Litvániában 176 euró összegű, egyszeri pénzügyi támogatást biztosítanak az Ukrajnából újonnan érkezett menekülteknek, számolt be az LRT október 30-án.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) vilniusi irodája megjegyezte, hogy jelenleg csökkent az országba érkező ukrán menekültek száma, ugyanakkor Litvánia hetente több tucat ukránt fogad be.
„És mindenekelőtt anyagi segítségre van szükségük. Ezért a háború által kiszolgáltatott helyzetbe került menekülteket egyszeri pénzügyi támogatásban részesítjük a legszükségesebb kiadások fedezésére”, mondta Eitvydas Bingyalis, a litvániai Nemzetközi Migrációs Szervezet vezetője.
Támogatásban részesülnek Ukrajna vagy harmadik országok állampolgárai, akik először érkeztek Litvániába Ukrajnából, és legkorábban 40 naptári nappal ezelőtt lépték át az Európai Unió külső határát.
Segítségben részesülnek egy vagy több 18 év alatti gyermekkel érkezett egyedülálló szülők vagy gyámok, három vagy több 18 év alatti gyermeket nevelő családok, 18 év alatti fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok (támogatást biztosítanak a gyermekeknek és a felnőtteknek), várandós nők, 60 év felettiek, valamint a fogyatékkal élők.
A Amber Grid litván gázszállító humanitárius segítségnyújtás keretében 55 autó és négy generátor átadását hagyta jóvá Ukrajnának csaknem 62 ezer euró összköltséggel – számolt be a cég sajtószolgálata.
Mint a cég elmondta, ezt az 55 autót korábban a gázszállító rendszer üzemeltetésében használták, jó állapotúak, 5 és 11 év közöttiek.
A cég azért döntött a járművek adományozása mellett, mert új bérleti szerződést kötött, és a régi járművekre már nem volt szükség.
Az Amber Grid vezérigazgatója hangsúlyozta Ukrajna támogatásának fontosságát, és elmondta, hogy ezek a járművek, köztük a nagy teljesítményű terepjárók is segítik az ukrán szervizeket a javítási munkák elvégzésében és a helyzet változásaira való gyors reagálásban.
„Reméljük, hogy segítségünk erkölcsi ösztönzővé válik mások számára, hogy támogassák Ukrajnát szabadságharcában” – mondta.
Litvánia hőerőművet ajándékoz Ukrajnának – közölte hétfőn az Ignitis litván állami energiaszolgáltató.
A tájékoztatás szerint az Ignitis le fog bontani egy használaton kívüli hőerőművet, amelynek berendezéseit teljes egészében átadja Ukrajnának.
Mindez egy 50 millió eurós támogatási program része, amelyben négy litván állami energetikai cég vesz részt a balti ország energiaügyi minisztériumának tájékoztatása szerint.
Oroszország az utóbbi időben fokozottan támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, áramkimaradásokat okozva.
A szóban forgó, szovjet időkben épült vilniusi hőerőmű 360 megawatt áram és 603 megawatt hőtermelésre képes. Kilenc éve ugyan üzemen kívül helyezték, de berendezéseit működőképes állapotban tartották – közölte az Ignitis.
Gitanas Nauseda litván elnök bejelentette, hogy az ország vállalta, hogy GDP-jének legalább 0,25 százalékát Ukrajna biztonságának és védelmének támogatására fordítja.
A hírt az államfő az X közösségi oldalon közölte.
„Az Államvédelmi Tanács mai ülésén megállapodtunk arról, hogy a GDP legalább 0,25 százalékát Ukrajna biztonságának és védelmének támogatására fordítjuk. Litvánia továbbra is szilárdan kiáll a győzelem mellett. Mindig támogatni fogjuk a szabadságot” – áll a bejegyzésben.
A litván kormány jóváhagyta a hadsereg szerkezetének módosításait, amelyek célja egy harckocsizó zászlóaljjal rendelkező gyalogos hadosztály létrehozása, valamint a sorkatonák számának növelése – számolt be a Delfi, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
A Minisztertanács jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely a hadsereg gyalogos hadosztályának fejlesztését célozza új katonai egységek létrehozásával és a meglévő katonai egységek megerősítésével.
A módosítások értelmében 2027-től a honvédség átszervezi a Vasfarkas dandár Mindaugas királyról elnevezett huszárzászlóaljat Mindaug királyról elnevezett harckocsizászlóaljra.
A hatóság új egységek létrehozását tervezi – a Haditengerészeti Erők Kikötői és Partvédelmi Szolgálatát és a Kibervédelmi Igazgatóságot.
Emellett új katonai egység – tüzérezred – létrehozását javasolják, míg a meglévő egységeket – a Vitkus Juozas ezredesről elnevezett Mérnökzászlóaljat és a Légierő Légvédelmi Zászlóaljat – ezreddé tervezik átszervezni.
Ezek a változtatások további fegyverek, felszerelések, lőszerek beszerzését és az infrastruktúra fejlesztését teszik szükségessé, amihez 2034-ig körülbelül 2,3 milliárd euró, 2034 után pedig körülbelül 2 milliárd euróra lesz szükség.
Emellett a törvénymódosítások előirányozzák a kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítők számának emelését: évente 4240–7040 főt soroznak be.
Lőszergyárat épít a német Rheinmetall hadiipari és technológiai cég Litvániában 155 milliméteres tüzérségi lőszerek előállításához.
Az erről szóló szándéknyilatkozatot kedden írta alá Ingrida Simonyte litván miniszterelnök jelenlétében Ausrine Armonaite gazdasági és Laurynas Kasciunas védelmi miniszter a német vállalat egyik képviselőjével Vilniusban. Az egyezség tartalmáról egyelőre nem közöltek részleteket.
Armonaite szerint ez Litvánia történetének egyik legnagyobb védelmi befektetése.
„Fellendülést hoz iparunknak, gazdaságunknak, illetve egész régiónknak” – hangoztatta a litván gazdasági tárcavezető a helyi televízióban élőben közvetített ceremónián. „Készen állunk továbbra is együtt dolgozni a céggel, szavatolva e sikertörténet gyors előrehaladását” – fűzte hozzá.
A litván védelmi miniszter kiemelte: az ukrajnai háború egyik tanulsága, hogy szükség van tüzérségi lőszerek gyártására.
„A globális ellátási láncoktól való függetlenség és a helyi litván gyártás lényegi részét képezik a nemzetbiztonságnak és a védelemnek” – húzta alá Kasciunas.
A Rheinmetall 2022 nyara óta közösen működtet a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) hadiipari vállalattal egy műszaki ellátóközpontot, ahol a Baltikumban állomásozó NATO-csapatok harci járműveit, és az Ukrajnának átadott Leopard-2-ket tartják karban.
Aušrinė Armonaitė elmondta, hogy az Egyesült Államok és Franciaország védelmi vállalataival is folynak a tárgyalások.
Litvánia gazdasági és innovációs minisztere, Aušrinė Armonaitė közölte, hogy az ország két héten belül megállapodást ír alá a német Rheinmetall céggel egy lövedékgyártó üzem megépítéséről. Erről a Delfi számolt be.
„Együtt dolgozunk a céggel, és úgy gondolom, hogy a következő két hétben aláírunk bizonyos megállapodásokat. A részletekről egyelőre nem tudok nyilatkozni, mert még nem mindenben állapodtunk meg” – mondta Armonaite.
A litván vámosok őrizetbe vették az első orosz rendszámú személygépkocsit – egy Audi Q7-et. Az autót átadhatják Ukrajnának. A hírt a Delfi közölte.
Az esetet március 11-én este vették nyilvántartásba, a litván vámosok először vettek őrizetbe egy orosz rendszámú autót. Egy moldovai állampolgár utazott vele Fehéroroszországba, aki azt állította, hogy nem tud az Európai Unió korlátozásairól.
Kiderült, hogy az autó egy oroszországi állampolgáré, de a moldovai állampolgár egyedül utazott az Audi Q7-ben.
„A sofőr megismerkedett a 2024. március 11-től hatályos szabályokkal, és közölték vele, hogy pénzbírsággal és az autó elkobzásával sújtják. Közigazgatási szabálysértési jegyzőkönyv készült. A 41 690 euró értékű autót őrizetbe vették. Valószínűleg elkobozzák és Ukrajna szükségleteire adják át” – jegyzi meg a Delfi.
A Lengyelország és Litvánia közötti együttműködés az Ukrajnával való új logisztikai útvonalak tervezésében kritikus kérdés.
Litvánia és Lengyelország kifejezte azon szándékát, hogy rendszeres vasúti árufuvarozási útvonalat szervezzen Ukrajnába – számolt be a Railfreight.
A kérdés felvetődött Litvánia és Lengyelország közlekedési minisztereinek a múlt héten Varsóban tartott találkozóján. Feltételezhető, hogy egy ilyen útvonal segít egy megbízható folyosó létrehozásában az ukrán gabona exportjához a balti kikötőkön keresztül.
Marius Skoudis litván közlekedési miniszter elmondása szerint kritikus kérdés Lengyelország és Litvánia együttműködése az Ukrajnával való új logisztikai útvonalak tervezésében. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy egy ilyen együttműködés szükséges a Közép-Európa és a Baltikum közötti kapcsolatok javításához.
„A rendszeres vonatközlekedés az országokban ösztönözheti a beruházásokat és a vasutak korszerűsítését” – jegyzi meg a bejegyzés.
Marius Skoudis emellett kiemelte, hogy a transzeurópai közlekedési hálózat (Ten-T) lehetővé teszi a balti államok és Ukrajna közötti vasúti folyosó fejlesztését. Az új Ten-T hálózat már a Dorohuszk-Jahodin határátkelőn keresztül biztosít kapcsolatot Ukrajnával.
A Ten-T vasútvonal a litván klaipedai kikötőt is érintené, amely azután megbízható exportútvonalat biztosíthat az ukrán gabona számára.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
