Ukrajna a háborús körülmények ellenére továbbra is vonzó a befektetők számára – közölte Svenja Schultze, Németország gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztere az Ukrinformnak adott interjújában, számolt be a Jevropejszka Pravda.
„A jelenlegi nagyon nehéz helyzet ellenére Ukrajna továbbra is érdekes piac maradt számos vállalat számára” – mondta Shultze.
A miniszter kifejtette, hogy a gyártási folyamat az ország jelentős területén továbbra is végrehajtható, és az, hogy Ukrajna EU-tagjelölt, „hosszú távú” érv a cégek számára.
Shultze a német–ukrán külkereskedelmi kamara adataira hivatkozott, amelyek arra utalnak, hogy a teljes körű orosz invázió előtt mintegy 2000, német tőke alapú cég működött Ukrajnában.
„Az orosz invázió kezdetét követően szinte nem volt olyan cég, amely teljesen leállította volna tevékenységét Ukrajnában. „Lábuk az ajtóban”, mert tudják, hogy megéri” – hangsúlyozta a német miniszter.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a magánszektornak pozitív befektetési légkörre és jogbiztonságra van szüksége. Ezért Németország támogatja Ukrajnát a reform útján, különös tekintettel az EU-csatlakozási folyamatra. A korrupció elleni küzdelem különösen fontos, hangsúlyozta Shultze. Említette a Transparency International jelentését, amely előrelépést mutatott ebben az ügyben, annak ellenére, hogy az orosz agresszió folytatódik. Ez nagyon pozitív jelzés a gazdaság számára, hangsúlyozta a német politikus.
Az általa vezetett minisztérium bázisán egy éve működik a Platform Ukrajna újjáépítéséért, amely a civil szférát, a magánszektort, a tudományt és a németországi önkormányzatokat célozza meg, akik szeretnének részt venni Ukrajna újjáépítésében vagy már teszik is. Eddig több mint 600 szervezet regisztrált a platformra, és egyezteti ötleteit.
Smihal és a német miniszter az ukrán ipar modernizációja terén folytatott együttműködésről és az energiaügyi közös projektekről tárgyalt.
Denisz Smihal Ukrajna miniszterelnöke az országok közötti gazdasági együttműködés megerősítéséről tárgyalt Németország gazdasági és klímavédelmi miniszterével, Robert Habekkel, számolt be a kormányfő Telegramon.
„A német és ukrán vállalkozások kölcsönös előnyére exporthitelezési eszközöket aktiválunk. Felvetettük a német befektetők garanciáinak kérdését is Ukrajnában. Robert Habek szerint a német kormány 30 pályázat érkezett olyan cégektől, amelyek hajlandóak befektetni gazdaságunkba, fogalmazott Smihal.
A felek megvitatták az ukrán ipar modernizációja terén folytatott együttműködést és a közös projekteket az energetikai ágazatban.
Miközben sok nagy cég, mint az SAP, elhagyták Oroszországot, sok kis- és középvállalkozás maradt. A WirtschaftsWoche.de gazdasági portálnak nyilatkozó cégvezető arról beszélt cége mindkét országban rendelkezik irodával, és 2014 óta keményen dolgoznak azon, hogy az üzleti tevékenységüket összetartsák. A német nagyvállalatoknak nem volt más választásuk, mint hogy távozzanak az orosz piacról. A vonakodók – például bizonyos európai autógyártók –, szégyenpadra kerültek. A közepes méretű vagy kisebb cégek viszont radarszint alatt maradtak, s elkerülték a megszégyenítést – írta a Magyar Nemzet.
A közepes méretű német cégek mintegy nyolcvan százaléka dacol a szankciókkal, igyekszik kreatív eszközökkel pótolni a hiányzó alkatrészeket, alapanyagokat, és túl szeretné élni a háborús időket. A lapnak a cégvezető azt is elmondta, felelősséget érez orosz munkavállalói iránt. Mintegy négyszáz család megélhetése múlik azon, hogy talpon maradnak-e. Eddig ez sikerült, és azért dolgoznak, hogy kivárják a háború végét és a gazdasági kapcsolatok normalizálódását.
Az üzletember szavai egybecsengenek a Macro Advisory júliusban közzétett adataival. Eszerint a kis és közepes német cégek kevesebb mint öt százaléka döntött úgy, hogy elhagyja Oroszországot – közölte az Intellinews.com. Az Orosz–Német Kereskedelmi Kamara tagjainak csupán négy százaléka hagyta el teljesen az orosz piacot. A kamara 1050 tagvállalata körében végzett felmérés szerint a maradók azt tervezik, hogy változtatás nélkül folytatják tevékenységüket a piacon, esetleg részlegesen lemondanak az új projektekről vagy megváltoztatják struktúrájukat.
Németország számára mindig fontos volt az orosz piac, a háború előtt körülbelül tízszer annyi céget jegyeztek be Oroszországban, mint bármely EU-tagállamban, összesen csaknem háromezret.
