Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma bejelentette egy program elindítását, amely az illegális migránsokat ösztönzi arra, hogy önként térjenek vissza hazájukba. Azoknak, akik saját döntésük alapján elhagyják az országot, 1000 dolláros pénzügyi támogatást ígérnek.
Bármely illegális migráns, aki a CBP Home App mobilalkalmazást használja az önkéntes deportáláshoz, szintén 1000 dolláros pénzügyi támogatást kap, amelyet akkor fizetnek ki, miután a hazatérését a mobilalkalmazáson keresztül megerősítik. Az önkéntes deportálás méltó módja annak, hogy elhagyja az Egyesült Államokat, és elkerülje az Egyesült Államok Bevándorlási Hivatalával és Vámhatóságával való találkozást
– áll a közleményben.
A minisztérium számításai szerint még a 1000 dolláros kifizetésekkel együtt is körülbelül 70%-kal csökkenthetők a deportálás költségei. Jelenleg egy illegális migráns letartóztatásának és deportálásának átlagos költsége az Egyesült Államokból 17 121 dollár.
A svéd miniszterelnök elmondása szerint az ország elhagyására ösztönző anyagi támogatások növelése segíthetnek megoldani a migránsokkal kapcsolatos problémák egy részét.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az Euronews-nak adott interjújában bejelentette, hogy országa 900 euróról 32 ezer euróra fogja emelni a migránsok hazatéréséhez nyújtott támogatás összegét.
„Feltétlenül szükséges a migráció ellenőrzésének bevezetése” – mondta Kristersson.
A svéd miniszterelnök elmondása szerint az ország elhagyására ösztönző anyagi támogatások növelése segíthet megoldani a migránsokkal kapcsolatos problémák egy részét. A kiadvány emlékeztetett arra, hogy a támogatás jelenleg 900 euró felnőttenként.
Kristersson az újságíróknak elmondták, hogy a jelenleg érvényben lévő pénzügyi támogatások nem hozták meg a várt eredményt. 2023-ban a 70 kérelemből csak egyet hagytak jóvá. Ezért a svéd kormány 3400%-kal szeretné növelni a pénzügyi ösztönző csomagot 2026. január 1-jétől.
„Nagyrészt a dán modellt másoljuk, és jelentősen megnöveljük ezt az összeget, hogy megkönnyítsük azok életét, akik rájönnek, hogy inkább visszatérnének hazájukba, valamint különféle okokból nem érzik úgy, hogy Svédországban teljes életet tudnának építeni” – hangsúlyozta Kristersson.
A svéd miniszterelnök megjegyezte, hogy ez a módszer nem feltétlenül vonzó az ország lakossága számára.
„Nem hiszem, hogy ez a módszer sok ember számára lesz hatékony, de problémánk van az integrációval, és ha azok az emberek, akiknek joguk van Svédországban maradni, de többnyire nem integrálódnak, nem értékelik a svéd életmódot, akkor legalább elgondolkodnak azon, hogy visszatérjenek származási országukba” – tette hozzá Kristersson.
A Liga párt abszurdnak nevezte az ítéletet. Mint írták, fizessenek a bírók saját zsebből, ha ennyire szeretik az illegális bevándorlókat.
Az olasz legfelsőbb bíróság kártérítésre ítélte a kormányt a Diociotti hajón tartott migránsok partraszállásának késleltetése miatt. Az eset 2018-ban történt Matteo Salvini belügyminisztersége alatt, amikor augusztus 16-a és 25 -e között az olasz partiőrség hajója nem kapott engedélyt kikötésre.
Akkoriban a palermói ügyészség túszul ejtés vádjával indított kivizsgálást belügyminiszter ellen. A szenátus azonban nem vonta meg Matteo Salvini mentelmi jogát, így a bírósági eljárásra nem került sor. A Diciotti hajón 190 illegális bevándorló utazott, 29 kiskorú és 17 gyenge egészségi állapotban lévő személy is engedélyt kapott a partraszállásra. A korabeli belügyminiszter úgy döntött, hogy akkor engedélyezi a hajó kikötését, amikor a tagországok garantálják elosztásukat. A sajtó legfrissebb híradásai szerint a Diciotti fedélzetén maradt személyek kártérítést követelnek a kormánytól.
Giorgia Meloni kormányfő felháborodásának adott hangot. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy tisztességes adófizetők pénzén kellene a kormánynak kártérítést fizetnie olyan embereknek, akik illegálisan próbáltak meg bejutni az országba. Az olasz kormányfő szerint a legfelsőbb bíróság döntése meggyengíti az állampolgárok intézményekbe vetett bizalmát.
Rohamosan nőnek a menekültek és migránsok segélyeinek összege, Németországban a pénzügyi segélyek csaknem minden harmadik euróját nem németek kapják – számolt be a Bild a munkaügyi minisztérium adataira hivatkozvaa baloldali Sara Wegnknecht Blokk kérésére.
Ha 2021-ben 5,9 milliárd euró volt a menekülteknek és migránsoknak nyújtott segélyek összege, akkor tavaly elérte a 12,2 milliárdot, a Bürgergelden (munkanélküliek szociális segélye – szerk.) összesen 42,6 milliárd euró volt. Az előrejelzések szerint 2024-ben várhatóan eléri a 13,7 milliárdot, így az összkiadás közel 30 százalékát fogja elérni.
A német állampolgársággal nem rendelkezők támogatása 2023-ban: az orosz háború elől menedéket kereső ukránok (5,8 milliárd euró), a második helyen a szíriaiak (3,5 milliárd euró), a harmadik helyen az afgánok (1,3 milliárd euró).
Németország a menekültekre és migránsokra fordított kiadásainak aránya 2021-től gyorsan növekszik – 2024 január-júliusában 16,6%-ról 29,2 %-ra nőtt.
Ezek a számok nemcsak a megszokott kifizetéseket tartalmazzák, hanem a további szükségletek kifizetését is: lakásbérleti díj, társadalombiztosítási hozzájárulás és egyebek. A kiadvány megjegyzi, hogy az ilyen kifizetéseket elsősorban Oroszország ukrajnai háborúja okozza, amelynek következtében több mint 1,3 millió menekült, gyakran kisgyermekes nő került Németországba.
A kiadvány megjegyezte, hogy a többi menekülttől eltérően az ukrajnai menedékkérők teljes Bürgergeldent kapnak Németországtól, és joguk van arra is, hogy egyszerűsített eljárás keretében munkát vállaljanak, miután levizsgáztak német nyelvből.
A Sara Wegenknecht Blokk vezetője számára a menekültekre fordított hatalmas kiadások a kormány „migrációs politikája kudarcának” bizonyítékai.
„Bárki, aki a polgárok pénzéből egyre több pénzt fordít a menekültekre, aláássa az hozzájuk való viszonyt, és árt azoknak, akiknek valóban szükségük van rá” – jelentette ki Wagenknecht.
[type] => post
[excerpt] => A nagy háború következtében kialakult demográfiai válság miatt Ukrajna külföldi migránsokat – más országok lakosait – használhatja fel az újjáépítésre, mert jelenleg az ország munkaképes lakosságának aránya 40 %-kal csökkent a háború előtti szinth...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1726860000
[modified] => 1726859218
)
[title] => Ukrajna munkaképes lakosságának az aránya 40 százalékkal csökkent, az újjáépítést migránsokkal kell végeztetni – Suljak
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53150&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53150
[uk] => 53153
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 53151
[image] => Array
(
[id] => 53151
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak.jpg
[original_lng] => 70878
[original_w] => 1199
[original_h] => 674
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak.jpg
[width] => 1199
[height] => 674
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak.jpg
[width] => 1199
[height] => 674
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak.jpg
[width] => 1199
[height] => 674
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1726848737:2
[_thumbnail_id] => 53151
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2827
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4880571e5dbebc07daa45024beeb579e] =>
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Rishi Sunak úgy számol, ennyiből meg lehet akadályozni, hogy valaki Franciaországból egy lélekvesztőn megpróbáljon eljutni a brit partokhoz. 478 millió fontot, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 207,6 milliárd forintot ad a brit kormány Franciaországnak az elkövetkezendő három évben, hogy ennek segítségével tartóztassák fel a La Manche-on csónakokkal vagy kisebb rozoga hajókkal szerencsét próbáló migránsokat – jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Sunak, aki már napok óta ezt a témát tematizálja az Egyesült Királyságban, a sajtótájékoztatón elárulta, ezt az összeget egy új, Franciaországban létesített fogda megépítésére, illetve több száz új francia rendőr szolgálatba állítására szánják, amivel lehetőleg sikerül megakadályozni, hogy valaki így induljon neki a veszélyes útnak.
A bejelentésre azután került sor, hogy a brit miniszterelnök Párizsba látogatott, hogy a francia elnökkel találkozzon, amit Sunak a brit–francia kapcsolatok „új kezdetének” nevezett.
Ugyanakkor sunaknak abban nem sikerült megegyeznie, hogy az egyesült királyságba érkezőket franciaország visszafogadja.
Erről Macron azt mondta, egy ilyen megállapodásnak nem az Egyesült Királyság és Franciaország között, hanem az Egyesült Királyság és az Európai Unió között kéne megszületnie.
A sajtótájékoztatón emellett a francia elnök rámutatott: az elmúlt években összesen 55 szervezett bűnözői használatot számoltak fel, amire Sunak úgy reagált: „Nem szabad engedni, hogy a bűnözők döntsék el, ki jusson be az országba”.
Mint arra az Independent emlékeztet, a brit kormány az elmúlt évtizedben közel 300 millió eurót fizetett Franciaországnak hasonló célokra, most ennél nagyobb összeget fizetnének ki az elkövetkezendő három év alatt.
A hivatalos adatok szerint idén eddig három hónap alatt közel háromezren érkeztek ilyen módon a brit partokra, míg tavaly összesen 46 ezren léptek be illegálisan az Egyesült Királyságba a francia partról indulva.
Rishi Sunak mostani diplomáciai látogatása egyébként a brexit óta nagyon rossz irányba forduló brit–EU kapcsolatokat hivatott javítani.
A brit miniszterelnök útja először azért Párizsba vezetett, mert a francia elnöknek nagy beleszólása van az unió jövőjébe, és szerette volna feledtetni elődje, Liz Truss baklövését, aki korábban, még kormányfőjelöltként úgy fogalmazott: nem tudja eldönteni, hogy a francia elnök barát vagy ellenség.
Hogy e célját Sunak elérte-e, majd csak a jövő dönti el, azonban az Sunak számára mindenképp jót jelent, hogy a sajtótájékoztatót viszonylag vidám, felszabadult légkör jellemezte.
Olaf Scholz kancellár kormánya azt szeretné, ha több bevándorló venne részt az ország gazdasági életében. Az ellenzék bírál, a jogvédő szervezetek szerint a törvényjavaslat nem megy eléggé messzire.
130 ezer bevándorlónak adná meg a tartózkodás jogát egy évre a törvénytervezet, amelyet a kormánypártok készítenek elő Németországban. Olyan migránsok kapnának tartózkodási engedélyt, akik már több mint öt éve az ország területén élnek a Duldung eredményeképp. A Duldung azt jelenti, hogy a hatóságok tolerálják a jelenlétüket Németországban.
„Olyan ország vagyunk, ahova nagyon sokfelől érkeznek bevándorlók. Azt szeretnénk, hogy jól integráljuk őket” – írta Twitteren Németország belügyminisztere. Nancy Fraeser így folytatta: „az elmúlt 16 évben adminisztráltuk a bevándorlókat sokszor vonakodva, most viszont aktívan akarom befolyásolni a bevándorlást és a bevándorlók integrációját a német társadalomba.”
Az elmúlt 16 évben a kereszténydemokrata Angela Merkel volt a kancellár Németországban.
Ki kaphat Duldungot? Általában olyanok, akiknek a tartózkodási kérését elutasítják, viszont igazolni tudják: nem térhetnek vissza abba az országba, ahonnan jöttek, mert ott veszélybe kerülne az életük. Sok diák is ilyen engedéllyel tanul Németországban. Ez azt jelenti, hogy annak lejártával el kell hagynia az országot. Most ez a fenyegetés szűnne meg, mert az érintett bevándorlócsoportok megkapnák a tartózkodási engedélyt.
Egyéves próbaidő
A törvényjavaslat szerint, ha valaki már öt éve él Németországban a Duldung birtokában, akkor egyéves tartózkodási engedélyt kap. Ezalatt kell bizonyítania, hogy komolyan integrálódni akar a német társadalomba: legális munkát vállal, németül tanul, stb. Azok a migránsok természetesen nem pályázhatnak, akik csalni próbáltak a bevándorlási kérvényekkel vagy akik bűncselekményeket követtek el – esetleg hamis papírokkal. Az enyhe bűncselekményeket nem veszik figyelembe, és azokat sem, amelyeket fiatalkorúként követtek el.
„Németország modern bevándorló ország lesz. A tartózkodási engedély megadásával mintegy 135 ezer ember számára teremtünk lehetőséget az integrációra” – írta Twitteren a migránsok ügyeivel foglalkozó kormánybiztos, Reem Alabali-Radovan.
Az ellenzék sietett bírálni a törvényjavaslatot. A kereszténydemokraták szóvivője szerint ez a kormányzati elképzelés „masszív ösztönzést jelenhet az illegális bevándorlásra”.
A Zöld párt egyik vezető politikusa védelmébe vette a törvényjavaslatot mondván „új lehetőségeket teremtünk az emberek számára. A modern bevándorlási törvény pontrendszeren alapszik. Ezért érthető, hogy ez a törvényjavaslat átveszi a szakképzett munkaerő bevándorlásáról szóló törvény idevonatkozó passzusait” – jelentette ki Omid Nouripour, aki arra célzott, hogy a német iparban nagy a szakmunkáshiány, amelyet ily módon is enyhíteni szeretnének.
A menekültek jogvédő szervezetei üdvözölték a kormány elképzeléseit, de szerintük többet is tehetnének az integráció érdekében. Arra utalnak, hogy az egyéves próbaidő túlságosan is rövid lehet. Ha pedig valaki nem teljesíti a próbaidő előírásait, akkor visszaesik a Duldung hatálya alá, vagyis elvben kiutasíthatóvá válik újra.
A nehéz gazdasági helyzet fokozhatja a próbaidősök gondjait, hiszen lehet, hogy nem könnyen találnak állást a recesszió idején.
A bevándorlók integrációjáért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott a közszolgálati Deutsche Wellenek, hogy „ez még csak az első mérföldkő. További lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy a migránsokat integráljuk a német társadalomba. Ezeknek a lépéseknek egy részére már az idén várható.”
Agne Bilotaite litván belügyminiszter megháromszorozta a származási országukba önként visszatérő migránsok segélyének összegét, ami közel ezer euró, számolt be a Diglogs, közölte UNN.
„A migránsok visszatérése származási országukba összetett és hosszú folyamat. Egy migráns eltartása Litvániában évente 11 ezer euróba kerül. Keressük az önkéntes hazatérésük ösztönzésének módjait, és reméljük, hogy a segélyek összegének emelése növeli a távozás mellett döntők számát” – jelentette ki Bilotaite.
A minisztérium adatai szerint a támogatás nagyobb részét Litvánia az Európai Bizottság a migrációs válság leküzdésére nyújtott támogatásából finanszírozza. A tárca tájékoztatása szerint az 1000 eurós anyagi támogatásról szóló határozat jövő év január 20-ig lesz érvényben, és csak a Litvániában tartózkodó migránsokra vonatkozik.
Az Állami Határőr Szolgálat eddig 300 eurós anyagi támogatást nyújtott a migránsoknak. Litvániából már 400 migránst toloncoltak ki, 345 önként hagyta el az országot.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
