Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke kijelentette, hogy a koronavírus-járvány az európai gazdaság 5%-os csökkenéséhez vezethet – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Christine Lagarde értékelése szerint, a COVID-19 járvány megfékezésére hozott intézkedések hatása a gazdasági növekedésre 2–10% között van.
Az EKB számításait arra alapozta, hogy az aktív üzleti tevékenység egy havi leállása a gazdasági növekedés 2,1%-os lelassulásához vezethet. Ekkor a teljes európai gazdaság kapacitása 1,3%-kal csökken. Abban az esetben, ha 3 hónapos korlátozásokat vezetnek be, mint ahogy azt az EKB feltételezi, a gazdaság növekedése 5,8%-kal csökken, ami 5%-os csökkenéshez vezet. E tekintetben az EU úgy határozott, hogy közel 37 milliárd eurót különít el a tagállamok számára a válság következményeinek kezelésére, kb. 8 milliárd EUR-t a 2019. év fel nem használt előfinanszírozási keretéből.
Meg kell jegyezni, hogy ezek az alapok elősegítik a koronavírus járvány okozta súlyos likviditási hiányt kezelését, valamint támogatják az olyan termékekbe és szolgáltatásokba történő beruházásokat, amelyek az európai egészségügyi szolgáltatások megerősítéséhez szükségesek.
Ezen kívül az európai országok nagykövetei a közegészségügyi vészhelyzetek esetére az EU Szolidaritási Alap hatáskörének kiterjesztéséről szóló jogalkotási javaslatot hagytak jóvá.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Londoni makrogazdasági elemzők várakozása szerint mínuszban lesz a brit gazdaság teljesítménye az idei év egészében az új típusú koronavírus okozta járvány átgyűrűző hatásai miatt. Az új előrejelzések szerint a világgazdaság más erőcentrumaiban növekszik a pénzügyi válság kialakulásának kockázata is.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőközpont, a Capital Economics szombaton ismertetett, felülvizsgált prognózisában közölte: most már túl derűlátónak tartja azt az eddigi várakozását, hogy a brit hazai össztermék (GDP) az idei második negyedévben stagnálni fog.
A ház hangsúlyozza, hogy az ennyire bizonytalan időszakokban a pontos számszerű előrejelzéseknek sok hasznuk nincs, iránymutatásként azonban egyelőre 2,5 százalékos negyedéves összevetésű brit GDP-csökkentést állított be a második negyedévre szóló új prognózisába.
A Capital Economics londoni elemzői az általuk lehetségesnek tartott legrosszabb esetre is kidolgoztak egy forgatókönyvet, amely 5 százalékos negyedéves zuhanással számol a második három hónapban.
A cég sem az első, sem a harmadik negyedévben nem vár visszaesést a brit gazdaságban, így a recesszió szigorúan technikai értelemben vett meghatározása nem teljesül, „de úgy fog kinézni, mint egy recesszió, és úgy is érződik majd, mintha recesszió lenne, tehát recesszió lesz” – fogalmaznak a ház közgazdászai.
A konszenzusos technikai meghatározás szerint egy gazdaság akkor kerül recesszióba, ha teljesítménye két egymást követő negyedévben csökken. A Capital Economics elemzői közölték: továbbra sem számolnak azzal, hogy a járvány okozta válság pénzügyi válsággá fajulna, de az elmúlt héten tapasztalt súlyos piaci árfolyam-ingadozások azt jelzik, hogy ennek a kockázata is növekszik.
A Londoni Értéktőzsde legnagyobb piaci tőkeértékű vállalatainak irányadó FTSE 100-as indexe a pénteki zárásban 28 százalékkal volt alacsonyabb az idei év eleji szintnél.
Mindezt egybevetve a Capital Economics 2020 egészére 1 százalékos visszaesést vár a brit gazdaságban az 1 százalékos idei növekedést valószínűsítő korábbi prognózisa helyett, és azt jósolja, hogy a Bank of England, illetve a brit kormány további gazdaságélénkítő lépéseket jelent be.
A ház várakozása szerint a brit jegybank március 26-án esedékes kamatdöntő ülésén 0,15 százalékponttal 0,10 százalékra csökkenti alapkamatát, és újrakezdi mennyiségi enyhítési programját.
A Bank of England monetáris tanácsa a héten soron kívül, egyhangú döntéssel 0,50 százalékponttal az addigi 0,75 százalékról 0,25 százalékra csökkentette alapkamatát, de a monetáris enyhítési program eddig kihelyezett keretét egyelőre változatlanul hagyta.
A bank a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás után 435 milliárd fontra (168 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot hirdetett vállalati kötvényekre.
Egy másik nagy londoni elemzőműhely, az Oxford Economics szombati helyzetértékelésében felveti annak a lehetőségét, hogy a világgazdasági növekedés ütemének várható meredek lassulása a globális pénzügyi és háztartási szektorban jelentős pénzügyi nehézségeket okozhat, és ez átterjedhet a bankszektorokra is.
A ház kimutatja, hogy az általa vizsgált országokban a háztartások nagy részének – gyakran 40-50 százalékának – csak korlátozott likvid eszközei vannak olyan időszakok átvészelésére, amikor a keresők a betegség miatt kiesnek a munkából.
Emiatt tovább emelkedhet az egyes érintett gazdaságok, különösen Olaszország bankszektoraiban a nem teljesítő kinnlevőség-állomány más most is magas aránya.
Az Oxford Ecomomics grafikus kimutatása szerint az olasz bankrendszerben a banki tőkeállományhoz mért nem teljesítő követelésállomány – a tartalékolástól megszűrve – 50 százalék közelében jár.
A ház szerint ebben a helyzetben a rossz hitelek rátájának további emelkedése a hitelpiac nemzetgazdasági szintű megroppanását okozhatja, és ez már a pénzügyi stabilitást veszélyeztetné.
A cég londoni elemzői szerint külön veszélyforrás, hogy a befektetési ajánlású hitelminősítői kategória alsó sávjában, a „BBB” osztályzati sávban nyilvántartott vállalati kör erőteljes adósságpiaci kibocsátásai miatt nőtt ennek a szektornak az egyébként is magas aránya a befektetési besorolású vállalati adósok kötelezettségein belül.
Ha ugyanis a „BBB” kategóriás vállalatok körében tömeges leminősítés kezdődik, e vállalati adósok jelentős része átkerülne a nem befektetési ajánlású sávba, és ez is hitelpiaci felfordulást okozhat – áll az Oxford Economics szombati helyzetértékelésében.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
A koronavírus-járvány csökkentheti a külföldön dolgozók tranzakcióinak mennyiségét. Ezt Dmitro Szologub, a Nemzeti Bank alelnöke jelentette be egy sajtótájékoztatón.
„Arra számítunk, hogy az ukrán vendégmunkások átutalásai némileg csökkenni fognak, de ez a mérték viszonylag kisebb lesz, mint az, amit a külföldi utazások mennyiségének csökkenése vált ki” – hangsúlyozta az Szologub.
Az alelnök hozzátette, a Nemzeti Bank értékelése alapján, a koronavírus hatása az ukrán gazdaságra meglehetősen visszafogott.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Az Európai Unió tagországainak vezetői a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítését biztosító, 25 milliárd euró értékű befektetési alap létrehozásában egyeztek meg, ennek számára az uniós bizottság 7,5 milliárd eurót szabadít fel – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, a tagállami vezetők vészhelyzeti videokonferenciáját követően.
A sajtótájékoztatón az uniós bizottság elnöke azt közölte, hogy a javasolt befektetési alap az egészségügyi rendszerekre és a kisvállalkozások támogatására irányul. Kijelentette, az Európai Unió minden rendelkezésre álló eszközt fel fog használni a gazdaság támogatására.
A tervezett intézkedések között a gazdasági károk enyhítésére előirányzott beruházási alap mellett megemlítette a Növekedési és Stabilitási Paktum alkalmazásának rugalmassá tételét, valamint azt, hogy unió megvizsgálja az állami támogatásokra és az államadósságra vonatkozó szabályok enyhítésének lehetőségeit, hogy enyhítse a járvány sújtotta országok, például Olaszország negatív gazdasági hatásait.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt közölte, hogy az ülés során a tagállami vezetők négy kulcsfontosságú feladatot határoztak meg. Ezek között van a vírus terjedésének korlátozása, az orvosi felszerelés biztosítása, a gyógyszer- és vakcinakutatások finanszírozása, valamint a járvány társadalmi és gazdasági következményeinek kezelése.
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő tanács elnöke továbbá elmondta, a tagállami vezetők kiemelték az együttműködés és a gyors cselekvés fontosságát. Hangsúlyozták a közös európai megoldás és az Európai Bizottsággal folytatott szoros koordináció szükségességét, valamint azt, hogy az egészségügyi minisztereknek és a belügyminisztereknek napi konzultációt kell folytatniuk a megfelelő összehangoltság biztosítása és a közös európai útmutatás követése érdekében. A tagállamok és az uniós intézmények nyomon követik a járvány alakulását, az Európai Tanács pedig március végén esedékes csúcstalálkozóján visszatér a kérdésre, hogy további szükséges döntéseket hozzon – tette hozzá Michel.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Egységfrontban történő fellépést sürget a veszélyes koronavírus terjedése ellen tagországai részéről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – adta hírül szerdán az rbc.ua hírportál.
Az IMF honlapján közzétett felhívás szerint a pénzügyi szervezet 189 tagországának egységfrontban kell fellépnie a Covid-19 koronavírus terjedése következtében keletkezett gazdasági problémák megoldása érdekében. „Az IMF minden tagját felkértük, hogy alkalmazza a rendelkezésére álló financiális eszközöket azoknak a tagországoknak a megsegítése érdekében, amelyeknek erre szükségük van” – áll a nyilatkozatban.
A valutaalap dokumentuma leszögezte: „biztosak vagyunk abban, hogy összefogásunkkal leküzdjük az előttünk álló kihívást, és mindenki számára visszaállítjuk a növekedést és felvirágzást.” Az IMF-ben jelezték, hogy a világban már érezhető a koronavírus negatív gazdasági és pénzügyi hatása.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Rendkívüli, félszázalékos (50 bázispontos) kamatcsökkentést jelentett be az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), írja a Bloomberg. 1,00-1,25 százalékra csökkentették az irányadó kamatot, ez drasztikus lépésnek számít már csak a mértékét tekintve is. A Fed ritkán nyúl az alapkamathoz soron kívül, ilyenre utoljára a 2008-as gazdasági világválság idején került sor.
Az intézkedés célja az, hogy megvédje a történelem leghosszabban kitartó gazdasági növekedését a koronavírus hatásaitól, ugyanis a járvány világszerte rontotta a gazdasági kilátásokat.
A koronavírus növekvő veszélyt jelent a gazdaságra, ezeknek a kockázatoknak a fényében, valamint annak érdekében, hogy garantálni tudják a foglalkoztatottsági és árcélok betartását, a FOMC (a Fed monetáris politikáért felelős tanácsa) úgy döntött, hogy fél százalékkal csökkentik az alapkamatot
– olvasható a Fed közleményében.
A döntésnek nemcsak az amerikai gazdaságra lesz hatása, hanem várhatóan világszerte döntés elé állítja a jegybankokat. A dolog egyébként nem volt váratlan, ráadásul órákkal a bejelentés előtt a G7-ek is közös nyilatkozatban tettek ígéretet arra, hogy be fogják vetni a szükséges eszközöket, hogy ellensúlyozzák a koronavírus negatív gazdasági hatásait.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2020-as GDP növekedési előrejelzéseihez viszonyítva a világgazdasági mutatók romlottak, ezt a koronavírus hatása idézte elő. Erről a szervezet a honlapján számolt be.
„Az emberek az áruk valamint a szolgáltatások mozgásának korlátozásai, az olyan óvintézkedések, mint például a gyárak bezárása, nagy mértékben csökkentették a gyártási és belső keresletet Kínában. A vírusnak a világ többi részére gyakorolt hatása miatt korlátozódtak az üzleti utazások és a turizmus, az ellátási rendszer és az áruk mozgása egyaránt” – áll a jelentésben.
A felülvizsgálat rámutatott arra, hogy a világgazdaság számára a CoVID-19 koronavírus nagyobb kockázatot jelent, mint a 2008-as pénzügyi válság. A vírus gyors terjedése aggodalmat vált ki az emberek, áruk és szolgáltatások mozgásának korlátozása terén, ami csökkenti az üzleti és fogyasztói bizalmat valamint lelassítja a termelést.
Az OECD előrejelzésében szereplő egyik forgatókönyv szerint, ha a vírus a „dominó elve” szerint terjed tovább, akkor 1,5%-kal csökkenti a világgazdasági növekedést. Kína gazdasági növekedési előrejelzése 5% alatt marad, és ez azok után, miután 2019-ben az ország 6,1% -os GDP növekedést mutatott.
A legfrissebb információk alapján, világszerte 88,4 ezer CoVID-19-el fertőzött esetet tartanak nyilván. Több mint 3000 ember halt meg, köztük 2912-en Kínában.
A WHO aggodalmát fejezte ki a betegség terjedésével kapcsolatban és „nagyon magas”-ra emelte a kockázati szintet.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Még a koronavírus gyors külföldi terjedése sem lesz negatív hatással Ukrajna gazdaságára, sőt ez lehetőség az ukrán árukivitel számára – jelentette ki Timofij Milovanov gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszter szerdai kijevi sajtótájékoztatóján, az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint.
A tárcavezető elmondta, „lehetnek negatív következményei a koronavírus gyors terjedésének külföldön. Erős hatása lesz az utazásokra és idegenforgalomra, de nálunk a turizmus részesedése elhanyagolható, ezért lényeges befolyása az ukrán gazdaságra nézve nem lesz.”
Milovanov megismételte korábban tett bizakodó kijelentését a koronavírus gazdasági hatásáról, amikor kifejtette: „a kukorica- és étolajexportunkat tekintve éppenséggel növekedésre számítunk. Ami a fémérceket illeti, Kínában csökkenhet irántuk a kereslet, de ez lehetőség a fémkohászatunk számára”, hozzáfűzve, hogy a kínai importárukat Ukrajna úgymond saját termékekkel helyettesítheti.
Az optimista tárcavezető kifejtette, a kínai importáruk fajlagos aránya 2019-ben Ukrajnában a teljes importon belül 15 százalékot tett ki, és főként a diódákat, tranzisztorokat, telefonkészülékeket és részegységeiket, automata információ-kezelő elektronikai berendezéseket érintett, amelyek szerinte helyettesíthetők más ázsiai és európai országokból vásárolt termékekkel. „Vagyis nem számolunk különösebb problémákkal a hozzáadott értéket termelő gyártási rendszerünkben, inkább az import drágulását várjuk, ami jó a gazdaságunknak” – magyarázta el Timofij Milovanov.
A formabontó szellemiséggel megáldott gazdasági miniszter egy hétfői kijevi televíziós talkshow műsorban azzal az optimista felismerésével lepte meg a koronavírustól rettegő világot, hogy Ukrajna esetében semmilyen negatív következményei nincsenek a koronavírus terjedésének, sőt a járvány fejlődési lehetőséget jelent az ukrán gazdaság számára. Sokan azt hitték, hogy ez hírhamisítás, de Milovanov szerdai sajtótájékoztatójával rácáfolt a hitetlenkedőkre, akik nem hiszik, hogy a koronavírus gazdasági áldás lehet Ukrajnának.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Egyelőre semmilyen negatív következményei nincsenek Ukrajna esetében a koronavírus terjedésének a világban, sőt az fejlődési lehetőséget jelent az ukrán gazdaság számára – lepte meg kijelentésével a koronavírustól rettegő világot Timofij Milovanov gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszter az ICTV televízió hétfő esti politikai talkshow műsorában.
Milovanov elmondta, minisztériuma szoros figyelemmel követi a vírushelyzet alakulását, mi több folytatódik az ukrán áruexport Kínába. „Van bizonyos exportunk, árukat adunk el Kínának. Az áruk többségét, közte az étolajat és más élelmiszertermékeket (a koronavírus) nem fogja érinteni” – hangsúlyozta.
A tárcavezető azt is közölte, hogy Ukrajna folytatja bizonyos fogyasztói termékek behozatalát Kínából, jóllehet összességében pont a kínai áruk importja csökkent. „Ez egyfelől lehet, hogy valamilyen módon kihat a gazdaságra, másfelől viszont lehetővé teszi az ukrán üzleti szféra számára, hogy kitöltse a kialakuló rést és fejlődjön. Vagyis ez lehetőség” – mutatott rá a miniszter.
Milovanov korábban kijelentette, a koronavírus-járvány kitörése következtében Kínában lehet, hogy leállítják a kohászati üzemeket, ami Ukrajna számára lehetővé teszi a fémipari termékek exportjának növelését az ázsiai országba.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Moody’s Investors Service hétfőn ismertette a helyzetértékelését, mely szerint a koronavírus okozta járvány hatásai éppen akkor érték a világgazdaságot, amikor az amerikai–kínai kereskedelmi viszály csendesedése és a globális ipari szektor élénkülésének első jelei a növekedés stabilizálódását ígérték.
A nemzetközi hitelminősítő 15 oldalas havi globális előrejelzésében közölte: modellszámításai szerint a járvány megfékezésére foganatosított karantén-intézkedések és egyéb korlátozások az idén 0,6 százalékponttal lassítják a kínai hazai össztermék (GDP) növekedését az eddig várt ütemhez képest.
A Moody’s ennek alapján 5,2 százalékra rontotta a kínai gazdaság idei egész éves növekedésre szóló prognózisát az általa eddig valószínűsített 5,8 százalékról.
A cég nem módosította 2021-re szóló, 5,7 százalékos kínai GDP-növekedéssel számoló előrejelzését. A hitelminősítő hangsúlyozta: ezek a prognózisok arra a várakozására alapulnak, hogy a járvány terjedése a következő hetekben már lassulni kezd.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
