Történelmi kihívás elé állította Németországot Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a koronavírus-világjárvány miatt elindult drágulás, és ezt a kihívást csak összefogással lehet legyűrni – jelentette ki Olaf Scholz kancellár hétfőn Berlinben a rekordmértékű infláció kezeléséről a legnagyobb munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek vezetőivel folytatott megbeszélése után.
A kancellár hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja „mindent megváltoztatott”, a világjárvány hatására szétzilálódott termelési láncolatok pedig még mindig nem álltak helyre, ezért egyre nagyobb a bizonytalanság, az energia és a mindennapi élethez szükséges termékek egész sorának ára pedig rohamosan emelkedik.
Mint mondta, ez a válság nem múlik el néhány hónap alatt. Arra kell felkészülni, hogy „a helyzet nem változik a belátható jövőben”. Azonban a német társadalom erős, és az országot az eltérő érdekek méltányos kiegyenlítése és a közösségi szellem viszi előre. Erre kell támaszkodni most is, „csak akkor jutunk ki a válságból, ha közösen dolgozunk ki megoldásokat” – mondta Olaf Scholz.
A szociáldemokrata (SPD) politikus rámutatott, hogy kormánya az idén már több támogatási, tehercsökkentési programot indított, amelyek összértéke meghaladja a 30 milliárd eurót. A példák között említette, hogy júliustól nem kell fizetni a villamos energia árába beépített úgynevezett megújulóenergia-járulékot (EEG-Umlage), ami egy négyfős háztartásnak évi 300 euró megtakarítást jelent.
Kifejtette: a kormány ezt a munkát az érdekképviseletek, a központi bank (Bundesbank) és szakértők, tudósok bevonásával kívánja folytatni.
Ezért kezdeményezték a hatvanas évek végén kialakult gazdasági válság idején alkalmazott úgynevezett összehangolt fellépés (konzentrierte Aktion) felújítását. Az első találkozó „sokat ígérő” volt, és továbbiak követik – mondta.
Hasonlóan fogalmazott a munkaadói érdekképviseletek országos szövetségének (BDA) vezetője, Rainer Dulger is, aki kiemelte, hogy Németország az 1990-es újraegyesítés óta „a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi válság előtt áll”. Yasmin Fahimi, a szakszervezetek országos szövetségének (DGB) elnöke aláhúzta, hogy mindent meg kell tenni a gazdasági visszaesés elkerüléséért és a munkahelyek megőrzéséért.
A kormány terve szerint a hétfői találkozó egy nagyszabású társadalmi egyeztetési folyamat nyitánya. Mintája, az összehangolt fellépés egy gazdaságpolitikai egyeztető fórum volt, amelyet szintén egy SPD-s politikus, Karl Schiller szövetségi gazdasági miniszter szervezett meg 1967-ben, amikor kifulladt a nyugatnémet gazdaság második világháború utáni felfutása. A kormány, a gazdasági érdekképviseletek és a Bundesbank arról tárgyalt, hogy miként lehet biztosítani a magas foglalkoztatottságot, az árstabilitást és a gazdasági növekedést.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Törökországban júniusban a fogyasztói árak 78,6 százalékkal, 24 éve a legnagyobb mértékben emelkedtek éves viszonylatban – közölte az ország statisztikai intázete, a Turkstat hétfőn. Az infláció gyorsult a múlt hónapbana májusi 73,5 százalékról.
Az elemzők véleményének átlagában magasabb, 79,1 százalékos júniusi infláció szerepelt – ismertette a távirati iroda. Júniusban éves szinten 123,4 százalékkal nőttek a szállítási költségek a májusi 107,6 százalék után. Az energiaárak 151,3 százalékkal emelkedtek júniusban az egy hónappal korábbi 121,1 százalékot követően, az élelmiszerek és italok 93,9 százalékkal drágultak a májusi 91,6 százalék után. Júniusban 4,95 százalékkal nőttek a fogyasztói árak májushoz képest, amikor 2,98 százalékos emelkedést regisztráltak. Az inflációs adatra gyengült a török líra: a dollár 0,4 százalékkal, 16,8170 lírára drágult a pénteki tőzsdezáráskor jegyzett 16,7495-höz képest.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ahsan Iqbal, Pakisztán tervezési és fejlesztési minisztere az importtermékek csökkentésének kényszere miatt kevesebb tea fogyasztására sürgette a lakosságot – számolt be az MTI a BBC-re hivatkozva.
„Azzal a kéréssel fordulok a nemzethez, hogy csökkentsük a teafogyasztást napi egy-két csészére, mert már a tea importálását is kölcsönpénzből kell finanszíroznunk” – nyilatkozott a miniszter újságíróknak szerdán.
Pakisztán valutájának, a pakisztáni rúpiának sebesen csökkent az értéke az elmúlt időszakban, a rúpia inflálódása pedig a magas importkiadások drasztikus csökkentésére kényszerítette a pakisztáni vezetést – írta a BBC hírportálja. A gazdasági válság súlyosbodásának elkerülése végett a múlt hónapban több luxustermék importálását is szabályozták.
Pakisztán a világ legnagyobb teaimportőre: a nemzeti italnak vélhető, gyakorta fogyasztott koffeines italra tavaly 600 millió dollárt költött az ország.
A miniszter nyilatkozata nagy port kavart a lakosság körében, a közösségi médiában több belföldi közszereplő is reagált a felvetésre. A bejegyzések szerint a lakosság nagy része megkérdőjelezi, hogy efféle intézkedésekkel valóban helyre lehetne-e állítani a gazdaságot.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Joe Biden amerikai elnök a 40 éves rekordot döntögető amerikai inflációra és a szerinte Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt emelkedő árakra reagálva felszólította a kongresszust, hogy fogadjon el egy olyan törvényt, amely segít az amerikaiaknak szembeszállni az emelkedő árakkal – adta hírül az rbc.ua hírportál szombaton a Fehér Ház honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Biden jelezte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök agressziója miatti áremelkedés májusban sok országra hatalmas csapást mért. Mint rámutatott, az Egyesült Államok lakossága „Putyin-adót” fizet az élelmiszerek és a benzin után. „A benzin, az energia és az élelmiszerek magas ára a havi áremelkedés mintegy felét tette ki. Miközben folytatjuk erőfeszítéseinket a szabadság védelme érdekében Ukrajnában, többet és gyorsabban kell tennünk az itteni árak csökkentése érdekében” – hangsúlyozta.
Az amerikai elnök az infláció elleni küzdelmet a „fő gazdasági prioritásnak” nevezte. Felszólította a kongresszus tagjait, hogy sürgősen hajtsák végre a szükséges eljárásokat a leggazdagabb amerikaiak és nagyvállalatok adóreformjának a végrehajtása érdekében.
Korábban a nyugati média arról számolt be, hogy az orosz propagandisták hamisítványokat terjesztenek, amelyek szerint az oroszellenes szankciók állítólag kárt okoznak a nyugati országok lakosságának.
A hírportál emlékeztetett kell arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztetett, hogy a világ pénzügyi vezetőinek hozzá kell szokniuk az inflációs nyomás számos forrása elleni küzdelemhez.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Miloš Zeman cseh államfő kinevezte a cseh jegybank új igazgatósági tagjait: Éva Zamrazilovát, Jan Fraitot és Karina Kubelkovát. Tomáš Nidetzky alelnök és Vojtěch Benda igazgatósági tag az államfő döntése értelmében távozik.
A cseh államfő, Miloš Zeman lecserélte a cseh jegybank igazgatósági tagjait, miután szerinte túlzott mértékben emelték a jegybanki alapkamatot. A cseh jegybank célja ezzel az volt, hogy letörje a közel harmincéves csúcson lévő inflációt – írta meg a Bloomberg.
Csehországban más országok gyakorlatához képest máshogy működik a jegybank igazgatósági tagjainak megválasztása: az államfő, azaz jelenleg Miloš Zeman kizárólagos joga a központi bankárok kiválasztása. Élve törvény adta jogával, szerdán három új tagot nevezett ki a testületbe, megtagadva a második mandátumot két olyan jegybankártól, akik eltökéltek voltak a további szigorítás mellett. Minderre azután került sor, hogy váratlanul a gyors monetáris szigorítás eltökélt ellenzőjét, Aleš Michlt nevezték ki májusban a központi bank új elnökének.
Az államfő június elején Éva Zamrazilovát, Jan Fraitot és Karina Kubelkovát választotta be a testületbe, valamint Michlnek adta a jegybankelnöki tisztséget. Zeman azért változtatott az igazgatóság összetételén, mivel meglátása szerint az inflációt nagyrészt a külföldről érkező sokkok okozzák, és az államfő szerint a túlzott monetáris szigorítás elősegítheti az árak emelését. (A tankönyvi példák ezzel éppen ellentétes megállapításra jutnak – a szerk.) A döntés értelmében Zamrazilová lesz a cseh jegybank alelnöke.
A Patria Finance brókercég elemzői szerint annak ellenére, hogy a cseh korona árfolyama nagyot esett Michl jegybankelnök májusi kinevezése után, a befektetők Frait és Zamrazilová beiktatását azért tekinthetik pozitívumnak, mert így megszűnt az igazgatósági tagok megválasztása körüli bizonytalanság. Azt érdemes lehet megjegyezni, hogy a szakértők Kubelková jegybanki alapkamattal kapcsolatos nézeteiről még nem rendelkeznek információval.
Minden bizonnyal rossz hírnek bizonyulhat, hogy a jegybanki szigorítást következetesen támogató Tomáš Nidetzky alelnök és Vojtěch Benda igazgatósági tag nem szerezte meg a második mandátumukat. Ezért a cseh korona rövid távon nyomás alatt maradhat, és a jegybanknak aktívabban kell megvédenie – mondta a Patria.
A cseh korona májusi eladási hulláma a korábbi jegybanki döntéshozókat arra késztette, hogy beavatkozzanak a valuta támogatásának érdekében. Az új jegybankelnök, Michl azóta azt nyilatkozta, hogy a piaci mozgást a korona spekulatív eladásai okozták, a befektetők pedig további kamatemelésekre számítottak.
Michl az elmúlt évben mind a nyolc alkalommal a kamatemelés ellen szavazott. Összesen 550 bázisponttal emelték meg az irányadó kamatot. Úgy vélekedett, hogy ha a hitelfelvétel költségeit elég magasra emelik, tudják majd mérsékelni a csehországi infláció mértékét.
A jegybank új elnöke nem zárkózik el teljesen a további lehetséges szigorításoktól sem, ha a közeljövőben szükségét érzi. Legutóbb májusban emeltek kamatot, akkor 75 bázisponttal, 5,75 százalékra növelték a szintet. Erre azért került sor, mivel az igazgatótanács többsége attól tartott, hogy a külföldről érkező költségsokkok hamar begyűrűznek, és megemelhetik a munkavállalók bérigényét.
A cseh jegybanknak a jelenlegi összetételében június 22-én még egy kamatdöntő ülése lesz. A leköszönő jegybankelnök, Jiří Rusnok szerint a tartós inflációs nyomás újabb, legalább 75 bázispontos emelésre adhat okot.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Mintegy 6,2 millió munkavállaló részesülhet a német törvényhozók által elfogadott minimálbér-emelésből. A Deutsche Welle értesülése szerint az emelésre a németországi infláció növekedésével párhuzamosan kerül sor.
Olaf Scholz német kancellár a minimálbér emelését választási programjának egyik legfontosabb elemévé tette, és pénteken a törvényhozók elfogadták a törvényjavaslatot, amely október 1-jétől óránként 12 euróra emeli a minimálbért.
Hubertus Heil munkaügyi miniszter szerint az emelés havi négyszáz eurós többletet jelent a havi 1700 eurós jövedelemmel rendelkezők számára.
A változás mértéke nem látványos, de érezhetően több pénz marad az emberek pénztárcájában – jelentette ki Heil a Bundestagban, a német parlament alsóházában tartott szavazás előtt.
Németország 2015-ben vezette be az országos minimálbért a balközép szociáldemokraták nyomására, akik akkoriban Angela Merkel volt kancellárt támogatták.
Hazánkban sokan dolgoznak rossz fizetésért, ezen mindenképpen változtatnunk kell – írta korábban Scholz egy Twitter-bejegyzésben, amikor kabinetje előkészítette a minimálbér-emelésről szóló javaslatot.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A cél a kétszámjegyű infláció megfékezése és a hrivnyának a megvédése.
10-ről 25 százalékra nőtt az alapkamat, melyet először emeltek azóta, hogy Putyin február 24-én megindította az orosz csapatokat Ukrajna ellen. 2015 szeptembere óta nem volt ilyen magas az alapkamat Ukrajnában – emlékeztet a londoni Guardian. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben foglalta el, és ezt követően válság alakult ki Ukrajnában, ahol 2015-ben az alapkamat a legmagasabb volt egész Európában.
Az orosz agresszió óriási csapást mért az egész ukrán gazdaságra. A Világbank jóslata szerint Ukrajna GDP-je az év végére egyharmadával csökkenhet.
Az egyik legnagyobb probléma az, hogy az orosz hadiflotta elzárja az ukrán kikötőket a Fekete tengertől, és ezért Ukrajna gabonatermését nem tudják külföldre szállítani. Kirillo Sevcsenko, a jegybank elnöke a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult támogatásért.
Az Elnöki-hivatal bírálta az alapkamat emelését
Az elnök egyik tanácsadója kijelentette, hogy túlságosan is magasra emelkedett így az alapkamat, amely akadályozza az ukrán gazdaság működését. A háborús időkben ez elmélyítheti a gazdasági válságot – fűzte hozzá Zelenszkij egyik tanácsadója.
Maga az elnök még nem szólalt meg ebben az ügyben, ezért nem lehet tudni, hogy a bírálat mennyire tükrözi az államfő nézeteit. Zelenszkij többször kért gazdasági segítséget is a nyugati országoktól. Legutóbb a davosi világgazdasági fórum előtt vázolta Ukrajna drámai gazdasági helyzetét. A G7 államok pénzügyminiszterei legutóbbi tanácskozásukon jelezték, hogy Ukrajna számíthat pénzügyi támogatásukra a gazdasági válság megoldásában.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Májusban az energiaárak növekedése miatt újabb rekordra emelkedett az infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes adatokon alapuló kedden publikált jelentése szerint.
Az előzetes adatok szerint a 8,1 százalékos euróövezeti infláció fő összetevőit tekintve májusban várhatóan az energiaiparban lesz a legmagasabb az éves áremelkedés, 39,2 százalékos, az áprilisi 37,5 százalék után. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek ára 7,5 százalékkal emelkedhet az áprilisi 6,3 százalék után, a nem energiaipari termékek ára pedig 4,2 százalékkal az előző havi 3,8 százalékkal szemben. A szolgáltatások ára 3,5 százalékkal ment fel az áprilisi 3,3 százalék után.
Energiaárak nélkül a májusi infláció az euróövezetben 4,6 százalék lehet az áprilisi 4,1 százalék után, energia, élelmiszerek és élvezeti cikkek nélkül pedig 3,8 százalékos 3,5 százalék után.
A legmagasabb infláció az Eurostat előzetes adatai alapján Észtországban volt májusban, 20,1 százalékos, Litvániában 18,5 százalékos, Lettországban 16,4 százalékos, Görögországban pedig 10,7 százalékos. Szlovákiában 11,8 százalékos lehet a májusi infláció az Eurostat adatai szerint, Hollandiában pedig 10,2 százalékos. A legalacsonyabb Máltán lehet a májusi infláció, 5,6 százalékos, Franciaországban pedig 5,8 százalékos.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A globális monetáris politika a magasabb kamatlábak új szakaszába lép az újraéledő infláció leküzdése érdekében – mondta Thomas Jordan, a Svájci Nemzeti Bank (SNB) elnöke a Bilanz magazinnak adott interjújában.
„Új helyzet alakult ki, 2008 óta először tapasztaljuk, hogy a monetáris politika a legtöbb valutaövezetben a szigorítás irányába mozdul el” – fogalmazott.
„A monetáris politika szempontjából kellemetlen helyzetbe kerülünk: az infláció már most is magas globálisan, sőt számos országban még további emelkedésre van kilátás, a gazdasági aktivitás viszont világszerte gyengül.”
Az elnök megjegyzései a lap szerint arra utalnak, hogy az SNB eltérni készül az elmúlt években követett laza eszközvásárlási politikájától, amelyet a világ legalacsonyabb (negatív) kamatlába és a svájci frank árfolyamának emelkedését megfékező nagyszabású devizaintervenciók jellemeztek – írja az MTI.
Az SNB a Reuters hírügynökség kérdésére nem kívánta kommentálni a magazin értelmezését.
Ezen a héten Andrea Maechler, az SNB igazgatótanácsának tagja kijelentette, hogy a központi bank nem habozna szigorítani a monetáris politikán, ha az infláció Svájcban tartósan magasnak ígérkezne. Áprilisban 14 éve a legmagasabb inflációs rátát regisztrálták Svájcban, a fogyasztói árak 2,5 százalékkal nőttek, ami kívül esik az SNB 0-2 százalékos célsávján.
A svájci infláció még így is jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államok 8,5 százalékos vagy az euróövezet 7,4 százalékos szintje.
Az SNB június 16-án publikálja monetáris politikai állásfoglalását. „Természetesen elemezni fogjuk és figyelembe vesszük a globális infláció hirtelen megemelkedésének Svájcra gyakorolt hatását” – mondta a jegybankelnök a svájci lapnak adott interjúban.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Lloyd Blankfein, a Goldman Sachs volt vezérigazgatója vasárnap kijelentette, hogy szerinte a gazdaságot a recesszió veszélye fenyegeti, mivel az amerikai központi bank, a Federal Reserve az infláció miatt újra kamatemelésekre készül – jelentette a The Washington Times hétfőn.
A CBS „Face the Nation” című vasárnapi hírműsorának washingtoni műsorvezetője a többi között azt kérdezte Blankfeintől: várható-e recesszió az amerikai gazdaságban?
A befektetési bank korábbi csúcsvezetője válaszában megerősítette: eljött az ideje, hogy az amerikaiak inkább romló gazdasági jövővel számoljanak, jóllehet a gazdasági recesszió nem törvényszerű.
Mindenesetre határozottan nagy a kockázata. Ha nagyvállalatot vezetnék, nagyon is készülnék erre. Ha fogyasztó volnék, nagyon is készülnék erre. Ám a recesszió nincs kőbe vésve – fogalmazott Lloyd Blankfein. A pénzügyi szakember a CBS-interjúban kifejtette: az infláció jelentette növekvő költségek egy része belátható ideig velünk marad, és a legszegényebb amerikai fogyasztókat fogja leginkább sújtani. „Nehéz lesz az embereknek takarékoskodniuk, de sokaknak már így is van megtakarításuk. Nem fogják tudni könnyen és gyorsan növelni ezeket a megtakarításokat az infláció miatt, de sokkal jobb helyzetben vannak most, mint amilyenben voltunk akkor (2008-ban)” – mutatott rá a vállalatvezető.
Lloyd Blankfein 2006 és 2018 között állt a Goldman Sachs legmagasabb posztján, és ő kormányozta át a céget a 2008/2009-es pénzügyi válságon, amikor a washingtoni szövetségi pénzügyminisztérium a 2008-ban létrehozott, azonnali pénzügyi segélyprogramja (TARP) keretében 10 milliárd dolláros kölcsönt nyújtott a vállalatnak. A Goldman Sachs végül 2009 júniusában kamatostul visszafizette az állami hitelt.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
