Az elmúlt években ritkán látott válság söpör végig az európai cukorpiacon. Az árak hároméves mélyponton járnak, miközben a termelési költségek folyamatosan emelkednek, a klímaváltozás és a betegségek pedig újabb terheket raknak a gazdák és a gyártók vállára. A szakértők szerint, ha a helyzet nem változik, az európai cukoripar válsága további gyárbezárásokhoz és a termelés drasztikus csökkenéséhez vezethet.
Az Európai Bizottság adatai szerint a cukor ára 2024 nyara óta több mint harmadával esett vissza, tonnánként 536 euróra. Az áresés hátterében három tényező áll:
az ukrán export megugrása, amely 2023–2024-ben meghaladta az egymillió tonnát,
a cukorrépa-termelés növekedése
és a fogyasztás mérséklődése Európában.
A piaci szereplők szerint ezek együtt olyan túlkínálatot hoztak létre, amely teljesen felborította a kereslet-kínálat egyensúlyát.
Az iparág szereplői sorra jelentenek be drámai eredményeket: a francia Tereos bevétele 25 százalékkal esett vissza, működési eredménye pedig 79 százalékkal zuhant. A német Südzucker, Európa legnagyobb cukorgyártója 85 százalékos profitcsökkenést jelentett, és akár 200 millió eurós éves veszteséget is kilátásba helyezett. A Cristal Union pedig 62 százalékkal alacsonyabb nyereségről számolt be, és még kedvezőtlenebb piaci környezetre figyelmeztetett.
Csak 2025-ben eddig öt cukorgyár zárta be kapuit Európában, a 2010 óta felszámolt brit üzemekkel együtt már 83 működő gyár maradt a kontinensen.
A gyárak mellett a termelők is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Az alacsony árak miatt sokan inkább csökkentik a vetésterületet, nehogy veszteségesen kelljen értékesíteniük a répát. A szakértők szerint a termőterület közel 10 százalékkal zsugorodhat idén.
Eközben a költségek folyamatosan emelkednek: a Tereos számításai szerint 2017 óta tonnánként 200 euróval drágult a cukor előállítása, főként a megugró energiaárak, az inputanyagok drágulása és a klímaváltozással összefüggő kockázatok miatt.
A gyártók egy része az uniós szabályozásban látja a gondok forrását: szerintük
a szigorú környezetvédelmi előírások miatt az európai termelők drágábban állítanak elő cukrot,
miközben az EU vámmentesen engedi be a harmadik országokból származó termékeket.
„Ez súlyosan aláássa az európai versenyképességet” – mondta a Cristalco vezetője. Az ukrán import kiemelten érzékeny téma: bár Brüsszel júliustól 80 százalékkal csökkentette a kvótát, a korábbi hónapokban már akkora készletek halmozódtak fel, hogy az árak stabilizálódása egyelőre nem várható.
Lesz kiút a válságból?
A szakértők szerint az áraknak rövid távon mindenképpen emelkedniük kellene ahhoz, hogy az iparág fenntartható maradjon. A Südzucker például a második fél évre mérsékelt áremelkedést valószínűsít, de egyelőre bizonytalan, hogy ez elég lesz-e a veszteségek csökkentéséhez. Hosszabb távon az európai cukoripar válsága több fronton is változtatásokat sürget: hatékonyabb termelést, jobb alkalmazkodást a klímaváltozáshoz, valamint az uniós szabályozás és a kereskedelmi politika jobb összehangolását.
A Kína és Ukrajna közötti kereskedelmi forgalom értéke 4,08 milliárd dollár volt az idei első hét hónapban, 21,9 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál – áll a kínai vámhivatal hétfőn közölt jelentésében. A két ország közötti viszony nem kimondottan jó, Ukrajna nemrég több kínai céget is szankcionált.
A visszaesés oka, hogy Ukrajna Kínába irányuló exportja 52,4 százalékkal, 1,51 milliárd dollárra esett, miközben Kína 25,4 százalékkal, 2,57 milliárd dollárra pörgette föl kivitelét a háborúban álló országba. Kína pozitív kereskedelmi mérlege Ukrajnával szemben 1,06 milliárd dollár volt az év első hét hónapjában.
Tavaly ugyanekkor Ukrajnának volt 1,17 milliárd dolláros többlete a Kínával folytatott kereskedelemben.
Kína egyebek között fogyasztási cikkeket, autókat, lítiumakkumulátorokat, busz-, teherautó- és személygépkocsi-abroncsokat, tévéket, okostelefonokat, optikai kábeleket, fertőtlenítőszereket, rizst, elektronikus eszközöket exportál Ukrajnába. Onnan pedig vasércet, kukoricát, napraforgó- és repceolajat, marhahúst, szójaolajat, egyéb élelmiszereket, nyersanyagokat és félkész termékeket importál.
A kínai vámhivatal adatai szerint 2023-ban a kínai–ukrán kereskedelem értéke 10,8 százalékkal, 6,81 milliárd dollárra csökkent, 2024-ben pedig 17,3 százalékkal 7,99 milliárd dollárra nőtt.
Ukrajna büntet: feszült a két ország közötti viszony
Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, júliusban az ukrán városokra hulló orosz drónok kínai beszállítói ellen vezetett be szankciókat Kijev. Az eredetileg iráni, de már Oroszországban is gyártott drónokhoz a China Asia Silk Road International Trade (Tianjin) Co., a Suzhou Ecod Precision Manufacturing Co., a Shenzhen Royo Technology Co., a Shenzhen Jinduoban Technology Co. és a Ningbo BLIN Machinery Co. szállított alkatrészeket az Ekonomicsna Pravda beszámolója szerint.
Vlagyiszlav Vlaszjuk ukrán elnöki tanácsadó szerint az alkatrészeket a Kijev felett múlt júniusban lelőtt drónokban találták, és emiatt szankcionálják a szállítókat. A tanácsadó szerint a Ningbo Blin és a Suzho Ecod cég szankciók alatt álló orosz cégeknek is szállítottak, és együttműködnek az ország szövetségeseivel, hogy további korlátozásokat vezessenek be a kínai gyártókkal szemben.
François-Philippe Champagne, Kanada pénzügyminisztere bejelentette, hogy újabb egy évvel meghosszabbítják az ukrán áruk vámmentességéről szóló rendeletet, olvasható a kanadai kormány honlapján.
Ezzel az Ukrajnából származó árukra vonatkozó vámmentes rendszer 2026. június 9-ig lesz érvényben.
„Kanada megerősítette az ukrajnai igazságos és tartós béke iránti támogatását, beleértve a katonai, pénzügyi és humanitárius segítségnyújtást. A mai bejelentés megerősíti ezt az elkötelezettséget, segíti az ukrán gazdaság támogatását, és demonstrálja Kanada elszántságát, hogy mindaddig Ukrajna mellett álljon, ameddig szükséges”, mondta a miniszter nyilatkozatában.
Emlékeztetőül, az ukrán árukra vonatkozó vámmentes rendszer Kanadában 2022. június 9. óta van érvényben, és évente meghosszabbítják az ukrán gazdaság támogatása érdekében az orosz agresszióval szemben. Az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval ellentétben, amelyek 2025-ben eltörölték a vámkedvezményeket Ukrajna számára, Kanada úgy döntött, hogy folytatja az ukrán gazdaság támogatásának ezt a módszerét.
Az Európai Unió arra készül, hogy heteken belül jóval magasabb vámokat vet ki az Ukrajnából származó importra, ami a háború jelenlegi, kritikus időszakában súlyos csapás lenne Kijev gazdasága számára. Az EU-tagállamoknak nemrég elküldött javaslat drasztikusan csökkentené a mezőgazdasági termékek vámmentes kvótáit, amelyek Ukrajna mezőgazdasági termelőinek és költségvetésének komoly mentőövet jelentenek, azonban több uniós tagállam termelőit jelentős kihívás elé állítják – írta a Reuters.
Az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amely eltörölte a vámokat, az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után lépett érvénybe, hogy ezzel is segítse Kijevet a harcban.
Lengyelország a harc élére állt
A Financial Times értesülései szerint az ukrán áruk vámmentességének megszüntetése azt követően került napirendre, hogy Lengyelország erőteljesen felszólalt a tagországok mezőgazdasági termelőinek érdekében. Azért most került elő újra a kérdés, mivel a megállapodás június 6-ig tart, így az EU-nak a következő szűk egy hónapban kellene döntenie arról, hogy meghosszabbítja-e azt, vagy nem.
Az ukrán mezőgazdasági termékek vámjainak eltörlése valóságos dömpinget indított el az EU felé, emiatt kezdetektől fogva vegyes, de inkább negatív volt a fogadtatása. Számos tagország (többek között Franciaország, Lengyelország és Magyarország is) mezőgazdasági termelői szólaltak fel amiatt, hogy az olcsó ukrán áruk tömeges behozatala lenyomja az árakat, emiatt a helyzetük nehezebbé, egyeseknek kilátástalanná vált. Ez volt az egyik okozója a szinte egész Európán végigsöprő gazdatüntetéseknek is.
A most a megszüntetés élharcosának számító lengyeleknél kormányokon átívelően rendszeresen napirendre került a vámok problémája.
Ukrajna számára nagy érvágás lenne
Kijevet ugyanakkor sokkolta a vámkedvezmények esetleges megszüntetésének híre. Nem véletlenül: az ukrán kormány becslése szerint ugyanis a háború előtti kereskedelmi feltételekhez való visszatérés évente nagyjából 3,5 milliárd euróval csökkentené a költségvetés bevételeit.
Mikhailo Bno-Airijan, az ukrán munkaadói szövetség kereskedelmi képviselője szerint a helyzet megértésének hiányára utal az, hogy az EU ezen a lépésen gondolkodik.
Az FT-nek nyilatkozó uniós diplomaták szerint az Európai Bizottság átmeneti intézkedése az lenne, hogy az éves vámmentes kontingenst 12 havi kontingensre osztanák fel, ez ugyanis az import csökkenéséhez vezetne. Ez a lépés a legnagyobb hatással a kukoricára, a cukorra, a mézre és a baromfira lenne. A kukorica behozatala éves szinten 4,7 millió tonnáról 650 000 tonnára csökkennek. A baromfi 57 110-ről 40 000-re, a cukor pedig 109 000-ről 40 700-ra esik vissza.
„Kiszámítható kereskedelemre van szükségünk. Még nem tudjuk, hogy mik lennének a szabályok, és ez nem elfogadható” – jelentette ki Bno-Airijan. Hozzátette, hogy az évesről havi kvótára váltás drasztikus lépés, ugyanis a baromfit és a cukrot is frissen tudják eladni, emiatt jelentős mennyiség ki fog esni a piacról.
Az exportvám-köteles áruk kivitelének vámkezelésének köszönhetően 2024 10 hónapja alatt 251,7 millió hrivnya került a költségvetésbe.
Ukrajna áruforgalma 2024 10 hónapja alatt 92 milliárd dollár, októberben 10,1 milliárd dollárral nőtt, számolt be az Állami Vámhivatal sajtószolgálata november 8-án, pénteken.
2024 januárja és októbere között 57,4 milliárd dollár értékben érkezett import áru Ukrajnába, 34,6 milliárd dollár értékben pedig exportáltak.
A legtöbb árut importálta Ukrajnába: Kína – 11,6 milliárd dollár, Lengyelország – 5,6 milliárd dollár és Németország – 4,4 milliárd dollár.
Ukrajna a legtöbbet Lengyelországba – 4 milliárd dollárt, Németország – 2,4 milliárd dollárt, Spanyolország – 2,4 milliárd dollárt exportálta.
A 2024. január-októberi összes importált árumennyiség 65%-a:
gépek, berendezések és járművek – 20,3 milliárd dollár
vegyipar termékei – 9,3 milliárd dollár
üzemanyag – 8,7 milliárd dollár.
Ukrajnából a legtöbbet az alábbi árukból exportálták:
élelmiszeripari termékek – 20,3 milliárd dollár
fémek és az azokból gyártott termékek – 3,8 milliárd dollár
gépek, berendezések és járművek – 2,9 milliárd dollár.
A közleményben hozzátették, hogy az exportvám-köteles áruk exportjának vámkezelése során 2024 10 hónapja alatt 251,7 millió folyt be a költségvetésbe.
2024 októberében Ukrajna éves rekordot döntött az áruexport területén, 3,8 milliárd dollár értékben értékesített termékeket, ami 18,7%-kal több, mint a szeptemberi adatok. A növekedés elsősorban a mezőgazdasági termékek exportja növekedésének és a tengeri folyosó hatékony működtetésének volt köszönhető, jelentette be Julija Szviridenko első miniszterelnökhelyettes, gazdasági miniszter.
A teljes export az év eleje óta elérte a 34,6 milliárd dollárt.
„Az áruexport jelenlegi dinamikáját figyelembe véve némi óvatossággal megjósolhatjuk, hogy az idei export pénzben kifejezve meghaladja a tavalyi adatokat. 2023-ban ez 36,2 milliárd dollár volt”, mondta Szviridenko.
Az export fizikai volumene 2024 tíz hónapjában (110 millió tonna) már meghaladta a 2023-as év egészére vonatkozó mutatót (100 millió tonna).
Ukrajna fő exporttermékei 2024 októberében:
napraforgóolaj (447,2 millió dollár);
kukorica (363,6 millió dollár);
búza (318,2 millió dollár);
szójabab (260 millió dollár);
repce (239,2 millió dollár);
vasérc (166,8 millió dollár).
A legnagyobb export Lengyelországba, Németországba, Spanyolországba, Olaszországba és Törökországba irányul. Összesen 2,38 milliárd dollár értékben exportáltak árut az EU-ba (+15,8% szeptemberhez képest).
Több mint 64 millió tonna árut exportált Ukrajna 46 országba, amióta az ország által létrehozott ideiglenes fekete-tengeri folyosó üzemel – közölte az ország infrastrukturális minisztériuma pénteken, az útvonal megnyitásának egyéves évfordulóján.
Az exportált termékeknek többek között 43,5 millió tonna mezőgazdasági árucikk is része volt. Az árukat az elmúlt évben 2379 hajó szállította Odessza és környékének kikötőiből Ázsiába, Afrikába és Európába – írja a Kyiv Independent.
Márciusban még inkább felpörgette a fekete-tengeri exportot Ukrajna
A folyosó március 15. óta megállás nélkül üzemel, ami 20 százalékkal növelte a mezőgazdasági és más export mennyiségét. Az ukrán minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy szemben a gabonafolyosóval, az orosz együttműködés nélkül létrehozott útvonal a Fekete-tengeren nemcsak gabona, de más termékek kivitelét is lehetővé teszi.
A tárca szerint az önálló szállítási útvonal további előnye, hogy Ukrajna az oroszoktól függetlenül ellenőrzi exportját, ami kulcsfontosságú az ukrán gazdaság helyreállításában.
A török és ENSZ közvetítéssel létrehozott gabonaszállítási megállapodásból Oroszország tavaly júliusban lépett ki, amire válaszul született meg a jelenleg is működő kereskedelmi útvonal, eleinte humanitárius folyosóként, hogy az ukrán kikötőkben rekedt hajók el tudják hagyni a Fekete-tengert. Azóta a folyosó teljes értékű kereskedelmi útvonallá vált.
Two vessels are sailing through a temporary corridor from Ukraine's Black Sea ports to the Bosphorus.
The bulk carriers ANNA-THERESA (Liberia) and OCEAN COURTESY (Marshala Islands) have left the port of Pivdennyi and are moving along the established corridor. They are carrying… pic.twitter.com/oRtTlbQ3CU
A Lengyelországon keresztül szállított ukrán exportmennyiség a fuvarozók blokádja előtt a jelenleginek csaknem a duplája volt – közölte pénteken Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes, aki a gazdasági tárcát is vezeti.
Novemberben „exportunk nagyobb hányada a lengyel határon keresztül haladt át, összességében 282 ezer tonna” – ismertette Szviridenko. „Azonban mielőtt a lengyel fuvarozók megkezdték volna tüntetésüket a határon, a mennyiség 39,3 százalékkal több volt, vagyis csaknem a duplája” – emelte ki.
November 6. óta a lengyel fuvarozók három fő határátkelő – Dorohusk-Jahodin, Hrebenne-Rava Ruska, valamint Korczowa-Krakovec – kamionforgalmát akadályozzák az ukrán határon. November 23-tól egy negyedik ponton – a Medyka-Sehinyi határátkelőn – is blokkolják a forgalmat.
A lengyelek az Európai Unió által ukrán kollégáiknak nyújtott kiváltságok visszavonását követelik, az ukrán kereskedelmi árufuvarozás kötelező engedélyezési eljárásának visszaállítását, valamint az ukrán fuvarozó cégeknek 2022. február 24. (az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete) utánra kiadott engedélyek visszavonását. Azt is követelik, hogy az ukrán fél módosítsa elektronikus kiléptetőrendszerét, amely megnehezíti a lengyel kamionosok hazatérését Ukrajnából.
Ukrajna 2023. július 1-jétől augusztus 28-ig 4,157 millió tonna gabonát és hüvelyest exportált, számolt be az Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztérium honlapján.
A jelentés szerint a 2023/2024-es gazdasági évben (2023. július 1. és augusztus 28. között) Ukrajna 1,773 millió tonna búzát; 460 ezer tonna árpát; 0,6 ezer tonna rozst és 1,916 millió tonna kukoricát exportált.
Idén augusztus eleje óta Ukrajna 1,884 millió tonna gabonát és hüvelyest exportált (tavaly augusztus 31-én 2,264 millió tonna). Beleértve:
952 ezer tonna búza (tavaly 763 ezer tonna),
165 ezer tonna árpa (tavaly 161 ezer tonna),
763 ezer tonna kukorica (tavaly – 1,331 millió tonna).
A rozs exportjára idén augusztus eleje óta nem került sor (tavaly ebben az időszakban 0,5 ezer tonnát exportáltak).
A 2023/2024-es gazdasági év eleje óta Ukrajna 20,8 ezer tonna lisztet exportált (a 2022/2023-as gazdasági évben a megfelelő időpontban 11,9 ezer tonnát).
Anne-Marie Trevelyan brit külkereskedelmi miniszter bejelentése szerint a teljes ukrán importra vonatkozó vámintézkedés az Ukrajnának nyújtott szélesebb körű gazdasági támogatás része. E támogatás keretében London megszüntette keddtől az ukrán importtermékek összes behozatali kvótáját is.
A szaktárca tájékoztatása szerint London az ukrán kormány közvetlen kérését teljesítve liberalizálja az Ukrajnából Nagy-Britanniába irányuló export vámszabályozását. A londoni külkereskedelmi minisztérium kiemelte, hogy különösen a brit piacra irányuló ukrán árpa-, méz- és baromfiexport vámmentesítése jelent segítséget az ukrajnai termelőknek olyan időszakban, amikor erre a legnagyobb szükségük van. A minisztérium tájékoztatása szerint a brit kormány mindemellett egymilliárd font értékben hitelgaranciákat is vállal Ukrajna számára. A Downing Street korábbi bejelentése szerint e garanciacsomagon belül London 500 millió dollár értékű, Ukrajnának folyósítandó új világbanki hitelcsomagra is garanciát vállal. A brit külkereskedelmi minisztérium közölte azt is, hogy az ukrán import vámliberalizálásával egy időben London megtiltotta az olyan termékek oroszországi exportját, amelyeket az ukrán lakossággal szembeni elnyomó intézkedések érvényesítésére is fel lehet használni. Ezek közé tartoznak a lehallgatásra és megfigyelésre is alkalmas felszerelések. A brit kormány emellett megtiltotta az orosz ezüst- és faipari termékek importját, és 35 százalékponttal emelte egyéb nagy értékű orosz exportáruk, köztük a gyémánt és a gumiipari készítmények behozatali vámját. Nagy-Britannia az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan szélesíti az Oroszország elleni kereskedelmi szankciókat. A múlt hét óta tilos az orosz vas- és acéláruk nagy-britanniai importja, emellett a brit kormány megtiltotta a magasan fejlett brit alapanyaggyártó és kvantumtechnológiák, valamint a luxustermékek oroszországi exportját is. London ugyancsak megszüntette a brit exportfinanszírozási rendszerből Oroszországnak és Fehéroroszországnak folyósított támogatásokat, és teljes körű tilalmat hirdetett az orosz gazdaságba irányuló brit befektetésekre, valamint a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportjára. Az Oroszországban végrehajtott brit beruházások értéke 2020-ban még meghaladta a 11 milliárd fontot.
