A Shell hivatalosan is kivonult az ukrán piacról, eladva helyi érdekeltségeit az Ukrnafta állami olajvállalatnak, a lépés pedig jelentős változásokhoz vezethet az ország energiaszektorában – írta a Bloomberg.
A vállalat november 19-én bejelentette, hogy otthagyja az ukrán piacot, kivétel nélkül megszabadulva az országban található üzemanyagtöltő állomásaitól és telephelyeitől.
Megrázta az ukrán piacot a Shell kivonulása
A globális energiaszektor egyik legnagyobb szereplőjének távozása széles körű hatással lehet a helyi üzemanyag-ellátottságra és a versenyre. Az Ukrnafta ezen töltőállomások megvásárlásával nagyobb piaci részesedést és befolyást szerzett az ukrán energiaiparban, még több hatalmat helyezve a vállalatot irányító kormány kezébe.
A Shell távozása egy globális trend része, ugyanis a jelenlegi geopolitikai és piaci feszültségek mellett számos nagyvállalat igyekszik biztonságos helyet találni a befektetéseinek, Kijev és Moszkva számára pedig megmutatja, hogy a háború elhúzása csak egyre súlyosabb károkhoz fog vezetni mindkét gazdaság számára.
A Shell kivonult a kínai energiapiacokról, hogy jövedelmezőbb tevékenységekre összpontosítson, köztük a gáz- és olajüzletágra. A hírt a Reuters közölte.
A Shell úgy döntött, hogy kivonul a kínai energiapiacról, amely magában foglalta az energiatermelést, a kereskedelmet és a marketinget – áll a vállalat közleményében. A határozat 2023 végén lépett hatályba.
„Szelektíven fektetünk be az energiába, és arra összpontosítunk, hogy energiaportfóliónkból értéket teremtsünk, ami összetett döntéseket igényel” – mondta a Shell.
A cég honlapján található információk szerint a Shell Energy China volt az egyik első olyan külföldi társaság, amely teljes egészében a Shell tulajdonában volt, amely részt vett a kínai szén-dioxid-kibocsátási egységek piacán, és bekerült a kínai villamosenergia-piacra.
A holland-angol multinacionális olajipari vállalat több mint egy évvel azután, hogy ígéretet tett arra, hogy kivonul az orosz energiapiacról, még mindig kereskedik orosz gázzal.
A Global Witness kampánycsoport elemzése szerint a Shell 2022-ben az oroszországi hajón szállított gázexport közel nyolcadában vett részt – írja a BBC.
Oleg Usztenko, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója azzal vádolta a Shellt, hogy „vérdíjat” fogad el.
A Shell szerint a kereskedelem „hosszú távú szerződéses kötelezettségvállalások” eredménye, és nem sérti a törvényeket vagy a szankciókat.
Nemrég, május 9-én egy hatalmas tartályhajó, amely több mint 160 ezer köbméter folyékony sűrített gáz – cseppfolyósított földgáz vagy LNG – szállítására képes, kihajózott az Oroszország messzi északi részén található Jamal-félszigeten lévő Sabetta kikötőjéből.
A rakományt a Shell vásárolta meg, mielőtt továbbindult volna végső célállomására, Hongkongba.
Ez egyike annak a nyolc LNG-szállítmánynak, amelyet a Shell idén Jamalról vásárolt a Kpler adatbázisának a Global Witness által elemzett adatai szerint.
A Global Witness számításai szerint tavaly a Shell az oroszországi tengeri LNG-kereskedelem 12%-át tette ki, és abban az évben az orosz eredetű LNG öt legnagyobb kereskedője között volt.
2022 márciusában, az ukrajnai inváziót követő hetekben a Shell bocsánatot kért egy rakomány orosz olaj megvásárlásáért, és közölte, hogy ki kíván vonulni az orosz olaj- és gáziparból.
Azt közölte, hogy felhagy az orosz olajvásárlással, eladja oroszországi töltőállomásait és egyéb üzleteit, amit meg is tett. Megszüntette a Gazprom állami energiaipari óriáscéggel közös vállalkozásait is.
És azt mondta, hogy megkezdi „az orosz kőolajtermékekből, a vezetékes gázból és az LNG-ből való fokozatos kivonulást”. De figyelmeztetett, hogy ez „összetett kihívás” lesz.
Azóta továbbra is két orosz kikötőből, a Jamalból és a távol-keleti Szahalinból vesz át LNG-szállítmányokat.
A Shell korábban kisebbségi befektető volt a szahalini gázprojektben, de tavaly szeptemberben lemondott erről az igényéről, miután az orosz kormány átruházta részvényeit egy helyi vállalkozásra – és azóta nem vesz át gázt Szahalinról.
A Reuters hírügynökség szerint azonban továbbra is betartja a Novatek orosz LNG-vállalattal kötött szerződést, amely arra kötelezi, hogy a 2030-as évekig évi 900 ezer tonnát vásároljon Jamalról.
A Novatek Oroszország második legnagyobb gázipari vállalata, és az általa fizetett adók jelentősen hozzájárulnak az orosz kormány költségvetéséhez.
Oleg Ustenko, az ukrán elnök tanácsadója elmondta: „A dolog nagyon egyszerű: azzal, hogy a Shell továbbra is orosz gázzal kereskedik, pénzt tesz Putyin zsebébe, és hozzájárul Oroszországnak az ukrán nép elleni brutális agressziójához annak finanszírozásával.
„A hatalmas összegeket, amelyeket a Shell és az egész olajipar Oroszországban keresett, Ukrajna újjáépítésének finanszírozására kellene fordítani, ahelyett, hogy a részvényeseik zsebét tömnék”.
A Shell olajipari óriás bejelentette, hogy Ben van Beurden vezérigazgató az év végén lemond tisztségéről, a szakember közel egy évtizedig állt a vállalat élén.
Wael Sawan lesz a Shell következő vezérigazgatója január 1-től, ő jelenleg az olajcég integrált gáz, megújuló energiaforrások és energetikai ágazatának igazgatója.
A Reuters két meg nem nevezett forrásra hivatkozva írja, hogy a Shell igazgatótanácsának utódlási bizottsága az elmúlt hónapokban többször is ülésezett, hogy terveket dolgozzon ki van Beurden távozására vonatkozóan, és interjúkat folytasson a lehetséges cégvezér-jelöltekkel. Mostanra megerősítették a Shell-nél, hogy Wael Sawan veszi át a már közel tíz éve vezérigazgatóként helyt álló ben van beurden helyét.
Van Beurden most 64 éves és még 1983-ban csatlakozott a Shellhez, de csak 2014-ben lett a vállalat vezérigazgatója. A libanoni-kanadai kettős állampolgárságú Sawan a Shellnél eltöltött 25 éves pályafutása során a downstream kiskereskedelemben és különböző kereskedelmi projektekben töltött be pozíciókat.
„Kiváltság és megtiszteltetés volt közel négy évtizeden át szolgálni a Shellt, és az elmúlt kilenc évben vezetni a vállalatot” – mondta a leköszönő van Beurden.
Egyre több nagyvállalat veszi komolyan a klímaváltozás elleni harcot, legalább a nyilatkozatok terén.
Ehhez csatlakozott a holland Royal Dutch Shell is, amely ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy legkésőbb 2030-ig meg fogják felezni a károsanyag-kibocsátásukat – írja a The Guardian. Nem volt előzmény nélküli azonban, hogy ezt a nyilatkozatot tették.
A Shell legnagyobb befektetői ugyanis azt követelték a holland olajipari óriástól, hogy végre egyértelmű kiállást tanúsítson a klímaváltozás kérdésében, amit akár azon az áron is megtehetnek, hogy feldarabolják több vállalatra a mamutcéget.
Klímaaktivisták azonban elégtelennek tartják a Shell ígéretét, mivel a cég károsanyag-kibocsátásának mindössze 10 százaléka származik abból, hogy maguk termelnek káros gázokat az olaj kitermelésével, valamint a szénhidrogén termékek szállításával.
A Shell károsanyag-kibocsátásának 90 százaléka ugyanis abból származik, hogy a közlekedés, az ipar és a magánszemélyek számára szénhidrogéneket biztosítanak, ebből kifolyólag bár nem közvetlenül, de közvetett módon súlyosan hozzájárulnak a klímakatasztrófához.
Daniel Loeb, a Third Point nevű amerikai hedge fund vezetője vádolta meg azzal a Shellt, hogy inkoherens kommunikációt folytatnak a klímaváltozás ügyében, amelynek keretében „több érdeknek is kedvezni akarnak, de végül egyiket sem elégítik ki”.
A Third Point követelte azt is, hogy a Shellnek fel kellene darabolnia magát több önálló entitásra, köztük egy úgynevezett „örökségcégre”, amely folytatná az olajjal és földgázzal kapcsolatos tevékenységét.
Bern van Beurden, a Shell vezérigazgatója viszont kijelentette, hogy nem igaz az inkoherens stratégiára vonatkozó állítása, szerinte igenis nagyon koherens stratégiája van a cégnek, amit „feldarabolva egyszerűen nem lehetne megismételni”.
„Az energiaátállás szignifikáns részét az örökség (olaj és földgáz) fogja finanszírozni” – mondta van Beruden, aki közölte, hogy éppen idén szavaztak meg egy teljesen új tervet, méghozzá az igazgatótanács 90 százalékos támogatásával.
