Németországban megugrott a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta júliusban az előző hónaphoz képest elsősorban amiatt, hogy az Ukrajnából menekülők nagy számban regisztráltatták magukat a munkakereső szolgálatnál.
A német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) közölte, hogy a munkanélküliek száma júniussal összevetve 107 ezerrel, 2,463 millióra nőtt.
A munkanélküliek száma 13 hónap csökkenés után júliusban már a második egymást követő hónapban nőtt, melynek oka, hogy az ukrajnai menekültek nagy számban regisztráltatták magukat a munkakereső szolgálatnál.
A munkanélküliségi ráta 5,4 százalékra emelkedett júliusban a júniusi 5,3 százalékról, ami megegyezett az elemzői várakozásokkal – írja az MTI.
Egy évvel korábban, tavaly júliusban több, 2,591 millió munkanélkülit tartottak nyilván, akkor a munkanélküliségi ráta is magasabb volt, 5,6 százalék.
Július 13-án Robert Habeck német alkancellár beleegyezését adta az önjáró fegyverek eladásához. A tarackgyártással foglalkozó Krauss-Maffei Wegmann cég azonban csak most erősítette meg ezt az információt. Ukrajna még áprilisban kérvényezte a PzH 2000 megvásárlását.
A fegyverek értéke 1,7 milliárd euró. A német gyártó megjegyezte, hogy az önjáró tarackok gyártása több évig eltart. Hozzátették azonban, hogy a folyamat azonnal megkezdődik. És bár ez a szükséges anyagok beszerzésétől függ, mindennel kapcsolatban megegyeztek az ukrán féllel.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) vasárnap közzétett felmérésének eredménye szerint számos iparvállalat csökkenti a termelést az energiaárak emelkedésére reagálva – számolt be a Handelsblatt cikke alapján a Reuters. A felmérésben Európa legnagyobb gazdaságának 3500 vállalata vett részt, és 16 százalékuk fogta vissza a termelést, vagy részben beszünteti üzleti tevékenységét.
Ezek riasztó adatok. Megmutatják, hogy a tartósan magas energiaárak mennyire megterhelőek – kommentálta az eredményt Peter Adrian, a DIHK elnöke.
Oroszország ukrajnai inváziója súlyos problémát jelent a kormányok és a vállalkozások számára Európa-szerte, mivel megugrottak az energiaköltségek, és az Északi Áramlat-1 vezeték újraindítása ellenére nem múltak el az akut gázhiánytól való félelmek.
Németország különösen nagymértékben függ az orosz gáztól, amely táplálja exportvezérelt gazdaságát, és biztosítja az otthonok melegét.
Az ország azonban készül az orosz szállítások lehetséges teljes leállítására, amennyiben Moszkva a gázfegyver bevetésével reagál az invázió miatt bevezetett nyugati szankciókra. Berlinben ellátási vészhelyzeti tervet dolgoztak ki, amelynek három szakasza közül a második, riasztási fázisa van érvényben.
A DIHK már korábban figyelmeztetett, hogy az orosz gáz nélkül gazdasági összeomlás jöhet, júliusban pedig már csökkenésnek is indult a német gazdaság teljesítménye. Az országban az ipar a legnagyobb földgázfelhasználó, 37 százalékos részaránnyal.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Többmilliárdos mentőcsomagról kötött megállapodást a német kormány és az orosz gáz legnagyobb németországi importőre, az Uniper – jelentette be pénteken a vállalat.
Olaf Scholz kancellár közölte, most szükség van a bajbajutott közműszolgáltató támogatására, de a német kormány döntése eseti, nem örökké érvényes. A szociáldemokrata kancellár azt is elmondta, hogy az Uniper a rögzített áras szerződések ellenére átháríthatja a költségnövekedést az ügyfeleire, valamint hozzátette, hogy a német lakosoknak ősztől további áremelésekre kell számítaniuk, de további segítséget ígért azoknak a háztartásoknak, amelyeknek gondot okoz az energiaszámlák kifizetése.
A német kancellár az Uniper számára nyújtott mentőcsomag bejelentésekor, miszerint az állam 30%-os részesedést vállal cégben.
A gáz- és áramimportőrt csőd fenyegeti az ukrajnai háború miatt egekbe szökő energiaárak miatt Scholz kancellár Berlinben elmondta, kormánya legfeljebb 7,7 milliárd eurót bocsát rendelkezésre hibrid tőkeként, és a KfW állami bankon keresztül 9 milliárd euróra bővíti a hitelkeretet – írja a Deutsche Welle. Hangsúlyozta, hogy más, nehéz helyzetben lévő közműcégek számára is rendelkezésre állhatnak források, a mentőcsomag azonban egyszeri intézkedés. Kiemelte, hogy „az Uniper olyan vállalat, amely létfontosságú az ország gazdasági fejlődése, valamint polgáraink energiaellátása szempontjából”.
Az Uniper legnagyobb részvényese, a Fortum finn energetikai vállalat aláírta a tervet, részesedése várhatóan jelentősen csökken a mentőcsomag eredményeként.
A szociáldemokrata kancellár azt is elmondta, hogy az Uniper a rögzített áras szerződések ellenére átháríthatja a költségnövekedést az ügyfeleire, valamint hozzátette, hogy a német lakosoknak ősztől további áremelésekre kell számítaniuk, de további segítséget ígért azoknak a háztartásoknak, amelyeknek gondot okoz az energiaszámlák kifizetése.
A cég két hete kért állami támogatást kért, miután az orosz energiaóriás Gazprom leállította az Európába irányuló gázszállításokat. A hét elején Klaus-Dieter Maubach, az Uniper vezérigazgatója azt mondta, hogy a cég teljes mértékben felhasználta a KfW-től kapott 2 milliárd eurós hitelkeretet, mivel alternatív forrásokból kellett biztosítania a gázellátást.
Németország továbbra is nagymértékben függ az orosz gázimporttól, amely a gazdasági minisztérium adatai szerint a júniusban felhasznált gáz 26%-át tette ki. A karbantartás miatt lezárt Északi Áramlat-1 gázvezetéken csütörtökön újraindult a szállítás, de csak a normál kapacitás 40%-án.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Véglegessé vált, hogy megépülhet a nagy kapacitású, tenger alatti elektromos távvezeték az Egyesült Királyság és Németország között, miután összegyűlt a beruházáshoz szükséges teljes összeg – közölte Londonban a fővállalkozó cég.
A tenger alatti vezeték 2028-ra készül el.
A 2,8 milliárd eurós költségvetésű, nagy teljesítményű kábel építése már ebben az évben megkezdődik, és 2028-ra fejeződik be. A beruházást magánbefektetők, köztük francia, japán, és német elektrotechnikai vállalatok, valamint 20 különböző pénzintézet és az Európai Beruházási Bank finanszírozza.
A 725 kilométer hosszú óriásvezeték a világ egyik legnagyobb ilyen beruházása lesz, amely 1,4 gigawatt kapacitással tud áramot szállítani a két ország között mindkét irányban, és 1,5 millió háztartás ellátására lesz képes.
A brit elektromos hálózat már eddig összeköttetésben állt más országok hálózataival. Jelenleg két vezeték Franciaországgal, egy 720 kilométeres tenger alatti kábel pedig Norvégiával köti össze.
A nagy kapacitású vezeték létesítése annak a brit kormánystratégiának a része, melynek keretében 2050-re kívánja elérni a karbonsemlegességet. A nemrég átdolgozott energiapolitika értelmében a szél, a nap és a nukleáris energia kiaknázása is nagyobb szerepet kap a jövőben, de az északi tengeri fosszilis energia felhasználásáról sem mondanak le.
Szerdán arról is döntött a brit kormány, hogy a francia állami nagyvállalat, az EDF beruházásában egy új atomerőmű is megépülhet a szigetországban, amely 6 millió háztartás ellátására lesz alkalmas.
A beruházás kapcsán a brit energetikai államtitkár, Greg Hands is megszólalt, aki szerint az orosz energiáról való leválás érdekében tovább kell erősíteni az európai országok közötti energetikai együttműködést.
Újraindulta gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken Oroszország felől Németországba, de a gázvezeték csak 40%-os kapacitáson működik.
Az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 gázvezetéken a tíznapos karbantartási leállás után újraindult az orosz gázszállítás Európába – írja a Reuters a rendelkezésre álló adatok alapján.
Az orosz Interfax szerint a gázvezeték40%-os (kb. 67 millió köbméter naponta) kapacitással tud működni, mert a vezeték egyik turbinája még nem tért vissza a montreali üzemből.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rontotta a német gazdaság idei és jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzését szerdán.
A washingtoni székhelyű szervezet az idei gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását 1,2 százalékra, a jövő évit pedig 0,8 százalékra változtatta, miután májusban mindkét évre egyaránt 2 százalékos bővüléssel számolt.
A Nemzetközi Valutaalap arra számít továbbá, hogy a német infláció idén valószínűleg eléri a 7,7 százalék körüli szintet, jövőre pedig 4,8 százalék körüli szintre csökken, ha az energiaárak stabilizálódnak.
Nagyon nagy a bizonytalanság ezekben az előrejelzésekben, nagyon sok függ attól, hogy miként alakul Németország és egész Európa orosz gázellátása – jegyezte meg az IMF.
Az IMF július 26-án ismerteti a világgazdaság idei teljesítményére vonatkozó új várakozását.
„Az erőművek újraindítása csak átmeneti időszakra szól, hogy így biztosítsuk az energiaforrásokat a tél végéig, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy szembeszálljunk a klímaválsággal” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton közzétett videoüzenetében.
A kancellár fájdalmát fejezte ki amiatt, hogy az orosz gázszállítások leállása és így az energiaellátás bizonytalansága miatt tizenhat, már korábban leállított olaj- és széntüzelésű erőművet indítanak újra, további tizenegynek pedig a tél végéig meghosszabbították a működési engedélyét.
Noha Scholz „keserűnek” nevezte a helyzetet, hangsúlyozta, hogy ez csupán átmeneti időszakra szól.
Emlékeztetett, hogy Németország az energiaválság közepette sem veszti szem elől a széndioxid-semlegesség elérését, s továbbra is az a cél, hogy 2045-re egyike legyen azon országoknak, amelyek elérték a zéró kibocsátást, ugyanakkor versenyképesek tudnak maradni a világpiacon. „Németország a legsikeresebb iparosodott országok közé tartozik, ez azonban azt jelenti, hogy rengeteg széndioxidot bocsátunk ki. Épp ezért kell még több erőfeszítést tennünk (a klímavédelem érdekében)” – mondta.
Mint elmondta, ilyen intézkedések közé tartozik az a törvényjavaslat is, amely a megújuló energia széleskörű elterjedését segítené elő, s amelyet a parlament nemrégiben fogadott el. Scholz mindemellett Robert Habeck alkancellárral, Németország gazdasági és klímavédelmi miniszterével közösen utasította el három német atomerőmű üzemelésének meghosszabbítását az év végétől, szerintük ugyanis ez nem elégítené ki az ország energiaszükségleteit.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
A berlini hatóságok először nem engedélyezték az ingatlanok eladását egy, az Európai Unió szankciós listáján szereplő orosz állampolgárnak – számolt be az RBB24.
A rendfenntartók nem nevezték meg annak az orosz nőnek a nevét, aki ingatlant próbált eladni Berlinben. Az értékesítésről szóló hirdetés még 2021-ben jelent meg, de a szerződés megkötése elhúzódott.
Az ingatlan eladását intéző közjegyző az uniós szankciók bejelentése után arról tájékoztatta a bankot és a pénzügyi hatóságokat, hogy ügyfele a jövőben nem tehet szert bevételre eszközei révén. Ennek eredményeként a vele kötendő szerződést letiltották.
Az RBB adatai szerint 2004 és 2021 között az orosz állampolgárok 546 millió eurót fektettek be berlini ingatlanokba. A szankciók alá eső eszközök felkutatását nehezíti az egységes ingatlanadatbázis hiánya.
Ráadásul nem mindig lehet megállapítani, hogy pontosan kinek a tulajdonában van az ingatlan – személyé vagy céges. A kiadvány megjegyezte, Arkagyij Roteberg orosz oligarcha évekkel ezelőtt többmillió euró értékű luxusingatlant adott el a lánya tulajdonában lévő ciprusi offshore-cégeknek – Rotenberggel ellentétben rájuk nem vonatkoznak a szankciók.
Ugyanakkor az Orosz Föderáció elleni szankciók szigorítása hátterében Németország egyre aktívabban harcol az átláthatatlan tulajdonosi struktúra ellen – tette hozzá a kiadvány. 2017-ben létrehoztak egy nyilvántartást, amelybe a cégeknek 2022 végéig be kellett jelenteniük vagyonukat. A legutóbbi adatok szerint 1,7 millió vállalatból 850 000 tette meg.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Egyre nagyobb az aggodalom Németországban amiatt, hogy az orosz gázexport csökkenése miatt veszélybe kerülhet a földgázellátás a téli fűtési szezonban. A német kormány alternatív megoldásokra törekszik, és ennek részeként született az a döntés is, hogy bővítik a szénalapú termelést. Az atomerőműveknek azonban nem kegyelmeztek. Robert Habeck gazdasági miniszter szerint a leállított és tartalékba helyezett szénerőművek üzemeltetőinek fel készülniük arra, hogy a lehető leghamarabb be tudják indítani a termelést. A Zöldek politikusa elismerte, hogy a szénerőművi áramtermelés felfuttatása környezetvédelmi szempontból keserű fejlemény, de ebben a helyzetben egyszerűen elkerülhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen a földgázfogyasztás – fejtette ki a miniszter, aki egyben alkancellár is.
Habeckre hallgatott a német parlament, a Bundestag is, amely a klímavédelmi célkitűzésekről átmenetileg „megfeledkezve” zöld jelzést adott a szénerőművek újbóli bevetéséhez. Az intézkedésnek a képviselők határidőt szabtak, az ugyanis 2024 márciusáig maradhat érvényben.
A parlament az energiabiztonsági törvény reformjáról döntött, és ennek keretében bízta meg a kormányt azzal, hogy reagáljon az orosz gázszállítások várható további csökkenésére, valamint a még magasabb árakra.
A képviselők többsége ugyanakkor elutasította az ellenzéki CDU/CSU módosító indítványát, hogy az atomerőművek működési idejét meghosszabbítsák. Németországban a korábbi tizenhét közül már csupán három atomerőmű működik, de az év végén ezeket is véglegesen „bezárják”.
Az elfogadott „gázpótló” parlamenti határozat szerint az átmeneti időszakban azokra a szénerőművekre támaszkodnak, amelyek jelenleg csak korlátozottan működnek, illetve azokra is, amelyek a teljes leállítás előtt vagy „tartalékállományban” vannak.
A német hatóságok attól tartanak, hogy Oroszország júliusban teljesen leállítja a Németországba irányuló földgázszállítást a két országot összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken. Július 11-én kezdődik a vezeték szokásos éves karbantartása. A munkálatok tíz napig tartanak, a vezetéket erre az időre leállítják, és nem lehet tudni, hogy mi történik utána – jelentette ki mind a gazdasági miniszter, mind a német közüzemi hálózati felügyelet vezetője.
Robert Habeck szerint komoly annak veszélye, hogy Oroszország politikai okokból zsarolni kívánja Németországot.
