Recep Tayyip Erdogan török elnök határozott kéréssel fordult a lakosság felé: minden megtakarításukat lírában kell tartaniuk és igyekezett megnyugtatni az embereket, hogy a líra zuhanását kordában tudják tartani.
Azt akarom, hogy minden állampolgárom a saját pénzünkben tartsa megtakarításait, és minden üzletét lírában bonyolítsa le, ez a javaslatom – fogalmazott a török elnök a Reuters hírügynökség beszámolója szerint.
Szerinte amíg nem a saját fizetőeszköz a benchmark, addig hanyatlásra van ítélve az ország.
A török líra a mi pénzünk, ezzel megyünk előre, nem a külföldi devizákkal – húzta alá.
Az üzleti körökhöz is szólt pénteki beszédében. Arra szólította fel őket, hogy aranymegtakarításaikat vigyék be a bankba és megismételte azt a szokatlan véleményét, miszerint a magas kamatok okozzák az inflációt.
Egy ideje küzdünk azért, hogy megmentsük a török gazdaságot a magas kamatlábak és a magas infláció körforgásától – mondta. „A kamatok csökkennek és emelkednek, de végre felejtsük el ezt és vegyük ki a könyvekből. A kamatok csak gazdagabbá teszik a gazdagokat, a szegényeket pedig szegényebbé” – értékelte a török elnök.
Mindezt azok után mondta, hogy az elmúlt évben a török lírára nagyon rájárt a rúd, jelentős leértékelődést szenvedett el az amerikai dollár ellenében. A dollárral szembeni árfolyama a 18,4-es szinten is járt, majd a december közepi bejelentések segítettek rajta.
A török líra zuhanását és válságát a jegybank agresszív, szeptember óta végrehajtott 500 bázispontos kamatcsökkentése váltotta ki, amely Erdogan nyomására valósult meg.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A Fed által kiemelten figyelt személyes fogyasztások magárindexe (PCE maginfláció) novemberben 4,7%-ra emelkedett az előző havi 4,2%-ról – derül ki a csütörtökön közölt adatokból.
Előzetesen a szakértők 4,5 százalék körüli PCE maginflációra számítottak, ehhez képest a közölt 4,7%-os drágulás meghaladta a várakozásokat. A személyes fogyasztások árindexe az októberi 5,1%-ról 5,7 százalékra emelkedett. Azt már néhány hete tudjuk, hogy az amerikai infláció közel 40 éves csúcsra, 6,8 százalékra emelkedett.
Csütörtök délután közölték az amerikai hatóságok a heti friss munkanélküliek számának alakulását, ami a vártnak megfelelő 205 ezres számot mutatott. A tartós fogyasztási cikkek rendelésállománya pedig az októberi 0,1 százalékos növekedés után a vártat meghaladó mértékben, 2,5%-kal emelkedett.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Számos termék ára hirtelen megnövekedhet Ukrajnában, mivel a gáz árát az ipar számára nagyon magas szinten határozták meg, közölte Oleh Pendzin közgazdász az Ukrajina 24 tv-csatorna adásában.
Elmondása szerint az alacsony gáz- és fűtésárakat a lakosság számára az állami költségvetésből támogatják. De senki sem fogja támogatni a gáz árát az ipari vállalatok számára.
„Az ipar köbméterenként 37 UAH-ért kapja gázt, plusz a szállítás. Ebből kifolyólag a gáz árát tükrözik a különböző termékek árai, ezt már érzékelhetjük. Tudják, ki ma az üvegházi uborka főszállítója? Oroszország. Miért? Mert üvegházaink a drága energia árak miatt nem versenyképesek. Ennek eredményeként most orosz uborka van a polcokon. A közgazdaságtannak van egy vasszabálya – a végfelhasználó fizet mindenért. Fizetni fogunk az ipari gáz árának emeléséért, a költségvetésből kiutalandó támogatások késedelméért, hogy a gáz ára alacsony maradjon” – mondta a szakértő.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Nemrég még az EKB és a Fed is megingathatatlannak tűnt a magas infláció kapcsán, mindkét nagy jegybank határozottan állította, hogy az infláció átmeneti lesz. Ennek azonban vége: a héten tartotta kamatdöntő ülését mindkét jegybank, és sem a közleményekben, sem a sajtótájékoztatókon nem szerepelt egy szóval sem az átmeneti jelző.
A Fednél már tudni lehetett, hogy megváltozott a kommunikáció, az EKB viszont még múlt héten is ragaszkodott az átmeneti inflációs narratívához. De nemcsak a kommunikáció változott: mindkét jegybank szigorított, és az előrejelzéseikben is olyan inflációs számok jelentek meg, amilyenre az őszi érvelések után nem számítottunk tőlük. Honnan jött ez a gyors fordulat? – ezt járjuk körbe a cikkben.
Miért állították, hogy átmeneti?
Már az év elején sejteni lehetett, hogy a tavalyi alacsony bázis és az újranyitás okozta reflációs hatás miatt az éves áremelkedés mértéke a jegybanki cél fölé nőhet. Amikor a gazdaság ilyen szélsőséges kilengéseket mutat, mint a koronavírus-válság során, akkor a válság előtti időkre szabott mérőszámok elégtelenek lehetnek: a jegybank inflációs célját általában stabilan alacsony szintre lövi be, nagyjából a gazdaság potenciális növekedési ütemének szintjére. A koronavírus-válságban viszont a gazdaság drasztikus mértékben bezuhant a potenciális kibocsátása alá, aminek dezinflációs hatása volt.
Magyarán ez annyit jelent, hogy az árak normális emelkedési trendje elakadt, és a trendszerű szemléletben 2020-ban gyakorlatilag kimaradt egy év – hiszen az emberek otthon ültek, és sokkal kevesebbet vásároltak, mint korábban. Ám amikor a kereslet normalizálódni kezd és a gazdaság megkezdi a felpattanást, és ahogy a kibocsátás fokozatosan éri el a válság előtti szintet, majd később a trendet (előbbi már több gazdaságban megtörtént, utóbbi még sehol sem), az árak is úgy nőnek vissza a korábbi trendhez, ami az előző, alacsony bázisú évhez viszonyítva százalékosan magas változást mutat.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A várakozásokat meghaladóan gyorsult az infláció északi szomszédunknál novemberben, az éves áremelkedés még sose volt ilyen gyors, mióta Szlovákia 2009. január 1-én belépett az euróövezetbe.
A Szlovákia éves inflációja 5,6 százalékra emelkedett novemberben az októberi 5,1-ról, meghaladva az 5,4 százalékos elemzői konszenzust. Mióta a szomszédos ország hivatalos fizetőeszköze az euró — újévkor lesz 13 éve — ennyire nem lódultak meg a fogyasztói árak.
A gyorsan felzárkózó Közép-Európában hagyományosan magasabb az infláció, mint nyugaton, és idén is erőteljesebben megugrottak az árak. A szlovák infláció is a 4,9 százalékos euróövezeti átlag felett van, megegyezik a belga és a spanyol rátával, és azért nem számít kiugrónak, mert a balti államokban elképesztő száguldásba kezdtek az árak: a letteknél 7, az észteknél 8,8, a litvánoknál 9,2 százalékos inflációt mértek.
A magas szlovák infláció azért is kínos, mert náluk a változékony elemeket — az élelmiszert és az energiát — kiszűrő magmutató is magas: az októberi 5,5 százalékról 6 százalékra ugrott.
A határ magyar oldalán egyébként a hírek szerint a hetekben megélénkült a bevásárlóturizmus, a szlovák bevásárlóturisták számottevő része a karácsonyi ajándékokat szerzi be Magyarországon.
A közép-európai régióban Romániában novemberben már mérséklődött az infláció, igaz, hogy a baltiakat leszámíva náluk volt a legmagasabb.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A fogyasztói árindex szárnyalása egész Európára jellemző idén, és az eurózónánál is gyorsabban emelkednek az árak Közép-Európában. Szerbiában majdnem egy százalékponttal ugrott meg az éves infláció novemberben.
Szerbia sem marad ki az európai inflációrobbanásból: 7,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak novemberben éves szinten az októberi 6,6 százalék után. Az év még 1,1 százalékkal indult, és csak júniusban és júliusban nem emelkedett az index. A dinár nem reagált: a szerb jegybank karbantartja az árfolyamát.
Szerbiában különösen az élelmiszerek és nem alkoholos italok drágulnak, ebben az árukategóriában 11,4 százalékkal emelkedtek az árak a múlt hónapban 2020 novembere óta. Októberben még csak 9,8 százalék volt a drágulás.
A szerb jegybank – bár inflációs célja 3 százalék – mégsem követte a nagy közép-európai gazdaságok példáját, ahol – Budapesten is – a központi bankok kamataik emelésével igyekeznek fékezni az árak emelkedését. Belgrád volt az első Európában, ahol tavaly a járvány okozta válság érkeztével kamatot csökkentettek, és az irányadó kamatot múlt heti ülésén is a rekord alacsony 1 százalékos szinten hagyta a szerb jegybank, azzal az indoklással, hogy a változékony elemeket kiszűrő maginfláció viszonylag mérsékelt, és hogy a bankközi piaci likviditás szűkítésével is képes szigorítani a monetáris feltételeket.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Hétfőn online találkozón vitatják meg a friss inflációs tendenciákat a G7-országok – értesült a Bloomberg. A világ legfejlettebb gazdaságai elsősorban a beszállítói fennakadásokra koncentrálhatnak a tanácskozáson.
A G7-országok pénzügyminiszterei hétfőn rendkívüli telefonkonferenciát tartanak, melynek témája a globális infláció lehet. A Bloomberg forrása szerint elsősorban a beszállítói láncok fennakadásairól tárgyalnak majd politikusok, emellett szóba kerülnek egészségügyi kérdések is.
A lap szerint a mostani ülés jól mutatja, hogy közel két évnyi világjárvány után a munkahelyek megvédése helyett ma már az inflációs nyomás kezelése a fő prioritás a világon. Globálisan egyre több kormánynak okoz gondot ugyanis politikailag a magas infláció, az USA-ban például épp pénteken jelent meg a friss adat, a 6,8%-os novemberi áremelkedés majdnem negyvenéves csúcsot jelentett.
A probléma, hogy rövidtávon a kormányok nem sokat tudnak tenni az infláció ellen, a lapnak nyilatkozó elemző szerint most az a fontos, hogy demonstrálják, hogy aggódnak az állampolgáraik pénzügyi helyzete miatt.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
2021 novemberében, az októberi adatokhoz képest, Ukrajnában 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, áll az Állami Statisztikai Szolgálat honlapján számoltak be, számolt a zn.ua.
A fogyasztói árak 2021 novemberében a 2021. októberi adatokhoz viszonyítva 0,8%-kal, 2020 novemberéhez képest pedig 10,3%-kal nőttek.
2021. január-novemberben az előző év azonos időszakához képest 9,3 százalékos volt a fogyasztói infláció. A múlt hónapban az infláció 2021 októberéhez képest 0,8%, az év eleje óta pedig 7,4%.
A fogyasztási cikkek és szolgáltatások között 2021 novemberében 2020 novemberéhez képest az alábbi termékek drágultak a legnagyobb mértékben:
napraforgóolaj 47,3%-kal;
cukor 39,3%-kal
üzemanyag és kenőolajok 33,6%-kal.
Ukrajnában 2021 novemberében tavalyi decemberi adatokhoz képest 11,4%-kal emelkedtek az élelmiszerárak. A kenyér 16,5%-kal, a tésztafélék 9,1%-kal, a hús és húskészítmények 12,7%-kal, a hal és haltermékek 8,5%-kal, a tej 8%-kal, a sajt és a túró 8, 9%-kal, az olaj 12,1%, zöldségfélék 3,3% lettek drágábbak. Az alkohol és a dohánytermékek ára 9,2 százalékkal emelkedett.
2020 novemberétől 2021 novemberéig az alábbi termékek lettek olcsóbbak:
gyümölcs 6,4%
lábbeli 5,0%-kal
ruházat 4,6%-kal.
A háztartási cikkek és gépek ára 4,5%-kal, az egészségügy 5,6%-kal, a közlekedés átlagosan 11,3%-kal, a hírközlés 7,3%-kal, a rekreáció és a kultúra 4,9%-kal, az oktatás 16,9%-kal, az éttermi és szállodai szolgáltatások 8,2% lettek drágábbak. Vasúti jegyek- 13,4%, autóbuszjegyek és iránytaxik szolgáltatásai – 18,5% drágultak.
A közüzemi szolgáltatások közül a legnagyobb mértékben az áram – 26,5%-kal, a csatornadíjak – 18,6%-kal, a gáz – 16,3%-kal lett drágább. Az épületek karbantartása, javítása 13%-kal, a vízdíj 11,8%-kal, az épületek körüli területek fenntartása 6,2%-kal, a meleg víz és a fűtés 1,5%-kal drágult.
Az Állami Statisztikai Szolgálat október 31-i adatai szerint a lakosság tartozása:
a földgázellátásért és – elosztásért – 26,1 milliárd hrivnya,
a fűtés és meleg víz ellátásért – 19,3 milliárd UAH,
a villamos energia ellátásért és elosztásért – 7 milliárd UAH,
a központosított vízellátásért és csatornadíjért – 6,4 milliárd UAH,
a szemétszállításért – 1,2 milliárd UAH.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a fogyasztói árak 2020 novemberében 1,3 százalékkal nőttek 2020 októberéhez képest. 2020. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói infláció 2,5% volt.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Németországban novemberben tovább emelkedett, csaknem 30 éves csúcsra nőtt az éves szintű infláció: a fogyasztói árak 5,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteken publikált adatai szerint.
Az októberi éves infláció 4,5 százalékos volt. A novemberinél legutóbb 1992 júniusában volt magasabb fogyasztói áremelkedés üteme Németországban, 5,8 százalékos. Az előző hónaphoz mérve ugyanakkor 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak novemberben az októberi 0,5 százalékos emelkedést követően. A novemberi gyorsuló infláció mögött elsősorban az energiaárak 22,1 százalékos emelkedése áll – októberben 18,6 százalékos volt a drágulás – de a Destatis szakértői szerint szerepet játszottak benne a beszállítói láncokban kialakult fennakadások, így a beszerzési költségek emelkedése is. A magas inflációs értékekhez emellett a 2020-as válságévben bevezetett átmeneti áfacsökkentés bázishatása is hozzájárult. Az élelmiszerek 4,5 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 7,7 százalékkal, a nem tartós fogyasztási cikkek 9,9 százalékkal, a szolgáltatások pedig 2,9 százalékkal drágultak egy év alatt. Az uniós összehasonlítási célokra számított harmonizált éves fogyasztói árindex, a HICP 6,0 százalék lett novemberben az októberi 4,6 százalék után, a havi árindex 0,3 százalékos emelkedést mutat az október 0,5 százalék után.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Októberben Ukrajnában hét hónap után először csökkent az éves infláció, éves szinten 10,9%-ot tett ki.
Szeptemberhez képest októberben 0,9% volt az infláció. Az év eleje óta az árak 8,5%-kal emelkedtek. A hónap során a zöldségfélék ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 10,6%-kal. Az élelmiszerek ára összességében 1,1%-kal emelkedett, azonban olcsóbb lett a napraforgóolaj (1,6%), a cukor (3,1%) és a gyümölcs (6,6%).
Szeptemberben az alkohol és a dohány ára 0,6%-kal, a ruházati cikkek és lábbelik 1,2%-kal, az egészségügyi szolgáltatások 1,1%-kal százalékkal drágultak.
A lakás- és kommunális szolgáltatások ugyanakkor 0,9%-kal estek vissza az alacsonyabb áramszolgáltatási miatt. A földgáz ára 3,2%-kal emelkedett, ami az állami szabályozás következtében nem függött az európai áraktól. A vasúti személyszállítási szolgáltatások ára 4,3%-kal esett vissza.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
