A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már a héten az igazgatótanács elé terjeszti jóváhagyásra Ukrajna 1,4 milliárd dolláros hitelkérelmét – jelentették be a hétvégén. A szervezet arra is figyelmeztetett, hogy bár a helyzet rendkívül képlékeny és a kilátások bizonytalanok, a gazdasági következmények máris nagyon súlyosak.
A háború felhajtja az energia-, nyersanyag- és gabonaárakat – a búzáé például negyven százalékkal emelkedett –, és a szankciók a világgazdaságra is jelentős hatással lesznek.
A válság tovább pörgeti az inflációt és visszafogja a gazdasági tevékenységet egy olyan időszakban, amikor az árnyomás már így is nagy.
Az áremelkedés az IMF szerint világszerte érződni fog, és a kormányzatoknak pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk a szegény háztartásoknak, amelyeknek a kiadásaiból nagyobb arányt tesz ki az élelmiszer és a fűtés. A gazdasági károk pedig csak növekednek majd, ha a háborús helyzet tovább eszkalálódik. A széleskörű nyugati szankciók „jelentős hatást gyakorolnak a világgazdaságra és a pénzügyi piacokra”, az pedig már most biztos, hogy Ukrajnában az újjáépítés hatalmas összegeket emészt majd fel.
Vasárnap szélsőségesen spekulatív, csődközeli „Ca” kategóriába minősítette le az eddigi „B3”-ról Oroszország hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségi osztályzatát, és negatív kilátást hagyott érvényben a Moody’s. A leminősítést „az Oroszország adósságkötelezettségeinek fizetésére való hajlandóságával és képességével kapcsolatos komoly aggodalmak indokolják” – közölte a hitelminősítő, hozzátéve, hogy megnőtt a nemfizetési kockázata.
A harcok miatt azonban folyamatosan nő a menekültek áradata a szomszédos országokban, az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a számuk vasárnapra meghaladta a másfél milliót, és júliusra négymillióra nőhet. A legtöbb, majdnem 800 ezer embert Lengyelország fogadta be, Magyarországra szombati adatok szerint több mint 157 ezer, Szlovákiába 90 ezer, Romániába 63 ezer, Moldovába 103 ezren érkeztek.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Beavatkozásokat indított pénteken a cseh jegybank a cseh korona árfolyamának védelmére – közölte honlapján a Cseh Nemzeti Bank. A cseh jegybank nemzetközi összehasonlításban is magas devizatartalékokkal rendelkezik, amelyek kihasználása rendkívüli esetekben, mint a mostani, teljes mértékben indokolt – olvasható a közleményben.
A cseh korona árfolyama a két legfőbb külföldi valutához – dollár és euró – február 21. óta gyorsan csökken. A Patria Online pénzügyi honlap azt írta, hogy a cseh korona a két hét alatt azaz péntekig az euróhoz viszonyítva 1,2 koronát, a dollárhoz viszonyítva pedig 1,8 koronát veszített értékéből.
A Cseh Nemzeti Bank közlése szerint a korona a pénteki napot is gyengüléssel kezdte, de a beavatkozás bejelentése után megfordult a tendencia.
Délelőtt 11 órakor egy euró már 25,62 koronába, egy dollár pedig 23,24 koronába került, ami 0,15, illetve 0,05 koronával erősebb a csütörtök esti árfolyamnál. A cseh jegybank legutóbb 2013 és 2017 között avatkozott be a devizapiacon, akkor a cél a korona túlzott megerősödésének megakadályozása volt, a jegybank 27 koronás szint megőrzéséért interveniált.
A hivatalos pénzügyi források szerint a Cseh Nemzeti Bank pillanatnyilag 157 milliárd eurós tartalékkal rendelkezik, ami a cseh bruttó hazai termék (GDP) 62 százaléka. Számos elemző úgy véli, hogy ez a tartalék feleslegesen magas és a korona erősödése következtében hosszú távon veszteséget okoz a pénzintézetnek.
A mostani beavatkozásokkal tehát a jegybank két legyet üt egy csapásra: megállítja a korona gyengülési folyamatát, illetve csökkenti a magas devizatartalékokat – fogalmazott David Marek, a Deloitte tanácsadó cég gazdasági elemzője a CTK hírügynökségnek.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A Kárpátaljai megyei közigazgatási hivatal vezetője találkozott a bankok képviselőivel. Jelenleg csak a készpénzben felvehető összeget korlátozták, amire a mesterséges pánikkeltés miatt volt szükség, amit a számlatulajdonosok idéztek elő.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Tekintettel a tavalyi magas inflációra, júniustól 8,2 százalékos rendkívüli nyugdíjemelésre kerül sor Csehországban – döntött szerdán a cseh kormány.
Az öregségi nyugdíj például átlagban 1017 koronával (15 255 forint) emelkedik – közölte a munkaügyi minisztérium a Twitteren. A közlés szerint az emelés minden nyugdíjfajtát érint. A tavalyi év végén az öregségi nyugdíj átlagos értéke 15 600 korona (234 ezer forint) volt.
A munkaügyi tárca kimutatása szerint 2021 végén a 10,7 milliós Csehországban 2,86 millió személy kapott valamilyen nyugdíjat.
Öregségi nyugdíjat 2,38 millió embernek folyósítottak.
A hatályos szabályok szerint rendkívüli, évközi nyugdíjemelést akkor kell végrehajtani, ha az előző év második felében az áremelkedés meghaladta az öt százalékot. Tavaly a második fél évben az infláció 5,2 százalékra emelkedett Csehországban, az idén januárban pedig az éves infláció 9,9 százalékra nőtt.
A tavalyi első fél év szintén magas inflációja következtében januárban minimálisan, 650 koronával emelkedett az összes nyugdíj, az öregségi nyugdíjaknál az átlagos emelkedés 805 koronát tett ki. Magas infláció miatti rendkívüli, évközi nyugdíjemelésre legutóbb 2008-ban, Mirek Topolánek kormánya idején került sor. Akkor 405 koronával emelték átlagban a nyugdíjakat.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
9,9 százalékra gyorsult januárban az éves infláció Csehországban a decemberi 6,6 százalékról – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal hétfőn Prágában.
Ez a legnagyobb mértékű éves szintű drágulás 1998 júliusa óta, amikor 10,4 százalék volt az infláció – tudatták a statisztikusok. Az infláció növekedése az utóbbi hónapokban folyamatos, piaci szakértők szerint a koronavírus-járvány okozta intézkedések miatt kialakult gazdasági-kereskedelmi helyzet következménye.
A januári árnövekedést elsősorban a lakhatási költségek és az üzemanyagok drágulása befolyásolta. Az infláció alakulása lényegében megfelel a piaci elemzők várakozásának, akik közül többen már kétszámjegyű áremelkedési átlagot is jósoltak.
Havi szinten januárban 4,4 százalékkal emelkedtek az árak, ami 1993 óta a legmagasabb növekedés. Az árak emelkedését ebben a viszonyításban is a lakhatási költségek befolyásolták leginkább, januárban az áram 39 százalékkal, a gáz pedig 31 százalékkal volt drágább, mint decemberben. Jelentős áremelő hatása volt annak, hogy januárban megszűnt az áram és a gáz ideiglenes, néhány hónapos áfamentessége.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Törökországban 50 százalék közelében az infláció. Az energiaárak rohamos emelkedése miatt sokan választani kényszerülnek aközött, hogy melegben legyenek, vagy inkább meleg ételt egyenek.
A mínuszok ellenére sokan lekapcsolják a radiátort.
„Régebben nem így volt. Azt mondják, hogy a tél miatt több gázt használunk, de közben én nem használok itthon elektromos eszközöket, és több takarót magamra terítve alszom” – magyarázta egy ankarai nő.
Törökországban 36 százalékosra ugrott az infláció decemberben, januárban pedig már megközelítette a 49 százalékot. Ilyesmire csaknem 2 évtizede nem volt példa.
Az infláció egyik fő oka az, hogy a líra árfolyama egy év alatt 44 százalékkal csökkent a dollárhoz képest.
Hacer Foggo, a Mélyszegénység Hálózat alapítója:
„Az élelmiszerárak növekedése miatt sok család drasztikusan csökkentette főzési kiadásait. A reggeli étkezés luxussá vált. Egyes szülők már azt sem tudják megoldani, hogy gyerekeik valami harapnivalót vihessenek az iskolába, ami különösen szomorú.”
Független török közgazdászok szerint az infláció januárban 110 százalékos volt. Az ellenzék azzal vádolja az állami statisztikai hivatalt – melynek vezetőjét nemrég leváltotta Erdogan elnök –, hogy alábecsülte a pénzromlás mértékét.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Szerdán enyhe erősödésnek indult az orosz rubel, de az Ukrajnával kapcsolatos hírek továbbra is jelentősen befolyásolják a piacot – írja a Reuters.
A korábbi tizenöt havi mélypont után az elmúlt egy hét legjobb árfolyamát hozta a rubel a dollárral szemben.
Már a napokban is érzékelhetőek voltak a pozitív előjelek. Látványos árfolyam-emelkedésnek indultak a részvények a moszkvai tőzsdén azt követően, hogy az orosz jelezték, nem zárkóznak el a további párbeszédtől.
A geopolitikai tárgyalások hatására stabilizálódik a piac, de a kockázat továbbra is fennáll – áll a BCS Global Markets kommentárjában.
A piaci hangulat normalizálódásának jeleként az orosz pénzügyminisztérium ezen a héten újraindítja, a korábban törölt OFZ államkötvény-aukciókat, amely elemzők szerint tovább erősítheti a rubelt a dollárral szemben.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Elküldték a török statisztikai hivatal, a TürkStat vezetőjét – írja a Bloomberg.
Sait Erdal Dincer kevesebb mint egy évet töltött a posztján. Erdogan államfő a helyére a bankszabályozásért felelős szervezet volt alelnökét, Erhan Cetinkayát nevezte ki. Bár egyelőre még nem kommentálták a személycsere okát, nagy valószínűséggel köze lehet ahhoz, hogy már többször is bírálták a hivatalt amiatt, hogy nem a valós adatokat közli az inflációról. Az új vezető az átvilágítással kezdi meg a munkáját.
Decemberben kétévtizedes csúcsot döntött az éves török infláció, 36,08 százalék volt. A januári adat csütörtökön érkezik, és az elemzők már most 47-48 százalék körüli számot várnak.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Nem a chiphiány vagy a nyersanyaghiány, hanem a jelentős élelmiszerinfláció 2021 igazi válsága. A Bloomberg globális mezőgazdasági árindexe negyedével emelkedett csak az idén. Az élelmiszerek világszerte drasztikusan drágulnak, amely egyre nehezebbé teszi a szegényebb rétegek megélhetését.
A megugró élelmiszerárak és az ellátási láncok akadozása ráadásul magasabb inflációs várakozásokhoz és gyorsabb ár/bér spirálhoz vezethetnek.
A Bloomberg globális mezőgazdasági árindexe az idén és tavaly is megközelítőleg 25-25 százalékkal emelkedett. Napjainkban tehát már több mint másfélszeres drágulás figyelhető meg 2020 elejéhez képest.
A korábban Dow Jones-UBS mezőgazdasági alindex névre hallgató mutató a búza, a kukorica, a kávé, a gyapjú, a szójabab és a szójabab jellegű ételek, a szójaolaj, valamint a cukor árváltozását követi a határidős árupiacon.
Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének alindexe, amely a hústermékek árváltozását méri, közel 30 százalékos drágulást mutatott az őszi hónapokban éves alapon.
Jellemzően a marhahús és a baromfihús drágult lendületesebben. A sertésárak a tavalyi sertéspestis miatti magasabb árbázis hatására esetenként még csökkentek is.
A kedvezőtlen időjárás az elsődleges oka az élelmiszerárak jelentős megemelkedésének. Emellett az ellátási láncok akadozása, a munkaerőhiány, a bérek emelkedése, illetve az energiaválság szintén fűtötték az árakat. Ráadásul a globális kereslet érdemben felpörgött, ami szintén magasabb élelmiszerárakhoz vezetett.
Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének elemzése alapján a világ gabonatermelése várhatóan elmarad a globális fogyasztástól annak ellenére, hogy a termelés történelmi csúcsot ért el.
A megugró élelmiszerárak és az ellátási láncok akadozása magasabb inflációs várakozásokhoz és gyorsabb ár/bér spirálhoz vezethetnek.
Az Egyesült Államokban 19 év után először emelkedtek 3 százalék felé az 5 éves inflációs várakozások. Az egy éves várakozások pedig már régóta 5 százalék felett járnak.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Királyságban 4 százalék felé ugrottak az 5 éves inflációs várakozások. Ez utóbbi 25 éves rekordnak felel meg.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A szombati adatok szerint Törökország legnagyobb városában, Isztambulban a múlt hónapban legalább egy évtizede nem volt ilyen magas az infláció, a török kormány pedig az országos áram- és földgázárakat is jelentősen megemelte az új évre – írja a Reuters.
Az Energiapiaci Szabályozó Hatóság a nagymértékű globális energiainflációra hivatkozva közölte, hogy a nagyobb igényű felhasználók számára akár 125 százalékkal, az alacsonyabb igényű háztartások számára pedig mintegy 50 százalékkal megemelték a villamosenergia-árakat 2022-re.
A földgáz ára a lakossági felhasználás esetében 25 százalékkal, az ipari felhasználás esetében pedig 50 százalékkal ugrott meg januárban – közölte a török állami tulajdonú kőolaj- és földgázipari vállalat, a BOTAS. Az áramtermelők esetében az áremelkedés 15 százalékos volt.
Isztambulban, ahol Törökország 84 milliós lakosságának mintegy ötöde él, a kiskereskedelmi árak decemberben 9,65 százalékkal emelkedtek havonta, ami éves szinten 34,18 százalékos emelkedést jelent – közölte az Isztambuli Kereskedelmi Kamara (ITO).
A háztartási gépek ára több mint 20 százalékkal, míg az élelmiszereké közel 15 százalékkal emelkedett.
A város nagykereskedelmi árai novemberhez képest 11,96 százalékkal ugrottak meg, ami éves szinten 47,10 százalékos emelkedést jelent – közölte az ITO.
A líra tavaly 44 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben, miután szeptember óta lejtmenetben volt, amikor a központi bank Erdogan nyomására agresszív kamatcsökkentések sorozatába kezdett. A benzin ára literenként több mint 0,5 lírával, a gázolajé pedig 1,29 lírával emelkedett.
Forrás: vg.hu
[type] => post [excerpt] => A szombati adatok szerint Törökország legnagyobb városában, Isztambulban a múlt hónapban legalább egy évtizede nem volt ilyen magas az infláció, a török kormány pedig az országos áram- és földgázárakat is jelentősen megemelte az új évre – írja a R... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1641147000 [modified] => 1641133658 ) [title] => Tízéves csúcson az infláció Törökországban [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=18333&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 18333 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 18334 [image] => Array ( [id] => 18334 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1.jpg [original_lng] => 265221 [original_w] => 640 [original_h] => 406 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1-300x190.jpg [width] => 300 [height] => 190 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1.jpg [width] => 640 [height] => 406 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1.jpg [width] => 640 [height] => 406 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1.jpg [width] => 640 [height] => 406 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1.jpg [width] => 640 [height] => 406 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1.jpg [width] => 640 [height] => 406 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1641127097:4 [_thumbnail_id] => 18334 [_edit_last] => 4 [views_count] => 80990 [_oembed_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] => [_oembed_time_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] => 1647101641 [_oembed_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] =>
Today’s top stories from Poland’s leading news sites:
➡️President Duda said Germany would do everything to avoid paying reparations
➡️Over 70% of Poles believe the central bank and Monetary Policy Council are not fighting inflation efficiently
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
