14-ről 14,2%-ra emelkedett az infláció mértéke Szlovákiában, az ezredforduló óta nem tapasztaltak ilyen riasztó adatokat.
A szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint szeptemberben 14,2%-ra emelkedett az infláció mértéke az országban. 22 évvel ezelőtt volt legutóbb ennyire magas a pénzromlás a szomszédban.
Mivel azonban az infláció mértéke csupán 0,2%-kal emelkedett az augusztusi adatokhoz képest, ezért az árak már enyhébben emelkednek. Az Új Szó szerint a tendencia április óta figyelhető meg, akkorra már 10% fölött volt a pénzromlás.
Az infláció Szlovákiában leginkább az élelmiszerek és az üdítőitalok árain érződik, előbbiek esetében 24,1%-kal, utóbbiaknál pedig 14,9%-kal lettek magasabbak az árak a tavaly szeptemberi árakhoz viszonyítva.
Mindezek mellett ugyanakkor az olajok és a zsírok ára is elérte a legmagasabb szintet, de a kenyér és pékáruk, valamint a tojás, a tejtermékek, de a húsok és a zöldségek is jelentősen drágultak az elmúlt egy évben.
A Szerb Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 3 százalékra emelte irányadó kamatát. Az infláció júniusban 11,9 százalékra szaladt fel, a várakozások szerint a harmadik negyedévben tetőzik.
Az eddigi 2,75 százalékról 3-ra emelte az alapkamatot a Szerb Nemzeti Bank. A jegybank végrehajtó bizottságának augusztusi prognózisa szerint az évközi infláció a jelenlegi negyedévben eléri a tetőpontját, ezt követően várhatóan lassulni kezd.
Júniusban az infláció 11,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, főként az élelmiszer és az energiahordozók drágulása következtében. A boltokban azonban nem 12 százalék körüli áremelkedésnek tűnnek az árváltozások, az emberek aggodalommal tekintenek a fejleményekre.
Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) kormányzója szerint kétségtelen, hogy a szerb gazdaság jelenleg sokkal erősebb, mint tíz évvel ezelőtt. A belgrádi Politika napilapnak adott interjúban azonban rámutatott, az ország minden eddiginél nagyobb kihívásokkal néz szembe, a kormány és a Szerb Nemzeti Bank pedig minden erejével a stabilitás megőrzésén dolgozik.
Tabaković elmondta, az aszály és az ukrajnai háború ellenére továbbra is úgy gondolja, hogy az elkövetkező időszakban mérséklődik az infláció Szerbiában. Véleménye szerint valószínűleg erre az utolsó negyedévben kerül majd sor.
A szerbiai bankok – vélhetően az alapkamat által behatárolt szűk mozgástér miatt – jelentősen megemelték szolgáltatásaik díját, mint amilyen például a számlavezetés vagy az e-bankolás. A jegybank erre is reagált.
Az elkövetkező egy évben a bankok nem emelhetik meg a díjaikat – közölte Tabaković.
Azok a bankok, amelyek tavaly január elsejétől mostanáig díjakat emeltek, elfogadták, hogy szeptember elsejétől egy éven át ezeket a díjakat 30 százalékkal olcsóbban számlázzák majd, de nem olcsóbban, mint amennyibe az emelés előtt eredetileg kerültek.
Az ügyfelek havi 150 dináros (mintegy 500 forint) számlavezetési díj mellett a saját bankjuk bankautamatáiból ingyenesen vehetnek fel pénzt.
Az irányadó kamatláb áprilisban még a mostaninak a fele, 1,5 százalékos volt Szerbiában, korábban pedig éveken át 1 százalékon tartotta a jegybank az alapkamatot. Független szakértők szerint az alapkamatot már korábban meg kellett volna emelni. A dinár euróhoz mért árfolyama továbbra is nagyon stabil, az árak viszont érezhetően emelkednek. Tavaly novemberben kezdte korlátozni a szerb kormány bizonyos alapvető élelmiszerek árait, a szakértők szerint azonban az ilyen korlátozó intézkedéseknek kérdéses az eredményessége, a polgároknak pedig fel kell készülniük azokra az időkre, amikor az árakat egyszer csak szabadjára engedik.
Az olaj, a liszt, a cukor és a sertéscomb mellett a napokban a pellet árát is befagyasztották.
A várakozásokat is meghaladó rekordütemre gyorsult decemberben az éves infláció Nagy-Britanniában, az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaságban.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói infláció (CPI) a múlt hónapban 5,4 százalék volt a novemberben mért 5,1 százalék, az októberi 4,2 százalék és a szeptemberi 3,1 százalék után. Az ONS kiemeli: a decemberi volt a legmagasabb tizenkét havi inflációs ütem azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. A statisztikai hivatal szerint a modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb 1992 májusában, vagyis csaknem harminc évvel ezelőtt volt a tavaly decemberinél gyorsabb az éves brit infláció: abban a hónapban 7,1 százalékkal emelkedett tizenkét havi összevetésben a fogyasztói árindex. Az előrejelzési konszenzus 5,2 százalékos éves inflációt valószínűsített decemberre. A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék. Ha ettől az ütemtől egy adott tizenkét havi időszakban az infláció egy százalékpontnál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a pénzügyminiszternek. Az ONS szerdai beszámolója szerint a havi összevetésű infláció decemberben 0,5 százalékos volt. Az egy évvel korábbi azonos hónapban 0,3 százalékos volt a fogyasztói árak havi emelkedése Nagy-Britanniában. A lakhatási költségeket is tartalmazó szélesebb merítésű inflációs index (CIPH) havi összevetésben szintén 0,5 százalékkal, tizenkét havi összehasonlításban 4,8 százalékkal emelkedett tavaly decemberben. A CIPH-kosárra számolt múlt havi infláció fő hajtóerői közé tartoztak a statisztikai hivatal kimutatása szerint a közlekedési szektor, az élelmiszerek és az üdítőitalok, a bútorok és a háztartási cikkek, valamint a lakhatási szolgáltatásokkal összefüggő áremelkedések. Az utóbbi szegmens önmagában 1,31 százalékponttal – 2009 óta nem tapasztalt mértékben – növelte a tizenkét havi CIPH-indexet decemberben, és ennek elsődleges oka a lakossági földgáz- és áramszolgáltatás drágulása volt. Az ONS szerdai adatai szerint a közlekedési szektoron belül a rendkívül magas üzemanyagár volt a fő inflációs tényező: a motorbenzin decemberi kiskereskedelmi átlagára literenként 1,458 font (622 forint) volt az egy évvel korábbi 1,141 font után. A statisztikai hivatal kiemeli, hogy ez az eddig mért legmagasabb havi átlagos üzemanyagár Nagy-Britanniában. Londoni pénzügyi elemzők szerint ebben az inflációs környezetben a brit jegybank számára nemigen maradt más választás, mint az újabb kamatemelés a februári monetáris ülésen. Samuel Tombs, a Pantheon Macroeconomics londoni üzleti elemzőműhely brit gazdasági ügyekkel foglalkozó főközgazdásza a decemberi inflációs adatok szerdai ismertetése utáni helyzetértékelésében közölte: a ház az eddigi várakozásához képest egy hónappal korábbra, februárra módosította a Bank of England következő kamatemelésének időpontjára szóló előrejelzését. Tombs ennek indoklásában kiemelte, hogy a decemberi éves infláció 0,9 százalékponttal haladta meg a Bank of England legutóbbi monetáris jelentésében foglalt prognózist. A Pantheon Macroeconomics főközgazdásza szerint ráadásul az infláció tetőzése valószínűleg még hónapokra van: a cég áprilisra várja a jelenlegi inflációs ciklus csúcsát valamivel 6 százalék feletti tizenkét havi ütemmel. Egy másik nagy londoni elemzőház, a Capital Economics 7 százalékon valószínűsíti a nagy-britanniai infláció tetőzését. A cég szerdai előrejelzése szerint ebben a környezetben a Bank of England az idén várhatóan 1,25 százalékra emeli alapkamatát a jelenlegi 0,25 százalékról. A brit jegybank monetáris tanácsa a decemberi kamatdöntő ülésen emelte 15 bázisponttal az addigi 0,10 százalékos történelmi mélypontról 0,25 százalékra az alapkamatot (Bank Rate). Ez volt három év óta az első kamatemelés a Bank of England részéről.
A várakozásokat meghaladóan nőtt az infláció az euróövezetben decemberben. Az eurót használó 19 országban az éves infláció a novemberi 4,9 százalékról 5 százalékra emelkedett, ami rekordmagas érték a valutaövezetben, és jóval meghaladta az elemzők 4,7 százalékos várakozását – derült ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
A fő hajtóerőt továbbra is az energiaárak adták, amelyek 26 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, de az élelmiszerek, a szolgáltatások és az importált áruk drágulása is jóval meghaladta az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos inflációs célját, amely néhány hónappal ezelőtt még csak egy rövid inflációs kiugrást jósolt.
Az inflációs nyomást tetézte, hogy az ellátási láncok zavarai korlátozták a fogyasztási cikkek elérhetőségét, miközben a háztartások, amelyek egy évig kényszerűen megtakarították bevételeiket, az új autóktól kezdve az éttermi étkezésekig mindenre elkezdtek költeni.
Ezen inflációs tényezők többsége átmeneti, így az árnyomásnak idővel enyhülnie kell.
Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy milyen gyorsan fog csökkenni az infláció, és mennyi idő alatt alkalmazkodik a gazdaság az új állapothoz. Az EKB szerint az infláció az év végére ismét 2 százalék alá csökken, azonban számos monetáris döntéshozó megkérdőjelezi ezt a forgatókönyvet. Az aggodalom oka részben az, hogy a maginfláció – vagyis a volatilis élelmiszer- és üzemanyagárak nélküli infláció – szintén a célérték felett van, ami arra utal, hogy az elmúlt évtizedben gyenge árnyomásnak kitett ágazatok most alkalmazkodnak. Az EKB által leginkább figyelt maginfláció 2,6 százalékról 2,7 százalékra emelkedett decemberben, a várakozásokat kissé meghaladva. Ennek ellenére az EKB részéről a közeljövőben nem várható a monetáris szigorítás felgyorsítása, már csak azért sem, mert a tartós árnyomás előfeltételét jelentő bérnövekedés vérszegény, míg a fertőzések megugrása ismét fékezi a gazdaságot és csökkenti az inflációs nyomást.
