Svájc közel áll ahhoz, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal az exportjára vonatkozó 15%-os vámról, ami több mint kétszer alacsonyabb, mint a jelenlegi mérték. A hírt a Bloomberg közölte.
A Bloomberg értesülései szerint a vámokra vonatkozó megállapodás „a következő két hétben” létrejöhet az USA és Svájc között. Ugyanakkor az ügynökség forrásai hozzátették, hogy a tárgyalások még meghiúsulhatnak.
Augusztus elején Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 39%-os vámot vezet be a svájci importtermékekre – ez jelentősen magasabb, mint például az Európai Unió esetében.
A bejelentés váratlanul érte Svájcot: az ország úgy vélte, hogy sikerült előnyös kereskedelmi feltételeket kialkudnia az Egyesült Államokkal.
Az ukrán elnök méltatta Svájc békefenntartó erőfeszítéseit és az ukránok következetes támogatását. Svájc úgy döntött, hogy 5 milliárd frankot (közel 6,2 milliárd dollárt) különít el Ukrajna újjáépítésére, jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután találkozott Maya Rinikerrel, a Svájci Nemzeti Tanács elnökével.
„Megbeszéltük a nemzetközi helyzetet, a partnerekkel való együttműködést, a svájci támogatást és segítséget. Köszönjük a döntést, hogy 5 milliárd frankot különítettek el országunk újjáépítésére. Számos ígéretes projektünk van a humanitárius szférában, amelyeket ezen alapok segítségével közösen meg tudunk valósítani” – hangsúlyozta.
A beszélgetés során megvitatták az Oroszország által Ukrajnában elrabolt gyermekek kérdését is. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Svájc csatlakozik a partnerekkel való együttműködéshez, hogy minden gyermeket visszajuttassanak Ukrajnába.
Az ukrán elnök kiemelte Svájc békefenntartó erőfeszítéseit és az ukránok iránti elkötelezettségét.
A svájci kormány becslése szerint több százmillió frankos kárt okozott a dél-svájci Blatten falut elpusztító, pusztító erejű gleccseromlás – írja az MTI.
Első lépésként a szövetségi kormány 5 millió frank (több mint 6 millió dollár) gyorssegélyt nyújt – jelentette be pénteken Karin Keller-Sutter svájci elnök. Wallis kanton további 10 millió frankkal járul hozzá.
A helyzet elviselhetetlen az emberek számára, akik mindenüket elvesztették
– mondta Albert Rösti környezetvédelmi miniszter.
Fotó: ALEXANDRE AGRUSTI/AFP via Getty Images
Hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van mind érzelmi, mind anyagi támogatásra, mert a gazdák elvesztették földjeiket és állatállományukat, a vállalkozók szállodáikat, az alkalmazottak pedig munkahelyüket.
A településre május 28-án hatalmas jég-, szikla- és törmeléklavina zúdult, miután a közelben leszakadt gleccserdarab. A falu 300 lakosát elővigyázatosságból már korábban kitelepítették, de egy 64 éves juhászt továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A feltételezések szerint a katasztrófa idején egy pajtában tartózkodott, a lezárt zónán kívül. A falut helyenként 100 méter mélyen borítja a törmelék.
A hatóságok fontolgatják, hogy a falut egy másik, biztonságosabb helyen építik újjá. Rösti azonban elismerte egy ilyen döntés nehézségeit. „Szeretnénk jövőt adni Lötschental lakóinak. A völgyek újratelepítése számunkra nem opció” – mondta az érintett területre utalva.
Az eredeti helyszínre való visszatérés már nem lehetséges, „a hegy elnyelte” – fogalmazott Rösti. De hogy a közösség elfogadja-e az új helyszínt, az rajtuk múlik – tette hozzá a tárcavezető.
Az Egyesült Államokban és a külföldön élő tehetős amerikaiak vészforgatókönyveket készítenek arra, hogy vagyonukat svájci bankok védőernyője alá helyezzék – a Trump-adminisztráció által okozott bizonytalanság miatt.
A Financial Timesnak nyilatkozó privátbankárok és vagyonkezelő csoportok arról számoltak be, hogy jelentősen megnőtt azon ügyfelek száma, akik svájci székhelyű banki és befektetési számlákat kívánnak nyitni, különösen olyanokat, amelyek megfelelnek az amerikai adószabályoknak.
Utoljára a pénzügyi válság idején volt ekkora roham
Josh Matthews, a külföldön élő amerikaiak vagyonkezelésére szakosodott, brit székhelyű Maseco társalapítója elmondta, hogy utoljára a pénzügyi válság idején tapasztalt ekkora érdeklődést, amikor az amerikai bankok csődjétől tartottak az ügyfelek. Most pedig szerinte „a Trump-elnökség okozta bizonytalanság” miatt történik ugyanez.
Egy határokon átnyúló ügyfelekkel foglalkozó vagyonkezelő közölte, hogy éppen egy tehetős amerikai családnak segítenek 5 és 10 millió dollár közötti összeget Svájcba áthelyezni. A genfi székhelyű svájci magánbank, a Pictet megerősítette, hogy „jelentős növekedést” tapasztalt az új és meglévő amerikai ügyfelek részéről svájci leányvállalatánál, a Pictet North America Advisorsnál, amely be van jegyezve az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnél (SEC).
A jelenleg hatályos szabályozás szerint amerikai állampolgárok nem nyithatnak egyszerűen svájci bankszámlát.
Az idevágó törvény (Külföldi Számlák Adatmegfelelési Törvénye, Fatca) ugyanis előírja, hogy a külföldi bankoknak jelenteniük kell az amerikai számlatulajdonosokat az amerikai adóhatóságnak (IRS). Azonban ha egy svájci vagyon- vagy eszközkezelő regisztrálva van az Egyesült Államokban a SEC-nél, akkor segíthet az ügyfeleknek számlák nyitásában és pénzük kezelésében. A Pictet az egyik legnagyobb svájci szereplő az amerikai ügyfelek számára SEC által regisztrált egységgel.
Svájc továbbra is pénzügyi menekülőútvonal
Ezek a folyamatok arra utalnak, hogy
Svájc továbbra is őrzi globális pénzügyi központ szerepét, még
annak ellenére is, hogy az ország semlegessége heves politikai viták tárgyává vált az orosz-ukrán háború következtében.
Pierre Gabris, a zürichi székhelyű Alpen Partners alapítója és ügyvezető partnere – amelynek SEC-nél bejegyzett leányvállalata az Alpen International – elmondta, hogy hatalmas érdeklődést tapasztalt olyan amerikaiaktól, akik lakóhelyükkel és vagyonuk elhelyezésével kapcsolatos lehetőségeiket mérlegelik. Gyakran ezek az emberek már eleve nemzetközi háttérrel rendelkeznek, például izraeli vagy indiai gyökereik vannak – tette hozzá.
Számos ügyfél a diverzifikáció érdekében próbálja csökkenteni a kitettségét az amerikai dollárral szemben, svájci bankszámlák nyitásával – tette hozzá Gabris.
Alkalmazkodtak az amerikai szabályozáshoz a svájci bankok
Az elmúlt években viszont az változott, hogy a svájci pénzintézetek egyre nyitottabbá váltak az amerikai ügyfelek kiszolgálására, miután sikerült rendezniük azokat az adózási kérdéseket, amelyek miatt korábban milliárdos bírságokat voltak kénytelenek megfizetni. 2008 óta az amerikai hatóságok több tucat svájci bank ellen léptek fel, mert segítették az amerikaiakat az adófizetés elkerülésében a svájci banktitokra hivatkozva.
A svájci bankok 2013-ban alkalmazkodtak az amerikai adószabályokhoz az átláthatóság növelésével, a Fatca előírásainak való megfeleléssel és az amerikai számlatulajdonosok adatainak megosztásával, hogy elkerüljék a szankciókat. Az amerikai ügyfelek megfelelőségének biztosítása azonban kezdetben elriasztott néhány svájci bankot.
Az elmúlt években elterjedt az a tendencia, hogy a svájci bankok amerikai regisztrációval rendelkező egységeket hoztak létre, így az ügyfelek ugyan Svájcban tarthatják vagyonukat, de az amerikai bankárok felügyelik azokat – mondta a vagyonkezelő.
Február 12-én, szerdán Svájc kormánya jóváhagyta Ukrajna számára nyújtott segítségnyújtási programot, amelynek összértéke 1,5 milliárd svájci frank (1,58 milliárd euró). A pénz az ország újjáépítésére és fejlesztésére kerül felhasználásra 2025 és 2028 között.
Erről Svájc kormányának hivatalos weboldalán adtak ki közleményt.
A program célja, hogy rendkívüli segítséget nyújtson, biztosítja az igazságos és fenntartható békét, valamint olyan alapot teremtsen az ukrán nép számára, amelyen keresztül előre léphet életükben
– olvasható a közleményben.
A fent említett program az első része annak az 5 milliárd svájci frank (5,3 milliárd euró) értékű segélytervnek, amelyet 2024-ben jelentettek be.
A svájci kormány három prioritást határozott meg a program számára:
Gazdasági újjáépítés: a kis- és középvállalkozások, különösen a mezőgazdaság támogatása. A városi infrastruktúra helyreállítása és a háború által károsodott vagy megsemmisült területek újjáépítése is központi szerepet kap.
Közszolgáltatások: az egészségügyi rendszerek, valamint a szociális és oktatási ágazat, az energiellátás, a közlekedési rendszer és a vízellátás normális működésének fenntartása.
A civil lakosság és a béke védelme: Svájc kormánya sürgősségi segítséget nyújt, támogatja a humanitárius aknamentesítést, az eltűnt személyek felkutatását és azonosítását.
Az alpesi ország csaknem 1,6 milliárd eurót utal át az elkövetkező három évben újjáépítésre.
A genfi kormány által jóváhagyott segélycsomag a már tavaly bejelentett 5 milliárd frank értékű, 12 évre szóló segélyezési terv kezdete – áll a svájci szövetségi tanács közleményében. Ebben a szakaszban a forrásokat a nemzetközi együttműködési alapból biztosítják, 2029-től 2036-ig pedig egyéb finanszírozási forrásokat is mérlegelnek – közölte a svájci kormány.
A 2028-ig tartó program intézkedéseket tartalmaz az ukrán magánszektor támogatására, beleértve a mezőgazdasági, valamint a városi infrastruktúra újjáépítésén, az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások helyreállításán dolgozó vállalkozásokat.
Finanszírozza továbbá az aknamentesítést, az eltűnt személyek felkutatását és az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban elkövetett jogsértésekre irányuló vizsgálatokat. A közlemény szerint az első szakaszból származó források egyharmadát olyan újjáépítési munkákra fordítják, amelyekben svájci cégek is részt fognak venni.
A 2025-ös évben az Európai Unió a tervek szerint 35 milliárd eurós pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a G7 ERA kezdeményezés és az Ukraine Facility program keretében. Ezt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és kereskedelmi biztosa jelentette be.
Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter rendelettel leállította a legtöbb külföldi segélytámogatás kiadásait, és ez, úgy tűnik, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás finanszírozására vonatkozik. Az utasítás azonnal hatályba lépett.
A svájci kormány támogatásával sínrögzítő készleteket szállítottak Ukrajnába több mint 500 kilométer vágány javítására.
Erről Ukrajna Közösségi és Területfejlesztési Minisztériuma számolt be a 2024-es munka eredményei alapján.
Az ukrajnai vasúti infrastruktúra javítását és helyreállítását célzó vészhelyzeti támogatási projekt részeként 1 260 360 sínrögzítő-készletet szállítottak a vágányjavításhoz. A támogatás összköltsége 26,7 millió dollár volt.
Ezen kívül az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatásának köszönhetően további, legfeljebb 270 MW teljesítményű elosztott termelési létesítmények megépítését biztosították.
Svájc meg akarja újítani elavult nukleáris menedékhelyeinek hálózatát.
Erről egy svájci polgárvédelmi parancsnok, Louis-Henri Delarageas tájékoztatta a Reuters hírügynökséget.
A hírügynökség szerint a 1963-as törvény értelmében Svájc minden egyes lakója, beleértve a külföldieket és a menekülteket is, garantáltan helyet kaphat egy olyan bunkerben, amely védelmet nyújt a bombák és a nukleáris sugárzás ellen.
„A közeljövőben a Svájci Konföderáció szeretné eltávolítani a jelenlegi szabályok néhány kivételét, és felújítani néhány régi menedékhelyet” – mondta Delarageas.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy októberben a kormány konzultációkat indított Svájc védelmi képességeinek megerősítése céljából, és tervezi a régi épületek modernizálását 220 millió svájci frank (250 millió dollár) értékben.
„Ez nem jelenti azt, hogy háborúra készülünk – nem ez az üzenet –, de van egy menedékhálózatunk, amelyet karban kell tartanunk, és biztosítani kell a működőképességét” – tette hozzá.
Svájc jelentős pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának az újjáépítési projektekhez, többek között 1,5 milliárd svájci frankot, ami közel 1,8 milliárd dollár, a következő négy évben. Erről Olekszij Kuleba ukrán miniszterelnök-helyettes és Felix Baumann svájci nagykövet állapodott meg találkozóján, számolt be Ukrajna fejlesztési, és infrastrukturális minisztériuma.
Ebből az összegből 1 milliárd frankot önkormányzati projektekre, aknamentesítésre és humanitárius segélyekre fordítanak. A finanszírozás fennmaradó részét az újjáépítési projektek végrehajtására költik a svájci magánszektor bevonásával.
Kuleba megjegyezte, hogy az együttműködés ezentúl más területekre is kiterjed, többek között lakások építésére a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára, akik száma ma Ukrajnában több mint 4,5 millió. Fontos kérdés többek között a regionális programok aktivizálása, amelyek elősegítik az együttműködés bővítését a Svájc által felajánlott támogatások keretében.
Hosszú távon lehetetlen kielégíteni az egyre növekvő villamosenergia-igényeket, ezért Svájc is az atomerőművek felé fordul, holott korábban még ellenük foglalt állást. A Magyar Nemzet szemléje szerint az ország 2017-ben népszavazáson döntött az atomenergia fokozatos kivonásáról – új atomerőművek létesítésének tiltása mellett –, dátumot azonban nem tűzött ki. A törvény megszületésének folyamata 2011-ben vette kezdetét, a fukusimai események után.
A Magyar Nemzet szemléje szerint a törvény elfogadása óta azonban gyökeresen megváltozott az energiapiac helyzete – ismertette Albert Rosti svájci energiaügyi miniszter. Ugyanis a korábbiakkal ellentétben Svájc nem zárja ki az új nukleáris kapacitások kiépítését, ennek legfőbb oka a bekövetkezett energiaválság. A tárcavezető szerint jelenleg sem rövid, sem középtávon nem reális új blokkok létesítése, azonban ahhoz, hogy megteremtsék ennek jövőbeni lehetőségét, már most szükséges tisztázni a jogi kereteket. Az energiaügyi minisztérium várhatóan még az idén benyújtja a törvénymódosítási javaslatát.
Tavaly elfogadták a szavazók azt a klímavédelmi rendeletet, ami Svájcot a 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé tereli, ez pedig kizárja azt a korábbi elképzelést, amely szerint a megújuló energiaforrások felhasználása mellett gáztüzelésű erőművek segítségével állítanának elő áramot. Az ország most minden potenciálisan alkalmazható technológia előtt nyitva hagyja az ajtót, így az atomenergiára is számít, mert a kormány attól tart, hogy a megújuló energia önmagában nem lenne képes kielégíteni a felmerülő igényeket.
