Ukrajnában élénkül a munkaerő iránti kereslet, az önéletrajzok számának növekedése gyakorlatilag megállt, miközben a betöltetlen állások száma tovább nő.
Ez a helyzet a foglalkoztatás minden területén megfigyelhető, kivéve az IT-szektort. A Nemzeti Bank szerint továbbra is nehéz a helyzet. „A munkaerő-kereslet növekedése részben a szezonalitásnak köszönhető, különös tekintettel a mezőgazdasági munkákra, részben pedig a munkavállalók mozgósítával is kapcsolatos” – áll a jelentésben.
Ezzel egyidejűleg azonban nem számítanak meredek fizetésemelésre, mivel azok további növekedését visszafoghatja a vállalkozások nehéz pénzügyi helyzete és a nagyfokú bizonytalanság.
A tavalyi negyedik negyedévben rekordszintre, 1,98 millióra emelkedett Németországban a betöltetlen álláshelyek száma.
A tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest 160 ezer 900-zal, 8,8 százalékkal nőtt, éves összehasonlításban pedig 295 ezer 500-zal, 17,5 százalékkal emelkedett az üres álláshelyek száma a német munkaerőpiacon a szövetségi foglalkoztatási hivatal (BA) munkaerőpiaci és foglalkozási kutatóintézetének (IAB) rendszeres vállalati felmérése alapján.
Az üres álláshelyek túlnyomó többsége már a felmérés időpontjában betöltetlen volt. Országosan 1,63 millió (82 százalék) azonnal betölthető, 352 ezer 500 (18 százalék) pedig később betölthető állás volt.
Új csúcsra emelkedett a munkaerőhiány
A megfelelő munkaerő iránti versenynyomás meglehetősen magas. Új csúcsra emelkedett a munkaerőhiány, 4,5 százalékra nőtt az azonnal betöltendő állások és a vállalatok teljes munkaerőigényének aránya is.
A cégek által igényelt 100 dolgozóra 4,5 üres állás jutott a tavalyi negyedik negyedévben. Ez a szám 2022 második és harmadik negyedévében még 4 volt.
A német munkaerőpiacról érkező, összességében pozitív jelzések ellenére a vállalatok még mindig szenvednek az Ukrajna elleni orosz háború következményeitől. 2022 negyedik negyedévében a megkérdezett vállalatok 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború negatív hatással volt rájuk – ez 6 százalékpontos növekedés az előző negyedévhez képest.
Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több tíz millió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távoztak, ahol ideiglenes menedékre leltek.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megvizsgálta a menekülthullám hatásait az Európai Unió országait tekintve, és arra a következtetésre jutott, hogy az ukránok felélesztették a külföldi államok gazdaságát és mérsékelték a világméretű gazdasági válság hatását.
Az NBU szerint a menekültek gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez, munkát kerestek és adót fizetnek. Ám az EU általuk termelt nyeresége az ukrán gazdaság vesztesége is.
Hányan hagyták el az országot?
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint 2023. január 3-ig mintegy 4,9 millió ukrán menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az európai országokban.
Ez az EU-s államok lakosságának körülbelül 1 százaléka. A legtöbb ukránt Lengyelország, Németország és Csehország fogadta be. A menekültek többsége munkaképes korú, felsőfokú végzettségű nő és gyermekeik. Tavaly május–szeptemberben a többség a visszatérést tervezte. Ősszel azonban a kritikus infrastruktúra elleni orosz terrortámadások felerősödése miatt megváltozott a helyzet.
Mennyibe kerül a menekültek eltartása?
A háború elől külföldre menekülők általában nehéz szociális helyzetben vannak. Az új országokban lakást, ruhát, élelmet és gyógyszert kell találniuk. E költségek oroszlánrészét az uniós országok költségvetése fedezi.
Ráadásul a mostani menekülthullámra jellemző, hogy a külföldre távozók jelentős része – az ENSZ számításai szerint 28–44 százalékuk – kiskorú. Ez további nyomást gyakorol az állami költségvetésekre, mivel többletkiadásokat kell fordítaniuk az oktatásra. Például Lengyelországban a csaknem 560 ezer ott regisztrált ukrán gyermek oktatási költsége 2,2 milliárd eurót emészt fel, az egészségügyi ellátásukra fordított kiadásokat pedig 1,5 milliárd euróra becsülik – derül ki az ukrán jegybank tanulmányából. Becslések szerint az uniós államok országtól függően évente 9–25 ezer eurót költenek minden egyes menekültre.
Dolgoznak vagy segélyből élnek?
Az NBU elemzése szerint az ukránok az ottlétükkel élénkítették a fogyasztói keresletet és támogatták a gazdasági tevékenységet akkor is, amikor a világgazdaság a recesszió felé indult. Idővel a menekültek egy része letelepedett és munkát vállalt, olcsó és szakképzett munkavállalók tömege jelent meg a piacon.
Így 2022 júniusában 350 ezer munkát kereső ukránt tartottak nyilván Németországban. Októberre közülük minden tízedik talált munkát. Lengyelországban a társadalombiztosítási számot kapott 1,2 millió ukrán fele helyezkedett el.
Az Európai Központi Bank számításai szerint az ukrán kényszermigránsok 25–55 százaléka dolgozik vagy keres aktívan munkát a fogadó országban. Ez 0,2–0,8 százalékkal, 0,3–1,3 millió fővel növeli az uniós munkaerőt – az Ukrajnából érkező menekültek jókora löketet adtak egyes EU-s államok gazdaságának fejlődéséhez. Az ukránok befolyása az őket befogadó országok államháztartására hosszú távon is pozitív lehet.
Lengyelországban a menekültek által befizetett adók összege elérte a 2,4 milliárd dollárt.
Ez meghaladja a lengyel kormány által az ukrán oltalomkeresőknek nyújtott segélyek összegét, nem számítva az oktatási és orvosi többletkiadásokat.
Hogyan hat a migráció Ukrajna gazdaságára?
A migrációs hullám egyik következménye anyagi jellegű. Ukránok milliói külföldre távozva ott fizettek az ukrán bankkártyáikkal, ami nagymértékű valutakiáramláshoz vezetett. Az ukrán jegybank azonban később befagyasztotta a hivatalos árfolyamot, és szigorú valutakorlátozásokat vezetett be. Ezzel kontroll alatt lehetett tartani a helyzetet. Az ukrán államnak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia ezért a feltételes stabilitásért, 2022-ben ugyanis több mint 28 milliárd dollár arany- és devizatartalékot égetett el emiatt.
„Mivel az év végéig nem várható jelentős változás a kivándorlók számában, a nagymértékű valutakiáramlás 2023-ban valószínűleg stabilizálódik” – vélekedik Vitalij Vavriscsuk, az ICU befektetési csoport makrogazdasági kutatási osztályának vezetője.
Az ukránok millióinak külföldre távozása nem csak a pénzügyi stabilitást érintette rosszul, a munkaerőpiacot, a fogyasztást és a termelést, így a bruttó hazai terméket is megviselte a migrációs hullám. Amennyiben az emberek nem térnek haza, a hosszú távú gazdasági növekedés lehetetlen lesz. A közgazdászok szerint a sok kiskorú országváltása a későbbiekben a munkaerőhiány-problémát is fokozza.
Várható a tömeges visszatérés?
A hosszú távú következmények kedvezőtlenül hatnak az ukrán gazdaságra, paradox módon azonban rövid távon az ország még profitál abból, hogy jelenleg emberek milliói tartózkodnak a határain kívül.
„Ukrajnában, főleg az áramkorlátozások miatt, korlátozottak a fogyasztási lehetőségek. Ha mind az 5 millió ember visszatérne, jelentősen emelkedne az energiarendszer terhelése. Az igényeket az illetékesek nem tudnák kielégíteni” – fejtette ki Anna Vahitova, a Kijevi Közgazdasági Iskola professzora.
Így a kényszermigráció segít átvészelni a terrortámadások következményeit, ám a háború után kiemelt feladat lehet az ukránok „hazatérítése”. Ugyanakkor bármennyire is hatékony terv születik, be kell látni, hogy a menekültek egy része már letelepedett, így nem lehet visszahozni minden külföldre távozót.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több tíz millió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távozta...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1677775500
[modified] => 1677760190
)
[title] => A menekültek hatása az európai és az ukrán gazdaságra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=35595&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35595
[uk] => 35645
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 35596
[image] => Array
(
[id] => 35596
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[original_lng] => 168348
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1677835000:2
[_thumbnail_id] => 35596
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 3983
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] =>
[_oembed_time_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] => 1715612532
[_oembed_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] =>
[_oembed_time_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] => 1719512229
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1548
[1] => 133
[2] => 1881
[3] => 33918
[4] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => európai gazdaság
[1] => munkaerőpiac
[2] => ukrán gazdaság
[3] => ukrán menekültek
[4] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
)
)
[3] => Array
(
[id] => 34761
[content] =>
Hogyan változott az ukrán munkaerőpiac az elmúlt egy évben, hol keresnek munkát az ukránok, mely iparágakban a legjobbak a fizetések, hogyan változott a háború miatt a betöltetlen állások száma?
A legnépszerűbb ukrajnai álláskereső oldalak adatai szerint felére csökkent a megüresedett állások száma. Ukrajna egészére vonatkozóan két honlapon kevesebb mint 100 ezer van belőlük. Az álláskeresők részéről a háború előtti időkhöz képest nagyobb az aktivitás, nőtt az álláskereső oldalakra feltöltött önéletrajzok száma.
Hasonló a helyzet az Állami Foglalkoztatási Központban is. Az ottani állásajánlatok is a felére csökkentek. Az Állami Statisztikai Szolgálat nem végez munkaerő-piaci kutatást, mivel a vállalkozásoknak nem kötelező beszámolniuk munkájukról.
Mely szakmák a legkeresettebbek?
Az álláskereső oldalak adatai szerint a munkáltatók leggyakrabban a menedzsereket, az értékesítési tanácsadókat és az adminisztrátorokat alkalmazzák. Az öt legkeresettebb szakma, amelyek iránt stabilan magas a kereslet, az az eladó-tanácsadó, értékesítési menedzser, könyvelő, sofőr és szakács, közölte az Ekonomicsna pravda a Work.ua weboldalra hivatkozva.
Ukrajna másik legnépszerűbb álláskereső oldalán, a robota.ua-n leggyakrabban eladókat kerestek. Viszont a tengeri szakterületekkel kapcsolatos betöltetlen állások számából van a legkevesebb. A megüresedett állások számát tekintve az utolsó előtti lépcsőfokon a turizmus áll.
Az Állami Foglalkoztatási Központ által meghirdetett megüresedett állásajánlatok nem olyan népszerűek, mint az álláskereső oldalakon, mert ott többnyire állami intézmények és vállalkozások hirdetnek. És mint köztudott, az átlag alatti fizetéseket ajánlanak. A munkáltatók sofőr, traktoros, kisegítő munkás, eladó, szakács, könyvelő, varrónő, tanári és takarítói állást kínálnak. Az Állami Foglalkoztatási Központban a megüresedett állások átlag fizetése 10 000 hrivnya volt. A legmagasabb fizetések a távközlésben, a bányászatban és az egészségügyben vannak.
Átlagbér Ukrajnában
A fent említett álláskereső oldalak számításai szerint Ukrajnában körülbelül 15 ezer hrivnya az átlagfizetés. Ugyanakkor hagyományosan Kijevben 18 ezer, Szumiban, Csernyihivban vagy Krivij Rih-ben pedig 12,5 ezer hrivnya.
Érdemes megjegyezni, hogy tavasszal ez a mutató 13,3 ezer hrivnyára „esett”. De később kiegyenlítődött. A bérek színvonala ugyanakkor nem változott az elmúlt évben.
A legalacsonyabb fizetések a biztosítási ágazatban, a kiskereskedelemben és a biztonsági szolgálatokban vannak. A leggyorsabban az agrárgazdaságban nőttek a bérek. De ez a munka szezonális tényezőjének köszönhető.
A legmagasabb fizetések az informatika, az ingatlan, a szállítás, az értékesítés és a mezőgazdaság területén vannak. Akár 110 ezer hrivnyás fizetéssel is hirdetnek állást, ugyanakkor változtak a szakemberekre vonatkozó követelmények. Jelenleg az IT-cégek leggyakrabban tapasztalt munkaerőt és egyre kevesebb kezdőt alkalmaznak.
A háború tönkreteszi Ukrajna munkaerőpiacát, az országban legalább 5 millió ember veszítette el az állását – jelentette ki Tetyana Berezsna gazdasági miniszterhelyettes egy nemzetközi konferencián, számolt be vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Berezsna a lengyel–ukrán gazdasági fórumon felszólalva elmondta: „a háború tönkreteszi Ukrajna munkaerőpiacát. A harcok ott folynak, ahol 10 millió munkavállalót foglalkoztattak. Legalább 5 millió ember veszítette el állását.”
A gazdasági miniszterhelyettes szavai szerint már mintegy 7 millió ember hagyta el az országot a háborús cselekmények miatt, ami jelentősen befolyásolta a munkanélküliségi ráta növekedését. Jelenleg a kormány munkájának egyik kiemelt prioritása a gazdaság stabilizálása, helyreállítása, a munkaerőpiac fejlesztése, az állampolgárok otthonaikba történő visszatérése – tette hozzá. A szomszédos Lengyelországban jelenleg mintegy 1,5 millió ukránra vonatkozik az ideiglenes védelmi program – emlékeztetett Tetyana Berezsna.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta 404 ezer ukrán állampolgár kapott munkanélküli státuszt.
Talán még soha nem volt ilyen nehéz az Egyesült Államokban normális és motivált alkalmazottakat találni. Ráadásul ma az amerikai munkaerőpiacon történelmileg rekordnagyságú egyensúlyhiány van a munkaerő kereslete és ajánlata között. A szakértők szerint ennek okozója az ország elnöke, Joe Biden, pontosabban a munkanélküliek nagyvonalú koronavírus ellenes támogatása.
Az Egyesült Államok legnagyobb szövetsége, a Független Üzleti Nemzeti Szövetség (NFIB) adatai szerint szintén hatalmas munkaerőhiányról beszél. Sőt, tavaly áprilisban éppen ellenező volt a helyzet: a munkanélküliek száma 18,1 millióval haladta meg a munkahelyek számát.
Az rekordszámú növekedést főként a szállodaipar és a közétkeztetés (+349 ezer), egyéb szolgáltatások (+115 ezer) biztosította, stb. A megüresedett álláshelyek száma csökkent az oktatásban (-23 ezer), a bányászatban és a fakitermelés ágazatában (-8 ezer).
A munkanélküliek toborzása a korlátozások fokozatos megszüntetésével felgyorsult. A szakértők szerint a munkaerő alkalmazása jelentősen megnőtt a szállodaiparban és a közétkeztetésben (+232 ezer), valamint a szövetségi intézményekben (+10 ezer). Csökkent azonban az építőiparban (-107 ezer), a tartós cikkek gyártásában (-37 ezer) és az oktatásban (-32 ezer).
Az amerikai munkaerőpiac ezen „túlfűtött” állapotának, amelyet „Biden billiói” és a „munkanélküli segély szökőárja” váltott ki, legfrissebb bizonyítéka az önkéntes felmondások áprilisi szintje, amit az jövedelmezőbb munkahellyel indokoltak.
Az effajta felmondások száma 384 ezerre emelkedett, megközelítette a 3,985 milliót. Az előző hónapban ezen mutató növekedése jóval kisebb volt – márciusban 185 ezer, februárban pedig „mindössze” 77 ezer.
Ami a felmondások számát illeti, a kiskereskedelemben volt a legnagyobb (+106 ezer), szakmai és üzleti szolgáltatások (+94 ezer), valamint a fuvarozás, raktározás és kommunális szolgáltatások területén (+49 ezer).
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az elegendő munkáskéz hiányában a következő években az európai országokban jelentősen megnő az ukrajnai munkaerő iránti igény, számolt be a nemzetközi munkaközvetítéssel foglalkozó Ukrajnai Vállalatok Szövetsége.
A kormány több százezer „egyszerű” munkahely megteremtését tervezi 6-8 ezer hrivnya körüli fizetéssel azok számára, akik a válság miatt elvesztették a jövedelmüket – közölte Denisz Smihal miniszterelnök. A kormányfő elmondása szerint jelenleg 400 ezer munkanélkülit tartanak hivatalosan nyilván az országban. Azonban a kormány több mint 2 millió olyan személlyel számol, akik vagy elvesztették a munkájukat, vagy kényszerszabadságon vannak – fejtette ki.
https://youtu.be/uWquUrXn6NU
Smihal jelezte, a kormány most a munkanélküliség csökkentését célzó programokon dolgozik, és több százezer munkahely létrehozását tervezi. Szerinte ezek a munkahelyek nagyon egyszerűek lesznek, mindazonáltal lehetőséget biztosítanak a munkavállaló számára két-három hónap átvészelésére az erősen korlátozott körülmények között. Vagyis az emberek pénzt kereshetnek, nem kell várniuk a csekély állami segélyre, dolgozhatnak a szociális, közmű- és költségvetési szférákban, vagy a keveset fizető munkahelyeken, de a felszínen maradhatnak – fejtette ki, megjegyezve, hogy a bérezés nem lesz magas, 6 és 8 ezer hrivnya közötti, de elegendő a válság átvészeléséhez.
Különböző módon kezelik a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságot a világ országai, ám az közös jellemző, hogy mindenhol a munkanélküliség gyors megugrásától tartanak – írja a Magyar Nemzet.
Drámai változáson ment keresztül néhány nap leforgása alatt a koronavírus-járvány által érintett országok munkaerőpiaca. A legsúlyosabb károkat szenvedő ágazatokban szinte mindenhol megkezdődtek a tömeges elbocsátások. A világjárvány pontos lezajlásának idejét, így a várható gazdasági visszaesés mértékét sem lehet ma még megbecsülni. Ugyanakkor abban minden előrejelzés egyetért, hogy idővel a gazdaság minden területét érinti a krízis, a foglalkoztatók pedig egy idő után rákényszerülnek az elbocsátásokra.
Finnországban ideiglenes járulékcsökkentésről döntött a kormány. A finn szociális partnerek a napokban állapodtak meg a munkaerőpiacot támogató, átmeneti időre szóló intézkedésekről. Ezek között szerepel egyebek mellett, hogy csökkentik a munkavállalók által fizetendő nyugdíjjárulékot, tizennégy napról öt napra rövidítik a leépítési tárgyalások időtartamát és felgyorsítják a munkanélküli-segélyek kifizetésének elindítását.
Az Egyesült Államokban szintén ezen a héten terjesztették be a republikánusok azt az ezermilliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot, amelynek része a munkavállalók megsegítése is. A távirati iroda közlése szerint egy hét alatt hetvenezer ember veszítette el állását a koronavírus-világjárvány miatt. A terv elsősorban a kisvállalkozások és a munkavállalók megsegítését célozza, részeként a felnőtt amerikai állampolgárok többsége egyszeri csekket kapna napi gondjai enyhítésére 1200 dollár értékben, gyermekenként pedig további ötszáz dollár járna. A vállalkozásokat a munkabérek után fizetendő és a társasági adók befizetésének halasztásával támogatnák.
Egyelőre az alacsonyabb keresetű munkavállalók érzik a leginkább a kirobbanó válság hatásait – mutatott rá az Eurofound. Elemzésükben kiemelték: a szállításban és a kereskedelemben kell leghamarabb elbocsátásokra számítaniuk az alacsonyabb képzettségűeknek, míg az egészségügyi szolgáltatások területén keresletnövekedés várható a legtöbb fertőzés sújtotta országban. A munkaadók sem örülhetnek: a járvány miatt sok alkalmazott nemcsak a hatósági döntés miatt, de önként is elszigeteli magát, karanténba vonul, de az alapanyaghiány is gondokat okoz. A vállalkozások eltérően reagálnak a járványhelyzetre. Amilyen munkakörben csak lehet, szinte az összes járvány sújtotta országban az otthoni munkavégzés elrendelése volt az első lépés.
Az Uber utazásmegosztó szolgáltató zárolja azoknak a sofőröknek a számláját, akik betegen dolgoznak, ugyanakkor nem függesztik fel a státusukat. A sofőrök viszont sokszor nem akarják felvenni a turistákat, tartva a vírustól. Az Egyesült Királyságban a legnagyobb cégek eltérően reagálnak: van olyan vállalat, amely alapot különített el alacsonyabb pozíciókban dolgozó munkavállalóinak, illetve a szakszervezeti nyomásgyakorlás miatt sok helyen a betegszabadság vált rugalmasabban alkalmazhatóvá.
Európa számos országában a táppénzszabályok rendezését várják el a szakszervezetek. Ennek oka, hogy a legtöbb államban az alacsony keresetűek bizonyos ideig egyáltalán nem részesülnek ellátásban, vagy annak mértéke a megélhetést nem teszi lehetővé. Az Eurofound összegzése szerint ezért a szociális ellátásukkal kapcsolatos kérdések hamarosan fontos politikai témává válhatnak.
A munkaerőhiány helyett hirtelen az lett a gond, hogy a munkavállalók nehezeben találnak állást Lengyelországban. A munkaadók nem bánják a változást.
Lengyelországban idén az első háromnegyed évben 151 ezer új munkahely keletkezett, ami 16 ezerrel kevesebb, mint a tavalyi évnek ugyanebben az időszakában, ugyanakkor nőtt a megszüntetett állások száma – írta a Rzeczpospolita. Az utóbbi években a munkáskezek hiánya okozott gondot a vállalatoknak. Lépett a magyar kormány – tízezrek félthetik az állásukat? A cégek azzal szembesültek, hogy a dolgos kezekért és fejekért folyó versenyben kénytelenek voltak jobban növelni alkalmazottaik fizetését, mint amit jónak láttak volna. A csökkenő üres munkahelyek száma azt jelenti, hogy a cégek gondjai enyhülnek a munkaerő keresésében és lanyhul a béremelési nyomás is. Egy friss felmérésből kiderült, hogy még a kereskedelemben is csökken a dolgozók iránti kereslet, ami az iparban már 2016 óta megfigyelhető. A változás megjelent az építőiparban is, a kivételt a szolgáltatások jelentik, ahol egyre nő a kereslet az alkalmazottak iránt, igaz, ott lassúbb a bővülés, mint két évvel ezelőtt. Az új év sem ígér sok jót a munkavállalóknak: egy 750 cég megkérdezésével készült felmérés szerint csak hat százalékuk akarja növelni a létszámát. Ez a legalacsonyabb adat az elmúlt két év összehasonlításában. Jó hír viszont, hogy a vállalatok 86 százaléka még nem döntötte el, hogy akar-e új embereket felvenni.
