Az aszály és az alacsony felvásárlási árak miatt Szerbiában a szántóföldi növénytermesztésben tevékenykedő gazdák a számítások szerint átlagosan 200 eurós veszteséget könyveltek el hektáronként. A kedvezőtlen körülmények évek óta fennállnak, a termelők többször is utcára vonultak, mindhiába. Öt, mezőgazdasági termelőket tömörítő, nagy egyesület tagjai ezért most úgy döntöttek, hogy általános, országos szintű tüntetést szerveznek november elsején. Véleményük szerint ugyanis a kormány nem tartja tiszteletben a korábbi megállapodásaikat.
Az őszi vetés időszaka megterheli a gazdák pénztárcáját. Most kellene a pénz az alapanyagokra, vetőmagokra, de a gazdálkodók szerint a szerb kabinet még mindig nem teljesítette azt sem, amit a tavalyi tüntetések következtében megígért.
A gazdák ezért folyamatosan próbálnak nyomást gyakorolni.
Legutóbb szeptember 29-én tartottak tüntetést a tartományi kormány épülete előtt, másnap pedig lezártak egy utat Szabadka közelében. Ezt követően a kormány ismét tárgyalni hívta őket, de már elegük van a sok haszontalan beszédből.
A gazdák azt követelik, hogy
a kormány adjon nekik haladékot a mezőgazdasági hitelek visszafizetésére,
utalja át nekik a beígért, hektáronkénti 17 ezer dináros (kb. 5700 hrivnya) támogatást,
törölje el az üzemanyagra kirótt jövedéki adót,
egyesítse a piacot és a gabonabörzét.
A gazdák problémáit súlyosbítja, hogy a búza felvásárlási ára mindössze 20 dinár körül alakult az idei aratási időszakban, és azóta sem nőtt számottevően. A kukorica ára is alig haladja meg a 20 dinárt, az átlagos hozamok pedig idén a sokévi átlag felét sem érik el.
A tüntetést már hivatalosan be is jelentették, november elsején 9 órakor kezdődik.
A férfiak számára 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be Szerbiában, míg a nők önként jelentkezhetnének a kiképzésre ‒ közölte Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök.
A 2010-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását még januárban kezdeményezte a szerb hadsereg vezérkara, mert úgy ítélte meg, hogy a katonaság védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni.
A vezérkar az év elején úgy vélte, hogy négy hónapos kötelező szolgálatra lenne szükség, Aleksandar Vucic államfő viszont már két és fél hónapos időszakról beszélt. Véleménye szerint a kötelező katonai szolgálatot úgy kellene bevezetni, hogy az ne ijessze el az embereket, ezért senki ne távozzon az országból.
Mint mondta: „75 nap igazán rövid időszak, ez a legkevesebb, amit bárki megtehet az országáért.”
Hozzátette: pénzügyi juttatást is kapnának a katonák a kaszárnyákban töltött idejük alatt, ami ugyan megterhelné a költségvetést, de többszörösen megtérülne. A köztársasági elnök azt is megismételte, hogy Szerbia katonailag semleges állam, és nem készül háborúra.
Milos Vucevic miniszterelnök tavaly még védelmi miniszterként beszélt arról, hogy voltaképpen nem is kellene ismét bevezetni a sorkatonai szolgálatot, mert az soha nem szűnt meg, „csak felfüggesztették”, ezért ezt a felfüggesztést kellene visszavonni. Indoklása szerint szükség lenne a katonai állomány feltöltésére, ugyanis már 13 éve nincs kötelező sorkatonaság, ebből következően a tartalékos állomány is hiányos és elöregedett.
Szerbiában, a Jadra-völgyben található Európa talán legnagyobb lítiumlelőhelye, ám hatalmas tiltakozások kísérték, amikor kiderült, hogy a Rio Tinto multinacionális vállalat ott bányát nyitna. A 2022-es elnökválasztási évben egy pillanatra úgy is tűnt, hogy a tüntetők győztek, és mégsem nyílik lítiumbánya az országban, mígnem idén újra napirendre került az ügy és a Rio Tinto megkapta az engedélyeket.
Ezek után nem csoda, hogy országszerte kitört a pánik, az emberek pedig azon kezdtek el aggódni, hogy több helyszínen is lítium után kutatnak az országban, így több bánya is kilátásban van. A pletykákat a Nova című szerb lap szerint az ország bánya- és energiaügyi minisztere, Dubravka Dedovic Handanovic igyekezett cáfolni, aki leszögezte, hogy Szerbiában csak egyetlen igazolt lítiumlelőhely található, a Jadra-völgyben és nem is kutatnak máshol lítium után.
Az ellentmondásos beruházás kapcsán pedig a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a szigorú állami felügyelet mellett, a nemzeti és nemzetközi szabályokat betartva valósítják meg. Hozzátette, hogy Európa-szerte több helyen is próbálkoznak a lítium kinyerésével, Németországban például három projekt van folyamatban, de Finnországban is több helyen kutatnak lítium után, míg Franciaországban egy, a jadarihoz hasonló bánya nyitásán dolgoznak.
Dedovic Handanovic azt is elmondta, hogy a beruházás évi 10-12 milliárd euróval növelné az ország GDP-jét.
A szerb elnök szerint a cégnek fel kell vennie a versenyt az elektromos autók piacán Kínával szemben.
Elektromos Fiat Panda kocsik gyártása kezdődött Szerbiában.
A Stellantis járműipari konszern Belgrádtól délre eső, kragujevaci üzemében Alakszandar Vucic szerb elnök jelenlétében avatták fel az új gyártósort.
A szerb kormány és a Fiat Crysler Automobiles képviselői két éve írták alá az egyezményt a 190 millió eurós közös beruházásról. A Fiat Chrysler a Stellantis leányvállalata.
A Grande Pandát először Európában, majd a Közel-Keleten és Afrikában fogják értékesíteni, és mind hibrid mind elektromos verzióban elérhető lesz.
„Hivatalosan is megkezdődött a Fiat Grande Panda elektromos autók gyártása kragujevaci Stellantis autógyárban” – jelentette az Euronews tudósítója. “Az elektromos modell mellett a hibrid modellt is Szerbiában fogják gyártani. A Stellantis járműipari konszern vezetői szerint a jövőben a cégnek fel kell vennie a versenyt az elektromos autók piacán Kínával szemben, ahol egyébként a gyártási költségek 30%-kal alacsonyabbak, mint nyugaton. Vucic elnök azt mondta, hogy Szerbia az egyetlen nyugat-balkáni ország, ahol elektromos autógyár van, de a jövőben több elektromos töltőállomásra lesz szükség.”
A szerbiai mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezeteinek képviselői ismét elégedetlenek. Nemrég tiltakozó megmozdulásokkal, útlezárásokkal sikerült követeléseik egy részének teljesítését elérniük. Most viszont már tárgyalások kezdődtek a kormányzati szervekkel, melyek során a búza alacsony árának okát boncolgatják. Küszöbön az aratás, és a búza kilogrammjáért mindössze 17 dinár körüli árat (kb. 5 hrivnya) kínálnak a felvásárlók.
Tavaly a felvásárlási ár elérte a 38-40 dinárt is, amikor az ukrajnai konfliktus miatt az európai tőzsdéken is megnőtt a gabona ára.
A felvásárlók akkor tetemes mennyiségeket vettek 30-35 dináros áron a nagy haszon reményében. A kormány viszont előbb megtiltotta, majd korlátozta a kivitelt.
A termelők akkor is hangoztatták, hogy van elegendő búza az országban, nem kell hiánytól tartani, ezért nem kell korlátozni a kivitelt, hagyni kell, hogy jó áron szabadulhassanak meg a készletektől a termelők és a felvásárlók is. Most azonban még a tavalyi termés egy része is ott van a silókban. Amikor ugyanis török közvetítéssel megszületett a megállapodás, és az ukrán búzaszállítmányok elindulhattak, az árak zuhanni kezdtek.
Árzuhanás
Most aratás előtt azzal kell szembesülni Szerbiában, hogy a tárolókapacitások egy része is foglalt még, a kilátásba helyezett felvásárlási árak pedig nem fedik a termelési költségeket sem. A termelők hangoztatják, tisztában vannak azzal, hogy az állam nem szabhatja meg a felvásárlási árakat, de rámutatnak, hogy a szerintük tavaly téves húzásként bevezetett kiviteli tilalom, majd a korlátozás, illetve a brüsszeli politika végül azt a helyzetet idézte elő, hogy egész Európát elárasztotta az olcsó ukrán gabona, ami teljesen összezavarta a szerbiai piacot is. Szerbiában búzát évente mintegy 600 ezer hektáron termesztenek. A hazai fogyasztás 1,8 millió tonna. Hektáronként 5,5-6 tonnás átlagterméssel kalkulálnak idén. Jutna tehát bőven kivitelre is, de előbb meg kellene oldani a felmerülő problémákat.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
A Belgrádot a dél-szerbiai Nissel összekötő vasút fejlesztésére Szerbia 598 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól; az erről szóló szerződést kedden írták alá egy Belgrádból dél felé tartó vonaton.
Az úgynevezett 10-es vasúti folyosó kiépítése kiemelten fontos Szerbia számára. Ennek lesz a része a Belgrádot Budapesttel összekötő gyorsvasút, illetve ez a vasútvonal köti majd össze Szerbiát Észak-Macedóniával, Albániával és Görögországgal.
Az óránkénti 200 kilométeres sebességet is lehetővé tevő vasúti vonal megkönnyíti és felgyorsítja majd a teher- és személyforgalmat, és közvetlen kapcsolatot biztosít a déli és nyugati európai uniós országok között. A várakozások szerint a Belgrád-Nis vasútvonalat évente 2,3 millió ember fogja használni.
A 2,7 milliárd eurós projektet az EU 598 millió euróval támogatja, a szerb költségvetésből 525 millió eurót fordítanak rá, míg a fennmaradt összeget az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedvezményes hiteleiből finanszírozzák.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a támogatásról szóló szerződés aláírását követően kijelentette: ez a valaha volt legnagyobb projektje Szerbiának.
A szerződés aláírásán részt vett Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is, aki közölte: fontos vasúti projektről van szó, amely új munkahelyeket teremt, hozzájárul Dél-Szerbia fejlesztéséhez, és széleskörű kereskedelmi útvonalat hoz létre.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A Belgrádot a dél-szerbiai Nissel összekötő vasút fejlesztésére Szerbia 598 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól; az erről szóló szerződést kedden írták alá egy Belgrádból dél felé tartó vonaton. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1677706560 [modified] => 1677698140 ) [title] => Az EU hatalmas összeggel támogatja Szerbia vasúti fejlesztését [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=35572&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 35572 [uk] => 35542 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 1314 [image] => Array ( [id] => 1314 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg [original_lng] => 61032 [original_w] => 940 [original_h] => 529 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg [width] => 940 [height] => 529 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg [width] => 940 [height] => 529 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg [width] => 940 [height] => 529 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg [width] => 940 [height] => 529 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1677690941:12 [_thumbnail_id] => 1314 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2467 [_oembed_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] =>
Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO
Az orosz–ukrán háború február 24-i kitörése óta több ezer orosz vállalat költözött át Szerbiába, hogy így továbbra is fenn tudja tartani európai kereskedelmi kapcsolatait – számolt be róla a Növekedés.hu cikke.
A portál a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakmai fórumáról tudósított, ahol a Balkán sérülékeny helyzete volt a téma. A beszélgetésben részt vevő szakemberek arról értekeztek, mennyire válhat ismét puskaporos hordóvá a régió az újfent elmérgesedő szerb–koszovói konfliktus miatt.
A cikk kitért arra is, hogy a két nagyhatalom, Oroszország és Kína mennyire terjesztette ki a befolyását a régióban, illetve várható ez az Európai Unió bővítése a térség országaival. A szakmai fórum résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a nyugat-balkáni térséggel kapcsolatos uniós álláspontot minden bizonnyal jelentős mértékben alakítja majd az orosz–ukrán háború kimenetele, és Oroszország befolyásának jövőbeli változása.
A Szerb Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 3 százalékra emelte irányadó kamatát. Az infláció júniusban 11,9 százalékra szaladt fel, a várakozások szerint a harmadik negyedévben tetőzik.
Az eddigi 2,75 százalékról 3-ra emelte az alapkamatot a Szerb Nemzeti Bank. A jegybank végrehajtó bizottságának augusztusi prognózisa szerint az évközi infláció a jelenlegi negyedévben eléri a tetőpontját, ezt követően várhatóan lassulni kezd.
Júniusban az infláció 11,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, főként az élelmiszer és az energiahordozók drágulása következtében. A boltokban azonban nem 12 százalék körüli áremelkedésnek tűnnek az árváltozások, az emberek aggodalommal tekintenek a fejleményekre.
Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) kormányzója szerint kétségtelen, hogy a szerb gazdaság jelenleg sokkal erősebb, mint tíz évvel ezelőtt. A belgrádi Politika napilapnak adott interjúban azonban rámutatott, az ország minden eddiginél nagyobb kihívásokkal néz szembe, a kormány és a Szerb Nemzeti Bank pedig minden erejével a stabilitás megőrzésén dolgozik.
Tabaković elmondta, az aszály és az ukrajnai háború ellenére továbbra is úgy gondolja, hogy az elkövetkező időszakban mérséklődik az infláció Szerbiában. Véleménye szerint valószínűleg erre az utolsó negyedévben kerül majd sor.
A szerbiai bankok – vélhetően az alapkamat által behatárolt szűk mozgástér miatt – jelentősen megemelték szolgáltatásaik díját, mint amilyen például a számlavezetés vagy az e-bankolás. A jegybank erre is reagált.
Az elkövetkező egy évben a bankok nem emelhetik meg a díjaikat – közölte Tabaković.
Azok a bankok, amelyek tavaly január elsejétől mostanáig díjakat emeltek, elfogadták, hogy szeptember elsejétől egy éven át ezeket a díjakat 30 százalékkal olcsóbban számlázzák majd, de nem olcsóbban, mint amennyibe az emelés előtt eredetileg kerültek.
Az ügyfelek havi 150 dináros (mintegy 500 forint) számlavezetési díj mellett a saját bankjuk bankautamatáiból ingyenesen vehetnek fel pénzt.
Az irányadó kamatláb áprilisban még a mostaninak a fele, 1,5 százalékos volt Szerbiában, korábban pedig éveken át 1 százalékon tartotta a jegybank az alapkamatot. Független szakértők szerint az alapkamatot már korábban meg kellett volna emelni. A dinár euróhoz mért árfolyama továbbra is nagyon stabil, az árak viszont érezhetően emelkednek. Tavaly novemberben kezdte korlátozni a szerb kormány bizonyos alapvető élelmiszerek árait, a szakértők szerint azonban az ilyen korlátozó intézkedéseknek kérdéses az eredményessége, a polgároknak pedig fel kell készülniük azokra az időkre, amikor az árakat egyszer csak szabadjára engedik.
Az olaj, a liszt, a cukor és a sertéscomb mellett a napokban a pellet árát is befagyasztották.
November elsejétől Szerbia nem tud több orosz olajat venni az uniós szankciók miatt – jelentette ki kedden Aleksandar Vucic szerb elnök, számolt be a Portfolio a Reuters tudósítására hivatkozva.
Minden nap tucatnyi újabb problémával szembesülünk. Naponta 350 tonna fűtőolajat importálunk, és télen hétszer akkora az ország fogyasztása – mondta Vucic. Kiemelte, hogy novembertől a jelenlegi büntetőintézkedések miatt nem tudnak olajat importálni, és “nem tudni, milyen további szankciók jönnek még addig”.
A szerb elnök korábban arról beszélt, hogy az Oroszország elleni uniós intézkedések 600 millió dollárt húznak ki az országa zsebéből. Az iraki olaj ugyanis hordónként 31 dollárral kerül többe, mint az eddigi orosz importjuk.
Rögzítette az üzemanyagárakat a következő egy hónapra a szerb kormány, hogy féken tartsa az inflációt – közölte a Vecernje Novosti a kormány döntését pénteken.
A szerb kormány csütörtök késő esti döntése értelmében az eurodízel ára nem haladhatja meg a 179 dinárt (538,8 forint), míg a 95-ös oktánszámú benziné az 171 dinárt (514,7 forint). A kormány közleménye szerint az utóbbi időben jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, és emiatt más termékek és szolgáltatások is megdrágultak. A kabinet célja az emberek életszínvonalának a megőrzése, ezért az üzemanyagárak befagyasztására volt szükség – olvasható a közleményben. Szerbiában decemberben az éves infláció 7,9 százalékos volt, ami jelentősen meghaladja a központi bank által előírt 3 százalékos inflációs célt, amelytől mindkét irányban másfél százalékkal lehet eltérni. A januári inflációs adatokat február 22-án közli a statisztikai hivatal. A szerb kormány novemberben már korlátozta az alapvető élelmiszerek árát annak érdekében, hogy megállítsa az inflációt. A szerb nemzeti bank csütörtökön 1 százalékon tartotta az irányadó rátát, és közölte, az infláció az év végéig visszakerül a célérték határai közé.
