A brit Which? fogyasztóvédelmi szervezet beszámolója szerint, hogy növeljék az eladását egyes termékeknek, tömegével értékesítenek hamis Amazon véleményeket, különféle juttatásokért cserébe. A vásárlók átverésének megelőzésének érdekében az Amazon azon dolgozik, hogy eltávolítsa ezeket a félrevezető hozzászólásokat, s kijelentette, fellép azok ellen, akik részt vettek a visszaélésben.
Egy vevőkből álló csoport tíz olyan weboldalt talált eddig, ahol hamis véleményeket, vásárlói visszajelzéseket árultak darabonként minimum 5 fontért, hogy pozitív értékelésekkel ösztönözzék a termékek iránti valós vevői érdeklődést. De a pénzösszeg mellett voltak, akik különböző árukat is elfogadtak kétes szolgálataikért cserében.
Az Amazon szóvivője így reagált a hírre: „Eltávolítjuk a hamis értékeléseket és fellépünk bárki ellen, aki részt vett a visszaélésben.”
Mivel a vállalat óriási Marketplace weboldala lehetővé teszi a kiskereskedők számára, hogy online értékesítsék termékeiket, így a vállalat számára fontos, hogy az általuk biztosított értékelési szolgáltatás, amely a termékeket minősíti, reprezentatív legyen. Ebből kiindulva a Which? által azonosított weboldalak ellen a vállalat megpróbál fellépni, mivel azok megsértették a vállalat Általános Szerződési Feltételeit.
A különböző weboldalokon árult hozzászólásokat csomagokban is meg lehetett vásárolni, 50 véleményérért akár 620 fontot (ez több mint 250 ezer forint) is elkértek, és volt, ahol ezer visszajelzésért 8 ezer fontot kellett fizetni. Mindemellett a hamis értékeléseket megírók akár kisebb pénzösszegeket, termékeket is beszerezhettek „munkájukért” cserébe, vagy egy hűségprogram keretein belül hozzájuthattak olyan különböző juttatásokhoz, mint gyerekjátékok és edzéshez szükséges felszerelések.
A BBC cikkéből az is kiderül, hogy ezek a weboldalak tanácsokat osztottak a véleményíróknak azzal kapcsolatban, hogy hogyan érdemes a kritikákat úgy megírni, hogy az Amazon gyanúját ne keltsék fel. Mindemellett különböző kritériumokat is állítottak, hogy ne lehessen a jutalmakat olyan könnyen megszerezni. Ilyen például az, hogy néhány honlap meghatározta az értékelés hosszúságát, de voltak, ahol elvárták a hosszabb kommenteket fényképekkel kiegészítve.
A hamis és megtévesztő hozzászólásokat gyártó weboldalak népszerűségét az is jól tükrözi, hogy öt vizsgált vállalkozáshoz több, mint 702 ezer félrevezető komment köthető.
Az Amazonnak és más online platformoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy proaktív módon megakadályozzák a hamis vélemények megjelenését a webhelyeiken illetve, hogy a vásárlók jobban megbízhassanak a különböző értékelésekben.”
Az Amazon szóvivője ennek tekintetében rámutatott arra, hogy más technológiai cégekkel együttműködve próbálja kiszűrni a hamis hozzászólásokat. Hozzátette, hogy az online kereskedők egyedül nem képesek erre, ezért szükség van különböző szabályzásokra, amit a Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóság (CMA) tudna biztosítani.
Mivel az online vásárlás forgalma és népszerűsége a koronavírus-járvány miatt megnőtt, az Egyesült Királyság felelős hatósága vizsgálatot indított arról, hogy a különböző weboldalak hogyan észlelik és reagálnak a hamis és félrevezető véleményekre.
Továbbá a hatóság tavaly májusban arra figyelmeztettette a weboldalak tulajdonosait, hogy nem habozik intézkedni, ha az oldalak működése jogszabályokat sért.
A kínai piacfelügyelet (SAMR) vasárnap közzétette az internetes platformokat célzó, új monopolellenes irányelveket, amelyek tovább szigorítják a hazai technológiai óriásvállalatokra eddig is vonatkozó korlátozásokat.
Az új szabályok formalizálnak egy novemberben nyilvánosságra hozott monopolellenes törvénytervezetet, és világossá teszik, hogy milyen monopolisztikus gyakorlatok visszaszorítását tervezik a hatóságok.
Az irányelvek várhatóan további nyomást gyakorolnak Kína vezető internetes szoláltatóira, köztük az Alibaba e-kereskedelmi platformjaira, valamint a rivális JD.com-ra, csakúgy mint a Kínában széles körben használt mobilfizetéses platformokra, így az Ant csoport Alipay és a Tencent holding WeChat Pay alkalmazására.
A piacfelügyelet vasárnap kiadott közleményében kiemelte: az új szabályok célja, hogy megakadályozza a monopolista viselkedést az internetes platformok működtetőinek körében, és megóvja a tisztességes versenyt a piacon.
Az új irányelvek tiltják az árrögzítést, a technológiák korlátozását, valamint az adatok és algoritmusok piactorzító alkalmazását.
Az e-kereskedelmi platformokon elterjedt gyakorlatnak számít, hogy az eladókat az adott platform működtetője arra kötelezi, hogy rivális platformon keresztül ne árulják a termékeit.
A TikTok videomegosztó fejlesztőjeként ismert ByteDance kínai technológiai nagyvállalat kedden közölte, hogy keresetet indított a Tencent kínai technológiai óriáscég ellen monopolisztikus tevékenység miatt.
A ByteDance panasza szerint a Tencent nem engedi az általa működtetett üzenetküldő applikációk – a WeChat és a QQ – felhasználóinak, hogy a TikTok kínai verziójaként is emlegetett Douyinról származó tartalmat osszanak meg a felületeken.
A ByteDance már 2018-ban is beperelte e Tencentet versenyellenes magatartás miatt, arra hivatkozva, hogy a Tencent egyes közösségi platformjain nem oszthatók meg a ByteDance hírszolgáltató alkalmazásáról származó linkek.
A Tencent ezzel egy időben rágalmazás miatt nyújtott be keresetet a ByteDance ellen, és azzal vádolta a céget, hogy egyes termékei illegálisan jutottak hozzá WeChat felhasználók személyes adataihoz.
Kína az utóbbi hónapokban elkezdte szigorítani technológiai óriásvállalatainak ellenőrzését, felhagyva a korábban követett, „élni hagyni” politikával.
A hatóságok decemberben trösztellenes vizsgálatot indítottak Kína legnagyobb e-kereskedelmi vállalata, az Alibaba csoport ellen röviddel azt követően, hogy felfüggesztették az Alibaba pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó leányvállalata, az Ant csoport részvényeinek bevezetését a sanghaji és hongkongi tőzsdére.
Az Ant, amely a világ legnagyobb online és mobilfizetési platformja, az Alipay tulajdonosa, 37 milliárd dollárt gyűjtött a részvényjegyzési időszakban, amivel minden idők legnagyobb tőzsdei kibocsátását hajtotta volna végre november elején.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
