940
[modified] => 1715013108
)
[title] => Még a háború előtt sem volt ennyi külföldi beruházás Ukrajnában
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48371&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48371
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48372
[image] => Array
(
[id] => 48372
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok.jpg
[original_lng] => 191639
[original_w] => 1024
[original_h] => 681
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/epitkezes-ukrajna-karok.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1715002308:12
[_thumbnail_id] => 48372
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1463
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4880571e5dbebc07daa45024beeb579e] =>
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
500 milliárd dolláros közvetlen tőkebefektetéssel dicsekedett Oroszország a háború kezdete előtt. Ennek nagyrésze nyugati tőke volt, amely gyors ütemben távozott orosz földről. A Yale egyetem tanára, Jeffery Sonnenfeld tanulmányt írt erről, és ebből kiderül, hogy több mint 1400 cégről van szó, amely csökkentette szerepét Oroszországban vagy végképp kivonult onnan. Igaz, nem mindegyik: Sonnenfeldet mindenesetre ezt követően Putyin kitiltotta Oroszországból.
A legérdekesebb az olaj és gázkitermelés, hiszen itt van a legnagyobb üzlet. Ezek általában vegyesvállalatok, olyan orosz óriásokkal közös vállalkozások, mint a Rosznyeft vagy a Gazprom. A BP példája jól mutatja, hogy milyen komplex folyamatról van szó: a Rosznyeft 19,75%-a volt a brit cégé. Ennek értéke a háború előtt 14 milliárd dollár volt. A britolaj óriás azonnal közölte, hogy kiszáll az üzletből, de a gyakorlatban a folyamat csak az év végén fejeződött be.
A BP kénytelen volt leírni 25,5 milliárd dollárt – számolt be a New York Times. Ennek ellenére kedden rekordprofitot jelentett be: az energiaválság minden eddiginél többet hozott a konyhára. A tavalyi év profitja 40 milliárd dollár volt, míg az előző évben ez csak 12,8 milliárd dollár.
A Shell Szahalin szigetén levő érdekeltségét egészen egyszerűen elkobozta az orosz állam. Hogy megy ez a gyakorlatban? Úgy, hogy az orosz menedzserek nevére írják a céget, illetve a részvénypakettet – írja a Project Syndicate oldalon Aslund professzor, aki korábban tanácsadója volt az orosz kormánynak, tehát jól ismeri a helyzetet. Anders Aslund néhány éve könyvet adott ki ezzel a sokatmondó címmel: Haveri kapitalizmus Oroszországban a piacgazdaságtól a kleptokráciáig. Ebben rámutat arra, hogy a kleptokrácia, mely egyre inkább jellemzi Putyin rendszerét, mennyire hátrányos az orosz gazdaság modernizálódása szempontjából. Ez a negatív folyamat azóta csak felgyorsult.
