Ukrajna megyéiben a gabonát és olajos növényeket betakarító mezőgazdasági termelők október 25-ig 18,1 millió hektárról már 63,7 millió tonnát takarítottak be az egy héttel korábbi 17,7 millió hektárról 62,2 millió tonnával szemben.
Amint azt az Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztérium pénteken közölte, 45,1 millió tonna (42,8 millió tonna) gabonafélét és hüvelyest, 18,6 millió tonna (18 millió tonna) olajos magvat és 8,3 millió tonna (6,5 ezer tonna) cukorrépát gyűjtöttek be.
A gabonabetakarításban az odesszai, a poltavai és a vinnicjai mezőgazdasági termelők vezetnek. A hozam tekintetében az első helyen Hmelnickij megye gazdái állnak 68,3 t/ha, Ternopil régió – 64,9 t/ha és Csernyihiv régió – 63,5 t/ha mutatóval.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajna július 1-je óta 11,739 millió tonna gabonát exportált, ami 58,2%-kal több, mint tavaly. Az export 6,798 millió tonna búzát, 1,551 millió tonna árpát és 3,120 millió tonna kukoricát tartalmaz. A július 1-jén kezdődő új gazdasági év kezdete óta Ukrajna már 11,7 millió tonna gabonát exportált, állaz Agrárpolitikai Minisztérium adataiban.
A fent említett mutatók szerint a 2024/25-ös gazdasági évben október 11-i adatok szerint Ukrajna 11,739 millió tonna gabonát és hüvelyes terményt exportált. Ez 58,2%-kal több, mint a 2023/24-es évek azonos időpontjában.
Októberben 1,291 millió tonna gabonát exportáltak, ami csaknem kétszerese a tavalyi év hasonló időszakának.
A Nemesfémek és Drágakövek Állami Értéktára 131 aukciót tartott borostyán értékesítésére, mely több mint 31,7 millió hrivnya bevételt hozott. A hírt a Prozorro közölte.
„A borostyán értékesítését célzó online aukciók több mint 31,7 millió hrivnyát hoztak a Nemesfémek és Drágakövek Állami Értéktárának, mint szervezőnek. Ez a Prozorro.Prodazsi rendszerben 131 sikeresen lezárt aukció eredménye” – áll az üzenetben.
Az Állami Raktár összesen több mint 18,8 ezer kilogramm borostyánt adott el elektronikus aukciókon.
Az ukránok fogyasztói hangulatindexe 2024 augusztusában 10 ponttal nőtt, és 80,0 ponttal nőtt a mutató összes összetevője – derült ki az Info Sapiens cég havi felmérésének adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás szerint a jelenlegi helyzet mutatója emelkedett és 58,1 pont, ami 4,3 ponttal haladja meg ennek a mutatónak a júliusi szintjét. A gazdasági várakozások indexe 13,7 ponttal nőtt és 94,6 pont. A munkanélküliség várható dinamikájának mutatója augusztusban 6,3 ponttal csökkent és 118,8 pont. Az inflációs várakozások indexe 7,3 ponttal csökkent és 162,5 pont.
„A 2024 júliusában megfigyelt óvatos élénkülési tendencia augusztusban a fogyasztói hangulatindex folyamatos emelkedésébe fordult. Az inflációs és leértékelési várakozások is javulnak. Ezek azonban még nem tekinthetők a gazdasági fellendülés mutatóinak, tekintettel a hosszú és kiszámíthatatlan folyamatra. Inkább a fogyasztói hangulat és a gazdasági várakozások felépülését figyelhetjük meg a negatív hangulat jelentős növekedése után, amely tavasz végén-nyár elején következett be” – kommentálták az Info Sapiens elemzői.
Az ukrajnai fogyasztói hangulatindexet az ország háztartásainak mintavételi felmérése alapján határozzák meg. A kutatás során 1000 16 év feletti személyt kérdeznek meg. Az indexértékek 0 és 200 között változhatnak. Az érték 200, ha minden állampolgár pozitívan értékeli a gazdasági helyzetet. Az index értéke 100, ha a pozitív és negatív értékelések aránya azonos. A 100-nál kisebb indexérték azt jelenti, hogy a társadalomban a negatív várakozások uralkodnak.
2024 első felében a személygépkocsi-import jelentős növekedése figyelhető meg Ukrajnában – harmadával több, mint az előző év azonos időszakában.
Az Ukravtoprom sajtószolgálatának információi szerint januártól júniusig 167 600 új és használt autót importáltak Ukrajnába. Ez 33%-kal több, mint 2023 első felében.
Az importált autók értéke ebben az időszakban mintegy 2,3 milliárd dollárt tett ki, ami 40%-kal több, mint tavaly.
2024 hét hónapja alatt 228 319 autót importáltak Ukrajnába, ami 14,2%-kal több a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor 199 980 autót importáltak –közölte az Opendatabot a Belügyminisztérium adataira hivatkozva. Az év eleje óta az összes importált autó 71%-át használt volt.
Az importált használt járművek átlagéletkora kilenc év, 42%-uk 10 éves vagy annál idősebb.
A legtöbb új autót Kijevben vették nyilvántartásba – az összes 13,7%-át, ezt követi Lviv (10,2%) és Odessza régió (7,4%).
Ukrajna legnagyobb autóbeszállítói:
Németország – 33 074 db
USA – 27 649 db
Japán – 18 099 db
Kína – 17 715 db
Korea – 8703 db
Franciaország – 8284 db
Szlovákia – 7814 db
Mexikó – 7767 db
Nagy-Britannia – 6978 db
Csehország – 6,825 db
Az ukránok év eleje óta több mint 67,4 milliárd hrivnyát költöttek új személygépkocsik vásárlására, ami 19%-kal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának kiadásait, jelentette be az Ukravtoprom.
Az ukránok körében továbbra isnépszerű a Volkswagen (25 498 autó vagy 11,2%), a Renault (17 479 autó vagy 7,7%) és az Audi (13 173 autó vagy 5,8%) márkák.
Továbbra is a benzinüzemű autók a legnépszerűbbek, idén az import közel 50%-a. A dízelmotoros autók az összes importált autó 27,5%-át teszik ki.
Annak ellenére, hogy az elektromos autók importja 1,8-szorosára nőtt a tavalyi évhez képest, az autóimport teljes mennyiségének mindössze 13,1%-a.
Az év eleje óta importált autók legnépszerűbb márkái
Az év eleje óta az ukránok több mint 67,4 milliárd UAH-t költöttek új személygépkocsik vásárlására, ennek az összegnek körülbelül a felét mindössze öt márkájú autókra költötték. Az értékesítési volumen tekintetében a vezető a Toyota márka, 10,4 milliárd UAH-t értékesítési volumennel. A második helyen a BMW áll 8,6 milliárd UAH feletti értékesítési volumennel. A harmadik helyet a Volkswagen – az ukránok több mint 4,9 milliárd UAH-t költöttek erre a márkára. A negyedik helyen a Mercedes-Benz áll körülbelül 4,9 milliárd UAH-val, az első ötöt a Renault zárja 3,6 milliárd hrivnyával. A Lexus, az Audi, a Land Rover, a Skoda és a Porsche is szerepel a TOP-10 ranglistáján.
Hány autót importáltak tavaly?
Emlékeztetőül: 2023-ban 60 862 új személygépkocsit importáltak Ukrajnában több mint 105,5 milliárd hrivnya értékben, ami 1,6-szor több, mint 2022-ben.
2024 első negyedévében 16 660 új személygépkocsit regisztráltak Ukrajnában, ami 49%-kal haladja meg a tavalyi év azonos időszakát.
Az Opendatbot a Belügyminisztérium adataira hivatkozva közölte, 2023-ban csaknem 400 000 járművet importáltak Ukrajnába. Ez a legalacsonyabb adat az elmúlt három évben, és 29,5%-kal kevesebb 2022-hez képest, amikor 534 863 járművet importáltak Ukrajnába.
Tavaly összesen 377 063 járművet hoztak be az országba, ami 48,8%-kal kevesebb, mint 2021-ben, amikor 735 956 járművet importáltak.
2024 júliusa aktív volt a piac számára: több mint 6400 új személygépkocsit regisztráltak, ami 20%-kal több, mint tavaly júliusban. Júniushoz képest 24%-kal nőtt a fogyasztói aktivitás. Az aktivitás növekedését az ukránok azon vágya magyarázza, hogy a többletköltségek elkerülése érdekében új, 15%-os katonai illeték bevezetése előtt vásároljanak autókat.
2024 első öt hónapjában az ukrán bankok 67,97 milliárd hrivnya adózott nyereséget értek el, ami 27%-kal több, mint az előző év azonos időszakában.
A jelentés szerint a bankoknak ez idő alatt 16,5 milliárd hrivnya jövedelemadót kell fizetniük. Ez 1,6-szor több, mint 2023 azonos időszakában. A 63 bank közül csak 7 szenvedett veszteséget – 131,83 millió hrivnyát.
Ukrajna tíz legjövedelmezőbb bankja közé tartozik négy állami, négy külföldi tőkével működő és két magánbank.
Általánosságban elmondható, hogy nyereségük az összes ukrán bank teljes nyereségének 85%-a. A PrivatBank a teljes nyereség egyharmadát adja.
Az ukrán mezőgazdasági szektor közvetlen veszteségei a nagyszabású oroszországi invázió kezdete óta eltelt két évben meghaladták a 10 milliárd dollárt, ezért fel kell gyorsítani a fellendülés ütemét a hazai és a globális élelmezésbiztonság garantálása érdekében – közölte Tarasz Viszockij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztere a Future Agriculture Fórumon.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna vezető szerepet tölt be a gabona- és olajnövények exportjában, és az agrárszektor helyreállítása biztosítja a világ élelmiszerpiacának stabilitását.
„Az orosz agresszió miatt az ukrán gazdálkodók jelentős veszteségeket szenvedtek el. A nemzetközi élelmiszerárak pedig 2022-ben mintegy 35%-kal nőttek. A helyzet csak az új exportutak kialakítása után stabilizálódhat. Ezért támogatásra van szükség az ukrán mezőgazdasági szektor helyreállításához” – idézte a tisztviselőt az Agrárpolitikai Minisztérium sajtószolgálata.
A miniszter hangsúlyozta, hogy hosszú távú projektekre van szükség az ukrán mezőgazdasági szektor támogatására. Az egyik az Ukrajnának nyújtott Ukraine Facility pénzügyi támogatási program.
A munkaadók többsége munkaerőhiányt érez Ukrajnában. Ez a szám jelentősen nőtt az előző időszakhoz képest, mégpedig 55%-kal. Ez az Európai Üzleti Szövetség által Ukrajna munkaerőpiacáról végzett tanulmány eredményeiből derül ki.
„A válaszadók 74%-a megjegyezte, hogy jelenleg munkaerőhiányt tapasztal, 17%-uk részben, 7%-uk pedig nem tapasztal munkaerőhiányt” – mutatják a tanulmány eredményei.
A HR-közösség listát is készített azokról az üresedésekről, amelyeket szerintük a legnehezebb kitölteni:
A bakelitlemezek eladása második éve meghaladja a CD-két az Amerikai Hanglemezipari Szövetség (RIAA) legfrissebb adatai szerint. Tavaly 43 millió bakelitlemezt vásároltak az emberek, ami 6 millióval több, mint a CD-k eladott példányszáma. Ez a trend 1987 óta másodszor figyelhető meg, és jelzi a bakelitlemezek folyamatos növekedését, ami már 17 éve tart.
A vinyl – amely általában drágább, mint az újabb formátum – a tényleges bevételek tekintetében is messze megelőzte a CD-ket: 1,4 milliárd dollár bevételre tett szert, szemben a CD-k 537 millió dollárjával. A RIAA jelentése szerint a CD-bevételek is nőttek, de az eladott fizikai termékek számát tekintve 2023-ban valójában mintegy 700 000-rel kevesebb CD-t vásároltak az emberek, mint egy évvel korábban. (A kíváncsiak kedvéért az Sg,hu azt is leírta, hogy a Billboard szerint tavaly közel félmillió kazettát is eladtak.)
A zenei bevételek 84 százalékát a streaming teszi ki: előfizetések, az olyan digitális rádiós szolgáltatások, mint a SiriusXM vagy a TuneIn, valamint a reklámokkal támogatott szolgáltatások tartoznak ide, összesen mintegy 14,4 milliárd dollár értékben. A RIAA szerint ez rekord. A bevételek 11 százaléka jön fizikai formátumokból, 3 százalékot tesznek ki a digitális letöltések és 2 százalékot a szinkronizálás. Mitch Glazier, a RIAA vezérigazgatója elmondta, hogy az idei növekedés „a generatív mesterséges intelligencia gombamód szaporodó fenyegetése” ellenére következett be, amely a RIAA szerint veszélyezteti a zene „dinamikus növekedését és kulturális hatókörét”. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy az ember alkotta zene egyáltalán veszélyben van, az iparág olyan dolgokkal küzd, mint a a hangok klónozása.
Nem nehéz belátni, hogy a lemezeladások miért verik az optikai lemezeket: a CD-lejátszók már közel sem olyan elterjedtek, mint régen. Az új autókban többnyire már nincs CD, mint ahogy a számítógépekben sem. Manapság lehetetlen bárkit lenyűgözni egy lemezgyűjteménnyel, persze azért az audiofilek és a nosztalgiázó szülők odáig vannak a különleges kiadású lemezekért és a koncertfelvételek darabjaiért. De annak ellenére, hogy a streaming összességében sokkal nagyobb szeletet hasít ki a tortából, a fizikai eladások nem szorultak vissza tavalyhoz képest, az arányok nagyjából változatlanok maradtak.
Tavaly, 2023-ban Ukrajna 44,8 millió tonna gabonát exportált, ami 16%-kal több, mint 2022-ben.
Ezt a Nemzeti Kutatóközpont „Agrárgazdasági Intézet” igazgatóhelyettese, Mikola Puhacsov, a Nemzeti Tudományos Akadémia akadémikusa jelentette.
Elmondása szerint a gabonaexportból származó bevétel tavaly 8,3 dollárt tett ki, ami 9%-kal kevesebb, mint 2022-ben.
Így 2023-ban Ukrajna 26,4 millió tonna kukoricát exportált, ami közel 6%-kal több, mint 2022-ben. A búzaexport volumene 16,2 millió tonna volt, ami 44%-kal több, mint egy évvel korábban.
