Olaf Scholz kancellár kormánya azt szeretné, ha több bevándorló venne részt az ország gazdasági életében. Az ellenzék bírál, a jogvédő szervezetek szerint a törvényjavaslat nem megy eléggé messzire.
130 ezer bevándorlónak adná meg a tartózkodás jogát egy évre a törvénytervezet, amelyet a kormánypártok készítenek elő Németországban. Olyan migránsok kapnának tartózkodási engedélyt, akik már több mint öt éve az ország területén élnek a Duldung eredményeképp. A Duldung azt jelenti, hogy a hatóságok tolerálják a jelenlétüket Németországban.
„Olyan ország vagyunk, ahova nagyon sokfelől érkeznek bevándorlók. Azt szeretnénk, hogy jól integráljuk őket” – írta Twitteren Németország belügyminisztere. Nancy Fraeser így folytatta: „az elmúlt 16 évben adminisztráltuk a bevándorlókat sokszor vonakodva, most viszont aktívan akarom befolyásolni a bevándorlást és a bevándorlók integrációját a német társadalomba.”
Az elmúlt 16 évben a kereszténydemokrata Angela Merkel volt a kancellár Németországban.
Ki kaphat Duldungot? Általában olyanok, akiknek a tartózkodási kérését elutasítják, viszont igazolni tudják: nem térhetnek vissza abba az országba, ahonnan jöttek, mert ott veszélybe kerülne az életük. Sok diák is ilyen engedéllyel tanul Németországban. Ez azt jelenti, hogy annak lejártával el kell hagynia az országot. Most ez a fenyegetés szűnne meg, mert az érintett bevándorlócsoportok megkapnák a tartózkodási engedélyt.
Egyéves próbaidő
A törvényjavaslat szerint, ha valaki már öt éve él Németországban a Duldung birtokában, akkor egyéves tartózkodási engedélyt kap. Ezalatt kell bizonyítania, hogy komolyan integrálódni akar a német társadalomba: legális munkát vállal, németül tanul, stb. Azok a migránsok természetesen nem pályázhatnak, akik csalni próbáltak a bevándorlási kérvényekkel vagy akik bűncselekményeket követtek el – esetleg hamis papírokkal. Az enyhe bűncselekményeket nem veszik figyelembe, és azokat sem, amelyeket fiatalkorúként követtek el.
„Németország modern bevándorló ország lesz. A tartózkodási engedély megadásával mintegy 135 ezer ember számára teremtünk lehetőséget az integrációra” – írta Twitteren a migránsok ügyeivel foglalkozó kormánybiztos, Reem Alabali-Radovan.
Az ellenzék sietett bírálni a törvényjavaslatot. A kereszténydemokraták szóvivője szerint ez a kormányzati elképzelés „masszív ösztönzést jelenhet az illegális bevándorlásra”.
A Zöld párt egyik vezető politikusa védelmébe vette a törvényjavaslatot mondván „új lehetőségeket teremtünk az emberek számára. A modern bevándorlási törvény pontrendszeren alapszik. Ezért érthető, hogy ez a törvényjavaslat átveszi a szakképzett munkaerő bevándorlásáról szóló törvény idevonatkozó passzusait” – jelentette ki Omid Nouripour, aki arra célzott, hogy a német iparban nagy a szakmunkáshiány, amelyet ily módon is enyhíteni szeretnének.
A menekültek jogvédő szervezetei üdvözölték a kormány elképzeléseit, de szerintük többet is tehetnének az integráció érdekében. Arra utalnak, hogy az egyéves próbaidő túlságosan is rövid lehet. Ha pedig valaki nem teljesíti a próbaidő előírásait, akkor visszaesik a Duldung hatálya alá, vagyis elvben kiutasíthatóvá válik újra.
A nehéz gazdasági helyzet fokozhatja a próbaidősök gondjait, hiszen lehet, hogy nem könnyen találnak állást a recesszió idején.
A bevándorlók integrációjáért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott a közszolgálati Deutsche Wellenek, hogy „ez még csak az első mérföldkő. További lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy a migránsokat integráljuk a német társadalomba. Ezeknek a lépéseknek egy részére már az idén várható.”
Történelmi kihívás elé állította Németországot Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a koronavírus-világjárvány miatt elindult drágulás, és ezt a kihívást csak összefogással lehet legyűrni – jelentette ki Olaf Scholz kancellár hétfőn Berlinben a rekordmértékű infláció kezeléséről a legnagyobb munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek vezetőivel folytatott megbeszélése után.
A kancellár hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja „mindent megváltoztatott”, a világjárvány hatására szétzilálódott termelési láncolatok pedig még mindig nem álltak helyre, ezért egyre nagyobb a bizonytalanság, az energia és a mindennapi élethez szükséges termékek egész sorának ára pedig rohamosan emelkedik.
Mint mondta, ez a válság nem múlik el néhány hónap alatt. Arra kell felkészülni, hogy „a helyzet nem változik a belátható jövőben”. Azonban a német társadalom erős, és az országot az eltérő érdekek méltányos kiegyenlítése és a közösségi szellem viszi előre. Erre kell támaszkodni most is, „csak akkor jutunk ki a válságból, ha közösen dolgozunk ki megoldásokat” – mondta Olaf Scholz.
A szociáldemokrata (SPD) politikus rámutatott, hogy kormánya az idén már több támogatási, tehercsökkentési programot indított, amelyek összértéke meghaladja a 30 milliárd eurót. A példák között említette, hogy júliustól nem kell fizetni a villamos energia árába beépített úgynevezett megújulóenergia-járulékot (EEG-Umlage), ami egy négyfős háztartásnak évi 300 euró megtakarítást jelent.
Kifejtette: a kormány ezt a munkát az érdekképviseletek, a központi bank (Bundesbank) és szakértők, tudósok bevonásával kívánja folytatni.
Ezért kezdeményezték a hatvanas évek végén kialakult gazdasági válság idején alkalmazott úgynevezett összehangolt fellépés (konzentrierte Aktion) felújítását. Az első találkozó „sokat ígérő” volt, és továbbiak követik – mondta.
Hasonlóan fogalmazott a munkaadói érdekképviseletek országos szövetségének (BDA) vezetője, Rainer Dulger is, aki kiemelte, hogy Németország az 1990-es újraegyesítés óta „a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi válság előtt áll”. Yasmin Fahimi, a szakszervezetek országos szövetségének (DGB) elnöke aláhúzta, hogy mindent meg kell tenni a gazdasági visszaesés elkerüléséért és a munkahelyek megőrzéséért.
A kormány terve szerint a hétfői találkozó egy nagyszabású társadalmi egyeztetési folyamat nyitánya. Mintája, az összehangolt fellépés egy gazdaságpolitikai egyeztető fórum volt, amelyet szintén egy SPD-s politikus, Karl Schiller szövetségi gazdasági miniszter szervezett meg 1967-ben, amikor kifulladt a nyugatnémet gazdaság második világháború utáni felfutása. A kormány, a gazdasági érdekképviseletek és a Bundesbank arról tárgyalt, hogy miként lehet biztosítani a magas foglalkoztatottságot, az árstabilitást és a gazdasági növekedést.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Németország egymilliárd eurós gyorssegélyt nyújtott Ukrajnának. A pénzeszközöket vissza nem térítendő támogatás formájában különítették el, és már átutalták Ukrajna állami költségvetésébe.
A hírt az ukrán Pénzügyminisztérium közölte.
„A támogatási összeget a Nemzetközi Valutaalap által nyitott speciális adminisztratív számlán keresztül utalták át az állami költségvetésbe” – olvasható a jelentésben.
A Németországtól kapott forrásokat az ukrán költségvetés kiemelt tételeinek finanszírozására fordítják. A háború kezdete óta Ukrajna 1,3 milliárd eurós pénzügyi támogatást kapott Németországtól.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A német kormány azt tervezi, hogy adót vet ki minden gázfogyasztóra, hogy abból fedezzék a vállalatok megnövekedett importköltségeit – értesült a Reuters. A lépéssel még drágább lehet a földgáz a fogyasztók számára, cserébe a szolgáltatók vesztesége elviselhető lenne.
A Reuters által megszerzett javaslatot a jövő héten fogadhatja el a német parlament, az új adó még drágábbá tenné a földgázt minden fogyasztó számára. Ezzel az összes felhasználó fizetné a megemelkedett importköltséget, nem csak azok, akiknek a szolgáltatója ezt külön rájuk terheli.
Németország már a múlt héten életbe léptette a rendkívüli helyzetet az energiaválság réme miatt, és várhatóan a helyzet csak romlik majd, mivel július 11-én tíz napra teljesen leáll az orosz gázszállítás az Északi áramlat vezetéken karbantartás miatt. A szakértők most attól tartanak, hogy a leállás hosszabb lehet a tervezettnél, ami további emelkedést hozhat a világpiaci árakban.
Iparági becslések szerint a német szolgáltatóknak hetente egymilliárd euróba kerül a megnövekedett importárak kigazdálkodása.
Ukrajna és Németország pénzügyminiszterei megállapodást írtak alá egy egymilliárd eurós támogatásról Ukrajnának.
A hírt az ukrán Pénzügyminisztérium sajtószolgálata közölte.
„Június 24-én Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter és Christian Lindner német szövetségi pénzügyminiszter megállapodást írt alá Ukrajna és Németország kormánya között, mely szerint Ukrajnának egymilliárd eurós támogatást biztosítanak. A pénzeszközöket Ukrajna állami költségvetésébe irányítják a hadiállapot idején kiemelt szociális és humanitárius kiadások finanszírozására” – olvasható a nyilatkozatban.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Alaposan felforgathatja a G7-csúcsot az az új német javaslat, hogy a nagy fejlett gazdaságok mégse szüntessék be a beruházásokat a gázszektorba, hiszen az energiautánpótlás megcsappant az orosz–ukrán háború miatt.
A Bloomberg számolt be arról a dokumentumról, amely szerint Németország teljes fordulatot végrehajtva azt javasolná a G7-országok vasárnap a bajor Alpokban kezdődő csúcstalálkozóján, hogy a nagy fejlett gazdaságok mondjanak le arról az ambíciójukról, hogy az év végéig teljesen leállítják a fosszilis energia projektek finanszírozását.
A javaslatot, ha ugyan a kiszivárgott formájában terjesztik elő, napokkal azután teszi Berlin, hogy a kormány bejelentette, szénerőműveket indít újra, és kihirdette a háromfokozatú országos földgázellátási válsághelyzet utolsó előtti fázisát.
A már így is magasba szökött német földgázárak minden bizonnyal tovább emelkednek, és nem kizárt, hogy az energiahordozót hamarosan porciózni kell, miután az Európai Unióval az ukrajnai háború miatt szankciós adok-kapokba keveredett Oroszország lelassította európai gázszállításait, és erős a félelem, hogy teljesen el is zárja a csapokat.
A szövegvázlat szerint, amihez a Bloomberg hozzájutott, a G7 elnökségét betöltő Németország annak az elismerésére kéri a hatalmas erőforrásokkal rendelkező országcsoportot, hogy a köztámogatott beruházás a gázszektorba szükséges, mint a jelenlegi energiaválságra való ideiglenes válasz.
Ugyanakkor a javaslat úgy fogalmaz, hogy ennek a finanszírozásnak összhangban kell lennie a klímacélokkal, és nem teremthetnek hosszútávú elkötelezettséget.
Miként egyeztethető össze ez a fordulat – még ha ideiglenesnek minősítik is – a hosszútávú klímavédelmi elköteleződésekkel, minden bizonnyal vitát fog kiváltani.
A Bloomberg máris közölte, két meg nem nevezett forrásra hivatkozva, hogy az Egyesült Királyság ellenzi a német javaslatot. Egy másik jólértesült, de szintén név nélkül nyilatkozó forrás azt mondta: a nagy gázfogyasztó Olaszország nem támaszt ellenvetést.
Az olaszok is orosz gázra szorulnak, bár Mario Draghi miniszterelnök pénteken sajtótájékoztatón közölte, hogy az orosz gázimport arányát a múlt évi 40 százalékról sikerült 25-re csökkenteniük, miután új szállítási szerződéseket kötöttek, többek Közt Kongóval, Algériával és Angolával.
A G7 csoport – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Franciaország, Kanada, Németország, Olaszország és az Európai Unió – csúcstalálkozóját Schloss Elmauban tartják vasárnaptól keddig.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Egy a tervet ismerő forrás elmondta a Bloombergnek, hogy Robert Habeck német gazdasági miniszter csütörtökön elindítja az ország háromfázisú vészhelyzeti gáztervének második szakaszát.
Robert Habeck szerdán arra figyelmeztetett, hogy Európa legnagyobb gazdaságának fel kell készülnie az orosz gázáramlás további csökkenésére. Moszkva már a múlt héten visszafogta az Európába irányuló fővezetéken a szállítást.
A vészhelyzeti terv második szakasza a riasztás fázisa. Hatályba lépése törvénymódosítást jelenthet annak érdekében, hogy az energiavállalatok átháríthassák a költségek növekedését az otthonokra és a vállalkozásokra. Ez magába foglalhatja több szénerőmű beindítását is, hogy a gázfogyasztást minimalizálhassák az országban.
Az Ukrajna számára kidolgozott Marshall-terv tervezete lesz az egyik napirendi pont, amelyet a G7-országok vezetői megvitatnak a közelgő németországi csúcstalálkozójukon – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár. A hírt az RBK-Ukrajna közölte az AP Newsra hivatkozva.
Scholz egységes álláspontot remél Ukrajna hosszú távú támogatását illetően. A kancellár a német Parlamentben kijelentette, hogy Ukrajna helyreállítása több európai generáció feladata lesz. Elmondása szerint dollármilliárdokra lesz szükség Ukrajna újjáépítésének finanszírozására, s a hosszú távú terv viszont csak akkor működhet, ha az európai országok, a fejlett donorországok és a nemzetközi szervezetek együttműködnek. A német kancellár meg van győződve arról, hogy egy ilyen újjáépítési terv szerkezete is döntő jelentőségű: hogyan működik majd a nemzetközi szintű koordináció, hogyan határozzák meg a beruházási prioritásokat, stb.
Scholz egyben kijelentette, hogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen szakértői konferenciát kíván összehívni Ukrajna újjáépítéséről a G7 német elnöksége égisze alatt.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az orosz alsóház, az Állami Duma egy képviselőjének németországi ingatlanvagyonát kobozták el a német hatóságok, mert a gyanú szerint megsértette az Oroszország ellen hozott európai uniós szankciókat.
A müncheni ügyészség hétfői közleménye szerint a személyiségi jogok védelmét szabályozó német előírások miatt csak L. néven azonosított képviselőtől és K. néven azonosított feleségétől három ingatlant koboztak el Münchenben, azzal a bankszámlájukkal együtt, amelyre az ingatlanok bérlői eddig befizették a lakbért.
Ez az első eset Németországban, amelyben az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt elrendelt uniós büntetőintézkedésekkel összefüggésben nem csupán befagyasztottak vagyontárgyakat, hanem ténylegesen lefoglaltak ingatlanokat – emelte ki az ügyészség. Hozzátették, hogy noha nem fordult még elő a németországi joggyakorlatban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) súlyos és szervezett bűncselekmények feltárásával foglalkozó szakértőivel folytatott eljáráshoz hasonló eset, az a meggyőződésük, hogy az ingatlanok elkobzása jogszerű.
Mint írták, L. megszavazott egy állásfoglalást, amelyben az Állami Duma felszólította Vlagyimir Putyin államfőt, hogy ismerje el független államként a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alá vont kelet-ukrajnai területeket.
A képviselő ezzel felkerült a parlamenti döntés után nyolc nappal, 2022. február 23-án kiterjesztett uniós szankciók hatálya alá tartozó emberek listájára.
A szankciókról szóló uniós rendelet alapján a listára kerülő természetes személyek, illetve a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy testületek javára sem közvetlenül, sem közvetve nem biztosítható pénz vagy bármilyen egyéb gazdasági erőforrás az unió területén.
A képviselő és felesége azonban továbbra is hasznosította a három müncheni ingatlant. Ezért a külkereskedelmi szabályokról szóló – a többi között az uniós szankciók betartását is előíró – német törvény háromrendbeli megsértésével gyanúsítják őket.
A bérlők továbbra is maradhatnak az ingatlanokban, de a több ezer eurós bérleti díjat ezentúl nem a két orosz állampolgár számlájára kell utalniuk, hanem letétbe kell helyezniük a müncheni városi bíróságon.
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
Németország újraindítja a széntüzelésű erőműveket, és ösztönzőket kínál a vállalatoknak, hogy kevesebb földgázt használjanak fel, miután Oroszország csökkentette az Európába irányuló gázáramlást.
Németország vasárnap bejelentette legújabb lépéseit a gáztárolók szintjének növelésére a következő téli szezonra való felkészülés érdekében, miután attól tart, hogy Oroszország, amely az elmúlt napokban csökkentette a szállításokat, akár teljesen leállíthatja a szállítást – közölte a Reuters.
Az AFP szerint Németország sürgős intézkedéseket fog hozni, hogy biztosítsa ellátását az orosz gázszállítás csökkentése miatt, többek között a szén fokozott felhasználásával. A német gazdasági minisztérium, amely Európa vezető gazdaságában az energiaellátás biztonságáért felelős szaktárca, közölte, hogy az új intézkedések magukban foglalják a széntüzelésű erőművekre való erőteljesebb támaszkodást, valamint egy aukciós rendszert, amely az ipart kevesebb energiafogyasztásra ösztönzi.
A csomag egy 15 milliárd eurós hitelkeretet is tartalmaz a német gázpiaci üzemeltető számára, amit az állami hitelezőn, a KfW-n keresztül vehetnek fel, annak érdekében, hogy mielőbb feltöltsék a gáztárolókat – mondta egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás.
„A feszült helyzet és a magas árak közvetlen következményei Putyin Ukrajna elleni agressziós háborújának” – írta Robert Habeck gazdasági miniszter közleményében. Véleménye szerint „nyilvánvalóan Putyin stratégiája, hogy elbizonytalanít, az árakat felhajtja és megoszt minket.” – Ezt nem hagyjuk. Határozottan, precízen és átgondoltan fogunk visszavágni – tette hozzá.
Keserves döntés, de elengedhetetlen a gázfogyasztás csökkentése – fogalmazott Robert Habeck gazdasági miniszter.
A Gazprom ezen a héten technikai problémára hivatkozva 40 százalékkal csökkentette az Északi Áramlaton keresztüli szállításokat. A konfliktus ellenére Németország továbbra is Oroszországból importálja földgázának csaknem 35 százalékát. Ez az arány február előtt 55% volt. A WSJ információ szerint, szénhasználatot érintő jogszabályt várhatóan július 8-án hagyják jóvá a Bundesratban, a parlament felsőházában – mondta Habeck úr. Az intézkedés 2024. március 31-én jár le, addigra a kormány reményei szerint fenntartható alternatívát hoz létre az orosz gáz helyett.
