Ukrajnában minden vízierőművet találat ért az ellenséges támadások során, az áramtermelésük 40 %-a elveszett – jelentette ki szerdán Ihor Szirota az Ukrhidroenerho vállalat vezérigazgatója az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint vezérigazgató elmondta: „A mai napig sajnos nincs egyetlen olyan erőmű sem, amelyet ne támadott volna az orosz agresszor. Több mint 130 rakétacsapást mértek az áramtermelésünkre. Tudjuk, hogy veszítünk, és sokat veszítettünk.” Szerinte a Kahovszkai Vízerőmű teljesen megsemmisült, a Dnyeperi Vízerőmű pedig jelentősen megrongálódott. Az összes többi vízerőmű helyreállítása folyamatban van – tette hozzá.
„Még nem tudjuk, mit lehet majd helyreállítani. Az őszi-téli időszakra az a feladat, hogy minél többet helyreállítsunk, de ma ez a kérdés nehéz, mert ha nem is hetente, de havonta folyamatosak rakétacsapások. Nekünk egyféle tervünk van, az ellenségnek másféle. Ezért ma nagyon nehéz bármit is megjósolni” – mutatott rá Szirota.
Mint a vezérigazgató megjegyezte, az ukrán vízerőművek termelésük mintegy 40 %-át elvesztették, a hőerőművek esetében pedig több mint a 80 %-át. Ezek a termelési források a kiegyenlítést szolgálják az ukrán energiaipar számára, ezért ezen a téren hiány van.
Az ellenség augusztus 26-i hatalmas támadása során a célpont a Kijevi Vízerőmű volt,de a létesítmény nem szenvedett súlyos károkat. A helyi hatóságok és az energetikai szakértők egyaránt hangsúlyozták, hogy a Kijevi Vízerőművet jelenleg nem fenyegeti veszély, mert azt rakétákkal nem lehet megsemmisíteni.
Ukrajnában az összes nagy hő- és vízerőmű megrongálódott az orosz támadások miatt, március 22. óta öt támadás érte a villamos-energetikai rendszert: március 22-én és 29-én, április 11-én és 27-én, valamint május 8-án – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az Ukrenerho hangsúlyozta: „Minden nagy hő- és vízerőmű megrongálódott. Már nem tudnak annyi áramot termelni, mint a támadások előtt. A támadások következményei miatt áramhiány keletkezett. Ennek kompenzálására az energiaipar az európai országokból származó villamosenergia-importot és sürgősségi segélyt, valamint fogyasztási korlátozásokat alkalmaz az ipar számára.”
A vállalat hangsúlyozta, hogy május 13-a óta a hideg időjárás miatt rohamosan nőtt az áramfogyasztás. „Az emberek fűtésre elektromos fűtőtesteket, klímát kapcsoltak be. Ugyanakkor az erőművek a károk miatt nem tudják növelni a termelést, és a maximális importmennyiség mellett sem áll rendelkezésre elegendő áram a fogyasztók minden igényének fedezésére. A villamosenergia-rendszer biztonságos működésének fő feltétele a fogyasztás és a termelés közötti egyensúly megteremtése. Ezért vészhelyzeti, majd a későbbiekben óránkénti áramszüneteket kellett bevezetni a háztartási fogyasztók számára is” – hangsúlyozta Ukrenerho.
Megkezdte működését Délnyugat-Kínában a világ második legnagyobb, jelenleg is kiépítés alatt álló duzzasztóművének első két termelőegysége hétfőn – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
A Pajhotan duzzasztóművet építő China Three Gorges Corporation (CTGC) vállalat közlése szerint a jövő év júliusára lesz üzemképes a duzzasztómű összes egysége.
A Jangce folyó felső szakaszát keresztező Pajhotan a délnyugat-kínai Jünnan és Szecsuan tartomány határán található. A duzzasztómű elkészültekor 16 ezer megawattos teljes beépített kapacitását tekintve a világon a második legnagyobb lesz a közép-kínai Hupej tartományban 2003 óta működő Három-szurdok-gát után, amelynek beépített kapacitása 22,5 ezer megawatt.
A 289 méter magas és 16 termelőegységből álló Pajhotan építését 2017 áprilisában kezdték meg. A tervek szerint évente több mint 62,4 millió megawattórányi energiát termel majd, miután az összes egysége megkezdi a működését. A vízerőmű segítségével becslések szerint várhatóan évente 19,68 millió tonna standard szén takarítható meg, aminek révén pedig 51,6 millió tonnával csökkenhető a széndioxid-kibocsátás – írta a Hszinhua a CTGC közlésére hivatkozva.
Miközben a világ egyes országaiban a vízerőművek elsősorban környezetvédelmi és mezőgazdasági aggályok miatt kezdenek háttérbe szorulni, Kínában a duzzasztóművek építésével igyekeznek mérsékelni a szén, a kőolaj és a földgáz használatát. A világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának számító Kína 2030-ra tűzte ki a kibocsátás tetőzésének elérését, 2060-ra pedig azt, hogy karbonsemlegessé válik.
