Ukrajna Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma a Top Leaddel közösen közölt adatokat az oroszok tettei következtében Ukrajna ökológiájában okozott károkról. A veszteségek teljes összege két év alatt 63 milliárd hrivnya, amelyből a legnagyobb kár a donyecki régiót érte – több mint 18 milliárd hrivnya. Jelentős veszteségeket szenvedett Luhanszk és Harkiv régió is, ahol a kár összege több mint 13 milliárd, illetve csaknem 11,5 milliárd hrivnya volt. Ezek az adatok azonban nem véglegesek, mivel az Állami Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei nem tudnak bejutni a megszállt területekre, hogy teljes körűen felmérjék a környezeti károkat.
Ezenkívül a Realna Gazeta információi szerint több mint 26 ezer hektár erdő pusztult el Luhanszk régióban az oroszországi teljes körű invázió kiváltotta harci cselekmények és bombázások következtében.
Szennyezett mezőgazdasági terület
A Környezetvédelmi Minisztérium és a Top Lead közös, a háború a környezetre gyakorolt hatásairól szóló tanulmánya szerint Oroszország csaknem két éve bombázza az ukrán mezőgazdasági területeket, jelentős károkat okozva ezzel a gazdálkodóknak a földek szennyezettsége miatt, emiatt felfüggesztették a mezőgazdasági tevékenységet a szántóföldeken. A megsemmisült berendezések és egyéb robbanásveszélyes tárgyak nehézfémeket, TNT-t és égéstermékeket bocsátanak ki, szennyezik a talajt. A mezőkre hulló rakéták, lövedékek és aknák lehetetlenné teszik a földművelést, tüzet okoznak, elpusztítják a termést és szennyezik a talajt. Ennek eredményeként a mezőgazdasági ágazat veszteségeit 2023 szeptemberében 88 milliárd dollárra becsülik.
A szennyezés és a veszteségek közé tartoznak a magtárak, évelő növények, állatok és az akvakultúra elpusztítása. Az aláaknázott mezők területe körülbelül 80 millió hektár, ami évente akár 800 millió dolláros veszteséget is okoz, mivel nem művelik a szántóföldeket.
A növény- és állatvilág a kihalás szélén
A biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek szintén jelentősek. A háború miatt számos állat- és növényfaj a kihalás szélén áll, különösen a megszállt területeken vagy az aktív harci cselekmények övezeteiben. Ez 25 parkra és rezervátumra vonatkozik, valamint 900 delfin halálára a Fekete- és Azovi-tengerben az orosz hajók szonárhasználata miatt. Az erdők elpusztítása és a vadászati tilalom miatt az állatok gyakrabban kerültek ki a város utcáira, ami további kockázatokat jelent számukra.
Szennyezett az ivóvíz
A háború a vízkészleteket is károsította, különösen Donbászban, ahol elöntötték a bányákat, ami ivóvízszennyezést és talajsüllyedést okoz. A bányaárvizek következtében az ivóvíz és a talaj veszélyes anyagokkal szennyeződik, a települések és a mezőgazdasági területek is víz alá kerülnek. Ukrajna vízi környezete folyamatosan szennyeződik a katonai technika kibocsátása és az ipari létesítmények lerombolása miatt, ami veszélyt jelent az állatokra, növényekre és az emberi egészségre. A Kahovkai-gát felrobbantása következtében természeti parkokat, a Smaragd Hálózat objektumait és településeket árasztott el a víz, ami súlyos környezeti katasztrófa.
Káros kibocsátások és területek aláaknázása
Az aktív harcok súlyosan rontják a levegő minőségét is, károsítva Ukrajna és a szomszédos országok ökoszisztémáját. A háború következtében a levegőbe kerülő kibocsátások 2023 novemberében 59 millió tonnát tettek ki.
Ukrajna aknamentesítése kulcsfontosságú feladat, hiszen az ország területének 30%-án ellenőrizni kell az aknák jelenlétét. Az aknamentesítési folyamat hosszú, jelentős erőforrásokat és erőfeszítéseket igényel.
Veszélyben a nukleáris biztonság
Emellett a harci cselekmények károkat okoztak az ukrán energiainfrastruktúrában, többek között az atomerőművekben, ami nemcsak Ukrajna, hanem a szomszédos országok nukleáris biztonságát is veszélyezteti. A hidrotechnikai építmények megsemmisülése és károsodása kritikus következményekkel jár, beleértve a vízszennyezést és az ivóvízhez való hozzáférés elvesztését.
Környezetvédelmi bűncselekmények
Az orosz invázió példátlan környezeti bűncselekményekhez vezetett Ukrajnában, amelyek az ország környezetének minden aspektusát érintették. A háború okozta teljes környezeti kárt 2023 novemberében körülbelül 597 milliárd dollárra becsülték.
Az egyik legszörnyűbb bűncselekmény a Kahovskai Erőmű felrobbantása, amely nagy területek vízzel való elöntését, a vízkészletek szennyezését és a természetes élőhelyek pusztulását okozta. Ez a háborús cselekmény nemcsak Ukrajnában, hanem a környező államokban is károkat okozott, érintve a Fekete-tengert és más vízgyűjtőket is.
A harcok következtében 25 parkban és rezervátumban okoztak károkat, és 900 delfin pusztulását okozták a Fekete- és Azovi-tengeren az orosz hajók szonárhasználata miatt.
A háború a halászat 67%-os csökkenését és a halexport visszaesését is okozta, ami hatással volt az ország gazdaságára és élelmiszerbiztonságára. Ukrajna tengeri kikötői jelentősen megszenvedték a háborút, ami tovább súlyosbította a gazdasági válságot.
A közvetlen környezeti károk mellett a háború az üvegházhatást okozó gázok jelentős kibocsátásával az éghajlatváltozást is befolyásolta, ami egy másik aggasztó tendencia.
A háború alatt elkövetett környezeti bűncselekmények nemzetközi figyelmet és reagálást igényelnek, valamint kártérítést és a károsodott ökoszisztémák helyreállítását. Ukrajna újjáépítéséhez nyújtandó támogatásoknak zöld és fenntartható módszereket kell tartalmaznia a hosszú távú környezeti fenntarthatóság és az energiabiztonság biztosítása érdekében.
A tanulmány szerzői szerint azonban a háború Ukrajnának is esélyt ad a zöld jövőre. Az ország energiaszektorának helyreállítását a gyorsabban épülő, energiabiztonságot biztosító megújuló energiaforrásokra kell összpontosítani. A zöld újjáépítés az ukrán gazdaság fellendülésének alapjává válhat, és biztosíthatja a fenntarthatóságot a jövőben.
Az Oroszországgal vívott, teljes körű háború hét hónapja alatt ezer milliárd hrivnya (csaknem 36 milliárd euró) kár keletkezett Ukrajna ökológiájában. A háború következtében 2000 környezetkárosodási esetet dokumentáltak – számolt be Ruszlan Sztrilec, környezetvédelmi miniszter az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága meghallgatásán, számolt be a DW.
Sztrilec hangsúlyozta, hogy Ukrajnának a kidolgozott speciális módszertannak köszönhetően sikerült kiszámítania a környezeti kár mértékét. A miniszter elmondása szerint a 36 milliárd euróból 11,4 milliárd a talajban okozott kár, 24,6 milliárdos kárt pedig a légszennyezés okozott.
Ráadásul a háború hét hónapja alatt az erdőtüzek, az olajfinomítók és az ipari létesítmények bombázása következtében a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyisége nem kevesebb, mint 31 millió tonna. Ugyanakkor Ukrajna háború utáni újjáépítés során potenciálisan 79 millió tonna üvegházhatású gáz keletkezik.
A miniszter elmondta, hogy az ukrajnai háború következtében az ország erdőültetvényeinek mintegy harmada megsemmisült vagy jelentős mértékben megrongálódott, és 450 ezer hektár erdő van orosz megszállás alatt. 2,45 millió hektár erdőt már felszabadítottak, de ezek „kiégtek és árkokat ástak a területükön”, évtizedekig tart majd a helyreállítás.
Ukrajna természetvédelmi területeinek 20%-a került a harci övezetbe.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
