A rekordhőség miatt a korai kalászosok termése 5 %-kal, a későieké körülbelül 15 %-kal lesz kevesebb a vártnál – jelentette ki hétfőn Tarasz Viszockij megbízott agrárpolitikai miniszter az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Viszockij elmondta: „Sajnos a melegnek negatív hatása is van. Nyilvánvaló, hogy az ilyen atipikusan magas hőmérséklet a növények stresszét okozta, és nem maradt következmények nélkül.” Hozzátette, hogy most fejeződik be a korai gabonanövények, a búza, az árpa és egyebek betakarítása. „Itt megviselte a növényeket a meleg, de nem volt olyan drasztikus, a délkeleti régiókban 10-15 % lesz a terméscsökkenés. A középső és északi régiókban viszont éppen ellenkezőleg, nagyobb lesz a termés, így az átlagos kiesés 5 % körül lesz” – jegyezte meg.
A megbízott tárcavezető szerint ugyanakkor a hatás jelentősebb lesz a késői gabonafélékre, a kukoricára, a szójára és a napraforgóra. „Előzetesen úgy tűnik, hogy a legtöbb régióban csökkenni fog a hozam, nem mindegyikben. Ma úgy néz ki, hogy 15 %-kal lesz alacsonyabb a termés” – emlékeztetett Tarasz Viszockij.
A gabonanövények előre jelzett bruttó termése Ukrajnában 2023-ban 34 millió tonnára tehető, ami 37%-kal kevesebb a 2022-es és 60%-kal kisebb a 2021-es mennyiségeknél – közölte a korrespondent.net hírportál az Ukrán Agrárüzleti Klub szövetség prognózisára hivatkozva.
A szövetség jelentése szerint a gabonatermés csökkenésének oka a teljes vetésterület 45%-os, 8,7 millió hektárra történt csökkenése, a termésszerkezet változása az olajos magvak javára, valamint a gabonanövények terméshozamának visszaesése. Mindeközben az olajos magvak termése 19,3 millió tonnás szinten várható, ami 13%-kal több a 2022-es és 15%-kal kisebb a 2021-es mennyiségeknél.
A 2021-ben megművelt 28,4 millió hektárból 2022 decemberéig 24,6 millió hektár (a teljes vetésterület 86%-a) volt Ukrajna ellenőrzése alatt, amiből további 3,8 millió hektár a közelség miatt nem használható mezőgazdasági művelésre a frontvonal közelsége és aknákkal, valamint lövedékekkel való szennyeződés miatt. Emellett az őszi kultúrák vetési kampányának vége is jelentős vetésterület-csökkenést mutatott: 2022-ben 3,8 millió hektár őszi gabonát vetettek el, ami 43%-kal kevesebb a 2021-es adatnál. Ennek oka – a szövetség jelentése szerint – a mezőgazdasági termények exportjának korlátozott lehetősége, a drága logisztika, és ebből adódóan a mezőgazdasági termények jelentős árkülönbsége a régiókban.
A tengeri kikötőkhöz és az Európai Unió határaihoz területileg közel található megyékben magasabbak a termékek árai, mint az északi és a keleti régiókban. Kárpátalján 1 tonna kukorica áfával együtt 6800 hrivnya, míg Szumi megyében 4900 hrivnya. De még a nyugati régiókban is veszteséges az ár. Ezért az EU-határ és a működő kikötők közelsége meghatározza az adott régiók gabonatermesztésének folytatását.
Jövőre a gabonanövényekhez képest magasabb árrés, valamint a gabonalogisztika idei jelentős költségnövekedése miatt nő az olajos növények termőterülete. Az olajos magvak ára kétszerese a gabona világpiaci árának. Az olajos növények vetésterületét 9,7 millió hektárra tervezik, ami 32%-kal haladja meg a 2022-es adatot, és 9%-kal lesz több a 2021-es mutatónál. Az olajos növények vetésterülete most először lesz nagyobb Ukrajnában, mint a gabonanövényeké.