Hetek óta ismeretlen eredetű katonai drónok garázdálkodnak a belga légtérben és bénítják meg az ország repülőtereit, miközben Oroszország már nyíltan fenyeget: azt mondják, súlyos következmények jönnek, ha Belgium úgy dönt, hogy jogtalanul elveszi a nála biztonságba helyezett orosz jegybanki vagyont. A belgák komolyan veszik a fenyegetést, már a nemzetbiztonsági tanácsuk is tárgyalta a sorozatos drónészlelések ügyét. Az unió vezető politikusai nagy erővel azon munkálkodnak, hogy rávegyék a belga kormányt az országban található befagyasztott orosz vagyon végleges elkobzására, hogy abból lehessen tovább finanszírozni Ukrajna háborús részvételét, mielőtt az csődbe jutna. Belgium ellenáll a nyomásgyakorlásnak, az országban el akarják kerülni, hogy a biztonságukat és anyagi helyzetüket kockára téve velük fizettessék meg a háború árát.
Komoly háttere van a fenyegetésnek
A belga közvélemény az elmúlt hetekben szokatlan fenyegetésről olvashatott: idegen drónok ólálkodnak az égen a legfontosabb katonai támaszpontjaik körül, köztük a Kleine-Brogel támaszpont körül is, ahol amerikai taktikai nukleáris fegyvereket is tárolnak. Az esetek miatt Brüsszelben és Liége-ben is lezártak a repülőterek kifutópályáit, járatok százait törölték vagy irányították át, éjszakára pedig sok utas rekedt a reptéri terminálokban.
A belga védelmi miniszter szerint a katonai bázis fölött megjelent pilóta nélküli eszközök célzott, professzionális felderítő művelet benyomását keltették, nem hobbidrónozásét.
A hirado.hu-nak névtelenül nyilatkozó belga repülőtéri biztonsági forrás szerint a belga repülőtereken olyan biztonsági protokollok működnek, amelyek az arra tévedő polgári drónok fölött fél perc elteltével átveszik az irányítást, ha azok nem reagálnak a figyelmeztetésekre, majd a földre kényszerítik azokat.
A tény, hogy a legutóbbi behatolások során mindez nem sikerült, azt valószínűsíti, hogy elektronikai zavarástól védett, katonai felhasználásra is alkalmas drónok követhették el a behatolásokat – mondta forrásunk.
A belga Nemzetbiztonsági Tanács rendkívüli tanácskozást hívott össze, a hadsereg pedig elkezdte sürgősen megerősíteni a drónellenes képességeit és kulcsfontosságú létesítményeit: a támaszpontok, energiaközpontok és a repülőterek védelmét.
A Brussels Times az orosz TASZSZ hírügynökségre hivatkozva néhány napja arról számolt be, hogy az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) nyílt üzenetben figyelmeztette Belgiumot, hogy felelősségre fogják vonni és komoly következményei lesznek, ha az ott tartott orosz állami vagyoneszközöket elkobozzák.
Nem akarja elkobozni az orosz vagyont a belga Euroclear
A történet kulcsszereplője egy belga pénzintézet, az Euroclear. A francia Le Monde a napokban készített cikket megszólaltatva a világszerte 42 ezer milliárd eurónyi értékpapírt kezelő intézet vezetőjét. Az Euroclear 193 milliárd eurónyi orosz vagyont tart ellenőrzése alatt, melyek legnagyobb része orosz jegybanki vagyon.
A 2022-es ukrajnai invázió után az EU csak befagyasztotta a területén található orosz tartalékokhoz való hozzáférést, de az végleges elkobzásra eddig nem tett lépéseket. Ukrajna anyagi nehézségei miatt azonban megváltozott a brüsszeli politika.
Az egyik legutóbbi terv – amelyet a Le Monde szerint Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is támogat – egy kb. 140 milliárd eurós hitel biztosítása Ukrajna számára, amelyet papíron nem az uniós adófizetők, hanem az orosz vagyon hozama és jövőbeli jóvátételi pénzek fedeznének.
Azonban hiába az ambiciózus tervek, a pénzről – jogilag és technikailag is – a belga Euroclear rendelkezik. Az intézmény vezetője, Valérie Urbain pedig minden interjúban ugyanarra figyelmeztet: Az orosz jegybanki vagyon szuverén állami eszköz, amely elkobzása ellentétes a nemzetközi joggal.
Urbain a Le Monde cikkében kifejtette elképzelhető, hogy az EU olyan megoldást akar áterőltetni, amely felrúgja az Euroclear törvényi és letétkezelői kötelezettségeit, ebben az esetben pedig elképzelhetőnek tartja, hogy pert indítsanak az uniós intézményekkel szemben.
Az előkészületeket már részben megtették, jogi csapatukat az elmúlt években eredetileg tízfős stábjukról kétszáz főre bővítették. A belga miniszterelnök, Bart De Wever is ellenzi a terveket.
„Legális ez? Nem egyértelmű. Nincs rá precedens” – mondta a kormányfő, rámutatva, hogy még a második világháború alatt sem kobozták el a központi bankok eszközeit, így ha az ügy bíróságra kerülne Belgiumnak kellene fizetnie.
„Nem vagyunk képesek, és nem is akarunk 140 milliárd eurót kifizetni” – figyelmeztetett De Wever aki azt követeli, hogy inkább a 27 tagállam garantálja az összeget gazdasági súlyukkal arányosan. „Megkérdeztem kollégáimat, hogy ki hajlandó ezt vállalni, de nem találkoztam túl nagy lelkesedéssel” – mondta a belga miniszterelnök.
Ukrajna már csődben van, ezért kell a pénz
A negyedik éve háborút vívó Ukrajna az Egyesült Államok támogatásának eltűnésével az eddigiektől is kiszolgáltatottabb anyagi helyzetbe került. A Fitch Ratings hitelminősítő friss döntésével gyakorlatilag fizetésképtelenné nyilvánította az országot, amikor az adósságosztályozási skáláján minősítésre alkalmatlan besorolást adott Ukrajnának.
Indoklásában a Fitch kiemelte, hogy Ukrajna már idén júniusban sem teljesítette egy 2,6 milliárd dollár értékű kötvény 665 millió dolláros esedékes részletfizetését.
A háború negyedik évében a védelmi kiadások már közel 71 milliárd dollárra rúgnak, miközben a gazdaságot a lerombolt infrastruktúra, a katonai helyzet romlása és a tömeges elvándorlás is terheli.
A kijevi kormány az új korrupciós botrányok közepén most épp egy olyan időszakban akar újabb százmilliárdos európai segítséget, amikor a korrupciós ügyek miatt a bizalom megrendült.
A Politico értesülései szerint az Európai Bizottság gazdasági biztosa, Valdis Dombrovskis azzal érvelt a miniszterek előtt, hogy Ukrajna legkésőbb áprilisig bírhatja anyagilag, ha nem érkezik további nyugati pénzügyi segítség.
Ha áprilisig nincs új forrás, akkor az önkormányzati és újjáépítési források visszavágása következik, majd azok után Ukrajna az állami dolgozók, a nyugdíjak és a katonai bérek kifizetését sem tudná teljesíteni.
Ugyan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hajlandó lenne egy nagyjából 8 milliárd dolláros újabb hitelcsomagot biztosítani, de a Politico szerint annak feltétele, hogy az EU ténylegesen elkötelezze magát a nagyobb, orosz vagyonra épülő hitel mellett – ez adná a garanciát arra, hogy Ukrajna képes lesz törleszteni.
Visszaüthet a lépés
Kijev és az uniós vezetők hiába sürgetik a pénzt, a döntés a belgák kezében van, akik pontosan látják, hogy az orosz vagyon elkobzására súlyos válaszok érkezhetnek. A katonai fenyegetés mellett reális forgatókönyv az is, hogy Oroszország több tízmilliárd euró értékben foglalja le a határain belül lévő európai vagyont.
Közben kínai, arab és más távoli tőkeközpontok árgus szemmel figyelik, mi történik az orosz jegybanki vagyonnal. Ha Európa szuverén állami tartalékokhoz nyúl, az azt üzeni: politikai okokból bármely más állam befektetői is elveszíthetik vagyonukat.
A folyamat végén sokkal kevesebb tőke érkezhet az euróövezetbe, sokan pedig a már itt lévő tőkét kimenekítése mellett dönthetnek, ami tovább súlyosbítaná az így is nagy gondokkal küszködő európai gazdaság állapotát.
Szeptemberben az Európai Unió országai 830 millió eurót költöttek orosz gázra – ez a legalacsonyabb összeg 2023 augusztusa óta. 2025 szeptemberében az Európai Unió a 2023 augusztusa óta minimális összeget fizetett az orosz vezetékes és cseppfolyósított földgázért. Ezt bizonyítják az Eurostat adatai.
Szeptemberben az EU összesen 830 millió euró értékben importált orosz gázt. A vezetékes gázvásárlások 478 millió eurót tettek ki. Ezenkívül szeptemberben az uniós országok 352 millió eurót fizettek az orosz LNG-ért, ami a legalacsonyabb összeg 2023 augusztusa óta.
Megjegyezték, hogy a Török Áramlat gázvezeték továbbra is az egyetlen aktív útvonal az orosz vezetékes gáz Európába történő szállítására.
Ukrajna 5,9 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, amelynek segítenie kell az ország makroszintű pénzügyi stabilitásának fenntartását a háborús kihívások közepette – jelentette ki csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint kormányfő megjegyezte, hogy a gazdasági segély új részlete két forrásból származott: 4,1 milliárd eurós ERA-kölcsön, amely egy 18 milliárd eurós, befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből finanszírozott program utolsó részlete, jó példa arra, hogyan kezd Oroszország megfizetni a bűneiért; 1,8 milliárd euró – az Ukrajna-kereten belül. Ez megerősítést nyújt arról, hogy Ukrajna magabiztosan halad a reformok és az európai integráció útján – tette hozzá.
„Mindkét döntés Ukrajna és az EU közötti stratégiai partnerség és bizalom eredménye. Hálás vagyok Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, valamint Valdis Dombrovskis és Marta Kos európai biztosoknak vezető szerepükért és Ukrajna iránti rendíthetetlen támogatásukért” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Szerinte ezeknek az alapoknak segíteniük kell a makroszintű pénzügyi stabilitás fenntartását még a háborús kihívások közepette is – ez a legnagyobb összeg Európában a második világháború óta.
„Ezek az alapok megmentett életekről, helyreállított infrastruktúráról és megerősített gazdaságról szólnak. Ez azt jelenti, hogy több belső erőforrást tudunk a legfontosabbra – a védelemre – irányítani. Európa Ukrajna mellett áll. Az agresszor mindenképpen megfizet. Az igazság győzedelmeskedni fog” – tette hozzá Julija Szvirideno.
2025 decemberében az Európai Unióból Ukrajnába irányuló villamosenergia-import maximális mennyisége 2100 megawattról 2300 megawattra emelkedik.
Erről Vitalij Zajcsenko, az Ukrenerho vezérigazgatója számolt be egy sajtótájékoztatón.
Zajcsenko elmondása szerint Kijev már megállapodott az európai rendszerüzemeltetőkkel a megnövelt, 2300 MW-os importkeretről.
A döntés célja, hogy Ukrajna bármikor támogatást kaphasson európai partnereitől az energiarendszer stabilitásának biztosításához.
Továbbra is együttműködünk európai partnereinkkel az áramimport növelése érdekében. Jelenleg a 2100 megawattos kapacitást sem tudjuk teljesen kihasználni a belső rendszerkorlátozások miatt
Csütörtökön Ukrajna újabb 6 milliárd eurós hitelrészletet vár az Európai Uniótól – jelentette be szerdán Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának elnöke számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a parlamenti képviselő szólt az EC FIN delegációval (az Európai Bizottság ERA-hiteleket és a jóvátételi kölcsönt felügyelő igazgatóságával) folytatott tárgyalások eredményeiről. „A jó hír az, hogy a közvetlen költségvetési támogatás következő részletére a tervek szerint csütörtökön számítunk. 4,1 milliárd euróról beszélünk az ERA-hitelek és 1,9 milliárd euróról az Ukrajnai Program keretében” – áll a közleményben.
Pidlasza hangsúlyozta, hogy a részlet kézhezvételének köszönhetően nem lesznek kockázatok a katonai, valamint a szociális és humanitárius kiadások finanszírozásával kapcsolatban. „A jóvátételi kölcsönnel kapcsolatban – a munka folyamatban van, de az Európai Tanács politikai döntésére van szükség” – tette hozzá.
A képviselő megjegyezte, hogy Ukrajnának 2026 első negyedévének végén újabb segítségre lesz szüksége az Európai Uniótól, mindenekelőtt a nem katonai kiadások finanszírozásához. A jóvátételi kölcsön nyújtásáról szóló brüsszeli megbeszéléseket a reformok folytatásának és megerősítésének feltételei is kísérik majd – biztosított Rokszolana Pidlasza.
Az Európai Bizottság megpróbálja meggyőzni a belga kormányt, hogy támogassa Ukrajna 140 milliárd eurós mega-hitelének nyújtását, amely a következő három évben pénzügyi „párnává” válhat Kijev számára – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés kiadvány a kiadvány azt írta, hogy a konzultációk egyik kulcsfontosságú fordulójára ma kerül sor: az Európai Bizottság magas rangú tisztviselői meg akarják győzni Belgiumot arról, hogy az orosz eszközök felhasználásával járó összes pénzügyi és jogi kockázatot már figyelembe vették és minimalizálták. Bart de Wever belga miniszterelnök nyitva hagyja a kérdést, mivel az országon belül egy összetett költségvetési folyamat zajlik: a kormány 10 milliárd eurós kiadáscsökkentésről próbál megállapodni.
A belső instabilitás közepette Belgium attól tart, hogy felelőssé válhat a Moszkvának szánt pénzeszközök visszafizetéséért, ha a Kreml ügyvédei bíróságon megtámadják a befagyasztott vagyon felhasználását. Egy másik probléma az időtényező. Ha Belgium nem változtat az álláspontján, az EU nem lesz képes időben elfogadni a csomagot. Ebben az esetben Kijevnek más finanszírozási forrásokra kell támaszkodnia, különben fennáll a veszélye annak, hogy 2026 tavaszán nem jut hozzá a kritikusan szükséges forrásokhoz. Az ukrán költségvetési hiányt jelenleg körülbelül 60 milliárd dollárra becsülik a következő két évben, a védelmi kiadásokat nem számítva.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint a jogi kockázatok „korlátozottak”, és Belgium esetleges veszteségeit más uniós kormányok garanciái fedezik. Ugyanakkor Brüsszel több mint 170 milliárd euró értékű nemzeti garanciát követel a partnerektől „csak a biztonság kedvéért”.
Pozitív döntés esetén az Európai Bizottság a következő hetekben törvényjavaslatot kíván benyújtani egy jóvátételi kölcsönről. De ha az Európai Parlament is követeli a részvételt a folyamatban, az jelentősen késleltetheti a döntést, és veszélyeztetheti Kijev időben történő pénzügyi támogatását.
Nem lesz lyuk” Ukrajna 2026-os állami költségvetésében, mivel az Európai Unióban konszenzus van államunk pénzügyi támogatásáról a következő két évre – jelentette ki csütörtökön Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kacska elmondta: „Többé-kevésbé biztos vagyok benne, hogy nem lesz lyuk a költségvetésben. Konszenzus van abban, hogy Ukrajna 2026-2027-ben pénzügyi támogatásban részesül. Ez az axiomatikus történet, amely egyértelműen rögzített. Az EU tagállamai között zajlik a vita arról, hogyan lehet ezt megtenni.”
A kormányfő-helyettes hozzátette, hogy lehetséges tartaléklehetőségeket is megvitatnak arra az esetre, ha az Európai Tanács decemberi ülésén nem születik végleges döntés az Ukrajnának nyújtandó jóvátételi kölcsönről.
Jelenleg azonban mindezek a lehetőségek még a tárgyalások korai szakaszában vannak. A makroszintű pénzügyi támogatás és az Ukrajnának nyújtott egyéb, korábban már alkalmazott segélyeszközök lehetősége továbbra is napirenden marad – tette hozzá Tarasz Kacska.
Az Európai Unió szerdán előzetes megállapodást kötött Ukrajna csatlakozásáról az Európai Védelmi Alaphoz, amelynek költségvetése mintegy 8 milliárd euró – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Európai Unió Tanácsának honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Védelmi Alap európai országok közös kutatás-fejlesztését finanszírozza a védelmi ágazatban. A cél az Európai Unió védelmi ipara versenyképességének és technológiai függetlenségének megerősítése. A megállapodás részeként Ukrajna hozzáférést kap a közös európai kutatás-fejlesztéshez a védelmi szektorban.
A megállapodás fő eleme a védelmi szektorba történő beruházások ösztönzésére irányuló intézkedések a jelenlegi európai költségvetésen belül a ReArm Europe terv végrehajtása érdekében. A terv célja a védelmi kiadások növelése és az EU katonai képességeinek megerősítése.
Richard Kols lett európai parlamenti képviselő, aki a parlament nevében tárgyalt, a megállapodást „egyértelmű jelzésnek nevezte arra vonatkozóan, hogy az EU végre elkezdi a kor megkövetelte komolysággal kezelni a védelmi beruházásokat”. A ReArm Europe terv szerint az európai országok akár 800 milliárd eurót is összeadhatnak védelmi célokra.
Az Európai Unió Tanácsa úgy döntött, hogy folyósítja Ukrajnának az Ukraine Facility program ötödik, több mint 1,8 milliárd eurós finanszírozási részletét – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Európai Unió Tanácsára hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió Tanácsa arról tájékoztatott, hogy Ukrajna teljesítette az ötödik részlet kifizetéséhez szükséges feltételeket. Ezek az alapok azután érkeznek majd meg, hogy az EU elismerte, Ukrajna az adott szakaszra előirányzott tíz lépésből kilencet sikeresen végrehajtott, valamint egy továbbit az előző részletből még nem teljesített tételt.
„A finanszírozás elsősorban Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának megerősítését és a közigazgatás további működésének támogatását célozza” – áll a jelentésben.
Negatívra rontotta az eddigi stabilról az Európai Unió pénzügyi válságkezelő alapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (European Financial Stability Facility, EFSF) osztályzati kilátását a Moody’s Ratings.
A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést mindenekelőtt azzal indokolta, hogy a minap negatívra rontotta Franciaország államadósság-kötelezettségeinek osztályzati kilátását is.
A cég hangsúlyozza, hogy Franciaország az EFSF kötvényeinek második legnagyobb garanciavállalója Németország után, és ha a francia szuverén osztályzat a negatív kilátás nyomán a jelenlegi „Aa3”-ról „A1”-re romlana, akkor már nem lenne biztosítható, hogy az EFSF kötvénykibocsátásaira vállalt garanciákat teljes egészében „Aa3” vagy ennél magasabb szuverén besorolású euróövezeti garantőrök fedezzék.
A hitelminősítő ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy Franciaország az EFSF kötvénykötelezettségeinek 33,1 százalékát garantálja.
A Moody’s kiemelte ugyanakkor azt is, hogy az EFSF lehető legmagasabb, „Aaa” szintű besorolása – amelyet a hitelminősítő a kilátás negatívra rontásával egy időben megerősített – az uniós stabilitási eszköz adósságkötelezettségeinek túlbiztosítottságát tükrözi, és azt, hogy ezeknek a kötelezettségeknek a 100 százalékát továbbra is „Aa3” vagy ennél magasabb szuverén besorolású euróövezeti garantőrök fedezik.
Az EFSF „Aaa” osztályzatát mindemellett alátámasztja a garantőr országok nagyon magas szintű támogatásnyújtási készsége is, tekintettel arra, hogy az eszköz központi szerepet tölt be az euróövezet intézményi keretrendszerén belül, és egy esetleges törlesztési csődhelyzet megítélésbeli és pénzügyi károkat okozna – áll a Moody’s londoni elemzésében.
A hitelminősítő szerint az EFSF további adósprofilbeli erősségei közé tartozik az eszköz nagyon magas színvonalú kezelése és szilárd piaci hozzáférése.
A Moody’s a múlt héten rontotta negatívra az addigi stabilról Franciaország „Aa3” államadósság-kötelezettségeinek besorolását. A cég elsősorban azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy a francia belpolitika szétforgácsolódottsága miatt folytatódik a francia törvényalkotási intézményrendszer működőképességének eróziója, és ez akadályozhatja a kulcsfontosságú szakpolitikai kihívások, köztük a magas államháztartási hiány, az ugyancsak magas államadósságteher és az emelkedő hitelköltségek kormányzati kezelését.
A másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és az S&P Global Ratings az elmúlt hetekben hasonló okokra hivatkozva leminősítette Franciaországot.
Az S&P, amely két hete az addigi „AA mínusz/A-1 plusz”-ról egy fokozattal „A plusz/A1”-re rontotta Franciaország hosszú és rövid futamú szuverén külső és hazai adósságkötelezettségeinek besorolását, a lépést mindenekelőtt azzal a várakozásával indokolta, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért francia államadósságráta 2028 végéig 121 százalékra emelkedik a tavaly mért 112 százalékról.
