Akár az orosz műtrágya is célkeresztbe kerülhet. Az európai gyártók régóta szeretnének erőteljesebb piacvédelmet Brüsszeltől. A vámok megemelése mégse borítékolható.
Az orosz agrártermékekre kivetett vámok megemeléséről vitatkozik az Európai Unió, mely lépés akár a műtrágyát is érintheti. Számos tagállam vetne gátat Moszkva bevételei elé, ezért merült fel a vámok emelése, ami a korábbi, az orosz gabonára kivetett vámemelést követné.
Nem mindenki támogatja a vámok megemelését
Mások ugyanakkor óvatosságra intenek, mondván, előbb meg kell vizsgálni, hogy a lépésnek milyen hatásai lennének az európai importra és élelmiszerárakra – árulta e a Bloombergnek egy, a vitát ismerő forrás. A kereskedelmi lépések előnye lehet, hogy nem mindig igényelnek egyhangú döntést, ám még a célba venni kívánt termékek listája sem végleges. Az európai műtrágyagyártók ugyanakkor már régóta lobbiznak piacuk erősebb védelméért.
Oroszország a világ legnagyobb műtrágyaexportőre, 18 százalékos piaci részesedéssel, ami nem is csoda, hiszen a termék gyakori alapanyaga a földgáz, amely bőségesen áll Moszkva rendelkezésére. Az iparág nem került a szankcionált területek közé, ám az Ukrajna elleni orosz invázió után mégis visszaesett, főként logisztikai és fizetési problémák miatt. Időközben azonban az orosz export helyreállt, és idén elérheti a 2021-es, korábbi csúcsot is. A mezőgazdaság célba vétele azonban aligha gyakorol komoly hatást az orosz gazdaságra, hiszen annak csupán 2 százalékát adta az idei első fél évben.
Újabb szankciós csomag is készül
Ezzel párhuzamosan Brüsszelben egy újabb szankciós csomagon is dolgoznak, mely azonban csak a magyar uniós elnökség után kerülhet terítékre, mivel Budapest akadályozza az oroszok elleni büntetőintézkedéseket. Több tagállam arra kére az Európai Bizottságot, hogy addig is vezessen be szűkebb intézkedéseket, például listázzon több, szankciószegésre használt orosz olajtankert, valamint használja az álhírek terjedése ellen létrehozott új mechanizmust.
Ukrajna az EU-ba irányuló cukor-, tojás- és zabexportja ellen már korlátozó intézkedések vannak hatályban, ugyanakkor a vámmentes kereskedelem keretein belül Ukrajna hamarosan eléri a határértéket a méz, a kukorica és a csirkehús exportja terén, jelentette be Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa ma Brüsszelben, az EU mezőgazdasági és halászati miniszteri tanácsának eredményeit követő sajtótájékoztatón.
„Elégedett vagyok, hogy a mai Ukrajnáról szóló megbeszélésen a tagállamok összességében pozitív véleményt fogalmaztak meg az új és a már bevezetett megelőző korlátozó intézkedésekről. Az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosának kezdeményezése volt ezeknek az importkorlátoknak a bemutatása, és működnek. Három termék – cukor, tojás és zab – esetében aktiválták őket. Figyeljük a helyzetet más érzékeny termékek esetében is. A legközelebb a méz áll, amelynek kivitele már elérte a határérték 89 %-át, a kukorica – 67%, a csirkehús – az 59 %-ot” – mondta Wojciechovskyi, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa.
„Ugyanakkor megjegyezte: alaptalan az európai politikusok és az európai közösség egy részének az EU Közös Agrárpolitikájával szembeni kritikája, amely a hazai termelés csökkentését és az importtermékektől való függőség további növelését célozza. Az európai biztos elmondása szerint az EU volt és marad is a világ legnagyobb mezőgazdasági termékek exportőre.
Wojciechovsky megjegyezte, hogy az EU pozitív egyenlege a mezőgazdasági termékek kereskedelmében tavaly rekordot döntött, 70 milliárd eurót. Idén ez a rekord megdőlhet, mert csak az első negyedévben már 18 milliárd eurót tett ki az EU pozitív mérlege a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben.
Megerősítette, bár egy kicsit mérsékelte az Európai Bizottság a június 12-én bejelentett vámokat, amelyeket a Kínában gyártott elektromos autókra vetnek ki július 5-étől. Ez azonban nem feltétlenül jelent azonnali árnövekedést.
Kilenc hónappal ezelőtt indította meg az Európai Bizottság azt a vizsgálatát, amelynek azt térképezte fel, hogy a kínai állam hogyan támogatja saját autógyártó vállalatait, amely versenyelőnyt jelent számukra az európai piacon.
A vizsgálatot Ursula von der Leyen jelentette be az EU helyzetéről szóló beszédében. Az eljárás ezen szakaszának lezárása után a brüsszeli testület arra jutott, hogy a kínai BEV-értéklánc tisztességtelen támogatásban részesül, ami gazdasági kárral fenyegeti az EU BEV-gyártóit.
Ezért úgy döntöttek, hogy ideiglenes kiegyenlítő vámokat vetnek ki a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművek (BEV) behozatalára július 5-étől. A gyártókra a következő vámok vonatkoznak:
BYD: 17,4%;
Geely: 19,9%;
SAIC: 37,6%.
Más kínai BEV-gyártókra, amelyek együttműködtek a vizsgálatban, de nem kerültek a mintába, 20,8%-os súlyozott átlag vám vonatkozik.
Az egyéb nem együttműködő vállalatok vámja 37,6%.
Ez a vám hozzájön az egyébként is fizetendő 10 százalékos vámhoz. A 2024. június 12-én előzetesen közzétett mértékekhez képest az ideiglenes vámokat kissé lefelé kiigazították az érdekelt felek által benyújtott számítások pontosságára vonatkozó észrevételek alapján.
Ezeket az ideiglenes vámokat legfeljebb négy hónapig fogják használni. Ezen az időn belül meg kell hozni a végleges döntést a végleges vámokról, amelyek öt évig lesznek érvényben.
A tagállamok várhatóan két hét múlva tárgyalnak a kérdésről – már a magyar elnökség szervezésében. Ott szavazhatnak is, azonban ez nem kötelező erejű az Európai Bizottságra nézve. Az uniós jog alapján a későbbiekben csak akkor akadályozhatják meg – tehát a vámok véglegesítése előtt – a tagállamok, ha az ellenzők kétharmados többséggel rendelkeznek, vagyis 15 kormány támogatására lenne szükség.
Az EUrologusnak egy magas rangú bizottsági tisztviselő megerősítette, hogy ez nem feltétlenül jelent azonnali árnövekedést. A négy hónapos átmeneti időszakban ugyanis a cégeknek a vám összegét bankgarancia formájában kell biztosítaniuk, nem kell ténylegesen be is fizetniük az EU-nak. Ha a vámok azonban véglegessé válnak, akkor július 5-ig visszamenően téríteni kell.
Kérdés, hogy Kína milyen lépéseket jelent majd be válaszként. Korábban már jelezték, hogy alaptalannak tartják az uniós kiegyenlítő vámot és a légi közlekedést, illetve a mezőgazdaságot jelölték meg, mint olyan területeket, amelyeket büntetővámokkal sújthatnak.
Július 2-án az EU aktiválta a védővámok mechanizmusát az ukrán tojásra és a cukorra. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Annak ellenére, hogy az ukrán kormány kijelentette, hogy az EU-nak a közeljövőben nincsenek ilyen tervei, az Európai Unió július 2-án visszaállította az Ukrajnából származó tojás és cukor behozatalára vonatkozó vámkvótákat.
Az EU tavasszal biztonsági mechanizmust hozott létre az Ukrajnával folytatott szabad kereskedelem korlátozására. Júniusban alkalmazták először ezt a mechanizmust, és csak egy importcímletre – az ukrán zabra – terjesztették ki, most pedig további két címlet került a listára.
Az Európai Unió védővámot vezetett be az Ukrajnából érkező cukorra és tojásra, hatályba léptetve az „automatikus védelmet”, mivel a behozatal mennyisége már meghaladta a megállapodásban foglaltakat – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az EU Eur-Lex című hivatalos lapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a tonnánként 89 eurós tarifák 2024 végéig lesznek érvényben. A cukorra és a tojásra vonatkozó kvótákat 2025 első felére határozzák meg. Az ezeket a kvótákat meghaladó mennyiségek után szintén vámot kell fizetni.
Amint a közleményben szerepel, a 2024. május 14-i EU-rendelet a tojás, a baromfi, a cukor, a zab, a kukorica, a gabonafélék és a méz esetében automatikus védőintézkedést ír elő, amelyet akkor kell aktiválni, ha e termékek bármelyikének összesített behozatali mennyisége 2024. január 1-jén az átlagos importvolumen elérte a 2021. július 1. és december 31. közötti időszakét, 2022-ben és 2023-ban.
Az EU 2022 júniusában ideiglenesen felfüggesztett számos, az Ukrajnával kötött társulási megállapodásban meghatározott vámot. Az ukrán termékekkel versenyezni képtelen európai gazdálkodók tömeges tiltakozása után politikai döntés született a korlátozásokról. Ezeket az intézkedéseket főként Franciaország és Lengyelország támogatta.
Az Európai Bizottság a következő két hétben vámot vet ki az ukrán tojásra, mivel a kijevi export elérte a megszabott éves kvótát – közölte szerdán a testület egyik szóvivője.
A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy kedden hasonló döntést hoztak a zabimport ügyében.
Az Európai Unió az orosz invázió kezdete óta különleges elbánásban részesíti Ukrajnát. Brüsszel május közepén hosszabbította meg egy évvel az ukrán mezőgazdasági termékek, például a gabona vámmentes behozatalát, de ebben az is szerepel, hogy védővámokat vet ki, ha az import meghalad egy bizonyos szintet – ez történik most.
Kijev a cukorexportot már leállította május végén az EU-ba, mert abban is elérték az éves kvótát. Ukrajna Európa második legnagyobb cukorszállítója.
Elemzők szerint az ukrán cukorexport májusban elérte a 262 600 tonnát, ami az uniós szabályok szerint az ország teljes 2024-re vonatkozó kvótájának megfelelő mennyiség.
A 2023-as naptári évben az ukrán termelők mintegy 493 ezer tonna cukrot szállítottak az EU-ba.
A vámeljárási szabályok és az ellenőrzés szigorításával próbálják az Amerikát elárasztó kínai csomagáradatot és az árnyékában járó csempészetet visszaszorítani az washingtoni hatóságok. A Shein és a Temu a vámügynöki szigor egyértelmű kárvallottjai.
Az Egyesült Államokban megelégelték az interneten rendelt és a futárkapacitásokat lekötő kínai gagyiáradatot, s adminisztratív eszközökkel próbálják lenyesegetni az e-kereskedelem vadhajtásait. És a költségvetésbe az elnéző vámkezelés miatt kieső dollárokat, amelyek halmozódva már milliárdos tételeket képviselnek. Mindez a londoni tőzsdei bevezetését szervező kínai Sheinnek és a Pinduoduo csoporthoz tartozó, agresszív kereskedelmi politikájáról elhíresült Temunak okozhat gondot, a tőlük rendelő amerikaiaknak pedig nem kevés bosszúságot és fizetnivalót.
Az online olcsón megvásárolt termékeket kezelő vámügynökökkel szembeni új amerikai szigorítás valószínűleg szállítási késedelmeket és szűk keresztmetszeteket okoz– mondták a Reutersnek iparági szakértők. Ennek a hatása csak később lesz érzékelhető. Az amerikai vám- és határvédelem (CBP) a napokban kivett több, megbízással dolgozó vámkezelési ügynökséget a vámmentes, közvetlenül a fogyasztóknak szánt importtermékek gyorsított vámkezelési programjából, részint arra hivatkozva, hogy aktív vagy passzív közreműködésükkel hatalmas mennyiségű vámolatlan csempészáru áramlik az országba.
A Shein és társai kíméletlen versenytársakká váltak Ami legföljebb az eladónak és a vevőnek jó, viszont súlyos károkat okoz a költségvetésnek és az amerikai piacon tisztességesen dolgozó iparvállalatoknak és kiskereskedőknek.
A szigorításra azért kerül sor, mert az előrejelzések szerint idén több mint egymilliárd darab, átlagosan 50 dollár értékű csomag érkezik az Egyesült Államokba, többek között a kínai gyárakban gyártott olcsó és annak megfelelő minőséget képviselő termékek iránti erőteljes fogyasztói kereslet miatt.
Bár a hivatal nem közölt számot, a sajtónak hat felfüggesztett cégről van tudomása s ami a szállítások miatt a legsúlyosabbak, hogy nincs olyan, a kínai árukat fogadó nagy amerikai kikötő, ahol a felfüggesztett cégek ne lennének jelen, illetve ahonnan most ne estek volna ki – huzamosabb ideig.
Fals számlázási infók is jönnek a futószalagon Természetesen az ellenőrzés fokozása a repülőtéri cargószállítmányoknál is megtörténik, az ott dolgozó vámügynökök által elektronikus úton kezelt számlainformációk felülvizsgálata a feltárt rendellenességeket követően indokolttá vált.
„Mivel minden árubelépési pont érintett a vámkezelési eljárás szigorításában, így tényleg nincs mód a késések elkerülésére”– ismerte el Chad Schofield, az egyik vámügynök, az amerikai székhelyű BoxC e-kereskedelmi logisztikai platform társalapítója.
A gyorsított vámkezelési eljárástól leginkább a Sheinnek és a Temunak van tartani valója, ez a módszer a 800 dollár megjelölt értéket el nem érő és közvetlenül a fogyasztóknak szóló szállítmányok esetében alkalmazható.
És nemcsak a csomagok érkeznek futószalagon, hanem a róluk továbbított fals információk is ömlesztve futnak be a CBP-hez. A gyorsított vámkezelés keretében a megbízott vámügynökök a teljes csomagmennyiség 62 százalékát adminisztrálják, ez helyettük az exportőrökre vagy magukra a fuvarozó cégekre hárulna, azaz nélkülük az e-kereskedelem ezen válfaja halálra lenne ítélve.
Az egyik érintett vámügynök, az illinois-i székhelyű SEKO Logistics keresetet nyújtott be az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságához a felfüggesztés ellen. Azt állította, hogy a CBP nem értesítette megfelelően az intézkedésről, nem határozta meg az állítólagos jogsértéseket, és nem adott módot azok orvoslására sem.
Jelezték, hogy a Sheinnel együttműködtek ugyan, de ez mára már véget ért.
A SEKO megtette a CBP felé a szükséges lépéseket, és ugyan feltételekkel, de folytathatja a gyorsított vámkezelést – immár a fast fashion kereskedelmi óriás csomagjai nélkül.
A piacvédelem is szemponttá vált Ahol milliószám jönnek a csomagok, ott a visszaélések garantáltan bele lettek kódolva a rendszerbe és ezek kiszűrésére – legalábbis a kockázatok mérséklésére – nagy erőket összpontosít a novemberi elnökválasztás előtt az amerikai kormányzat.
A CBP a múlt héten azt közölte, hogy a felfüggesztett brókerek adatbevitelei „elfogadhatatlan megfelelési kockázatot jelentenek”, és hogy a „rosszfiúk” kihasználják a könnyített szabályozást a csempészáru – köztük olyan kábítószerek, mint a fentanil – illegális behozatalára. A CBP intézkedését indokoltnak tartják a szakmai szervezetek is, közérdeknek nevezve az amerikai ipar és kereskedelem szereplőinek védelmét, s a világ legnagyobb fentaniltermelő országának számító Kínából csempészett kábítószer-szállítmányok kiszűrését.
Mint ismert a fentanil használata és terjedése az amerikai társadalom egyik legfontosabb problémáját jelenti. Egyes amerikai törvényhozók rámutattak arra, hogy a 800 dollár érték alatti csomagok vámmentes behozatalát lehetővé tevő szabályok tisztességtelen előnyhöz juttatják a kínai és más nemzetek e-kereskedelmi cégeit a hazai kiskereskedőkkel szemben.
A Biden-adminisztráció kritikusai azt is felróják, hogy a kormányzat nem tett eleget a fiatalok körében pusztító fentanilválság kezelésére.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja bejelentette a vámok emelését a kínai áruk széles körére, beleértve az elektromos autókat, alkatrészeket, akkumulátorokat, napelemeket és ásványi nyersanyagokat – számol be az Interfax-Ukrajna.
Általánosságban elmondható, hogy a 2024-2026-os vámemelés körülbelül évi 18 milliárd dollár értékű kínai exportra vonatkozik a Fehér Ház szerint.
A legjelentősebb emeli a kínai elektromos autók behozatalára kivetett vámokat. 2024-ben a jelenlegi 25%-ról 100%-ra emelkednek.
A kínai félvezető alkatrészek tarifáit 2025-ben 25%-ról 50%-ra emelik.
Washington 2024-ben 7,5%-ról 25%-ra emeli az elektromos járművek kínai lítium-ion akkumulátoraira kivetett vámokat, az egyéb felhasználásra szánt lítium-ion akkumulátorok vámjának 2026-ban hasonló emeléssel kell szembenézni.
A Kínából az Egyesült Államokba szállított acél- és alumíniumtermékek tarifái a jelenlegi 0-7,5%-ról idén 25%-ra emelkednek.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Kína az év elejétől kezdve visszaállítja a szénre kivetett importvámokat, veszélybe sodorva az energiakereskedelemtől függő Oroszországot – írta a Bloomberg.
Kína 2022 májusában, az orosz–ukrán háború kirobbanása után szüntette meg átmenetileg a szénkereskedelemre kivetett vámokat, hogy ezzel védjék meg az országot a globális energiapiac ingadozásaitól és az ellátási láncok kockázataitól.
Ez rekordszintű importhoz vezetett tavaly, amelynek jelentős részét a sok más ország által elkerült orosz szén biztosította – a túlkínálat azonban a hazai bányavállalatokat veszélyezteti, így a kormány több védekező intézkedést is bevezetett. Az ázsiai nagyhatalom második legnagyobb energiaellátójaként pedig ezek súlyos csapást mérhetnek Oroszországra.
A kínai termelés minden idők legmagasabb szintjére emelkedett, a jelenlegi árak mellett pedig az orosz szén behozatala a vállalatoknak és az államnak is kárt okoz, legalábbis a jelenlegi árak mellett. Az adók visszavezetése ezt visszafoghatja, és a kormány is pluszbevételhez jutna – írta Su Huipeng, a kínai szénkereskedelmi szövetség (CTDA) elemzője.
Oroszország Kínába irányuló havi széneladásai júniusban több mint 10 millió tonnán tetőztek, azóta viszont az export meredeken csökkenni kezdett, mivel nem tudnak lépést tartani más termelő országokkal, amelyek a kínai piacra szállítanak. Ez a dinamika pedig a vámok visszatérésével tovább fog romlani.
A Pekinggel kötött szabadkereskedelmi egyezmények miatt ugyanis a riválisok, például Ausztrália, és az ország fő beszállítója, Indonézia is védve vannak a vámoktól.
Moszkva helyzetén az sem segít, hogy az ukrajnai háború finanszírozásához a saját nemzetközi eladásaira is adókat vezetett be.
Kína az eddig legnagyobb kedvezményben részesülő országok – köztük Oroszország, Mongólia, Dél-Afrika és az Egyesült Államok – számára kivetett vámok mértéke az elektromos és fűtőszénre 6, az acélművek által használt kokszszénre pedig 3 százalék lesz. A preferenciális státusszal nem rendelkező beszállítóknak pedig 20 százalékos adót kell majd fizetnie.
Az Egyesült Államok március 10-i hatállyal 200%-os vámot vet ki az Oroszországban előállított alumíniumra és származékaira – közölte a Fehér Ház pénteken.
Az orosz alumíniumot a Rusal állítja elő, amely a globális szállítások mintegy 6 százalékát teszi ki. Az Egyesült Államokba irányuló szállítások a Rusal bevételének 7 százalékát tették ki 2022 első félévében.
Az orosz alumínium csak kis részét teszi ki a teljes amerikai szállításoknak, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
