Bár az európai vezetők nyilatkozataikkal és a meghozott szankcióikkal az orosz energiaforrások elhagyását sürgetik, a tényleges importadatok ennek ellenkezőjét mutatják. A Pravda információi szerint Spanyolország, amely az Európai Unióban a legnagyobb kapacitással rendelkezik a cseppfolyósított földgáz (LGN) fogadására és újragázosítására, továbbra is aktívan vásárol orosz gázt, amit aztán gázvezetékeken keresztül a szomszédos országokba juttatja.
A nemzeti gázszállító rendszer üzemeltetője, az Enagas adatai szerint 2025 januárja és augusztusa között Oroszország folyamatosan a harmadik helyen állt a spanyol piac főbb üzemanyag-szállítói között. Részesedése a teljes import 12,3 százalékát tette ki, ami 30 509 GWh-nak, vagyis csaknem 2,9 milliárd köbméter gáznak felel meg egy kiadvány szerint.
Algéria továbbra is vezető szerepet tölt be, amely Spanyolország ellátásának körülbelül egyharmadát (33 százalék, azaz 81 871 GWh vagy 7,76 milliárd köbméter) biztosítja földrajzi közelsége és fejlett csővezeték-infrastruktúrája révén. Az Egyesült Államok szinte hasonló mennyiséget szállít – 30,7 százalékot (76 218 GWh vagy 7,22 milliárd köbméter). Ez a két ország együttesen teszi ki Spanyolország gázegyensúlyának nagy részét, de Oroszország a politikai nyomás ellenére is stabil jelenlétet tart fenn a piacon.
Érdekesség, hogy 2024-ben Oroszország részesedése jelentősen magasabb volt – 21,3 százalék – ami lehetővé tette számára, hogy a második helyet foglalja el a beszállítók között. Annak ellenére, hogy a spanyolok nyilvánosan kijelentették, csökkenteni kívánják az orosz cseppfolyósított gáz vásárlását, a tényleges mennyiségek a gyakorlatban sokkal stabilabbnak bizonyultak, ami két kulcsfontosságú tényező kombinációjának köszönhető: a kedvező árfeltételeknek és a hosszú távú szerződéseknek, amelyeket nehéz azonnal felmondani anélkül, hogy az komoly gazdasági következményekkel járna a fogyasztókra és magára az ország energiaellátási rendszerére nézve.
A Pravda szerint Spanyolország szerepét az európai energiaellátási rendszerben nem lehet alábecsülni. Az LNG fogadására és újragázosítására szolgáló fejlett infrastruktúrának köszönhetően az ország egyfajta „kapu” a cseppfolyósított gáz ellátásához az Európai Unióba.
Az importált mennyiség jelentős része nem marad a hazai piacon, hanem az újragázosítási folyamat után gázvezetékeken keresztül a szomszédos államokba kerül, ahol kompenzálja az Oroszországból érkező közvetlen ellátások csökkenését.
Fontos megjegyezni, hogy Oroszországból nem áramlik vezetékes gáz Spanyolországba, csakis kizárólag tengeren szállított cseppfolyósított üzemanyag.
2025 első nyolc hónapjában az EU-országok összesen 13,9 milliárd köbméter LNG-t vásároltak Oroszországtól. Ez körülbelül 4 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.
Formálisan a csökkenés összhangban van a források diverzifikálására és a Moszkvától való függőség csökkentésére irányuló politikai irányvonallal. Az abszolút értéket tekintve azonban a mennyiségek még mindig jelentősek, ami rávilágít a politikai nyilatkozatok és az elektromos hálózatok gyakorlati igényei közötti ellentmondásra.
Mindeközben Brüsszel nemrég értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy 2027. január 1-jétől teljesen le akar mondani az orosz gázról, ennek megvalósíthatósága a valóságban kétséges. A Pravda felhívja a figyelmet, hogy az LNG-importot növelő infrastrukturális projektek időt és jelentős beruházást igényelnek, ráadásul a tagállamok hazai energiapiacai eltérnek alkalmazkodóképességük és rendelkezésre álló erőforrásaik tekintetében.
Az adatok a spanyolországi és az egész EU-ba irányuló gázimportokról jól mutatják a szavak és a gyakorlat közötti szakadékot, ugyanis a szankciók okozta nyomása ellenére Oroszország továbbra is jelentős pozíciót tart fenn az LNG-szegmensben.
Az Európai Unió 6 milliárd eurót különít el a befagyasztott orosz vagyonból, és létrehoz egy új együttműködési formátumot, a Drónszövetséget – jelentette be szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben elmondott évértékelő beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint von der Leyen elmondta: „Ezt minőségi katonai előnynek nevezzük. Ez támogatni fogja az ukrán fegyveres erők képességeibe történő beruházásokat.” Szerinte a teljes körű háború kitörése előtt Ukrajnának nem voltak drónjai. Ma az orosz felszerelések veszteségeinek több mint kétharmadát ezek használata teszi ki. „Ez nem csupán előny a csatatéren. Emlékeztetőül szolgál az emberi találékonyság erejére nyitott társadalmainkban” – vélekedett.
Ugyanakkor Oroszország aktívan növeli a drónok gyártását, felhasználva a Shahed iráni fejlesztéseit. Mint az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, Moszkva a tömegtermelésre teszi a hangsúlyt. „Egyetlen éjszaka alatt Oroszország 800 drónt vetett be Ukrajna ellen. A találékonyság segített Ukrajnának megnyitni a védelmi kapukat. De az ipari hatalom azzal fenyegethet, hogy bezárja azokat” – figyelmeztetett.
Az európai vezető szerint ezért kell Európának ipari erejét felhasználnia Ukrajna támogatására. „Segíthetünk abban, hogy az ukrán találékonyságot katonai előnnyé és közös iparosítássá alakítsuk” – jegyezte meg. Bejelentette, hogy az Európai Unió 6 milliárd eurót különít el az ERA hitelprogramra, és elindítja a Drónszövetséget. „Ukrajna találékony. Most már léptékekre van szüksége. És ezt együtt biztosíthatjuk, hogy Ukrajna megőrizze előnyét, és Európa megerősödjön” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen.
Ukrajna újabb 1 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, az összeg a G7-kezdeményezés keretében nyújtott uniós hozzájárulás részét képezi – jelentette be szerdán Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „Ezt a részletet az Orosz Központi Bank befagyasztott eszközeiből származó bevételekből finanszírozták.” Az ERA kezdeményezés 50 milliárd dollárt biztosít Ukrajnának, amelyet a befagyasztott orosz eszközökből származó jövőbeni bevételek biztosítanak. Az EU hozzájárulása 18,1 milliárd euró (20 milliárd USD).
Az Európai Unió már összesen 10 milliárd eurót biztosított az ERA kezdeményezés keretében. Az ukrán Pénzügyminisztérium arra számít, hogy Ukrajna részletekben kapja meg az EU-tól a fennmaradó forrásokat 2025 végéig.
Az EU által Ukrajnának 2022 óta nyújtott teljes támogatási összege elérte a 170 milliárd eurót.
🇧🇪🇷🇺 Belgium will not transfer frozen Russian assets to aid Ukraine. — Belgian Foreign Minister Maxim Prévot.
According to Prévot, confiscating Russian assets from Belgian banks would jeopardize Belgium's reputation as a financial services hub and also pose a danger to the… pic.twitter.com/WtDXELWSYC
Ukrajna és az Európai Unió hamarosan aláírnak egy frissített kereskedelmi megállapodást, amely kibővíti az agrárkvótákat, de megőrzi a védelmi mechanizmusokat az EU tagállamainak. Az új megállapodás várhatóan 2025 szeptember végéig lép életbe – értesült az Epravda.
Mint ismert, az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek európai kereskedelmét lehetővé tévő szabadkereskedelmi megállapodás lejárta után nagy vita robbant ki annak kapcsán, hogy Kijev kapjon-e további engedményeket. Brüsszelben végül olyan döntés született, amely az ukrán importkvótákat emelte meg több termék esetében.
A júliusi megállapodás szerint az alábbi mezőgazdasági termékek vámmentes importja bővült az EU felé:
Cukor: 20 ezer → 100 ezer tonna
Baromfi: 90 ezer → 120 ezer tonna
Tojás: 6 ezer → 18 ezer tonna
Méz: 6 ezer → 35 ezer tonna
További termékek – például vaj, tejpor, glutén, árpadara, zab – esetében a kvóták az elmúlt évek legmagasabb szintjére emelkedtek. Az új megállapodás tovább növelné a fenti számokat, például a cukor kvótájánál is. Az árpa esetében 350 ezerről 450 ezer tonnára nőhetne a limit.
A szerződés részletezi a védőintézkedések mechanizmusát is, amely lehetővé teszi az EU-tagországoknak, hogy ideiglenesen korlátozzák bizonyos termékek behozatalát. Lengyelország már jelezte, hogy élni kíván ezzel az eszközzel a helyi gazdák védelmében.
Kína tovább élezi a kereskedelmi vitát az Európai Unióval: pénteken előzetes dömpingellenes vámokat vetett ki a blokkból származó sertéshús importjára. A tarifa felső értéke 62,4 százalék.
Peking tavaly nyáron indított dömpingellenes vizsgálatot az európai sertéshús ellen, válaszul a kínai elektromos autókra kivetett uniós vámokra. Az elektromos autókra kivetett uniós vámok gyártótól függően változnak, az alap 10 százalék felett 17 százalék például a BYD és 35,3 a SAIC modelljeire. A többiekének az értéke is elérheti a 35,3 százalékot.
A Reuters tudósítása szerint a pekingi kereskedelmi minisztérium előzetes vizsgálata talált bizonyítékokat a dömpingre, ami káros hatással járt a hazai iparra, és 15,6-62,4 százalékos vámokat hagyott jóvá.
A tarifák szeptember 10-től lépnek hatályba.
A döntés több mint kétmilliárd dollár értékű sertéshús-exportot érint, elsősorban olyan nagy termelőket, mint
Spanyolország,
Hollandia
és Dánia.
Madrid a vizsgálat indításakor azonnal jelezte is, hogy kész együttműködni az uniós tisztviselőkkel a vámok elkerülése érdekében.
A mostani döntés rossz hír azoknak a termelőknek, akik remélték, hogy Peking júniusban hozott döntése a vizsgálat hat hónappal történő meghosszabbításáról azt jelenti, hogy hamarosan megállapodás születik az EU elektromos járműveire kivetett vámokról.
Hova mehet ezek után az európai sertéshús Kína helyett?
A kínai lépéssel a dél-amerikai és orosz termelők járhatnak jól, akik növelhetik piaci részesedésüket. A brazil húsexport például nemcsak a marhát, hanem a sertést illetően is nő az idén, és a fő piaca már Kína.
Az európaiak számára viszont azért is katasztrofális, mert a Kínába irányuló sertéshússzállítmányainak jelentős része belsőségekből áll.
A fület, az orrot és a lábat a kínai konyhában ugyan nagyra becsülik, de kevés alternatív piacuk van.
Az egyetlen reménysugár, hogy a döntés csak előzetes, és elméletileg még megfordítható vagy módosítható a decemberben lezáruló vizsgálat előtt. Van precedens arra is, hogy Kína az előzetes vámok kivetése után is meghosszabbítja a vizsgálatokat, így lehetőséget hagyva a tárgyalásokra.
Pénteken például további hat hónappal meghosszabbították a kanadai repce elleni dömpingellenes vizsgálatát, annak ellenére, hogy augusztusban már előzetes vámokat vetett ki.
„A vizsgálatot decemberig meghosszabbították ugyan, de így is már csak néhány hónap maradt a tárgyalásos megoldás megtalálására. Ennek esélye egyre csökken” – vélekedett Even Rogers Pay, a pekingi Trivium China mezőgazdasági szakértője.
A döntést kísérő közleményében azonban a kereskedelmi minisztérium megerősítette, hogy hajlandó párbeszéd és konzultáció útján kezelni az Európai Unióval fennálló kereskedelmi feszültségeket.
Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) előrejelzése szerint 2025-ben az Európai Unió országainak védelmi kiadásai rekordot jelentő 381 milliárd eurót érhetnek el. 2024-ben a kiadásokban Lengyelország bizonyult a vezetőnek – írja az RMF24.
Az EDA éves jelentése szerint 2024-ben az uniós országok védelmi kiadásai elérték a 343 milliárd eurót, ami 19%-kal több az előző évhez képest. A listát Lengyelország vezette, amely a GDP mintegy 3,75%-át fordította védelemre.
A növekedést a rekordmennyiségű felszerelés-megrendelés, a kutatás-fejlesztési beruházások emelkedése, valamint az EU-országok törekvése magyarázza, hogy katonai potenciáljukat erősítsék válaszul a romló biztonsági környezetre.
„Európa rekordösszegeket költ védelemre annak érdekében, hogy biztosítsa polgáraink biztonságát, és nem fogunk megállni ennél” – jelentette ki Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője és az Európai Védelmi Ügynökség elnöke.
Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy az Európai Unióval, Japánnal és Dél-Koreával kötött kereskedelmi megállapodásokat felmondaná, ha a globális vámtarifáit az amerikai bíróságok jogellenesnek minősítenék – írta meg a Bloomberg.
Trump szerdán kijelentette, hogy a vámok tárgyalási előnyt biztosítottak számára olyan megállapodások megkötéséhez, amelyekben az USA megemelhette az importadókat anélkül, hogy a kereskedelmi partnerek viszonozták volna azt.
Az elnök szerint ezek a megállapodások lehetőséget adtak Amerikának, hogy „hihetetlenül gazdag legyen újra”.
„Ha nem nyerjük meg ezt az ügyet, országunk rendkívül nagy mértékben fog szenvedni”, mondta Trump az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón.
Ezek a megállapodások mind létrejöttek, és azt hiszem, fel kellene bontanunk őket – fogalmazott.
Az amerikai elnök közölte, hogy adminisztrációja már szerdán a Legfelsőbb Bírósághoz fordul gyorsított eljárásért, hogy hatályon kívül helyezzék azt az alsóbb fokú bírósági döntést, amely szerint jogellenesen hivatkozott egy vészhelyzeti törvényre az úgynevezett „kölcsönös” vámok bevezetésekor.
A bírósági döntés jogi bizonytalanságot teremtett az elnök vámügyi programja körül, ami potenciálisan több billió dollárnyi globális kereskedelmet érinthet.
Trump a Nemzetközi Gazdasági Vészhelyzeti Hatásköri Törvény (IEEPA) tág értelmezésére támaszkodott, hogy országspecifikus vámokat vezessen be a Kongresszus bevonása nélkül. Az IEEPA nem említi a vámokat, és korábban soha nem használták ilyen célra.
Ezen vámok nélkül kérdéses, hogy Trump rendelkezne-e a szükséges felhatalmazással, hogy egyoldalúan kereskedelmi megállapodásokat kössön. Az elnök többször figyelmeztetett a súlyos gazdasági következményekre, ha a bíróságok úgy döntenének, hogy nincs joga önállóan meghatározni a vámszinteket.
Az Európai Unió országai keresik a módját annak, hogy megszüntessék az orosz gázszállítással kapcsolatos kiskapukat, beleértve annak biztosítását is, hogy azt ne keverjék titokban más eredetű gázzal – számolt be a Bloomberg egy, a kérdéssel kapcsolatos dán javaslatot ismertető dokumentumra hivatkozva, írta az Ukrinform.
A dokumentum értelmében Dánia, amely jelenleg az EU soros elnöke, olyan változtatásokat javasolt, amelyek előírnák az importőrök számára, hogy bizonyítékot szolgáltassanak a nemzeti hatóságoknak arról, hogy a gáz nem Oroszországból származik. A dokumentum aggodalmat vet fel a TurkStream nevű, Oroszország és Délkelet-Európa között futó nagyméretű gázvezetéken keresztül történő gázszállítással kapcsolatban.
„Az EU és Oroszország vagy Fehéroroszország közötti határokon vagy rendszerösszekötő pontokon, valamint a Strandzha 2 / Malkoclar (Turkstream) rendszerösszekötő ponton keresztül az Unióba beérkező földgázt úgy kell tekinteni, mintha közvetlenül vagy közvetve az Orosz Föderációból exportálták volna, kivéve, ha egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak az ellenkezőjére” – áll a dán javaslatban.
Azt állítják, hogy egy ilyen lépés kizárná a jövőbeni cseremegállapodások lehetőségét, amelyekben más országokból származó gázszállítmányokat az Orosz Föderációból származó szállítmányok válthatnának fel.
A dán javaslat szerint az orosz gázszállításokat a jelenlegi, egy évnél rövidebb időtartamú szerződések alapján legkésőbb 2026. június 17-ig le kell állítani, kivéve a tengerparttal nem rendelkező országokat, mint például Magyarország és Szlovákia. A jelenlegi hosszú távú megállapodások szerinti szállítások tilalmát 2027 végéig javasolják bevezetni.
„A javasolt változtatások rávilágítanak az aggodalmakra, hogy az orosz gáz a tilalom életbe lépése után is bekerülhet az EU piacára. Rendkívül nehéz pontosan nyomon követni, hogy hol termelték a gázt, különösen akkor, ha a végfelhasználóhoz vezető úton gyakran más szállítmányokkal keveredik” – írta az újság. Dánia célja, hogy októberre megállapodásra jusson a tagállamok között a tilalomról. Ezt követően tárgyalnia kell az Európai Parlamenttel, hogy az év végéig végleges megállapodás születhessen.
Európa postaszolgálatai a csomagkézbesítés ideiglenes felfüggesztését jelentették be az Egyesült Államokba, ahol augusztus végén új vámok lépnek hatályba a 800 dollárnál kisebb értékű áruk importjára, írta a Politico.
Júliusban Donald Trump amerikai elnök visszavonta az alacsony értékű importra vonatkozó adómentességet, az úgynevezett de minimis-t. A döntés augusztus 29-én lép hatályba.
Franciaország, Spanyolország, Németország és az Egyesült Királyság nemzeti postaszolgálata bejelentette, hogy a jövő héttől ideiglenesen felfüggeszti az Egyesült Államokba irányuló csomagkézbesítést, hogy felkészüljön az új intézkedésekre. A belga postaszolgálat, a Bpost már augusztus 22-én leállította a csomagok kézbesítését az Egyesült Államokba.
„A felfüggesztés addig lesz érvényben, amíg meg nem tesszük a szükséges operatív intézkedéseket az Egyesült Államok új kötelezettségeinek teljesítéséhez”, közölte pénteken a spanyol nemzeti posta, a Correos.
Az orosz kőolaj új, dinamikus árplafonja, amelyet az Európai Unió Oroszország elleni szankciócsomagjának 18. csomagja tartalmaz, 2025. szeptember 3-án lép hatályba, számolt be a Jevropejszka Pravda tudósítójának Arianna Podesta, az Európai Bizottság szóvivőhelyettese.
Szeptember 3. után az Európai Unió új maximális árat határoz meg az orosz kőolajra, amelyet az EU Oroszország elleni szankciócsomagjának 18. csomagjában jóváhagyott dinamikus képlet szerint számítanak ki.
„A csökkentett árplafon 2025. szeptember 3-tól lép hatályba” – mondta Podesta.
Emlékeztetett arra, hogy „a 18. szankciós csomag rendelkezéseinek nagy része július közepén lépett hatályba, miután az EU Tanácsa jóváhagyta”.
„A további 22 orosz bankkal folytatandó tranzakciók tilalma 2025. augusztus 8-án lép hatályba”, jelentette ki Arianna Podesta.
