A Pénzügyminisztérium 2025 első negyedévében határidőben és teljes mértékben finanszírozta a szociális kifizetéseket, számolt be a tárca sajtószolgálata.
Megjegyezték, hogy az állami költségvetésből 94,3 milliárd hrivnyát különítettek el a Szociálpolitikai Minisztérium által végrehajtott szociális kifizetésekre.
Többek között:
53,5 milliárd hrivnya – a Nyugdíjalap nyugdíjprogramjai keretében meghatározott nyugdíjak, juttatások és nyugdíjemelések kifizetésének pénzügyi támogatására;
16,3 milliárd hrivnya – a nehéz életkörülmények közé került polgárok szociális védelmére, amelyből több mint 1,2 millió ember, köztük a belső menekültek is részesültek az erre vonatkozó támogatásban;
3,5 milliárd hrivnya – több mint 198 ezer alacsony jövedelmű család támogatására;
15,0 milliárd hrivnya – kedvezmények és rezsitámogatások kifizetése több mint 2,7 millió háztartás számára;
5,4 milliárd hrivnya – a gyermekek és családok szociális védelmére, amelynek célja több mint 600 ezer ember szociális ellátása;
0,6 milliárd hrivnya – a fogyatékkal élők szociális védelmére.
Minden olyan vállalkozás, amely külföldi kereskedelmi tevékenységet folytat, arra törekszik, hogy minél gyorsabban átlépje a határt és időben eljuttassa az áruját. Ebben fontos szerepet játszanak az egyértelmű üzleti szabályok és a gyors vámkezelési eljárások.
2025 első negyedévében a Kárpátaljai Vámhivatal működési területén 29 620 vámáru-nyilatkozatot dolgoztak fel.
Az Ukrajnába legnagyobb mennyiségben importált áruk származási országai a következők: Csehország – 30,6 milliárd hrivnya, Szlovákia – 14,3 milliárd hrivnya, Magyarország – 11,1 milliárd hrivnya, Olaszország – 6,9 milliárd hrivnya.
A legnagyobb exportforgalmat Ukrajnából Németországba bonyolították 5,3 milliárd hrivnya értékben, Olaszországba 2,4 milliárd hrivnya, Csehországba 2,3 milliárd hrivnya, Magyarországra pedig 1,5 milliárd hrivnya értékben.
A legnagyobb költségvetést formáló termékek között szerepeltek: személygépkocsik és egyéb közlekedési eszközök – 1,2 milliárd hrivnya értékben; telefonkészülékek – 315 millió hrivnya; tehergépkocsik – 184 millió hrivnya; monitorok és projektorok, tévékészülékek – 178 millió hrivnya; információfeldolgozó gépek és azok blokkjai – 133,8 millió hrivnya stb.
Az exportált termékek között szerepeltek: repcemag, kukorica, szójabab, fűrészáru, tűzifa, stb.
A hírt a Kárpátaljai Vámhivatal sajtószolgálata közölte.
Bohdan Andrijiv, Ungvár polgármestere az egyik legjobban fizetett polgármester az ukrán megyeszékhelyek között, tavaly csaknem 1 millió 200 ezer hrivnyát keresett. Többet csak Harkiv, Cserkaszi és Kijev polgármesterei kaptak.
Ukrajna márciusban 272 ezer MWh áramot importált, ami 11%-kal több, mint a februárban importált mennyiség. Ezt az adatot az ExPro Electricity portál osztotta meg.
A márciusi áramimport szerkezetében a legnagyobb részesedés Magyarországra esik (42,0%), őt követi Szlovákia (19,0%) és Lengyelország (18,0%). Ezután Románia következik (16,0%), a többi import pedig Moldova felől érkezik.
Megjegyzik, hogy az áramimport minden irányban növekedett, kivéve a szlovák irányt. Ugyanakkor éves szinten (összehasonlítva 2024 márciusával) az import közel 40%-kal csökkent.
A londoni külügyminisztérium pénteki tájékoztatása szerint az összegből 10 milliárd fontot a katonai segélycsomagok tesznek ki, a további ötmilliárd fontos részt humanitárius és egyéb nem katonai jellegű segítségnyújtásra különítette el a brit kormány.
A 10 milliárd fontos eddigi katonai támogatásból London 7,8 milliárd fontot biztosított közvetlenül az ukrán fegyveres erők eszközállományának fejlesztésére.
Ennek keretében Nagy-Britannia 400 különböző hadfelszerelés-típus ukrajnai szállítását vállalta. Ebben a csomagban szerepel sok egyéb mellett 30 ezer videotávirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV) drón, amelyekkel a brit kormány ismertetése szerint az ukrán fegyveres erők áthatolhatnak az orosz légvédelmen és orosz katonai pozíciókat, akár páncélozott járműveket is támadhatnak.
A 10 milliárd fontos katonai segélycsomag másik fő eleme az a 2,26 milliárd font értékű hitelkeretet, amelyet a brit kormány a szankciók alapján zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából állított össze Ukrajnának hadianyagok beszerzésére.
London a minap folyósította a hitelcsomag első 752 millió fontos részletét.
Nagy-Britannia ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.
Az ötmilliárd fontos nem katonai jellegű támogatás legnagyobb egyedi eleme az a 4,1 milliárd fontos finanszírozási csomag, amelyet a brit kormány a Világbank garanciavállalása mellett állított össze az ukrán gazdaság stabilitásának és az alapvető fontosságú közszolgáltatások működőképességének biztosítására.
A fennmaradó részt különböző humanitárius, energiaipari, helyreállítási és újjáépítési programok teszik ki – áll a londoni külügyminisztérium pénteki tájékoztatásában.
A kormány befejezte a Téli e-Pidtrimka támogatás kifizetését a Gyija alkalmazásban a partnerbankokon keresztül. A lakosság február 13. és 28. között 703 millió hrivnya támogatást kapott a benyújtott kérelmek alapján, számolt be a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata március 24-én, hétfőn.
„A program elérte a célját – a nehéz időszakban támogatta az ukrán lakosságot. Közel 14 és fél millió állampolgár vette igénybe a segítséget. Az ukránok a források mintegy 60%-át a rezsi kifizetésére fordították. Ukrajnában gyártott gyógyszereket is vásároltak, támogatták az ukrán könyvkiadást, és az ukrán fegyveres erőket is támogatták. A pénzeszközöket 2025 végéig lehet felhasználni”, jelentette be Julija Szviridenko gazdasági miniszter.
A kérelmeket 2025. február 28-ig lehetett benyújtani. Az Ukrpostán keresztül benyújtott kérvényeket április végéig feldolgozzák.
A lakosság az alábbiakra költötte a pénzt: közüzemi, egészségügyi, oktatási, szállítási, biztosítási szolgáltatások kifizetésére. A jövőben a programban regisztrált kiskereskedelmi üzletekben vásárolhatnak ukrán könyveket és egyéb nyomdatermék, gyógyszereket, orvosi eszközöket. 1000 hrivnyát fordíthatnak jótékony célra, vagy az ukrán fegyveres erőknek adományozhat.
A Téli e-Pidtrimka program keretén belül 14,4 millió polgár élt azzal a lehetőséggel, hogy a három téli hónapban 1000 hrivnya segélyben részesüljön a Gyiján, a partnerbankok és az Ukrpostán keresztül.
Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta folyamatos a vita arról, hogy ki nyújtott több pénzügyi és katonai támogatást Ukrajnának a háború kezdete óta: az Egyesült Államok vagy az Európai Unió? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből kiderült, hogy valójában mennyi pénzt nyelt el eddig az ukrán hadigépezet.
2022 óta a nyugati országok rendkívüli mértékben megnövelték a támogatásukat, hogy segíthessék Ukrajnát a védekezésben és a gazdaság fenntartásában:
az Egyesült Államok eddig több mint 114 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát;
míg az Európai Unió tagállamai összesen több mint 113 milliárd eurót biztosítottak.
Az eddigi összes kiosztott támogatás 267,18 milliárd euróra rúg, három év alatt.
A katonai támogatás az adományok legnagyobb részét teszi ki, de emellett a gazdasági és humanitárius segítség is jelentős.
Az Európai Unió a pénzügyi hozzájárulás 90 százalékát hitel formájában biztosítja, míg az Egyesült Államok esetében ez az arány mindössze 39 százalék.
Magyarország is részt vett Ukrajna támogatásában, de a segítség kizárólag humanitárius célú volt. Három év alatt összesen körülbelül 560 millió eurót biztosított, ami több mint 223 milliárd forintnak felel meg.
Így is a csőd szélén billeg az ukrán állam
Az ukrán pénzügyminisztérium szerint 2024. december 31-én az ukrán államadósság 158 milliárd euró volt, 2024 végén GDP-hez viszonyított aránya elérte a 92 százalékot. Az adósság visszafizetése Ukrajnának nem megy egyszerűen, de államcsődről nem beszélhetünk.
Az uniós kölcsönök kedvezményesek és hosszú futamidejűek, a legnagyobb probléma az IMF-hitelekkel és az eurókötvényekkel kapcsolatban lehet.
Lengyelországban a decemberi 5,1 százalékról 5,4 százalékra nőtt a munkanélküliség januárban – derült ki a lengyelországi statisztikai hivatal (GUS) gyorsjelentéséből.
A PAP lengyel hírügynökség által megkérdezett elemzők véleményének átlagában is 5,4 százalékos munkanélküliség szerepelt a múlt hónapra. Januárban a munkanélküliek száma 837 600 volt, 51 400-zal több, mint decemberben.
Lengyelországban tavaly januárban is 5,4 százalék volt a munkanélküliség, a ráta egy év alatt 5,4 százalék és 4,9 százalék között mozgott.
A Gyija e-Oszelja programja keretében több mint 15 ezer ukrán család kapott lakáshitelt több mint 25 milliárd hrivnya értékben.
A program legaktívabb felhasználói a honvédség (54,1%), a tanárok (8,3%) és az egészségügyi dolgozók (8,2%) – közölte Mihajlo Fedorov, az innovációért, az oktatás fejlesztéséért, a tudományért és a technológiaért felelős miniszterelnök-helyettes, digitális átalakításért felelős miniszter.
Megjegyezte, hogy az e-Oszeljának köszönhetően az ukránok gyorsan és kedvező feltételekkel vásárolhatnak saját lakást.
„A Gyija alkalmazáson keresztül beküldi a kérelmet a bankoknak, megkapja az előzetes döntést a hitel kiadásáról, és rendezi a jelzáloghitelt. Minden egyszerű és gyors, bankok közötti utazás és hosszú várakozási idő nélkül”
Ukrajna a 20. helyet foglalja el a Worldsteel nemzetközi egyesület rangsorában az acéltermelés volumene alapján 2024-ben. Erről az Ukrmetalurgprom vállalat számolt be.
A közlemény szerint 2024-ben Ukrajna 71 acéltermelő ország közül a 20. helyen végzett, 7,58 millió tonna acéltermeléssel, ami 21,64%-os növekedést jelent a 2023-as évhez képest.
A 2024-es évben a világ acéltermelése 0,91%-kal csökkent, 1 839,45 millió tonnára az előző évi 1 856,26 millió tonnáról.
Az első helyen hagyományosan Kína áll: a kínai acélgyártók 2024-ben 1 005,09 millió tonna acélt termeltek, ami 1,70%-os csökkenés az előző évhez képest.
A második helyet India foglalja el (a termelés 6,27%-kal nőtt 149,6 millió tonnára), a harmadik helyen Japán áll (a termelés 3,44%-kal csökkent 84 millió tonnára), a negyedik helyen az Egyesült Államok (2,38%-os csökkenés 79,5 millió tonnára), az ötödik helyen Oroszország (7,02%-os csökkenés 70,7 millió tonnára), a hatodik helyen Dél-Korea (4,73%-os csökkenés 63,5 millió tonnára), a hetedik helyen Németország (5,20%-os növekedés 37,2 millió tonnára), a nyolcadik helyen Törökország (9,43%-os növekedés 36,9 millió tonnára), a kilencedik helyen Brazília (5,34%-os növekedés 33,7 millió tonnára), és a tizedik helyen Irán (0,83%-os csökkenés 31 millió tonnára).
