A hajdanán 1600 kutat számláló Privat kútlánc maradék 400 töltőállomását is valószínűleg értékesítik. A valamikor vezető töltőállomás-hálózat a piac harmadát fedte le.
Néhány évvel ezelőttig Ihor Kolomojszkij Privat csoportja vezető szerepet töltött be az ukrán üzemanyagpiacon. Az Ukrnafta vállalat és a Kremencsuk olajfinomító, elvesztése után a kútlánc is omladozni kezdett. Az egykor több mint 1500 kútról mára körülbelül 600 maradt Kolomojszkij csoportjának irányítása alatt, de az elmúlt hónapokban Kolomojszkij üzleti partnere, Mihajlo Kiperman aktívan tárgyal üzletemberekkel, és vizsgálja a megmaradt üzemanyag-üzletág eladásának lehetőségét.
Az Ekonomicsna Pravda forrásai szerint a fő érdeklődő Volodimir Petrenko, az UPG hálózat tulajdonosa, aki kész megvásárolni körülbelül 400 ANP/Aviash benzinkutat. A felek a folyamatot kisebb lépésekkel már el is kezdték: Kijev környékén több mint 30 kutat bérbe is adtak.
Kútlánc: szétesett az oligarcha olajbirodalma
A háború előtt Kolomojszkij Ukrajna egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb oligarchája volt, aki különböző iparágakban rendelkezett részesedésekkel: 2003-ban az általa birtokolt Privat csoport megszerezte az Ukrnafta – az ország legnagyobb olajkitermelőjének – irányítását. Akkoriban azonban az államé volt a társaság 51 százaléka.
Kolomojszkij később elismerte, hogy 2003-tól kezdve havonta 5 millió dollár (összesen 110 millió dollár) kenőpénzt fizetett Leonyid Kucsma akkori elnök vejének, Viktor Pincsuk oligarchának az Ukrnafta irányításáért.
2007-ben Kolomojszkij és partnerei erőszakos módon átvették az Ukrtransznafta irányítását, a vállalat vezetését innentől kezdve évekig a Privat csoport menedzserei végezték.
Az üzleti modell úgy működött, hogy a fő nyereséget az állami Ukrnafta nyersanyagának alacsony áron való kivonása és a Kremencsuk olajfinomítóban történő feldolgozása biztosította. A profit legnagyobb részét a benzinkúthálózaton keresztül vonták ki, amely két évtized alatt az ország legnagyobb hálózatává nőtte ki magát, csúcspontján több mint 1600 kúttal.
Minden megváltozott 2022 őszén, amikor az állam úgy döntött, hogy államosítja az Ukrnaftát és az Ukrtransznaftát, Kolomojszkijt pedig letartóztatták. Az Ukrnafta új vezetője, Szerhij Koreckij azt állította, hogy Kolomojszkij és menedzserei miatt az állam akár 100 milliárd hrivnyát is veszíthetett – így aztán Kolomojszkij előzetes letartóztatásban maradt.
Az oligarcha olajbirodalma szétesett, az államosítás során 537 benzinkutat vett vissza az immár állami Ukrnafta. További 245 kút a Privatbank zálogában volt, és az állami bank valamint Kolomojszkij képviselői közötti jogi viták tárgyát képezte.
Aztán 2024 októberében ezeket a komplexumokat egy aukción a kevéssé ismert Max Energo Resource cég vásárolta meg, azonban az új tulajdonos nem kapott engedélyt az eszközök koncentrációjára.
Jelenleg körülbelül 600, Kolomojszkij üzleti partnerei irányítása alatt álló komplexum működése is leállt az üzemanyag hiánya miatt. A munkavállalók nem kaptak fizetést, pereket indítottak – írja a lap.
Évekig élősködött a csoport az államon, olcsó olajhoz és feldolgozáshoz jutva, a benzinkutak pedig készpénztermelő eszközként szolgáltak. Amikor kivették alólunk a finomítót, képtelenek voltak a piacról megélni.
Napjainkban a talponmaradás, és a legégetőbb tartozások kiegyenlítése érdekében havonta eladnak néhány benzinkutat.
Mennyit is adnak el?
A Privat csoport olajüzletágának kurátora, Mihajlo Kiperman állítólag a megmaradt benzinkutak eladásának lehetőségeit vizsgálja. Többször tárgyalt a belorusz üzemanyag fő importőrének, így a Lukasenka-rezsim nagy támogatójának tartott
Volodimir Petrenko üzletemberrel. Kiperman régóta külföldön tartózkodik, Ukrajnában több büntetőeljárásban is érintett, 400–420 benzinkút eladását fontolgatja, míg körülbelül 200-at a Privat csoport tulajdonában tervez megtartani. A Pravda informátorai szerint Petrenko azonban inkább a bérlés lehetőségét fontolgatja, elsősorban a Kijev-környéki, viszonylag jól menő töltőállomások érdeklik.
A bérleti díj 3-10 ezer dollárig terjedhet, de egy kiemelt helyen lévő töltőállomás havidíja a 25 ezer dollár is elérheti. Ha vásárlásról van szó, akkor egy fővárosi kútért akár 1 millió dollárt is kérhetnek az informátor szerint.
Persze az üzlet teljesen bizonytalan, egyrészt versenyhatóság jóváhagyása sem borítékolható, másrészt maguk a tárgyalópartnerek is kiszámíthatatlanok – teszik hozzá.
Az állam részesedése az üzemanyagpiacon jelentősen megnőtt, miután az Ukrnafta felvásárolta a Shell ukrajnai hálózatát. Az ukrán üzemanyagpiac 2025 közepére találhat egy új egyensúlyi pontot.
Az ukrán üzemanyagpiac 2024 végére egy komplex átalakulási folyamat küszöbére érkezett. Az új adózási előírások, az állami szabályozás szigorodása és a háború következményei alapjaiban formálják át a piac szerkezetét.
A prémium hálózatok a marketing- és infrastruktúrafejlesztés révén tovább erősítik pozícióikat, a kisebb, olcsó üzemanyagot kínáló szereplőknek olyan terhekkel kell szembenézniük, amelyek hosszú távú fennmaradásukat kérdőjelezik meg. Ebben a környezetben nemcsak a piaci szereplők jövője, de a fogyasztók pénztárcája és az infláció alakulása is komoly tét.
Adók és új szabályozások: a változások katalizátorai
2024 novemberében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely jelentős terheket ró az üzemanyagpiaci szereplőkre. A szabályozás egyik legnagyobb újdonsága az előzetes adófizetés kötelezettsége, amely szerint minden töltőállomásnak 60 ezer hrivnya (563 ezer forint) adót kell befizetnie még az üzemanyag értékesítése előtt. A szakértők szerint ez a kisebb hálózatok számára különösen nehéz helyzetet teremt, hiszen a magasabb költségeket nem tudják könnyen áthárítani a fogyasztókra.
Ez az új szabályozás gyakorlatilag ellehetetleníti a diszkont-töltőállomásokat, amelyek kénytelenek árat emelni, vagy csődbe mennek – mondta Dmitro Ljouskin, a Prime csoport társalapítója.
A törvény emellett kötelezővé teszi az üzemanyagkészletek minimális szintjének fenntartását is, ennek mértéke a forgalom 3 százalékát teszi ki. Ez további költségekkel jár, különösen a kisebb hálózatok számára. Az intézkedések együttes hatása 2025 elejére akár 2-4 hrivnyával (19-38 forinttal) is megemelheti a benzin literenkénti árát.
Csökkenő kereslet: az ukrán háború hosszú távú hatásai
Az üzemanyagpiacot jelentősen befolyásolja az évek óta tartó háborús helyzet és az azóta is fennálló gazdasági bizonytalanság.
A fogyasztás évente átlagosan 10 százalékkal csökken, amit a lakosság elvándorlása, a mozgósítás, valamint az ipari és logisztikai tevékenységek visszaesése okoz.
A kereslet csökkenése a háborús kockázatok és az általános gazdasági visszaesés következménye. A mobilizáció és az ipar leállása különösen erősen érintette a piacot – nyilatkozta Dmitro Ljouskin.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az üzemanyagok iránti kereslet szezonális növekedése is elmaradt, mivel az agrárszektor is visszaesett. Az előrejelzések szerint 2026-ra a jelenlegi több tucat hálózat helyett mindössze öt nagy szereplő maradhat fenn, amelyek felvásárolják a kisebb, veszteséges töltőállomásokat.
Erősödik az állami térnyerés
Az ukrán állam részesedése az üzemanyagpiacon 2024-ben jelentősen megnőtt, miután az Ukrnafta felvásárolta a Shell ukrajnai hálózatát. Ezzel az állami tulajdonú vállalat 500 töltőállomással rendelkezik, ami 15 százalékot piaci részesedést jelent.
Az állami vállalatok térnyerése jelentős versenyt teremt, különösen a kisebb hálózatok számára, amelyek nem rendelkeznek hasonló erőforrásokkal vagy politikai támogatással – fogalmazott Szerhij Kujun, az A-95 tanácsadó cég igazgatója.
Az Ukrnafta helyzete azért is különleges, mert saját olajkitermeléssel rendelkezik, ami jelentős költségelőnyt biztosít a versenytársakkal szemben. A vállalat az elmúlt évben nemcsak a diszkontpiacot célozta meg, hanem a prémium szegmensben is terjeszkedett.
Elkerülhetetlen az áremelkedés
Az új szabályozások és a növekvő adóterhek közvetlen hatással vannak az üzemanyagárakra. Az elemzők szerint a benzin és a dízel árának literenkénti emelkedése még idén elkezdődhet, és 2025 első negyedévében további növekedés várható.
Az üzemanyagárak emelkedése nemcsak az autósokat érinti, hanem az inflációt is felgyorsítja, hiszen a logisztikai költségek minden termék árát befolyásolják – tette hozzá Kujun.
A prémium hálózatok, mint az OKKO és a WOG, jobban tudják kezelni az áremelkedéseket, mivel nagyobb mozgásterük van a marketingköltségek csökkentésére.
Ezzel szemben a kisebb diszkonthálózatok kénytelenek lesznek jelentősen árat emelni vagy bezárni.
A jövőben csak azok a hálózatok maradnak fenn, amelyek valamilyen egyedi előnnyel rendelkeznek, legyen az hatékony logisztika, erős marketing vagy saját kitermelés – fogalmazott Ljouskin.
Az állami beavatkozás azonban hosszú távon bizonytalanságot okozhat, különösen, ha politikai irányváltás történik. A szakértők szerint a piaci átrendeződés 2025 nyarára érhet el egyensúlyi állapotot, amikor az új szabályozások hatásai már teljes mértékben érvényesülnek.
A folyamat végső nyertesei tehát azok lehetnek, akik képesek alkalmazkodni az új körülményekhez, legyenek azok prémium hálózatok vagy állami vállalatok. Az átalakulás azonban mindenképp fájdalmas lesz a fogyasztók számára, akik az emelkedő árakon és tágabb értelemben vett infláción keresztül fogják megérezni a változások következményeit.
A Shell hivatalosan is kivonult az ukrán piacról, eladva helyi érdekeltségeit az Ukrnafta állami olajvállalatnak, a lépés pedig jelentős változásokhoz vezethet az ország energiaszektorában – írta a Bloomberg.
A vállalat november 19-én bejelentette, hogy otthagyja az ukrán piacot, kivétel nélkül megszabadulva az országban található üzemanyagtöltő állomásaitól és telephelyeitől.
Megrázta az ukrán piacot a Shell kivonulása
A globális energiaszektor egyik legnagyobb szereplőjének távozása széles körű hatással lehet a helyi üzemanyag-ellátottságra és a versenyre. Az Ukrnafta ezen töltőállomások megvásárlásával nagyobb piaci részesedést és befolyást szerzett az ukrán energiaiparban, még több hatalmat helyezve a vállalatot irányító kormány kezébe.
A Shell távozása egy globális trend része, ugyanis a jelenlegi geopolitikai és piaci feszültségek mellett számos nagyvállalat igyekszik biztonságos helyet találni a befektetéseinek, Kijev és Moszkva számára pedig megmutatja, hogy a háború elhúzása csak egyre súlyosabb károkhoz fog vezetni mindkét gazdaság számára.
Február 1-jén reggel az Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) munkatársai házkutatást tartottak az Ukrnafta Nyrt. központi irodájában – jelentette az Ekonomicsna Pravda forrásaira hivatkozva.
„A szerződés az Interpipe-pal kritikus csőbeszerzés az olajkitermelés visszaesésének elkerülése érdekében” – mondta el a rendfenntartók által tartott házkutatás okairól a portál forrása.
A nyomozók azt gyanítják, hogy a beszerzés indokolatlanul magas áron történt.
Az Ukrnafta közölte, hogy minden szükséges információt és magyarázatot megadtak a NABU ellenőrzéséhez.
„A társaság tevékenysége maximálisan átlátható és nyilvános. A társaság 2023 eleje óta megrendelőként a közbeszerzési törvénynek megfelelően jár el, és megkezdte az e törvényben meghatározott eljárások maradéktalan alkalmazását, így a Prozorro állami beszerzési rendszer használatát is, szigorúan betartva az ukrán jogszabályok előírásait” – áll a sajtószolgálat közleményében.
Tájékoztatásuk szerint az Ukrnafta a termeléshez, olajszolgáltatáshoz és az intenzitás fokozásához szükséges felszereléseket, valamint a technológiai folyamatokhoz szükséges berendezéseket az American Petroleum Institute nemzetközi szabványainak bevezetésével vásárolja, hogy felváltsa az elavult szovjet, orosz és fehérorosz ágazati megközelítéseket.
„A cég számára fontos, hogy ezek a folyamatok nyíltak legyenek, hogy Ukrajnában minden ágazati szereplő egyenlő hozzáférést kapjon az Ukrnaftával való együttműködéshez… A cég bizonyos abban, hogy az ellenőrzés megállapítja a folyamatok teljes megfelelését az ukrán jogszabályoknak, mivel szigorúan és pontosan betartanak minden szabályt és követelményt tevékenységük során” – közölte az Ukrnafta.
A cég igazgatója, Szerhij Koreckij megjegyezte, hogy az Ukrnafta az Orlennel is tárgyal az olajexportról.
Az Ukrnafta kőolajtermékek Ukrajnába történő importjáról kötött szerződést a lengyel Orlen céggel. A cég igazgatója, Szerhij Koreckij ezt a Facebookon jelentette be március 8-án, szerdán.
Koreckij kifejtette: ez azért fontos, mert Ukrajnának saját szükségleteire és a hazai piacra közvetlenül a termelőtől kell megkapnia az olajtermékeket a legkedvezőbb áron.
