Az atomerőmű első, 1,6 GW teljesítményű blokkját a tervek szerint 2033-ban helyezik üzembe.
A lengyel kormány engedélyezi az ország első atomerőmű építésének megkezdését, jelentette be a Twitteren Anna Moszkva, lengyel klíma- és környezetvédelmi és az energiaügyekért felelős miniszter július 12-én, szerdán.
„Ma meghoztunk egy fontos döntést, amely engedélyezi az első lengyelországi atomerőmű építését” – hangsúlyozta.
Elmondása szerint a dokumentum legfőbb jelentősége, hogy formálisan megerősíti: az atomerőmű építésére tervezett beruházás közérdekű, és a kormány energiapolitikájával összhangban valósul meg.
Ez év júniusában a lengyel kormány 4,7 milliárd zloty (kb. 1,2 milliárd dollár) értékű beruházást jelentett be az atomerőmű építésére.
A munkálatoknak már 2023-ban el kell kezdődniük. Az első, 1,6 GW teljesítményű blokkot a tervek szerint 2033-ban helyezik üzembe.
Az első lengyelországi atomerőmű építésének helyszínét a Balti-tenger partján, a Pomerániai vajdaságban található Hocewo település szomszédságában választották ki.
A lengyel Nemzeti Adóhivatal a Rzeszów Területi Ügyészség megkeresésére az Ukrajnából származó gabonaimport során elkövetett visszaélésekkel kapcsolatos nyomozás keretében tartott házkutatást a cégek irodáiban és vámellenőrző pontokon – számolt be a lengyel Agropolska szakkiadvány, tájékoztatott a LigaBusinessInform.
„222 házkutatást tartottak a gabonaimportőrök és a vámhatóságok hivatalaiban országszerte” – idézi a kiadvány a területi ügyészség közleményét.
Ezen intézkedések eredményeként pénzügyi és számviteli dokumentációk, határellenőrzési eredmények, adathordozók, üzleti levelezések kerültek átvizsgálásra, és több mint 1000 tonna gabonát fedtek fel, amely nagy valószínűséggel nem felelt meg a bejelentett vámnyilatkozatnak – tette hozzá az ügyészség.
A házkutatásokban az adóhivatal 800 alkalmazottja vett részt, a részleteket nem hozták nyilvánosságra.
A rzeszówi ügyészség kivizsgál minden olyan visszaélést, amely a műszaki vagy ipari célból importált, élelmiszerként vagy takarmányként behozott ukrán gabona minőségével kapcsolatos.
„Az importőrök a gabona célzott műszaki célra való felhasználását hirdetve abban reménykedtek, hogy megkerülik az eljárást, és elkerülik az ilyen típusú termékek kontrollálásáért felelős felügyelők ellenőrzését” – magyarázta a lengyel Adószolgálat.
A lengyel főügyészség még április közepén kezdett nyomozásba az ukrán gabonával kapcsolatos csalások ügyében, miután a gazdák tiltakozási hulláma söpört végig az országon, azt állítva, hogy ellenőrizetlen az Ukrajnából származó gabonaimport.
Többek között az okirathamisítás tényeit vizsgálták, amelyek miatt az ukrajnai gabona a lengyel piacon maradt, nem szállították tovább Ázsia és Afrika országaiba.
Felmerült a gyanú, hogy a cégek illegálisan importálnak gabonát olcsó „műszaki” gabonaként. Az ilyen „technikai” gabona felhasználható például etanol előállítására vagy bioüzemanyag komponenseként. Az importőrök azonban közvetlenül a lengyelországi import után eladták a helyi piacon lisztgyártás céljából.
Májusban az ügyészség megerősítette, hogy az Ukrajnából Lengyelországba importált „műszaki” gabona ügye egy nagyszabású csalás, amelyben több tucat cég érintett.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
A háború ideje alatt Lengyelország tavaly 8 milliárd dollár értékben nyújtott támogatást Ukrajnának, ami az ország GDP-jének mintegy 1,5 százaléka.
Andrzej Duda lengyel elnök ezt Almar Latourral, a The Wall Street Journal kiadójával, a Dow Jones vezérigazgatójával folytatott beszélgetésében mondta.
Hangsúlyozta, hogy a teljes körű invázió megkezdése után a lengyelek nagyon szívélyesen fogadták az ukránokat.
„Az emberek odaadták a lakásukat, szó szerint kenyeret osztottak. A lengyel állam vállalt bizonyos kiadásokat, támogattuk vállalkozóinkat, pénzt fektettünk be” – tette hozzá.
„Számításaink szerint 2022-ben az Ukrajnának nyújtott összes segély a GDP 1,5%-át tette ki, 7-8 milliárd dollárt. Ez nagyon sok pénz, nem kaptunk rá európai támogatást” – mondta a lengyel elnök.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
A megkérdezettek 60%-a háború előtt érkezett Lengyelországba, 40%-uk pedig háborús menekült.
Az ukránok 78%-a munkát vállalt Lengyelországban, 56%-uk küld pénzt haza Ukrajnába. A nem munkaképes korú ukránok aránya Lengyelországban 4% – olvashatjuk az Ukrajna polgárai a lengyel munkaerőpiacon. Új kihívások és kilátások című tanulmányban – számol be az Ukrinform.
A közvélemény-kutatásban idén tavasszal 500 személy vett részt. A felmérés szerint minden harmadik ukrán (35%) a végzettségének megfelelően végzi a munkát. A háborús menekültek fele ugyanakkor azt mondta, hogy az általuk végzett munka nem felel meg a képzettségüknek.
A háború kitörése után milliók hagyták el az országot. A legtöbben Lengyelországba vándoroltak, amiben a lengyel kormány és a lakosság is támogatta őket. A Migrációkutató Intézet friss elemzésé alapján Varsó már több mint egy évvel ezelőtt a menekültek tartós jelenlétével számolt, és kulcsfontosságúnak tekintette a munkaerőpiaci integrációjukat.
Lengyelországban már a háború előtt munkaerőhiány volt, amit már akkor is ukrán bevándorlókkal elégített ki részben a lengyel gazdaság. A lengyel politikai vezetés az ukrajnai menekülteken való segítésre mint lehetőség tekint, hogy középtávon megoldják a munkaerőhiányt az országban, ezáltal fel tudják pörgetni a lengyel ipart, felgyorsítani a gazdasági növekedést, és növelni tudják Lengyelország súlyát a régióban illetve Európában – idézi Veres Kristóf Györgynek, az intézet vezető kutatójának az inforádiós nyilatkozatát az Infostart.
Hozzátette, a menekültek például ingyenes egészségügyi ellátást, közülük a gyerekek pedig szociális támogatást is kapnak Lengyelországban. Továbbá megkönnyítették a munkavállalási célú, ideiglenes tartózkodási engedélyük megszerzését is.
Elmondta, jelenleg 700 ezer olyan ukrán dolgozik Lengyelországban, aki a háború kitörése után érkezett. Azonban kiemelte, a nyelvtudás és az ukrán végzettség elismerésével kapcsolatos problémák miatt a legtöbben nem a képzettségüknek megfelelő munkát végzik. Például egy tavaly nyári felmérés szerint az Ukrajnában orvosként dolgozók fele tudott orvosként elhelyezkedni a lengyeleknél, sokan pedig ápolóként tevékenykednek. Viszont az ukrán ápolók nem igazán kaptak ápolói állást. Összességében pedig az ukrán vendégmunkások java fizikai munkát végez: például takarít vagy felszolgál.
Fontos kérdés az, hogy ha véget ér a háború, és az ukrán férfiak újra elhagyhatják az országot, akkor vajon a család és a gyerek fog visszamenni Ukrajnába, vagy mondjuk az ukrán férj fog elmenni Lengyelországba – tette hozzá a kutató.
Ukrajna a padlóra került
Mindeközben Ukrajna gazdasága romokban hever. Ukránok milliói vándoroltak el a háború kitörése után az országból, de jelentős a katonai emberveszteség is. Igaz, a munkanélküliség háborús helyzetben nehezen értelmezhető, azonban 40 százalék körül lehet, valamint a hrivnya értéke is zuhan.
29,2 százalékkal csökkent tavaly Ukrajna bruttó hazai összterméke – vagyis a GDP-je – az ország gazdasági minisztériumának a kalkulációja szerint. A hatalmas esés okait leginkább a kelet-ukrajnai orosz invázióra visszavezethető lakossági fogyasztás csökkenésében, valamint az export és az import bezuhanásában látják a szakemberek.
Ami a 2023-ra vonatkozó becsléseket illeti: Ukrajna gazdasági minisztériuma március elején 1 százalékra mérsékelte az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábbi 3,2 százalékról.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Mintegy 3,5 millió tonna gabona, vagyis a tavalyi lengyel termés tíz százalékának megfelelő mennyiség áramlott be Ukrajnából Lengyelországba – közölte pénteken Robert Telus lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.
A miniszter a TVP1 közszolgálati televízióban ismertette a lengyel állami adóügyi igazgatóság (KAS) adatait az ukrán gabonaimportról.
A 35 millió tonnás lengyel gabonatermés csaknem tizedének megfelelő ukrán behozatal mindazonáltal nemcsak a lengyelországi, hanem az európai piacot is megrendítette – állapította meg Telus az MTI beszámolója szerint.
Fennáll a gyanú, hogy délről orosz gabonát is szállítottak Európába, az pedig az ukránnál is olcsóbb – jegyezte meg a miniszter.
Telus bejelentette: péntek délután az Ukrajnával szomszédos országok illetékes képviselőivel egyeztet azon mezőgazdasági termékek behozatalának ellenőrzéséről, amelyekre nem vonatkoznak a négy alapvető gabonatermékre kiszabott rendkívüli uniós intézkedések.
Megemlítette annak lehetőségét, hogy más mezőgazdasági termékekre is korlátozásokat alkalmazzanak, amennyiben azok „megzavarnák a piaci egyensúlyt”.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Mintegy 3,5 millió tonna gabona, vagyis a tavalyi lengyel termés tíz százalékának megfelelő mennyiség áramlott be Ukrajnából Lengyelországba – közölte pénteken Robert Telus lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.
A miniszter a TVP1 közszolgálati televízióban ismertette a lengyel állami adóügyi igazgatóság (KAS) adatait az ukrán gabonaimportról. A 35 millió tonnás lengyel gabonatermés csaknem tizedének megfelelő ukrán behozatal mindazonáltal nemcsak a lengyelországi, hanem az európai piacot is megrendítette – állapította meg Telus.
Európába déli irányból is érkeztek gabonafélék. „Fennáll a gyanú […], hogy délről orosz gabonát is szállítottak Európába, az pedig az ukránnál is olcsóbb” – jegyezte meg a miniszter.
Telus bejelentette: péntek délután az Ukrajnával szomszédos országok illetékes képviselőivel egyeztet azon mezőgazdasági termékek behozatalának ellenőrzéséről, amelyekre nem vonatkoznak a négy alapvető gabonatermékre kiszabott rendkívüli uniós intézkedések.
Megemlítette annak lehetőségét, hogy más mezőgazdasági termékekre is korlátozásokat alkalmazzanak, amennyiben azok „megzavarnák a piaci egyensúlyt”.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a múlt héten jelezte: Varsó azt fogja javasolni az Európai Bizottságnak (EB), hogy a gabonafélék behozatali tilalmán kívül vizsgálja meg azt is, hogy milyen kockázatai vannak további ukrán mezőgazdasági termékek importjának.
Az EB kedden Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kezdeményezésére intézkedéseket fogadott el az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek uniós behozatalára vonatkozóan. Ennek értelmében a búza, a kukorica, a repce- és napraforgómag május 2. és június 5. között szabadon forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve az importkorlátozások feloldása által leginkább érintett Ukrajnával szomszédos öt tagállamot. Az említett termékek tranzitja továbbra is lehetséges.
Az uniós korlátozások bevezetése után Lengyelország is feloldotta a gabonafélékre vonatkozó egyoldalú importtilalmat, érvényben marad viszont egy sor más agrártermékre, köztük az ukrán baromfira, tojásra és a tejtermékekre vonatkozó lengyel tilalom.
Ez év végén egy HIMARS-központot hoznak létre Lengyelországban, amely „a HIMARS szolgáltatási és gyártóközpontja lesz, nemcsak Lengyelország, hanem az európai országok igényeit is kielégítve”.
Ezt Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter közölte – írja a Jevropejszka pravda.
„Miután beszéltem a Lockheed Martin (a HIMARS gyártója – a szerk.) vezetőségével, biztosítottak a lengyel fegyveriparral való együttműködésre, a lengyel fegyveripar megerősítésére, ami az Egyesült Államok számára is előnyös, mert ez lehetővé teszi a termelési lépték növelését, ha a HIMARS-ról van szó” – mondta a lengyel védelmi minisztérium vezetője.
Blaszczak emellett kifejezte Lengyelország érdeklődését a Lockheed Martin által fejlesztett rakéták beszerzése iránt, amelyek nagyobb hatótávolságúak, mint a megvásárolt ATACMS rakéták, amelyek hatótávolsága 300 km.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Varsó azt fogja javasolni az Európai Bizottságnak (EB), hogy a gabonafélék behozatali tilalmán kívül vizsgálja meg azt is, hogy milyen kockázatai vannak további ukrán mezőgazdasági termékek importjának – közölte pénteki varsói sajtóértekezletén a lengyel miniszterelnök.
A gabonafélékre (búza, kukorica, repce) tagállami szinten elrendelt behozatali tilalom uniós szintre emeléséről szóló tárgyalások jó úton haladnak az Ukrajnával szomszédos uniós országok és az Európai Bizottság között – mondta el Mateusz Morawiecki újságírói kérdésekre válaszolva. Bejelentette egyúttal: Varsó hamarosan azt fogja indítványozni, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, néhány más agrártermék, köztük az ukrán baromfi, tojás és a tejtermékek importjának területén nem történt-e tisztességtelen piaci magatartás. A lengyel kormány azt kéri – mondta -, hogy az EB megbízható módon ellenőrizze, milyen hatást gyakorolt a lengyel piacra ezeknek a termékeknek az importja az utóbbi néhány hónapban, és milyen destabilizációs kockázatai vannak behozataluknak a jövőben. Öt uniós tagország, Lengyelország mellett Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Románia a múlt héten azt kérte a brüsszeli bizottságtól, hogy intézkedjen az Európai Unióba vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak súlyos károkat okozó ukrán mezőgazdasági termékek ügyében. Ezekre Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária előzőleg egyoldalú importtilalmat vezetett be. A PAP hírügynökségnek egy magas rangú lengyel diplomata Brüsszelben azt mondta, hogy az Európai Bizottság az öt országba érkező ukrán mezőgazdasági termékek mintegy 90 százalékára tervez behozatali tilalmat elrendelni, a többi termékre pedig piacvédő intézkedéseket indíthat el, ha pedig destabilizációs kockázat merülne fel, behozatali kvótákat vagy vámtarifákat is megszabhat.
