Németország támogatja Kijev törekvését: az elkobzott orosz vagyont újjáépítésre kell fordítani. A gond csak az, hogy ennek jogi háttere igencsak kétséges és bonyolult.
Berlin nyitott arra, hogy a befagyasztott orosz eurómilliárdokat az ukrán újjáépítésre használják, feltéve, ha sikerül megoldani az ezzel kapcsolatos jogi problémákat, és a szövetségesek is hasonlóan cselekednek.
Erről hivatalos német álláspont egyelőre az ügy komplexitása miatt még nem alakult ki. A koalíciós partnerek azonban a Bloomberg értesülései szerint a háttérben már aktívan dolgoznak álláspontjuk kialakításán. Ha sikerül konszenzusra jutni, az jókora lökést adhat egy közös uniós álláspont kialakításának, valamint Washingtont is abba az irányba tolhatja, hogy az eddig csak befagyasztott orosz eszközöket valóban elkonfiskálja.
Jogi ingovány
A német kormányon belül Annalena Baerbock, a Zöldek által delegált külügyminiszter támogatja a legnagyobb erővel azt a kezdeményezést, hogy az oroszokkal fizetessék ki áttételes módon az Ukrajnának okozott kárt. Baerbock ilyen szempontból a keményvonalasok közé tartozik, nem úgy, mint a sokkal óvatosabb álláspontot képviselő szabad demokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner. Lindner szerint, ha elkobozzák az orosz jegybanki tartalékokat, az veszélyes precedenst teremthet, s az európai államokat és szövetségeseiket meglehetősen ingoványos jogi terepre navigálja.
Az EU és a G7-országok közé tartozó szövetségesei nagyjából 300 milliárd euró értékű, korábban nyugati bankoknál elhelyezett orosz jegybanki tartalékot vontak zár alá. Az unió továbbá körülbelül 19 milliárd euró értékben foglalt le orosz üzletemberek tulajdonában álló vagyont, eszközöket. Jogi szakértők szerint a teljes és feltétel nélküli konfiskálás helyett célravezetőbb lehet a magánszemélyek vagyonát felhasználni a jóvátételi-újjáépítési célokra, róluk ugyanis könnyebb lehet bebizonyítani, hogy közük van az oroszok által elkövetett háborús bűnökhöz. Azonban az ilyen eljárások is évekig elhúzódhatnak, így a folyamat könnyen válhat puszta szimbólummá – egy sor jogi és diplomáciai bonyodalom és konfliktus után meglehetősen kevés eredményt hozva.
A Bloomberg forrásai szerint Scholz kizárólag úgy hajlandó belemenni bármiféle ebbe az irányba mutató lépésbe, ha azt szorosan egyeztetik a szövetségesekkel, és a jogi háttér kikezdhetetlen. „A károk mértéke drámai, több milliárd euróról beszélünk, s a teljes globális közösség egyetértésére van szükség, hogy megfelelő megoldást találjunk. Nagyon nagy feladat lesz, nem a Marshall-tervről van szó, annál sokkal többről” – hangoztatta még augusztusban a kancellár.
Az ügyben korábban megszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki szerint az EU „talál majd jogi utat” arra, hogy az ukrán újjáépítésre fordítsák az elkonfiskálandó orosz vagyont. Von der Leyen közölte azt is, hogy Brüsszel intézményesített keretrendszert készít elő az elkobzott pénz Kijev javára történő befektetésére.
A jogi problémák megoldásában segíthet, hogy a 27 tagú közösség júniusban formálisan is elfogadta Ukrajna tagjelölti kérelmét. Kijev első körben 500 milliárd euróra teszi az újjáépítés költségeit. Von der Leyen egy különleges bíróság felállítását is javasolta az oroszok feltételezett háborús bűneinek kivizsgálására, ennek is lehet szerepe a jóvátétel jogi megalapozásában.
Az afgán minta
Az óceán másik partján a törvényhozás erős nyomás alá helyezte Biden elnököt az orosz vagyon elkonfiskálása érdekében. Ez azonban roppant veszélyes precedenst teremtene, hiszen a világ elég sok jegybankja háromszor is meggondolná ezt követően, hogy helyezzen-e el vagyont amerikai pénzintézeteknél. Egy korábbi példa precedensként szolgálhat: tavaly szeptemberben már döntött arról a törvényhozás, hogy az afgán jegybank 3,5 milliárd dollárját egy svájci székhelyű bizottság ellenőrzése alá helyezi.
Magát a tőkét a jegybankok jegybankjának is nevezett Bank for International Settlements számláin helyeznék majd el. Ez az eljárás egyfajta mintaként is szolgálhatna az orosz helyzetre. A Kreml illegálisnak nevezte a jegybanki tartalékok zárolását, és közölte: minden lehetséges módon küzdeni fog az ellen, hogy az orosz vagyont más célokra használják fel. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyszerűen „lopásnak” nevezte tavaly október végén a tartalékok zárolását.
