Ukrajna idei kukoricatermése 20-21 millió tonnára csökkenhet a tavalyi mintegy 30 millió tonnáról, amennyiben folytatódik a szárazság – közölte az ukrán agrártanács termelői csoportja.
Ukrajnát rég nem látott aszály sújtotta júliusban, és ha ez folytatódik, 30 százalék körüli lehet az idei termés visszaesése a tavalyihoz viszonyítva.
Az ukrán mezőgazdasági minisztérium legutóbbi előrejelzésében 25 millió tonna körüli kukoricatermés szerepelt, a minisztérium szeptemberben ismerteti új termésbecslését.
Közel egy hónapja elemzők és kereskedők 23-25 millió tonna közöttire jósolták a kukoricatermést, miközben az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) augusztusi jelentése még több mint 27 millió tonnáról szólt. Az ukrán agrártanács szerint az USDA valószínűleg nem vette figyelembe az időjárás hatását az ukrán kukoricatermésre.
Háromhetes rendkívüli hőhullám volt Ukrajna legnagyobb részén is júliusban, emiatt a tavalyi szinthez képest mintegy hatmillió tonnával kisebb lehet az idei kukoricatermés – figyelmeztetett hétfőn a termelőket tömörítő Ukrán Mezőgazdasági Tanács (UAC).
A szervezet ugyan nem adott előrejelzést arra vonatkozóan, hogy összességében milyen termés várható, de a prognózisa megegyezik a gabonatermelők szövetségével (UGA), amelyik a múlt héten azt közölte, hogy 2024-ben 23,4 millió tonnás kukoricatermés várható a 2023-as 29,6 millió tonna után.
Denisz Marcsuk, az UAC helyettes vezetője szerint a kukoricatermés sok régióban akár 30 százalékkal is csökkenhet a kedvezőtlen időjárás miatt, bár a kormány kevésbé pesszimista – emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a Reuters. A megbízott mezőgazdasági miniszter a múlt hónapban mindössze 15 százalékos visszaesésről beszélt.
Maradnak a kedvezőtlen feltételek
Július utolsó napjaiban ugyan csökkent kissé a hőmérséklet az országban, az APK-Inform elemzőcsoport azonban emlékeztetett, hogy összességében továbbra is kedvezőtlenek a feltételek.
Az előrejelzők szerint a tartósan magas levegő- és talajhőmérséklet a csapadékhiánnyal párosulva oda vezet, hogy egyre súlyosabb az aszályhelyzet, ráadásul fokozatosan mind nagyobb területeken, ami negatívan befolyásolta a késői termés növekedését és fejlődését.
A déli, középső és keleti régiókban a kukorica, a napraforgó, a hajdina és a szója alsó levelei korán kiszáradnak, a felsők pedig kicsavarodnak, egyes helyeken már kezdenek teljesen elhalni a növények.
Optimista a vetőmagszövetség
Ukrajna az idén 65-69 millió tonna gabonát és olajos magvakat takaríthat be, közölte ugyancsak hétfőn Szjuzana Hrihorenko, az ukrán vetőmagszövetség ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a szántóföldi növények, különösen a kukorica és a gabonafélék rendelkeznek a legnagyobb vetőmag-potenciállal, a kukorica exportja tavaly csaknem megduplázódott.
„Összességében immár harmadik éve csökken a vetésterület Ukrajnában a logisztikai nehézségek és Oroszország teljes körű inváziója és az ukrán energetikai rendszerek bombázása miatt” – mondta az Agriland nevű szakportálnak Hrihorenko; ehhez járult a júliusi rendkívüli hőhullám, ami szerinte is jelentősen csökkenti a terméshozamokat és negatívan befolyásolja az eredményt.
Már tart az aratás
A legfrissebb hivatalos adatok szerint Ukrajnában a szokásosnál két héttel korábban kezdődött az idén az aratás, és már betakarítottak több mint 22 millió tonna gabonát és olajos magvat, ezen belül 14,7 millió tonna búzát, 3,8 millió árpát és több mint 3 millió tonna repcemagot.
A vetőmagszövetség egyébként több mint 14 éve vesz részt az ukrán mezőgazdasági termelésben, és „sikeresen igazította” az ország vetőmagiparát a nemzetközi szabványokhoz.
A szövetség jelenleg a napraforgó- és repcemag, a szójabab- és a cukorrépa-vetőmagok exportjának legalizálásán dolgozik, és a vetőmagkukorica-termesztés volt a „legaktívabb” az elmúlt két évben.
Európát február közepéig sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány, ami tavasszal okozhat gondot, amikor megindul a növények fejlődése és több nedvességre lenne szükségük.
A magyar Országos Meteorológiai Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai elemzése szerint Európában a január 1. és február 17. közötti időszakot sokfelé jellemezte jelentős csapadékhiány.
Az átlagosnál akár 50 százalékkal is kevesebb csapadék hullott
a Pireneusi-félsziget egyes részein, Franciaország déli, Olaszország északnyugati részén és Németországban.
A Fekete-tenger térségében szintén csapadékhiány van, csakúgy mint Törökországban, annak is főleg a nyugati részén.
Ukrajnában és Oroszország európai területének középső és déli területein is a csapadékhiány a jellemző.
A gond majd tavasszal jelentkezhet, amikor megindul a növények fejlődése és több nedvességre lenne szükségük.
Az északi területek hóhiánnyal is szembesülnek, ami miatt tavasszal és nyáron lehet, hogy nem lesz elegendő víz az öntözéshez.
Ezzel szemben az átlagos mennyiséget több mint 50 százalékkal meghaladta a lehullott csapadék a Kárpát-medencében, Horvátországban és Szlovéniában.
Az átlagosnál 8 fokkal melegebb volt a tél
Összességében az átlagosnál enyhébb volt a tél Európában, a szokásosnál jóval kevesebb volt a hideg napok száma is.
Az átlagosnál 2-4 fokkal volt enyhébb időjárás ebben az időszakban Hollandiában, Németországban, Közép-Európában, Romániában, Bulgáriában, Kelet-Európa nagy részén, Skandináviában és Törökország keleti részén.
A hőmérséklet helyenként 4-6, néhol akár 6-8 fokkal is meghaladta ebben az időszakban a sok éves átlagot.
Oroszország európai részének északi területein volt a legnagyobb eltérés, arrafelé nyolc fokkal volt enyhébb a tél ezen szakasza az átlagosnál.
Ezzel szemben az átlagosnál kicsit hűvösebb időjárás uralkodott mínusz 0,5-2 fokkal a sok éves átlag alatt a Pireneusi-félszigeten, Franciaország délnyugati, Olaszország déli és Törökország délnyugati részén, valamint Oroszország európai területének keleti vidékén.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
