India júliusban napi 2,07 millió hordó olajat vásárolt Oroszországból, 4,2 százalékkal többet, mint júniusban, és 12 százalékkal nagyobb volument, mint egy évvel ezelőtt. A világ legnépesebb országa ezzel megelőzte Kínát, a távol-keleti óriás ugyanis naponta 1,76 millió hordót importált.
Az orosz fekete arany az elmúlt hónapban India teljes importjának 44 százalékát tette ki a Reuters szerint. Ez azzal magyarázható, hogy az ország finomítói előszeretettel veszik az engedményekkel értékesített orosz olajat, miután a nyugati országok szankciókkal sújtották Moszkvát, így Oroszország kénytelen Ázsiában értékesíteni az energiahordozóit.
Újdelhi az orosz–ukrán háború kirobbanása óta 10,4 milliárd dollárt spórolhatott az oroszországi importtal, ráadásul az indiai finomítók sokszor a hordónkénti hatvandolláros ársapka feletti összeget fizetnek a fekete aranyért. Washington ennek ellenére sem kérte Indiától a vásárlások visszafogását.
Sőt, India azt állítja, hogy ez biztosítja a stabilitást a globális energiapiacokon, nélkülük a világpiaci ár a duplája lenne. Érdemes hozzátenni, hogy a két ország jó kapcsolatai több évtizedre tekintenek vissza, ebből kifolyólag Újdelhi semmilyen büntetőintézkedést nem vezetett be Moszkva ellen, és nem ítélte Oroszországot, inkább közvetítőként lép fel a konfliktusban.
India az energiahordozók mellett az orosz műtrágyát és fegyvereket is nagy mennyiségben veszi, miközben Oroszország az indiai gyógyszerek egyik legfőbb felvevőpiacának számít, és bekerült India öt legnagyobb kereskedelmi partnere közé.
Bár a kínai finomítók importja kismértékben visszaesett júliusban, ez cégenként változó. Például az egyik legnagyobb olajvásárlójának számító vegyipari vállalat, a Shanghai Petrochemical idén felpörgette az Oroszországból származó behozatalt: a cég 620 ezer tonna orosz nyersolajat vásárolt az első fél évben, míg tavaly még egy tonnát sem. Ennek köszönhetően a vállalat nyereséges lett, holott egy éve még veszteséget termelt.
A fekete arany még mindig nélkülözhetetlen
Az olaj továbbra is a világ egyik legfontosabb erőforrása maradt. Az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Oroszország – a Szovjetunióhoz tartozó Oroszországi Föderáció rendszerváltás előtti termelését is beleszámítva – minden más országnál több fekete aranyat termelt ki az elmúlt évtizedekben. A három ország együttesen a globális olajtermelés 40 százalékát adta tavaly napi 32,8 millió hordóval.
Gázból Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb készletével, és bár az Egyesült Államok csak az ötödik helyen áll ezen a listán, mégis a legnagyobb termelő. A szén-dioxid-mentesítésre irányuló erőfeszítések ellenére az energiahordozókat viszonylag kevés ország aknázza ki, ami továbbra is jelentős gazdasági és politikai előnyöket jelent az érintett államoknak.
Az indiai finomítók legalább 10,5 milliárd dollárt spóroltak májusig azzal, hogy diszkontáron vásárolják Oroszországtól az olajat az ukrajnai háború kirobbanása óta – számolta ki a The Indian Express című lap a kétoldalú kereskedelmi adatokból.
A lap emlékeztetett, hogy az olaj hagyományosan nem volt a kétoldalú kereskedelmi forgalom fontos pillére, de Moszkva nyomott áron kezdte el árulni, amint a nyugati hatalmak szankciókat vezettek be az invázió miatt. Az árnak köszönhetően mára az olaj a legfontosabb Indiába irányuló orosz exportcikk, kiszorít mindenki mást erről a piacról.
Narendra Modi indiai kormányfő az ukrajnai invázió kezdete óta a héten járt először Moszkvában, és látogatása során elismerte, hogy Oroszország segített üzem- és fűtőanyaggal ellátni a világ legnépesebb országát, miközben másokat energiaválság sújtott.
Megerősítette, amit Újdelhi korábban is állított: a világnak hálásnak kellene lennie, hogy India vásárolja az orosz olajat, mert ez biztosítja a stabilitást a globális energiapiacokon, nélkülük a világpiaci ár a duplája lenne.
A 2023–2024-es pénzügyi évben, ami Indiában április 1-jével kezdődik, hivatalos adatok szerint 139,86 milliárd dollár értékben importáltak olajat. Ha átlagos áron vették volna meg ugyanezt a mennyiséget, akkor az 145,29 milliárd dollárba került volna. Az előző pénzügyi évben India összesen 162,21 milliárd dollárért vásárolt olajat, így akkor is megspóroltak az orosz kapcsolattal 4,87 milliárd dollárt.
Ársapkán felül fizetnek az olajért
Az orosz olaj indiai vásárlását látva sokan felvonták a szemöldöküket Nyugaton – emlékeztetett a Business Standard, mert esetenként többet fizetnek érte, mint a hordónkénti hatvandolláros ársapka. Washington ugyanakkor a minap elismerte, hogy nem kérte Újdelhitől a vásárlások visszafogását.
Fontos számunkra, hogy biztosítva legyen a piac olajellátása, miközben korlátozzuk Vlagyimir Putyin ebből befolyó profitját – fogalmazott Eric Van Nostrand, az amerikai pénzügyminisztérium gazdaságpolitikáért felelős államtitkára, gyakorlatilag igazat adva Indiának.
Nem úgy tűnik azonban, hogy ez sikerült volna, mert elképesztően nagyot nőtt az orosz állam olajból származó bevétele, júniusban például 50 százalékkal a tavalyihoz képest.
Már hosszú távra terveznek
Mivel ennyire jó az orosz üzlet, nem csoda, hogy az állami tulajdonban lévő indiai finomítók hosszú távra terveznek Moszkvával, és közösen tárgyalnak egy új kereskedelmi megállapodásról a szállítókkal – értesült indiai kormányzati forrásokból a Reuters.
Még meg kell egyezni a feltételekről, valamint arról is, hogy milyen devizában fizessenek az orosz olajért, de „már folynak a közös egyeztetések Oroszországgal” – árulta el a neve elhallgatását kérő forrás.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy a magánkézben lévő indiai finomítók közül a Nayara Energy és a Reliance Industries már kötött szerződést az orosz olaj importjáról. A Nayara esetében ez nem lehetett nehéz, mivel a tulajdonosai között van az egyik legnagyobb orosz energetikai vállalat, a Rosznyefty.
A világ harmadik legnagyobb fogyasztója
A kormányzati forrás szerint azonban nem kizárt, hogy a magánfinomítók is csatlakoznak később állami riválisaikhoz, mert Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságának „kiszámítható és stabil” olajellátásra van szüksége, mivel a növekvő kereslet kielégítésére bővítik a kapacitásaikat a finomítók.
India a világ harmadik legnagyobb olajfogyasztója és importőre, a tengeren szállított orosz olaj legnagyobb piaca. Modi mostani moszkvai látogatása során is egyeztettek energetikai megállapodásokról a Rosznyefttyel és más vállalatokkal.
Továbbra is sok olajat exportál Oroszország, ám a kifizetései akadoznak. Az orosz–ukrán háború miatt kivetett másodlagos szankciók működésbe léptek.
Az orosz olajipari vállalatok akár több hónapos késedelemmel is számolhatnak a nyersolaj- és az üzemanyagexport kifizetésénél, mivel a kínai, török és egyesült arab emírségekbeli bankok egyre óvatosabbakká válták a nyugati országok által bevezetett másodlagos szankciók miatt – írta meg több, az ügyet jól ismerő forrás alapján a Reuters.
A fizetési késedelmek nem csupán csökkentik Oroszország bevételeit, hanem kiszámíthatatlanná is teszik azokat, lehetővé téve ezzel az Amerikai Egyesült Államok számára, hogy elérje a másodlagos politikai szankciókkal kapcsolatos célját. Washington terve az, hogy megakassza a Moszkva felé haladó pénzáramlást, ezzel büntetve a Kremlt az orosz–ukrán háború miatt, ugyanakkor nem szakítsa meg a globális energiaáramlást sem.
A Reuters értesülései szerint az elmúlt hetekben több kínai, török és egyesült arab emírségekbeli bank is növelte a szankcióknak való megfelelési követelményeit, és ez az Oroszországba történő átutalások esetében gyakran késedelmet, néhány esetben pedig elutasítást is eredményezett.
A szóban forgó szigorítások közé tartozik például az, hogy a pénzintézetek elkezdtek kérni ügyfeleiktől arra vonatkozó garanciákat, hogy a nyugati szankciós listákon szereplő személyek vagy szervezetek nem vesznek részt az üzletben, és nem is kedvezményezettjei a tranzakcióknak.
A hírek szerint az Egyesült Arab Emírségekben a First Abu Dhabi Bank és a Dubai Islamic Bank több olyan számlát is felfüggesztett, amelyek orosz áruk kereskedelméhez kapcsolódnak. A szintén emírségekbeli Mashreq bank, a török Ziraat és Vakifbank, valamint a kínai ICBC és Bank of China ugyan továbbra is feldolgozzák a kifizetéseket, azonban ez hetekig, sőt akár hónapokig is eltarthat. A Reuters megkeresésére egyik pénzintézet sem válaszolt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírói kérdésre megerősítette, hogy a fizetési problémák léteznek, több kínai bank lelassította a kifizetéseket.
Tovább folytatódik az Egyesült Államok és az Európai Unió példátlan nyomása Kínára. Ez természetesen okoz bizonyos problémákat, de nem válhat akadályává kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink további fejlődésének – hangsúlyozta Peszkov.
Több tízezer tonna olajjal rövidíthették meg Oroszországot idén januárban az egyre mélyebben az országba berepülő és olajlétesítményeket is támadó ukrán harci drónok. Ez ugyan a világ egyik legnagyobb olajtermelőjének éves szinten néhány tizedszázalékos veszteséget okozhatott, de ez is számottevő, amikor az olajpiaci elemzők hosszabb távon hiányt jósolnak – és ami ezzel jár, magasabb árakat.
A Kommerszant című moszkvai, elsősorban gazdasági cikkeket, információkat közlő lap értesülései szerint 2024 első hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest csaknem 4 százalékkal, a tavaly decemberihez viszonyítva pedig 1,4 százalékkal csökkent az országban az elsődlegesen feldolgozott kőolaj mennyisége. Oroszországi szakértők szerint a visszaesés háromnegyedét adhatták a közelgő karbantartási szezon miatt leálló, a termelést visszafogó finomítók vagy az ukrán dróntámadásoktól független okokból bekövetkező üzemzavarok. A fennmaradó egynegyedet az ukrán harci drónok okozta tüzek, károk számlájára lehet írni.
Légvédelmi gondok
Ha egy viszonylag lassan (egy autópályán haladó személyautó sebességével) és hosszan repülő ukrán csapásmérő drónt csak az utolsó pillanatokban, már az olajfeldolgozó üzem közvetlen közelében sikerül ártalmatlanítani, az a légvédelmi rendszer gyengeségét jelzi. Az orosz és az ukrán oldal egyaránt gyakran él a magyarázattal: ők ugyan eltalálták a támadókat, de azok lehulló roncsai okozták a károkat.
A jelek szerint Oroszországnak nincs elegendő légvédelmi kapacitása (sem hagyományos, lőfegyverrel vagy rakétával, sem pedig elektronikus módon védekező rendszere), hogy a legfontosabb, nemzetgazdaságilag érzékeny objektumait hatásosan meg tudja védeni.
Ami a roncsok pusztító hatását illeti, bizonyos párhuzam vonható a húszik drónjai, illetve cirkálórakétái és az ukránok hasonló fegyverei között. A Hamász oldalán álló, lázadó jemeni húszik által indított, egy sugárhajtású utasszállító sebességével repülő cirkálórakétát (robotrepülőgépet) az amerikai haditengerészet szerint legalább egy tengeri mérföldes, azaz több mint 1,8 kilométeres távolságból kell megsemmisíteni, hogy a roncsai ne csapódjanak be a célba vett hajóba. Persze az orosz olajlétesítményeket támadó ukrán drónok sebessége a húszik cirkáló rakétáinak legfeljebb a töredéke, de így is sokat mond az adat az oroszok olajlétesítményekben okozott károkról. Ezek ugyan nem okoznak stratégiai veszteséget, nem billentik fel a háborús erőviszonyokat, de érzékeny – akár lélektani – veszteséget okozhatnak a támadóknak.
Sikeres ukrán dróntámadás
Visszatérve az oroszországi olajtermelés gondjaira, 2024 januárjában három nagy olajvállalat tudta kitermelését/feldolgozását növelni: a Gazprom Nyefty, a Szurgutnyeftyegaz és a Rosznyeftyhez tartozó Basnyefty. Egészében véve Oroszországban a finomítók 2024 januárjában 23,18 millió tonna kőolajat dolgoztak fel.
Különösen nagy mértékben, 10 százalékkal esett a feldolgozás a Rosznyeftnél.
Ennek hátterében a Tuapszében lévő finomítót ért ukrán dróntámadás áll, amelynek kényszerű leállítása egymagában 30 százalékkal fogta vissza a nyersolajfeldolgozást az ország harmadik legnagyobb kitermelőjénél, feldolgozójánál. Így is a Rosznyefty idén januárban mintegy 170 ezer tonnányi kőolajat dolgozott fel. A Rosznyefty leányvállalata, a Basnyefty viszont 13 százalékkal emelte a feldolgozást, részben enyhítve az anyavállalat Tuapsze miatti veszteségét. (Tuapsze a Fekete-tenger keleti medencéjében, Szocsitól mintegy 60 kilométerre északnyugatra lévő part menti város.)
Gondban a Lukoil
A legnagyobbak közé sorolt Lukoil idén januárban csaknem 8 százalékkal kevesebb olajat dolgozott fel, ez mennyiségben 115 ezer tonnát tett ki. A fő ok: a nyizsnij-novgorodi finomítóban történt (nem ukrán drón okozta) szerencsétlenség. Az energiaügyeket a kormányban kezelő Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes szerint a hibák felmérése és az esetleges intézkedések minimum egy-másfél hónapig tarthatnak. Belső források szerint a fő ok, hogy a feldolgozóberendezések, a csövek elöregedtek, de a cserére nincs elég pénz.
Még idén februárban is termeléscsökkenéssel számolnak a Lukoil volgográdi finomítójában, amelyet ukrán dróntámadás ért. A volgográdi támadás után a helyiek reflexből tagadták, hogy ukrán drónok rongálták meg a tavalyelőtt felújított, a kőolaj sótalanítását végző berendezést és a hozzá csatlakozó üzemanyag-szállító csővezetéket. Később beismerték a dróntámadást és az okozott károkat is.
Benzinhiány
Az országban bekövetkezett benzinhiányt, majd az áremelkedést központi intézkedéssel kezelték. Már tavaly sok új olajkutat nyitottak. Csökkentették az exportot, hogy az élénkülő hazai keresletet ki tudják elégíteni, és adminisztratív eszközökkel kényszerítették a kutakat az árak csökkentésére. A benzinhiányt alapvetően a nyizsnij-novgorodi finomítóban a krakkolóüzem katalizátorának a meghibásodása okozta.
Több mint egy tucat, összesen 1,3 millió tonna, 10 millió hordónyi orosz Sokol nyersolajjal megrakott tartályhajó rekedt Dél-Korea partjainál, mivel a nemzetközi szankciók miatt India nem tudja átvenni őket Oroszországtól. A különböző fizetési korlátozások miatt kezd ellehetetlenülni a két ország közötti tengeri olajkereskedelem – jelentette a Reuters.
A dél-koreai Joszu kikötőjénél rekedt orosz tarályhajók rakományának eladása jelentős akadályokba ütközik a szigorú amerikai szankciók és a fizetési nehézségek miatt, ami az egyik legjelentősebb kihívást jelenti Moszkva számára a nyugati büntetőintézkedések bevezetése óta. A kulcsfontosságú orosz exportcikknek számító Szokol nyersolajra amerikai szankciók érvényesek, ami hozzájárult az orosz olajexport súlyos zavaraihoz az elmúlt hetekben.
Az elakadt olajrakományok a Szahalin-1 projekt több mint egyhavi termelését jelentik, egy olyan vállalkozásét, amelynek élén egykor az amerikai Exxon Mobil állt, azonban a cég Moszkva ukrajnai invázióját követően kivonult Oroszországból. A termelésmegosztási megállapodás alapján indított Szahalin-1 projektben az Exxon Mobil 2022-es kivonulása után a termelés drasztikusan, csaknem nullára csökkent, és a felfutás azóta is lassú.
A washingtoni szankciók, amelyek célja Vlagyimir Putyin orosz elnök bevételeinek csökkentése, hogy nehezebbé tegyék a háború finanszírozását, hozzájárultak az orosz olaj globális szállításainak megbénításához. Tavaly az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a Szokol szállításában részt vevő hajókat és cégeket. A jelenleg Dél-Korea partjainál rekedt 14 hajó között 11 Aframax hajó és három nagyon nagy nyersolajszállító hajó (VLCC) van, amelyek 45 napi Szahalin-1 termelésnek megfelelő mennyiséget tárolnak. Az úszó raktárként működő VLCC hajók a dél-koreai Joszu közelében tartózkodnak, és a fizetési problémák késedelmet okoznak az olyan vevőknek történő szállításokban, mint az Indian Oil Corp, amely kénytelen volt a saját készleteit megcsapolni, és alternatív közel-keleti forrásokat keresni az oroszok helyett.
A legnagyobb indiai olajfinomító, az IOC és a Rosznyeft orosz olajipari nagyvállalat közötti, a fizetőeszközöket érintő vita tovább bonyolította a helyzetet. Az indiaiak ugyanis nem hajlandók rubelben fizetni a szállítmányokért, de Moszkva a rúpiát nem fogadja el. Ehelyett eddig emírségekbeli dirhamban rendezték az ügyleteket, amely konvertibilis a dollárral, azonban az Egyesült Államok szankciói miatt India nem tud az oroszoknak utalni.
Tavaly Oroszország lett Kína legnagyobb olajbeszállítója, 107,02 millió tonna nyersolajat adott el rekordmennyiségben – derül ki a Reuters által megvizsgált kínai vámadatokból.
A teljes mennyiség napi 2,14 millió hordónyi importnak felelt meg, messze megelőzve Szaúd-Arábiát, amelynek Kínába irányuló olajexportja tavaly napi átlagban mintegy 1,7 millió hordóra esett vissza. A Kínába irányuló orosz export 2023 júniusában érte el minden idők legmagasabb, napi 2,57 millió hordóját.
Ebben a fejleményben nagy szerepe volt az orosz nyersolajra vonatkozó nyugati szankcióknak. A szankciók – a külföldre irányuló orosz olajszállításokra vonatkozó árkorlátozás formájában – arra késztették a korábbi vásárlókat, hogy kerüljék az orosz olajat, de Kína és India szívesen fogadott be többet. A szankciók okozta árengedmény nagyban hozzájárult ehhez, bár idővel csökkent, mivel az orosz olaj ára a világpiaci árakkal szinkronban kezdett mozogni.
Ugyanezek a fejlemények tették Kínát tavaly Oroszország legnagyobb olajvásárlójává. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a hónap elején azt mondta, hogy Oroszország nyersolajexportjának fele Kínába ment, ami az orosz olaj legnagyobb vásárlójává tette.
„A jelenlegi helyzetben a fő partnerek Kína, amelynek részesedése körülbelül 45–50 százalékra nőtt, és természetesen India” – mondta Novak, akit a VOA News idézett. Hozzátette: „korábban lényegében nem voltak szállítások Indiába, azonban két év alatt az Indiába irányuló orosz export teljes részesedése elérte a 40 százalékot.”
India volt a másik ország, amelynek tavaly Oroszország a legnagyobb olajbeszállítójává vált, miközben Európa részesedése az orosz olajimportban 45 százalék körüli értékről 4–5 százalékra csökkent, mivel az Európai Unió 2022 decemberében és 2023 februárjában embargót rendelt el az orosz olaj- és kőolajtermék-vásárlásokra.
Kína és India együttesen az orosz olajexport mintegy 90 százalékát importálta 2023-ban.
Oroszország a legalacsonyabb szintre csökkentette a tengeri kőolajexportját augusztus óta, november harmadik hetében átlagosan napi 2,7 millió hordót szállítottak el a kikötőiből. Ez a mennyiség napi 580 ezerrel kevesebb, mint egy héttel korábban volt, és több mint négy hónapja a legnagyobb heti csökkenés.
A szállítmányok nyolchetes mélypontra estek, és napi 360 ezer hordóval maradtak el az április és június közötti mennyiségi átlagtól.
Összesen 26 tartályhajó 19,1 millió hordó kőolajjal a fedélzetén indult el a november 19-ig tartó héten – számolta ki a Bloomberg a hajókövetési adatokból és a kikötői ügynöki jelentésekből. Ez mintegy 4 millió hordóval kevesebb, mint az azt megelőző héten. Az elmúlt 12 héten ekkor indították el a legkevesebb tankert.
Mivel az orosz–ukrán háború miatt Európa leválik az orosz energiahordozókról, Moszkvától most már csupán Bulgária vásárol olajat tengeri úton. A bolgárok napi 104 ezer hordó körül vásároltak a november 19-ig tartó négy hétben, ami jóval elmarad az ukrajnai háború tavalyi fokozódása előtti 1,5 millió hordós európai kereslettől.
Oroszország éppen ezért új piacokat keresett a termékének, amelyre főként Ázsia vevő. Oda azonban sokkal költségesebb és lassabb a szállítás az infrastruktúra hiánya miatt. Az ázsiai partnerei a november 19-ig tartó négy hétben átlagosan napi 2,73 millió hordó olajat vettek, ami jócskán elmaradt a májusi 3,6 milliós csúcstól. A Törökországba irányuló export napi 390 ezer hordó volt ebben az időszakban, ami több mint kétszeres volt a júliusi és augusztusi hónapokban.
A nyersolajexportra kivetett vámból a Kremlnek 68 millió dollár bevétele volt a november 19-ig tartó hét nap alatt, miközben a megelőző hónapban az átlagos bevétel elérte a 78 millió dollárt.
Az olajexportvámokból származó heti bevétel két hónapja a legalacsonyabb szintre esett.
A vámtételt novemberben hordónként 3,57 dollárban határozták meg, ami decemberben 3,37 dollárra csökken.
Moszkva ugyanis még mindig tartja azt az augusztus elejei bejelentését, hogy az év végéig meghosszabbítja a korábbi exportkorlátozást. Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes pedig októberben kijelentette, hogy a csökkentés a nyers- és a finomított termékekre egyaránt vonatkozik. Oroszország olajfeldolgozása a november 15-ig tartó hét napon az elmúlt közel három hónap legmagasabb szintjére ugrott, köszönhetően annak, hogy az ország finomítói a karbantartást követően újból teljes kapacitással üzemelnek.
Az OPEC+ a hét végén Bécsben tartja következő ülését, amikor is értékelik a kitermelések csökkentését, valamint új kitermelési célokat határoznak meg a jövő év első felére.
Németország továbbra is orosz kőolajtermékeket vásárol, csupán nem közvetlen módon, hanem Indián keresztül – írta a Telegramon a ctpaha.ua ukrán lap a Spiegel cikke alapján.
A portál szerint habár Németország Indiától vásárolja az olajat, India a gázolaj előállításához szükséges nyersanyagok nagy részét Oroszországtól veszi meg.
Mint írták, ez azt jelenti, hogy a háború ellenére továbbra is áramlik az orosz gáz a nyugati országokba.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a korábban bejelentett napi félmillió hordós kőolaj kitermelés csökkentésnek a februári napi 10,2 millió hordós szintről kell indulnia, a februári bejelentésen szerint a csökkentés a januári 9,8-9,9 millió hordós napi szintről indult volna – írja a Reuters.
Gyakorlatban a mostani lépés azt jelenti, hogy Oroszország napi 9,7 millió hordónyi olaj kitermelésre törekszik március és június között a termeléscsökkentés érvénybe lépését követően, ami ugyan alacsonyabb a korábban bejelentettekhez képest, azonban eredetileg csak márciusban csökkentették volna a termelést.
Az Oroszország egyik fő bevételi forrásának számító orosz olajexport a nyugati országok által kivetett szankciók, köztük az olajár plafon bevezetését követően került nyomás alá. A kialakult helyzet következtében Oroszország olyan országokba igyekezett növelni exportját, mint Kína és India, amely országok még nem vezettek be szankciókat Moszkvával szemben.
Novak elmondta, hogy a tavalyi évben Kína 67 millió tonna orosz olajat importált, ami nagyjából az összes orosz olajexport egyharmadát teszi ki. A miniszterelnök helyettes ezt követően azt is elárulta, hogy Oroszország nem kapott még semmilyen javaslatot az OPEC+ tagországoktól a termeléscsökkentési megállapodás feltételeinek megváltoztatására, jelenleg az oroszok napi félmillió hordós termeléscsökkentése az OPEC+ megállapodáson felül történik.
Az OPEC-nek nem kell növelnie a termelését az ígért napi 500 ezer hordós orosz termeléscsökkentés pótlására – tájékoztatta szertán José Barroso angolai olaj és gázipari miniszter a Reuters hírügynökséget.
Oroszország korábban bejelentette, hogy márciustól napi 500 ezer hordóval csökkenti a termelését. „Meggyőződésünk szerint az orosz olaj továbbra is ott van a piacon és megtalálja az utat az új vevőkhöz” – fogalmazott José Barroso, hozzátéve: „a piac egyensúlyban van”.
Barroso szerint ha például Kína több orosz olajat importál, akkor kevesebbet vásárol máshonnan. „Véleményünk szerint egyelőre nincs szükség az OPEC-tagországok termelésének növelésére” – mondta.
