Az élelmiszer-hulladék több szempontból is óriási problémát jelent az emberiség számára. Az első gond maga a pazarlás: a statisztikák szerint a világon gyártott összes élelmiszer egyharmada, de akár 40 százaléka is veszendőbe mehet, anélkül, hogy elfogyasztanánk. A szemétbe kerülő élelmiszer, illetve a főzés során létrejövő szerves hulladék pedig bomlástermékek révén járul hozzá a klímaváltozáshoz.
Mindkettő ellen szeretne küzdeni a finn Rens cipőgyártó cég, amely különleges alapanyagot választott legújabb sportcipői gyártásához. A Nomad fantázianevű cipőjüket ugyanis részben újrahasznosított műanyagból, részben pedig kávézacc segítségével előállított fonalból készítik – írja a Euronews.
A hírcsatorna információi szerint Finnország a világ legnagyobb kávéfogyasztója, a finnek az International Coffee Organization adatai szerint évente több mint 14,3 millió tonna kávézaccot termelnek, ami a skandináv ország összes élelmiszer-hulladékának 13 százalékát teszi ki.
A szemétbe kerülő kávézaccból bomlás közben metán szabadul fel, ami harminckétszer rosszabb hatással van a bolygó felmelegedésére, mint a szén-dioxid. Ez ráadásul öngerjesztő folyamatot indít be: ahogy világszerte egyre jobban növekszik a kávé iránti kereslet – az előrejelzések szerint 2050-re megduplázódik a fogyasztás – az időjárásra rendkívül érzékeny kávécserjék egyre rosszabbul viselik a klímaváltozás szélsőséges meteorológiai hatásait.
Amikor belekezdtünk a kávézaccból készülő cipők gyártásába, akkor jöttünk rá, hogy a világon termelt kávézaccnak csak körülbelül 5 százalékát hasznosítják újra” – nyilatkozta a Euronewsnak Jesse Tran, a Rens egyik alapítója és vezetője.
A cég minden cipő előállításához 300 gramm kávézaccot használ fel, ami 21 csésze kávé elfogyasztásával jön létre.
„Miután az emberek megisszák a kávét és eldobják a zaccot, mi fogjuk és újrahasznosított műanyagpalackokból készült granulátummal keverjük össze” – magyarázata a cégvezető. „Ebből pedig úgynevezett kávé-poliészter fonalat állítunk elő, ebből készül a cipőink felső részének többsége.”
A Rens alapítói 2017-ben találták ki a fenntartható cipőt, amelyre 24 óra alatt több mint 486 ezer euró támogatást gyűjtöttek össze a Kickstarter közösségi adománygyűjtő oldalon. Tavaly szintén indítottak egy hasonló kampányt, amelyből további háromszázezer euró jött össze a cipők sorozatgyártására.
A fenntartható termékek nagyon népszerűek, viszont sokszor gondot jelent, hogy ezeket nem a fiataloknak kínálják – mutatott rá a cég másik alapítója, Son Chu, hozzátéve: „a hasonló termékek forgalmazói gyakran azt mondják, vedd meg ezt, különben elpusztul a bolygó. Ez a hozzáállás számunkra nem szimpatikus. Olyan márka szeretnénk lenni, amely fenntartható termékeket gyárt, amelyek jól néznek ki, hasznosak és az emberek valóban használják is azokat.”
A Rens ráadásul azt is vállalja, hogy a cipők gyártásának, csomagolásának és szállításának környezeti terhelését is ellensúlyozza.
Egy pár kávézacc-alapú cipőért 96 eurót kell fizetni. Bár ez elsőre soknak tűnhet, ha belegondolunk, hogy ismert nagy márkák sportcipőiért ennek akár a dupláját, sőt akár a tripláját is elkérhetik, máris sokkal (környezet)barátibb az ár.
A ritkaföldfémek iránti éves kereslet 15 év alatt megduplázódott, 125 000 tonnára, és az előrejelzések szerint 2030-ban a kereslet eléri a 315 000 tonnát, amit a zöld technológiák növekvő elterjedése és az elektronika fejlődése ösztönöz. Ez óriási nyomást gyakorol a globális termelésre, azonban a kutatók úgy tűnik, hogy megtalálták az új módszert, amellyel létrejöhet a fenntartható, biztonságos és egyben stabil ritkaföldfém-piac.
A ritkaföldfémek kritikus jelentőségű nyersanyagok a mai modern, technológia-alapú társadalmunkban. Többek között a mobiltelefonok, számítógépek, orvostechnikai eszközök, szélturbinák, napelemek gyártásához nélkülözhetetlen elemek, de a hadiiparban is legalább ilyen fontos szerepet töltenek be: a rakétavezérlő rendszerek, irányított bombák, tengeralattjárók építéséhez is felhasználják ezeket.
Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, de az ásványok ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető formájában. Napjainkban a fő probléma viszont az, hogy a Föld egy országa igazi monopolhelyzetben van az értékes nyersanyag kitermelése szempontjából, a többi pedig lényegében tőle függ.
Kína nem csak az ismert lelőhelyek 93 százalékát birtokolja, hanem a bányászattól, a kohászaton át, a piacig terjedő teljes ellátási láncot ellenőrzi. Ez aggodalomra ad okot a hosszú távú elérhetőség miatt, különösen azután, hogy 2019-ben az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború során Kína azzal fenyegetőzött, hogy korlátozni fogja ezen nyersanyagok kínálatát.
Azonban a legújabb kutatások eredményei most végleg átrendezhetik a ritkaföldfémek geopolitikáját.
A tudósok kifejlesztettek egy új módszert az elhasznált elektromos eszközökben lévő ritkaföldfémek, környezetbarát vegyszerekkel való kinyerésére.
A ritkaföldfém kitermelés módszerei
A periódusos rendszerben található lantanoidák 15 elemből álló csoportját a szkandiummal és az ittriummal kiegészítve gyűjtőnéven ritkaföldfémeknek hívjuk. Egyetlen szélturbina üzemeltetéséhez nagyjából 600 kilogramm ritkaföldfémre van szükség, amelyeket bányászattal vagy az e-hulladékok újrahasznosításával nyernek ki.
A bányászat számos hátránnyal jár. Először is költséges, és ritkán hatékony, mert a ritkaföldfémek nagyon kis mennyiségének kinyerése is nagy területek bányászatát igényli. Másodszor, a folyamatnak jelentős környezeti hatásai vannak. A ritkaföldfém-ásványok bányászata nagy mennyiségű mérgező és radioaktív anyagot termel, ami problémákat okozhat a környezet, és az emberi egészség szempontjából.
Az e-hulladék újrahasznosításával a ritkaföldfémek viszont kinyerhetők olyan elektronikai termékekből, mint az elhasznált mobiltelefonok, laptopok és elektromos járművek akkumulátorai. Ennek azonban szintén vannak hátrányai, többek között a magas költségek, a környezeti károk, a szennyezés és az emberi biztonságot fenyegető kockázatok.
Például elektromos jármű akkumulátorokból történő kinyerésük során szennyező anyagok, szén-dioxid és furánok kerülnek a légkörbe, miközben nagy mennyiségű erősen lúgos vagy savas, maró hatású hulladék is jelentkezik.
Miért hatalmas jelentőségű az új felfedezés?
A kutatók kifejlesztettek egy, a galvanizáláshoz hasonló, de környezetkímélőbb módszert a ritkaföldfémek kinyerésére. Az elektrodepozíció folyamata során alacsony elektromos áram hatására a fémek a kívánt felületre rakódnak le. Egy környezetbarát összetételű, sóalapú ionos folyadék alkalmazásával a tudósoknak sikerült az egyik legkeresettebb ritkaföldfémet, a neodímiumot visszanyerni, amelyet autók, mobiltelefonok, szélturbinák, és audioeszközök gyártására használnak. Az ionos folyadékok stabilak, ami azt jelenti, hogy a kísérletben a neodímium csupán pár óra alatt visszanyerhető anélkül, hogy melléktermékek keletkeznének.
A még egyelőre tesztfázisban lévő rendkívül ígéretes módszerrel elkerülhető lenne a ritkaföldfémek bányászatának szükségessége, és minimalizálható lenne a mérgező és káros hulladék keletkezése. A felfedezés hatalmas áttörést jelentene egyrészt a növekvő globális igény – Kínától független-, kielégítésére, másrészt megoldódna az egyre nagyobb gondokat okozó e-hulladék újrahasznosítása is.
Az Európai Bizottság csütörtökön az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó uniós jogi keret korszerűsítését javasolta, amely magában foglalja az ezek minőségével és forgalmazásával kapcsolatos kötelező érvényű követelések bevezetését az Unió határain belül
A testület célja, hogy az uniós piacon forgalomba hozott elemek és akkumulátorok teljes életciklusuk során fenntarthatóak, nagy teljesítményűek és újrahasznosíthatók legyenek, és előállításuk tartsa tiszteletben az emberi jogokat és környezetvédelmi standardokat. Az ilyen előírások betartása jelentős mértékben járul hozzá egy versenyképesebb akkumulátoripar kialakulásához Európában, továbbá előmozdítja a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását is.
E javaslat értelmében, 2024. július 1-jétől csak olyan újratölthető ipari és elektromosautó-akkumulátorok kerülhetnek forgalomba az uniós piacon, amelyek szénlábnyomára vonatkozóan nyilatkozatot állítottak ki. A bizottság célértékek megállapítását is javasolja a termékek újrafeldolgozottanyag-tartalmára, valamint a kimerült elemek újrafeldolgozására vonatkozóan. A testület hangsúlyozta, hogy az újrafeldolgozás fokozása érdekében a használaton kívüli elemek és akkumulátorok jelenlegi 45 százalékos begyűjtési arányát 2030-ig 70 százalékra kell emelni.
Az akkumulátorok iránti kereslet gyorsan nő, és 2030-ra várhatóan a 14-szeresére fog ugrani, az elektromos meghajtású közlekedés elterjedése nyomán. Az akkumulátorok iránti kereslet globális növekedése a nyersanyagok iránti kereslet megugrásához vezet, ezért környezeti hatásukat minimálisra kell csökkenteni – áll a javaslatban.
