A kormány módosította azokat a feltételeket, amelyek mellett a vállalatok mozgósítási halasztást kérhetnek a munkavállalók számára, ráadásul december 1-től minden halasztási ügyintézés a Gyija applikáción keresztül történik – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta:
Az új eljárás december 1-től lép életbe. Akinek már van halasztása, annak február 28-ig lesz ideje az új feltételek szerinti átállásra. Eddig az időpontig minden vállalatnak meg kell újítania a munkavállalói halasztását az új törvény szerint, függetlenül attól, hogy az hogyan és mikor történt.”
A miniszterelnök jelezte, hogy november 15-ig ellenőrizték azokat a vállalatokat és szervezeteket, amelyek kritikus státuszúak, és joguk van halasztást kérni az alkalmazottaiknak. Az ellenőrzés eredményei szerint számos olyan problémás pont került beazonosításra, amelyeket meg kell szüntetni – tette hozz, megjegyezve, hogy ezentúl a Védelmi Minisztériummal és a Gazdasági Minisztériummal egyeztetik a vállalatok regionális és iparági kritikussági kritériumait.
„Másodszor, a versenyszféra számára a fizetési kritérium és a költségvetéssel szembeni tartozás hiánya mostantól kötelező pont az alkalmazottak számára biztosított halasztást tekintve. Elsősorban a vállalatok és a halasztást kapott munkavállalónál a felszámolt átlagkeresetnek legalább 2,5 minimálbérnek kell lennie ( 20 ezer hrivnya – a szerk.)” – mutatott rá Denisz Smihal.
Ezenkívül december 1-től minden halasztás intézése a Gyija applikáción keresztül történik. A vállalatokat és szervezeteket havonta ellenőriznek, hogy minden kritériumnak megfeleljenek – emlékeztetett a miniszterelnök.
Azok a vállalkozások, amelyek bevételének a kétharmada alkotja az állami költségvetést, mozgósítás alóli halasztást igényelhetnek az alkalmazottaiknak, de a visszaélések aránya nem haladja meg a 10 %-ot – jelentette ki hétfőn Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter a Szuszpilne tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő-helyettes elmondta: „Az átvilágítást a kritikusság megállapítására és biztosítására jogosult katonai-polgári közigazgatás, valamint a minisztériumok szintjén kezdtük el.” Mint hozzátette, ez az átvilágítás még folyamatban van, és kritikus státuszúaknak minősülnek azok a vállalatok, amelyek az állami költségvetés bevételeinek 67 %-át termelik.
„Ez azt jelzi, hogy a halasztás, mint rendszer, működik. Azt látjuk, hogy itt vannak visszaélések, de nem több, mint 10 %. Szerintem 5-6 %-a annak, amit most látunk” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
Mindenekelőtt azokat a vállalatokat vizsgáljuk, amelyek ugyanazokat az adatokat nyújtották be és vallották be a kifizetett adókkal járó bérek szintjéről, majd ezt drasztikusan megváltoztatták, vagy gyorsan növelték a létszámot azokban az ágazatokban, ahol 100 %-osan megengedett a munkavállalók számára a mozgósítás alóli halasztás
A Gyija portálon a felmentéshez arra van szükség, hogy a vállalat, intézmény vagy szervezet szerepeljen azon a listán, amelyek jogosultak alkalmazottaik felmentéséhez a mozgósítás alól.
Alig több mint egy hét alatt a Gyija elektronikus portálon keresztül a kritikus fontosságú és a hadsereget támogató vállalkozás több mint 76 000 alkalmazottja kapott már felmentést a mozgósítás alól – jelentette be Julija Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere a Facebookon július 28-án, vasárnap.
„A Gyija platformon eddig 76 000 alkalmazottat mentettek fel a mozgósítás alól a kritikus fontosságú vállalkozások, illetve a Biztonsági és Védelmi Erők igényeit kielégítő vállalatok. És ez múlt hét szerda óta, amikor is a szolgáltatás működésbe lépett” – mondta Szviridenko.
A Gyija portálon való felmentéshez arra van szükség, hogy a vállalat, intézmény vagy szervezet szerepeljen azon a listán, amelyek jogosultak felmenteni alkalmazottaikat a mozgósítás alól. A listákat a cégvezetőknek kell benyújtaniuk és a kérelmet elektronikus aláírással igazolni. A rendszer automatikusan ellenőrzi, hogy az adott személy hivatalosan foglalkoztatott-e, és adatai szerepelnek-e az Oberih nyilvántartásában. A nap folyamán Gyija üzenetet küld a vezetőnek a felülvizsgálat eredményéről.
A rendszer, pozitív döntés esetében a felmentés határidejére a hadköteles személyt automatikusan helyezi át egy speciális katonai nyilvántartásba. Ettől a pillanattól kezdve felmentettnek minősül, és az ezzel kapcsolatos információk megjelennek a Reserve+ alkalmazásban.
Ezenkívül a hadkötelesek nyilvántartásának kivonata letölthető a Gyija portálról, és szükség esetén ki is nyomtatható. Kérésre a felmentésre vonatkozó dokumentumok papír formátumban is benyújthatóak. Mindkét forma azonos súlyú.
A felmentési folyamat teljesen automatizált, és információs források – a Gyija, Obereh és a Nyugdíjpénztári nyilvántartás alkalmazását foglalja magában. Egyidőben két felmentési mechanizmus van érvényben: a Gyija portálon és listákon keresztül (a hadkötelesek listájának egyeztetése a védelmi minisztérium által, majd a Gazdasági Minisztérium által kiadott rendelet alapján). A vállalat önállóan határozza meg az alkalmazottak felmentésének mechanizmusát.
A Miniszteri Kabinet módosította a hadköteles állampolgárok mozgósítási szabályzatát és arra utasította a munkacsoportot, hogy növelje a mozgósítás alól felmenthető személyek számát.
A módosítás az állami igazgatásnál, az állami hivataloknál, az önkormányzati hivataloknál dolgozókat érinti.
Mivel 2024 májusában megnőtt az olyan negatív tényezők hatása, mint a harcok intenzitása, az infrastrukturális létesítmények elleni támadások, amelyek elsősorban a villamosenergia-termelés és -fogyasztás csökkenését érintették – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium jelentésére hivatkozva.
A minisztériumi közlés szerint „a szakképzett munkaerő jelentős hiánya, valamint a harci cselekmények további lefolyásával és a munkavállalók mozgósításának feltételeivel kapcsolatos bizonytalanság tovább bonyolította a vállalatok gazdasági tevékenységét.” A gazdasági tárca becslése szerint a negatív tényezők, mindenekelőtt a villamosenergia-termelés csökkenése és annak hiánya meghaladták a GDP-re gyakorolt hatás egyenlegét.
Ennek eredményeként 2024 január-májusban a GDP növekedését 4,7 %-os (±1%) szinten becsülik. Ezt az értékelést figyelembe véve az Állami Statisztikai Szolgálat operatív értékelése szerint 2024 első negyedévében 6,5 %-os a reál-GDP-növekedés 2023 első negyedévéhez képest, ami magasabb a Gazdasági Minisztérium által korábban becsültnél (4,5 %-os növekedés).
Ukrajna kormánya jelentősen, 2,7 %-kal rontotta az ukrán gazdaság 2025-ös növekedésére vonatkozó előrejelzését. A biztonsági és védelmi költségvetési terv azt mutatja, hogy a kormány arra számít, hogy a háború 2025-ben folytatódik, és 2026-ban ér véget.
A katonai nyilvántartási szabályzat megsértése esetén Ukrajna állampolgárai bankszámláját zárolhatják.
„Zárolhatók-e a bankszámlák? Igen, a bankszámla zárolása megtörténhet, de csak a katonai nyilvántartási szabályok megsértése esetén” – áll az army.gov.ua jelentésében.
Azt is meg kell jegyezni, hogy abban az esetben, ha a sorkatonák nem teljesítik kötelességeiket, a toborzóközpont pert indíthat a bíróságon az ukrán állampolgárok járművezetési jogának ideiglenes korlátozása miatt a mozgósítás idejére.
A bíróság dönt a járművezetési jog megvonásáról. Az ilyen esetekben hozott bírósági határozatok pedig azonnali végrehajtásnak vannak kitéve.
Munkaerőhiány kezd kialakulni Ukrajnában. A folyamatban lévő mozgósítás, amely az orosz agresszorral való ellenálláshoz szükséges, egyúttal aláássa a hátországban működő vállalkozások termelékenységét.
A munkaerőhiány vált a munkavállalót alkalmazni próbáló cégek egyik fő problémájává.
A múlt hónapban hatályba lépett mozgósítási törvény célja, hogy több százezer katonával egészítse ki az ukrán hadsereg sorait. De a munkaképes férfiak és nők hiánya a háborús gazdaság alapját képező nagy- és kisvállalkozások terhére válik.
Ez egy rejtély Volodimir Zelenszkij elnök számára, aki kétségbeesetten szeretné feltölteni a hadsereget, miközben gondoskodik arról, hogy a hiány ne okozzon kárt az ország gazdaságának, hogy az talpon maradhasson.
„Most a kimerültség háborújában állunk” – mondta Szerhij Nyikolajcsuk, a jegybank elnökhelyettese egy interjújában.
A probléma csak súlyosbodik, amikor Oroszország teljes körű inváziója a harmadik évbe lépett, és az ukrán kormány kénytelen lesz betölteni azt az űrt, amelyet több millió ember hagyott hátra, akik elmenekültek az országból, csatlakoztak a hadsereghez vagy meghaltak a harcokban.
Miközben Ukrajna hadserege azért küzd, hogy megtartsa a frontvonalat az újabb orosz offenzíva során, az invázió kezdete óta termelésének negyedét elvesztett gazdaságban fennáll a veszélye annak, hogy azt tovább gyengíti a munkaerő csökkenése.
Nyikolajcsuk elmondta, hogy a gazdasági teljesítmény 2021-hez viszonyított visszaesése annak tudható be, hogy a rendelkezésre álló munkaerő mintegy 27%-kal csökkent a háború előtti szinthez képest. A becslések szerint a háború elől elmenekült 6 millió ember okozta vákuumot tetézi a nem regisztrált munkavállalók árnyékgazdasága, akik kibújnak a mobilizáció elől.
Ez egy olyan politikai kihívás, amelyet nem lehet megoldani a szövetségesek segítségével, akik lőszereket és légvédelmi eszközöket szállítanak. A munkaerő korlátozott probléma, amely előnyt jelent Oroszországnak és hatalmas erőforrásainak.
A Metinvest BV kohászati és bányászati konglomerátum ukrán részlege, amely csaknem 60 000 embert foglalkoztat, és 4000 megüresedett állás betöltésére törekszik, nehezen talál munkaerőt a martenivi acélkemencéhez a zaporizzsjai üzemében.
Tetyana Petruk, a Metinvest fenntarthatósági vezetője elmondta, hogy három hónapig tartó intenzív kutatásba telt, hogy a 89 munkás találjanak, míg békeidőben egy hónapba tellett. Mielőtt elkezdené a háború által megrongálódott létesítmények újjáépítését, a cégnek először munkaerőt kell találnia.
„Nem nyersanyag, nem berendezés, nem technológia kérdése – az elsődleges kérdés, hogy ki fog dolgozni, és tudunk-e szállítani” – mondta Petruk.
A munkaerő felvételének folyamata nehéz feladattá válik, mivel a férfi alkalmazottak nem szívesen csatlakoznak a katonai toborzók által megcélzott nagyvállalatokhoz. Korábban a rendfenntartók „a bejáratnál az állásra jelentkezőknek is behívót osztogattak” – mondta Petruk. Elmondása szerint a Metinvest alkalmazottainak körülbelül 15%-át mozgósították.
A Kijevi Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet idei felmérése szerint ez a kérdés a költségnövekedés után a második helyen áll az ukrán cégek körében. Körülbelül a fele nyilatkozott úgy, hogy munkaerőhiánnyal küzd.
Ukrajna Gazdasági, Pénzügyi és Védelmi Minisztériuma nem kívánta kommentálni az ügyet.
A munkaerőhiány miatt sok cég béremelést hajt végre, hogy valahogyan megtartsa a megmaradt dolgozókat.
Volodimir Landa, a kijevi székhelyű Gazdasági Stratégiák Központjának vezető közgazdásza szerint a kormánynak figyelemmel kell kísérnie az üzleti élet igényeit, még akkor is, ha amikor a hadsereget erősíti.
„Az ok egyszerű: Ukrajnának nincs elég forrása hadserege jelentős növelésére” – mondta Landa.
A mozgósítási jogszabályok lehetővé teszik a gazdaság kulcsfontosságúnak tartott vállalkozásai számára, hogy munkaerőt tartalékoljanak, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy a besorozott férfi munkaerő 50%-át tartalékba helyezik.
A hétköznapi ukránok is megérzik a munkaerőhiányt. A kijevi metró arra figyelmeztetett, hogy hamarosan kevesebb vonat fog közlekedni, mivel a migráció és a hadkötelezettség „jelentős munkaerőhiányt” okozott, ami várhatóan tovább fog romlani, ahogy egyre több munkavállaló csatlakozik a hadsereghez.
A déli frontvonalbeli Mikolajiv a sofőrök mozgósítása miatt csökkentette a buszjáratokat – mondta Olekszandr Szienkovics polgármester a Szuszpilne-nek.
Hilarion Szauk, több kijevi étterem társtulajdonosa számára a személyzet kérdése a problémák listájának élére került. Először is, munkaerőhiány van az olyan munkákra, mint a főzés és a takarítás, amelyek közül sokat olyan nők végeztek, akik már elhagyták az országot.
A másik – a katonai szolgálatra való behívás, amely mintegy tizedére csökkentette a létszámot. Szerinte „sok férfi nem akar az otthonától távol dolgozni, mert óvakodik a toborzó központtól.”
„Néha a tulajdonosoknak maguknak kell mosogatniuk” – mondta Szauk egy interjúban.
Julija Kuzenkova, a Resorcer, egy kijevi székhelyű munkaerő-közvetítő iroda projektmenedzsere szerint a cégek egyre gyakrabban vesznek fel férfiakat kivitelezőknek vagy értékesítőnek, mert sokan nem akarnak megfelelni a személyes adatok frissítésére vonatkozó követelményeknek.
Elmondása szerint sokan nőket is felvesznek olyan állásokra, amelyeket korábban többnyire férfiak töltöttek be. Például diákokat vagy külföldieket, többek között Törökországból érkező migránsokat toboroznak a bányákba.
„A vállalatok vagy a meglévő személyzet képzésére és fejlesztésére, vagy diákok felvételére összpontosítanak. Kialakítják a személyzeti tartalékukat” – mondta Kuzenkova egy interjújában.
Petruk a Metinvest-ből elmondta, a munkaerő deficit dominóhatást válthat ki, erodálhatja az adóalapot, végső soron pedig károsíthatja a katonai célokat. A vállalkozások a termelés csökkentésére kényszerülhetnek.
„Ha a behívás ebben az ütemben folytatódik, kénytelenek leszünk leállítani néhány folyamatot vagy gyártást, mivel fizikai munkaerőhiány lesz” – mondta.
Körülbelül 3-4 hét múlva a Gyijában is lehet majd igényelni a munkások felmentését a katonai szolgálat alól.
A hírt Katerina Csernohorenko, digitális átalakulási miniszterhelyettes közölte a Forbes egyik konferenciáján. Elmondása szerint a Védelmi Minisztérium úgy véli, hogy a szolgáltatást mihamarabb el kell indítani.
Hozzátette, hogy a szolgáltatás automatikus lesz, nem kell majd felkeresni külön a toborzóközpontokat.
A mozgósítási törvény május 18-a utáni hatályba lépése után összeomolhat a közúti szállítási piac a mozgósítási halasztás kidolgozatlansága miatt – jelentette ki szerdán Volodimir Balin, az Ukrán Nemzetközi Gépjármű-fuvarozók Szövetségének alelnöke, számolt be az rbc.ua hírportál az Ipari Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Balin elmondta: „Az utóbbi időben azt a tendenciát tapasztaltuk, hogy a nemzetközi irányú teherszállítás mennyisége csökken. A sofőrök nem hajlandók elindulni a járatokra, mert félnek, hogy megállítják őket az ellenőrző pontokon, és már vannak ilyen esetek. Úgy gondoljuk, hogy ez hamarosan elvezethet nem csak az ukrajnai közlekedési ágazat, hanem általában a gazdaság összeomlásához is, ezért a piaci szereplőkkel együtt arra kérjük az állami hatóságokat, hogy hozzanak létre egy átlátható és érthető halasztási rendszert.”
A szakember szerint a kormány jelenleg új halasztási eljárást készít elő, és a piaci szereplők szerint a közlekedési ágazatot is a gazdaság léte szempontjából kritikus fontosságúnak kell tekinteni – egyenrangúnak az agrárszektorral, az informatikával és egyebekkel. A szövetség törvényi szintű döntést javasolt arról, hogy azok a vállalkozások, amelyek 2022 előtt kezdték meg tevékenységüket, rendelkeznek nemzetközi közúti fuvarozási engedéllyel, és erősítsék meg az államhatár átlépésének tényét, vonják halasztás alá – tette hozzá. Ezenkívül az ilyen vállalatoknál minden alkalmazottnak a teljes körű invázió megkezdése előtti foglalkoztatással kell rendelkezniük – magyarázta.
„Nem hiszem, hogy a mi piacunkon a cégek több mint 10%-a kaphatja meg a kritikus státuszt. Túl összetettek a teljesítendő kritériumok. De meg kell találni az egyensúlyt az állammal az igényekben a fegyveres erők, a gazdaság, mindenekelőtt a közúti szállítás számára, amely a háború kezdete óta hatalmas export-import műveleteket biztosított a kikötők bezárása miatt” – mutatott rá Volodimir Balin.
Az Ukrán Nemzetközi Gépjárműfuvarozók Szövetsége azon dolgozik, hogy megoldást találjon arra, hogy teherautó-sofőröket tartóztatnak le Kárpátalján a toborzóközpontok dolgozói.
„Az OVA-hoz fordultunk, és dolgozunk rajta. Úgy tűnik, támogatnak minket” – mondta Balin. Az ukrán Nemzetközi Gépjárműfuvarozók Szövetsége bejelentette azokat az eseteket, amikor a toborzóközpont részlegeinek alkalmazottai teherautósofőröket vettek őrizetbe közvetlenül útközben, majd mozgósították őket. A jármű és a rakomány veszélyben és felügyelet nélkül marad. A probléma megoldása érdekében az egyesület Denisz Smihal ukrán miniszterelnökhöz és Viktor Mikita megyei kormányzóhoz fordult.
A toborzóközpontok az esetek kapcsán azt nyilatkozták, hogy nem mindig van lehetőség ellenőrizni a katonai nyilvántartást a helyszínen, ezért kellett beszállítaniuk a sofőröket a hadkiegészítő parancsnokságra.
