Németországban soha nem látott mértékben emelkedtek a termelői árak júliusban éves összevetésben.
A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteken azt közölte, hogy júliusban a termelői árak 37,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Júniusban 32,7 százalékos, májusban 33,6 százalékos, áprilisban 33,5 százalékos, márciusban 30,9 százalékos, februárban 25,9 százalékos, januárban pedig 25 százalékos éves szintű emelkedést jegyeztek fel. A havi áremelkedés júliusban 5,3 százalékos volt a júniusi, 0,6 százalékos emelkedést követően. Az elemzők szerényebb, 32 százalékos éves, és a júniusival megegyező, 0,6 százalékos havi termelői áremelkedésre számítottak júliusra. Júliusban az energiaárak évi 105 százalékkal, havi összevetésben pedig 14,7 százalékkal nőttek. Az éves növekedésen belül az elosztóhálózati földgáz ára 163,8 százalékkal, az elektromos áramé pedig 125,4 százalékkal emelkedett. Tavaly átlagosan 10,5 százalék volt a termelői áremelkedés Németországban, miután 2020-ban 1 százalékos csökkenést jegyeztek fel 2019-hez viszonyítva. Tavaly átlagosan 24,8 százalékkal nőttek az energiaárak az előző évi 4 százalékos csökkenés után, a földgáz ára 41,7 százalékkal emelkedett, míg az elektromos áram 25,1 százalékkal drágult 2021-ben.
10 orosz repülőgép vesztegel a német repülőtereken az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió miatt bevezetett szankciók következtében. Az Oroszországi Föderáció 400 repülőgépet nem küldött vissza külföldre.
Tíz orosz tulajdonban lévő vagy az Oroszországi Föderáció ellenőrzése alatt álló repülőgép maradt a német repülőtereken – jelentette a Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) csoport kiadványa Németország szövetségi közlekedési minisztériumára hivatkozva. Ezek a gépek a szankciók miatt nem hagyhatják el az országot: Németország február 27-én, három nappal azután, hogy megkezdődött Oroszország teljes körű katonai inváziója Ukrajna ellen, lezárta az eget az orosz repülőgépek előtt.
Többnyire charterjáratokra használt repülőgépekről van szó. Lipcsében három An-124, egy Bombardier BD-100-1A10 Challenger 300 és egy Boeing 737 Kölnben, egy Boeing 747 Frankfurt-Hahnban, egy Cessna 750 Citation X Baden-Badenben, két Embraer BD-ERJ-B3 700- 1A10 Global Express XRS. Münchenben egy Airbus A320-as utasszállító vesztegel, amelyet egykor egy orosz légitársaság bérelt, további sorsáról a tulajdonosnak kell döntenie.
„Mivel az uniós szankciórendszer miatt tilos a gépek felszállása, a tulajdonos azokat nem használhatja, és nem viheti át más helyre” – magyarázta a Német Szövetségi Köztársaság Közlekedési Minisztériuma. A minisztériumnál közölték: az orosz gépek csak alapvető szolgáltatást kaphatnak, például biztosítás az illetéktelen hozzáférés ellen. Minden egyéb technikai karbantartási munkálat tilos, csakúgy, mint a pótalkatrészek biztosítása.
Az orosz légitársaságok több mint 400 gépet nem hajlandók visszaküldeni
A The Washington Post című amerikai lap július 13-án azt írta, hogy az orosz légitársaságok továbbra sem adnak vissza több mint 400 külföldön bérelt utasszállító gépet. Az Ukrajna elleni szankciók bevezetésekor az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésekor bérelt 515 repülőgép közül a tulajdonosok csak mintegy 80-at kaptak vissza. A biztosítási kárigények összege elérte a 10 milliárd dollárt.
Eközben az orosz légitársaságok már megkezdték a gépek szétszerelését azért, hogy olyan alkatrészekhez jussanak, amelyeket a nyugati szankciók miatt nem tudnak megvásárolni – számolt be a Reuters ügynökség ágazati forrásaira hivatkozva. Adataik szerint egy Sukhoi Superjet 100 és egy Airbus A350 lett a „repülőkannibalizmus” áldozata. Az Aeroflot Boeing 737-es és Airbus A320-as repülőgépekről is eltávolítottak néhány berendezést.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Elhalasztja az utolsó három, még működő atomerőművének bezárását Németország, tekintettel az energiahordozók várható hiányára. A döntéssel a német kormány egy két évtizede követett vezérelvet ír fölül, amely szerint meg kell szabadulni a nukleáris energiától – írja a The Wall Street Journal.
A még működő emslandi, isari és neckarwestheimi erőművet – amelyek az ország villamos energia-szükségletének 6 százalékát fedezik – az eredeti tervek szerint az év végéig állították volna le, ám a téli gázellátás bizonytalansága miatt felülvizsgálják az elképzeléseket. Erről három magas rangú, meg nem nevezett német kormánytisztviselő beszélt a lapnak.
A német kormány formális döntést még nem hozott – írta a WSJ, amely szerint a kérdésről várhatóan a parlamentnek is szavaznia kell.
A tisztviselők szerint néhány részlet még kidolgozás alatt van, a kabinet pedig megvárja majd a döntéssel annak az elemzésnek az elkészültét is, amely Németország téli energiaszükségleteit méri fel.
A jelentés még csak hetek múlva készül el, az azonban a lap szerint gyakorlatilag már eldőlt, hogy a három atomerőművel továbbra is számol a német kormány. Üzemidejük időleges meghosszabbításához két alapfeltétel ugyanis adott a tisztségviselők szerint: az egyik, hogy télen várhatóan gázhiánnyal kell számolni, a másik pedig, hogy az erőművek további működtetése nem jelent biztonsági kockázatot. „A reaktorok december 31-ig biztonságosak, és nyilvánvaló, hogy december 31-e után is biztonságosak lesznek” – idézte a WSJ az egyik forrását.
A lap emlékeztetett, hogy az atomerőművek tovább működtetésének kérdése politikailag érzékeny kérdés. Az atomenergia kivezetése, amelyet a jelenlegi koalíciós kormányt vezető szociáldemokraták és a zöldek kezdeményeztek, hosszú ideje fontos része a politikájuknak. Az atomerőművek bezárását az előző német kancellár kormánya pörgette fel a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófát követően. A WSJ megjegyezte: a konzervatívok szerint is érdemes kitolni a reaktorok működési idejét.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Nem szeretnék, ha a bevezetendő gázilleték után forgalmi adót is kellene fizetniük a fogyasztóknak.
Egy új gázilleték segítségével próbál meg Németország forrást biztosítani az Uniper és más gázimportőrök megsegítésére, ám szeretné, ha ez az illeték egy időre mentes lenne az energiát terhelő forgalmi adókkal kapcsolatos brüsszeli szabályok alól. Ezért Christian Lindner német pénzügyminiszter levelet írt az Európai Bizottságnak, melyben ideiglenes mentességet kér – írja a Reuters.
Az uniós szabályok szerint az illeték a termék része, a forgalmi adó azt is terheli, ez alól a szabály alól húzná ki Németországot Lindner. A politikus elmondta, bár Németország nevében teszi meg a kérést, a gyakorlatban ez minden tagállamnak megnyitná az utat a hasonló eljáráshoz.
Az augusztus 12-én kelt levélben a pénzügyminiszter arról ír, hogy Németország hamarosan formálisan is elindítja a kérést, ám szerette volna előtte meggyőzni a brüsszeli hatóságokat a lehetséges nehézségek és a lakossági ellenkezés miatti aggályok jogosságáról.
Az adótörvények lakossági elfogadása kritikus, az illetékre terhelődő adó tovább növeli az árakat – a lakosság haragját kiváltva –, és bizonytalan ezek behajthatósága is.
A német kormány a tervek szerint 1,5-5 eurócentes illetéket vetne ki kilowattóránként a fogyasztókra, ami a magasabb nagykereskedelmi árak 90 százalékát fedezheti. A pontos értéket hétfőn hozzák nyilvánosságra.
Új illetéket építenek be Németországban a földgáz árába az orosz szállítások visszafogása miatt rendkívüli költségekkel küzdő szolgáltatók támogatására, a szabály októberben lép életbe, az illeték egyelőre kilowattóránként 2,419 eurócent lesz – jelentették be hétfőn. A németországi nagynyomású földgázszállító vezetékrendszereket üzemeltető vállalkozások közös cége, a piaci koordinációért felelős Trading Hub Europe (THE) közleményében kiemelte, hogy a gázbeszerzési illetéket (Gasbeschaffungsumlage) az energiaellátás biztonságáról szóló törvény alapján vezetik be.
A jogszabály szerint a gázimport jelentős csökkenése által közvetlenül érintett importőröknek kompenzáció jár a kiesett mennyiség pótlását szolgáló beszerzésekből fakadó többletköltségek egy részéért, feltéve, hogy a kiesett importról szóló szerződéseket 2022. május 1-je előtt kötötték. Ezt a kompenzációt a THE-nek kell kifizetnie. A fedezetet az új illeték révén teremtik elő. Az illeték mértékét rendre felülvizsgálják, és a tervek szerint 2024-ben kivezetik.
Az új szabályt azért kell alkalmazni, mert Oroszország jelentősen visszafogta Németországba irányuló földgázszállításait, az importőröknek ezért más forrásból, és jóval drágábban kell földgázt szerezniük, hogy elláthassák ügyfeleiket.
A költségek váratlan és igen jelentős emelkedése nehezen kezelhető helyzetbe sodorja az érintett cégeket. Az ország legnagyobb gázimportőre, az Uniper például már júliusban segítséget kért a szövetségi kormánytól, hogy elkerülje a csődöt. A helyzet általánosabb, rendszerszintű kezelésére két megoldást kínálnak a jogszabályok. Az egyik az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amellyel az ágazat szereplői az érvényes tarifát felülírva érvényesíthetik áraikban az orosz gázszállítások visszafogásából eredő többletköltségeket.
A másik megoldás a gázbeszerzési illeték, az árkiigazítási mechanizmus kiegyensúlyozott, szolidáris – vagyis a többletköltségeket valamennyi fogyasztóra szétterítő – változata. Ennek révén a többletterhet nem egyedül az orosz szállítások csökkentése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok ügyfelei viselik, hanem az összes fogyasztó közösen.
A német sajtóban ismertetett számítások szerint az illeték egy átlagos fogyasztású családnak évi 480 eurós többletterhet jelent. Az egyelőre nem biztos, hogy az illeték után kell-e forgalmi adót is fizetni. A szövetségi pénzügyminisztérium igyekszik felmentést szerezni a vonatkozó európai uniós szabály alól.
Az energiatakarékosság jegyében a kórházak és a szociális intézmények kivételével minden középületet legfeljebb 19 Celsius-fokos hőmérsékletre szabad felfűteni Németországban az ősszel kezdődő fűtési szezonban – jelentette be pénteken Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter.
A Zöldek politikusa egy szombati – a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelenő – interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint elmondta, hogy tovább szigorítják az ország energiaellátásának biztonságát szolgáló szabályokat.
Így az eddig ismertetett – a többi között a magántulajdonban álló medencék fűtésének tilalmáról szóló – előírások mellett bevezetik a 19 Celsius-fokos felső határról szóló középület-fűtési szabályt is. A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani.
A „munka világában” is több megtakarítás szükséges, de erről még tárgyalnak a munkaügyi minisztériummal és a szociális partnerekkel – tette hozzá Robert Habeck.
Az alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, hiszen Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport visszafogásával „gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.
A gazdasági minisztérium júliusban ismertette a készülő szabályozás alapelveit, amelyek szerint a közszféra mellett a vállalatoknál – üzemekben, irodákban – és a háztartásokban is csökkenteni kell az energiafogyasztást és javítani kell az energia-hatékonyságot.
Az ARD országos közszolgálati televízió pénteki összeállítása szerint Németországban nagyjából 186 ezer középületet üzemeltetnek. Az energia-, és klímavédelmi politika területén a szövetségi kormány mellett működő független kutatóintézet, a Német Energiaügynökség (Deutsche Energie-Agentur) adatai szerint a zárt helyiségekben a hőmérséklet 1 Celsius-fokos csökkentésével a fűtésre szánt földgáz 6 százalékát lehet megtakarítani.
A városi önkormányzatok szövetsége (Deutscher Städtetag) egy sor javaslatot terjesztett elő az üggyel kapcsolatban. Ajánlásai között szerepel az uszodák vízhőmérsékletének csökkentése, a melegvíz-szolgáltatás korlátozása a középületekben, és az is, hogy az iskolai tornatermek fűtését legfeljebb 15 Celsius-fokra, az osztálytermekét pedig legfeljebb 20 Celsius-fokra állítsák az október elejétől április végéig tartó fűtési szezonban.
Tovább növeli a gazdasági visszaesés valószínűségét Németországban az alacsony vízállás az első számú vízi szállítási útvonalon, a Rajnán – írták német hírportálok kedden elemzői vélemények alapján.
A Németország nyugati részén csaknem ezer kilométeres szállítási útvonalat biztosító folyó vízállása az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya miatt az augusztus elején megszokott bő két méter helyett számos térségben már az egy métert sem éri el.
A Koblenz melletti Kaubnál húzódó kanyarulatban csupán 56 centiméter a vízállás, holott a hajóknak másfél méteres vízmélységre van szükségük ahhoz, hogy teljes rakománnyal áthaladjanak ezen a szűk szakaszon.
„Továbbra is hajózunk, de csak 25-35 százalékos kapacitással” – idézték a beszámolókban Roberto Spranzit, a Rajnán mintegy 100 hajót üzemeltető DTG hajózási társaság vezetőjét, aki kiemelte: a
korlátozás miatt az ügyfeleknek egy helyett akár három hajóra is szükségük lehet rakományuk célba juttatásához, ami jelentősen növeli a költségeket.
A Rajna a nyersanyagok, vegyi anyagok és az energiahordozók egyik legfontosabb szállítási útvonala Németországban, a szállítási költségeket meghatározó vízállás alakulása így nemzetgazdasági jelentőségű.
A vízállás egyelőre nem éri el a 2018 őszén regisztrált negatív rekordokat, a helyzet azonban mégis veszélyesebb, mert egyre nehezebb az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben kulcsfontosságú széntüzelésű erőművek ellátása. Az egyik legnagyobb energiaszolgáltató, az Uniper a napokban be is jelentette, hogy a Rajna alacsony vízállása miatt előfordulhat, hogy csökkenteni kell az áramtermelést két erőműben.
Erre a kockázatra hívta a fel a figyelmet a Baden-Württemberg tartományi bank (Landesbank Baden-Württemberg – LBBW) elemzője, Jens-Oliver Niklasch is, aki szerint a Rajna alacsony vízállása 0,25-0,5 százalékponttal visszavetheti a hazai össztermék (GDP) idei növekedését.
Stefan Schneider, a Deutsche Bank vezető elemzője szerint is a Rajna menti erőművek szénellátásával lehet a legnagyobb gond. A pénzintézetnél eleve azzal számolnak, hogy a német gazdaság a harmadik negyedévtől enyhe recesszióba kerül, és az év egészét tekintve a GDP csupán 1,2 százalékkal növekedik. Ha viszont a Rajna vízállása tovább süllyed, meglehet, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságának növekedése még az egy százalékot sem éri el – mondta az elemző.
A Kielben működő világgazdasági kutatóintézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft – IfW Kiel) elemzője, Nils Jannsen szerint az energiaellátás mellett főleg a feldolgozóipart veszélyezteti a vízállás süllyedése. Az alacsony vízszint már július közepe óta számottevően hátráltatja a teherforgalmat, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ágazat termelése éves szinten nagyjából egy százalékkal csökken, ha a vízállás harminc napon keresztül a kritikus szint alá süllyed – mondta Nils Jannsen, hozzátéve, hogy a 2018-as rekordalacsony vízállás nagyjából 1,5 százalékkal vetette vissza a német feldolgozóipar teljesítményét.
Németország megígérte, hogy segít Ukrajnának az Európai Unió 8 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatása blokkolásának feloldását – jelentette be hétfőn Denisz Smihal miniszterelnök a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő online megbeszélést folytatott Christian Lindner német pénzügyminiszterrel. Utóbbi megígérte, hogy segít Ukrajnának a makrofinanszírozási támogatás megszerzésében.
Smihal bejegyzésében egyúttal emlékeztetett arra, hogy Németország a háború első napjaitól kezdve jelentős pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának. „Számítunk Ukrajna határozott támogatására a nemzetközi partnerekkel történő együttműködésben is. Németország a többi között támogatja az Ukrajna által kezdeményezett adósságfizetési halasztást és egy új speciális program elindítását a Nemzetközi Valutaalappal (IMF)” – mutatott rá a miniszterelnök.
Mint hírportálunk július 10-én beszámolt róla, a Corriere della Sera című olasz lap azt írta, hogy Németország blokkolja annak a 9 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagnak a folyósítását Ukrajnának, amiről a június végi európai uniós csúcson döntöttek.Az újság szerint a források elosztását nem hagyja jóvá Christian Lindner német pénzügyminiszter, aki ellenzi, hogy közös európai adósság által nyújtsanak segítséget Ukrajnának, ahogy az a járvány idején történt. A német miniszter egyelőre csak az első, 1 milliárdos részletet hagyta jóvá, aminek a forrásait július végéig kellene kifizetni Ukrajnának.
Azt is megírtuk május 18-án, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) vezetője bejelentette, hogy az Európai Unió még az idei évben 9 milliárd euró értékű új makroszintű pénzügyi támogatási csomagot nyújt Ukrajnának.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Németországnak az elkövetkezendő három hónap alatt meg kell oldania a gázhiányt, hogy elkerülje az eddig példátlan katasztrófát a téli időszakban – számolt be a Bloomberg hírügynökség, közölte az UNN.
„Annak ellenére, hogy most még nyár van, Berlinnek kevés ideje maradt ahhoz, hogy elkerülje ez év telén az energiahiányt. Németországban a deficit példátlanná válhat, hiszen Európában egyetlen ország sincs kitéve akkora kockázatnak, mint a régió legnagyobb gazdasága, ahol az épületek közel felét gázzal fűtik” – áll a kiadványban.
A Bloomberg adatai szerint Németországot ilyen nehéz helyzetbe az Olaf Scholz kancellár vezette német kabinet határozatlan politikája hozta, valamint az, hogy az ország kormánya nem találta meg az orosz gáz alternatíváját.
„A németországi városok már most elkezdték a takarékosságot a közvilágításon és a melegvízen, hogy megelőzzék a katasztrófát. A berlini elnöki palota sötétedés után már nincs kivilágítva, Hannoverben nincs meleg víz a strandok és az edzőtermek zuhanyzóiban, az önkormányzatok pedig országszerte speciális melegedőket készítenek elő fűtőtestekkel, amelyek megvédik az embereket a hidegtől. És ez még csak a válság kezdete” – jegyezték meg a szerzők.
Ráadásul a villamosenergia-árak újabb emelése további csapást mért a társadalom szegényebb osztályára. A kölni gazdaságkutató intézet adatai szerint csaknem minden negyedik német az „energiaszegénység” szintjére süllyedt, ami azt jelenti, hogy az állampolgárok ezen kategóriája számára a közüzemi díjak emelkedése jelentősen befolyásolja az egyéb költségek fedezésének képességét.
Az ipari szektorban is megnyilvánulnak a növekvő félelmek annak kapcsán, hogy az ország nem tudja elérni a gáztárolók szükséges mértékű feltöltését, áll a kiadvány cikkében. A Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége által több mint 3500 vállalat körében végzett felmérés eredményei szerint a németországi ipari vállalkozások több mint 16%-a feltételezi a termelés csökkentésének vagy bizonyos tevékenységtípusok felfüggesztésének lehetőségét az egyre erősödő energia válság miatt.
Újságírók megjegyezték, hogy a világ legnagyobb vegyipari konszernje, a BASF már csökkentette a műtrágyákhoz szükséges ammónia termelését a növekvő földgázárak miatt. Emellett az Európában és Ázsiában tapasztalható hirtelen lehűlés arra kényszeríti az energetikai vállalatokat, hogy küzdjenek az amúgy is korlátozott cseppfolyósított földgáz-készletekért.
Németország 880 millió euróval támogatja az éhínség elleni küzdelemben azokat az országokat, amelyeket súlyosan érintenek az Ukrajna elleni orosz háború következményei – jelentette be a német gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztérium.
A 880 millió eurós (352,6 milliárd forint) összeg egy részét az a 430 millió euró teszi ki, amelyet Olaf Scholz német kancellár a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) februári találkozóján ajánlott fel arra a célra, hogy támogassa az ukrajnai háború által leginkább sújtott országokat az éhínség elleni küzdelemben.
Ezekre az országokra vonatkozik a támogatás
A fennmaradó részt, azaz 450 millió eurót a német kormány a hazai pótköltségvetésből finanszírozza – írja az MTI.
A német gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztérium szóvivője szerint az összegből elsősorban a Száhel-övezet országait, az északkelet-afrikai országokat és a Közel-Kelet szegény országait támogatják majd.
Az elmúlt ötven év legnagyobb élelmiszerválsága bontakozik ki a világ legszegényebb országaiban, köztük Szomáliában a koronavírus-járvány, valamint az orosz–ukrán háború gazdasági következményeinek hatásaként. A Világélelmezési Program (WFP) becslései szerint az üzemanyag és az élelmiszer árának drasztikus növekedése további 47 millió embert taszított akut élelmezési bizonytalanságba, így az összlétszám már 345 millió főre nőtt.
Szomáliában, Etiópiában, Dél-Szudánban, Jemenben és Afganisztánban közel 900 ezer ember néz szembe az éhhalállal.
